Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-08 / 129. (3460.) Második kiadás

1994 Junius 8, péntek­^KPíaMAfi^SRHTRLaP 3 A kormánytámogató németek súlyos veresége a parlamentben A koalidó megszavazta az agrárpárt németellenes javaslatát- Trapl miniszter helyzetjelentése az állam pénzügyeiről - 1932-ben 500 millióval nagyobb volt a deficit, mint 1931-ben Prága, junius 7. A parlamenti munkála­tok mai helyzetét és állapotát legjobban jel­lemzi az a tény, hogy a délelőtt féltizenegy érakor összehívott ülést miég tizenegy tájiban is nehezen lehetett megnyitni — érdeklődés hiánya miatt. Pedig Remes képviselő főelő­adó beszéde és Trapl miniszter expozéja volt soron- Már a pénzügyminiszter beszéde sem ébreszt érdeklődést. •. Az 1932. évi állami zárszámadás előadója, Remes képviselő az előadók eddigi szokásá­tól eltérően bírálatot is gyakorolt. Az előadó szerint m 1932. évi állami gazdálkodás 500 millió­val nagyobb hiánnyal zárult, minit az 1931. évi. A legfelső számvevőszék ugyan néhány értékes táblázatot csatolt jelentéséhez, azonban a költségvetési bizottság ama kí­vánságának, hogy az állami alapok gazdál­kodása részletesen tárasséik fel, eleget ten­ni nem tudott, mert az érdekelt miniszté­riumok még nem fejezték be az ehhez szük­séges adminisztratív eljárást (?) — A költségvetési bevételekkel és kiadá­sokkal szemben a zárszámadás 942 millió 615 ezer korona hiányt mutat fel. — A munka­nélküliség 662 millió 394 ezer 489 koronát emésztett föl a munkanélküliek gondozásának személyi ki adásai nélkül, ami az 1931. év szükségletét 344 millióval haladta meg. Meg­lepő a késedelmi kamatok (adóknál, illeté­keknél) 166 millióra való emelkedése az elő­irányzott 120 millióval szemben. A pénzügyminisztérium késedelme A kiadásoknál az előirányzattal szemben 78 millió 419 ezer koronát kitevő túllépés mutatkozik, ami csaknem teljes egészében a munkanélküliek segélyezésére esett. A nép jóléti minisztérium és a legfelső számvevő- szék még 1932. decemberében Írásban kérte a miniszterelnökséget, hogy ez a pénzügymi­nisztériummal egyetemben gondoskodjék, hogy e túllépést a nemzetgyűlés póthitel for­májában engedélyezze, illetve hagyja jóvá. — A kormány megtette kötelességét — mondja az előadó — miért a miniszterta­nács a pénzügyminisztériumot bízta meg a a szükséges javaslat kidolgozásával, ez a minisztérium azonban még a mai napig sem tartotta szükségesnek a parlament utó­lagos hozzájárulásának kikérését. Sajnos, hogy a pénzügyminisztériumot e ponton nem kímélhetjük meg ama szemrehányás­tól, hogy ezt a kérdést számo- írásbeli és telefonsürgetésre sem intézte el. Ha az utó­lagos alkotmányos hozzájárulás bizonyos nehézségekkel is jár, a parlament nem já­rulhat ahhoz, hogy a pénzügy minisztérium kész tények elé állítsa. Az adóhátralékok — az előadó további je­lentése szerint — 1932-ben 4777 millióra emelkedtek. A legfelső számvevőszék megál­lapítása szerint is ezek az adótartozások nap­ról-napra veszítenek bouitásukból s előidé­zőjük a késedelmes előírás és a fellebbezések késedelmes elintézése. Legnagyobb része az adótartozásoknak le lesz írva mint behajt­hatatlan követelés. Nagy hiba volt a pénz­ügyi hivatalnokok létszámának apasztása is. Az előadó ismételten sürgette a tanítói fi­zetéseknek a rendes költségvetésbe való állí­tását, mert e kiadásnak előlegként való ke­zelése fikció­„Tizennyolc állami üzem közül csak kilenc aktív' ,— Az állami üzemek gazdálkodása __mon­do tta szószerint az előadó — egyenesen ka­tasztrofális. A költségvetés 1530 millió tiszta hasznot várt s tényleg 398 milliót sikerült el­érni. Az állami üzemek javarészt vagyonálla- gukból élnek, igy különösen a vasutak és az állami erdő- és mezőgazdaságok. Az állami üzemek gazdálkodása az államháztartás fele­lős vezetőinek még igen sok gondot okoznak. Az önkormányzati testületek a közadókból az előirányzatnál 359 millió koronával többet vettek ki. Az állami közúti alap mai helyzete olyan, hogy a kamatterhein kívül valami ke­veset törleszteni képes, uj produktív munkára azonban nincs pénze. Kési elSerazélsi kivsteiés válik vaféra? Az előadó az utóbbi időben egyre sűrűm ben jelentkező sikkasztások és visszaélések megszüntetése érdekében szükségesnek tart­ja, hogy a legfelső számvevőszék aktív ellenőrzési jogkörét jelentősen szélesítsék ki (ez nem uj kívánság, szövetkezett ellenzéki párt­jaink részéről Törköly képviselő számtalan­szor követelte már az aktív államgazdálko­dás ellenőrzésének kiépítését). Ma az a helyzet — mondotta az előadó — hogy a legfelső számvevőszéknek nincs semmi végrehajtó hatalma, sőt semmi eszköze sincs a tényleges ellenőrzés gyakorlására s kénytelen megelégedni a szakminisztériu­mok által eléje terjesztett jó vagy helytelen kimutatásokkal és jelentésekkel. Trapl: Heg kel! maradnunk a legnagyobb fokú takarékosság mai irányvonalán Ezután Trapl pénzügyminiszter jelentkezett szólásra. Nyomban beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy javarészt az 1934. évi ál­lami költségvetésnél előadottakat kell meg­ismételnie s kevés uj megállapítással jöhet. Az 1934. évi állami gazdálkodás első félévé­vel kivan különösen foglalkozni. Az egész vo­nalon csökkenő irányzatot mutató fejlődés mellett legfőbb törekvése az volt, hogy az ál­lamháztartás megőrizze egyensúlyát. Az 1934. évi állami költségvetés az első olyan költség­vetés, amely a kiadásokat a megváltozott vi­szonyoknak megfelelő mértékre csökkentette. Bár a parlamenti takarékossági bizottság, a kormány tagjai s a legfelső számvevőszék minden lehetőt elkövetett, az 1933. évi zárszámadásban is elkerülhe­tetlen lesz a hiány s csak az 1934. évi költ­ségvetésben, illetve zárszámadásban éri el az állam az egyensúlyt. A hiányok oka elsősorban a bevételek váratlan csökke­nése, mert a kiadások nem lépték jelentő­sen túl az előirányzatot. A miniszter szerint az állam pénzügyi ne­hézségei a gazdasági válságból fakadnak. A külkereskedelem az 1929. évi 40 milliárd 486 millió 727 ezer koronát kitevő maximális forgalomról évről-évre fokozatosan csökkent e 1933-ban már csak 11 milliárd 685 millió 751 ezer koronát tett ki. Ugyanakkor a külkereskedelem 1929. évi 1759 milliót kitevő aktívuma 1933-ban 139 millió 252 ezer koronát kitevő passzívumra sülyedt. Ezzel párhuzamosan emelkedett a munkanél­küliség és a munkanélküliek segélyezésére szükséges pénzösszeg. Csak 1933 végén s ez év első hónapjaiban jelentkezik némi javulás. A pénzügyminiszter a továbbiakban az idei gazdasági javulás bizonyítására felsorolja a külkereskedelem eredményeit, a munkanél­küliség csökkenésének amaz adatait, amelye­ket minden újságolvasó i*mer a hovi jelenté­sekből. Az adóbevételek és a ivasuti személy­es teherforgalom emelkedésének adatail is ismerjük már a havi kimutatásokból. Mind­ezekből arra következtet a pénzügy miniszter, hogy az 1934, évi állami költségvetés kiadási té­teleit a kormány nem les* kénytelen túl­lépni és hogy a minimálisan előirányzott bevételi tételek teljes összegben befolynak. A miniszter ismételten leszögezi, hogy a gazdasági problémák megoldásának kiinduló pontja csak a teljesen kiegyensúlyozott álla­mi költségvetés lehet, ezért az egyensúly fenntartására összpontosítandó minden tevé­kenység. A külkereskedelem erős hanyatlását az autarkiia-törekvésekan kívül az okozta, hogy más államok, versenytársaink valutáikat az aranytól függetlenítették. A devalvációs tör­vény az így előállott hátrányt megszüntette, s a csehszlovák ipar a külföldön ismét ver­senyképes. A valutatörvénnyel szemben felhozott ki­fogások és aggodalmak — úgymond — indo­kolatlanoknak bizonyultak. Mindezek ellené­re a világgazdasági helyzet ma is olyan, hogy még a legjobb külkereskedelmi kapcsolatok feltételezésével is gazdasági helyzetünknek csak nagyon lassú gyógyulásával számol­hatunk és éppen ezért az államgazdaságiban meg kell maradnunk a legnagyobb fokú takarékosság mai irány­vonalán. Ez év első hónapjainak eredménye még nem garantálja, hogy az 1934. évi zár­számadásban nem lesz hiány, különösen ha nem tudja nekünk senki garan­tálni, hogy az eddigi kedvező fejlődési irány tartós lesz-e. De figyelembe kell vennünk az előző évek nagy hiányai folytán előállott megterhelési, ami az újabb kölcsönökben jut kifejezésre. És ezzel a nagyobb megterhelés­sel még a jövő, 1935. évi állami költségvetés­ben, sőt az az után következő években is szá­molni kell. A miniszter nézete szerint a parlamenti takarékossági bizottság intéz­kedései, indítványai még a legrigorózu- sabb végrehajtás mellett is csak évek múl­tán hozhatnak érezhető javulást. Az ui államkölcsön Az államadósságok kérdésének taglalásá­nál a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a pénzügyi törvény értelmében egy bankkon­zorciummal újabb államjegykölcsönt tárgyalt meg, mely államjegykölcsönért 5 százalék ka­mat fizetendő s a tőkét az állam 1936-tól kezdve sorsolás utján törleszti. A pénzügy- miniszter az egyik oldalon örömmel állapít­ja meg azt az örvendetes tényt, hogy a köz­társaság a legnehezebb években elsősorban a belföldi piac igénybevételével segített pénz­ügyi nehézségein, de ez a tény azt is jelenti, hogy a pénzügyi piacról nagy összegek vonattak el a magángazdaságtól s ezért most iötörek- vése az, hogy a pénzügyi piacot a magán- válllalatok által igényelt hitelek javára tegye szabadabbá. Reméld, hogy a visszleszámitolási intézet ut­ján ez sikerül is. A 'pénzügyminiszter végül egy csomó törvényjavaslat benyújtását Ígérte, igy az autótörvény novelláját, bizonyos —• közelebbről meg nem nevezett mezőgazda- sági javaslatokat, az útalap-törvény novel­láját. A vita A vitában Bacher német munkaközösségi képviselő az alapgazdálkodás bírálatánál kul­turális alapot kiván a nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítésére és élesen elitéli, hogy a pénzügyminiszter még mindig nem tudja kihirdetni az adóbehajtások enyhítését. — Stétka kommunista szerint az államház­tartás egyensúlya érdekében a közalkalma­zottak által hozott áldozatok hiábavalók vol­tak, az egyensúlyt nem lehet fenntartani. — Bergmann cseh nemzeti szocialista ugyan­csak a közalkalmazottakat sújtó takarékossá­gi intézkedéseket bírálta. Ostry cseh iparospárti képviselő különös­nek találja, hogy míg az állami költségvetés 4 millió fölösleget képes kimutatni, addig a zárszámadások 1210 milliós hiányokkal dolgoznak. A gaibom amonopólium ellen beszél és tiltako­zik a választási törvény hirdetett módosítása ellen. Remes előadó záróezavában ismételten sú­lyos szemrehányást tett a pénzügyminiszté­rium személyzeti ügyosztályának, hogy a pénzügyi hivatalnokok létszámának csökkenté­sével felmérhetetlen károkat okozott az állam­háztartásinak azzal, hogy az adókat késedel­mesen vetik ki s az ad ófellebbezések et nincs aki elintézze. Délután négy óra tiz perckor az elnök az ülést felfüggesztette azzal, hogy az ülést fél hat órakor folytatják. Szünet alatt a koalíciós pártok megálla­podtak abban, hogy meg fogják szavazni Dubicky eredeti határozati javaslatát, amely a nyugdijbiztositó intézet német osztályá­nak megszüntetését mondja ki. A szavazás Háromnegyed hátikor Spatny alelnölk ismét megnyitotta az ülést. A képviselőház megszavazta az 1932. évi ál­lami zárszámadást, majd folytatta a nyugdíjtörvény novefll'ájárnák vitáját. OeMinger német keresztény szocialista voílt a vita utolsó szónoka, élles szavakkal ítélte el a két német kormánypártot. Beszéde alatt éles szóvita támadt a szónok és a német szociáldemoíkrata képviselők között, amelybe a német keresztényszocialista képviselők is beleszóltak. — Lefényképezünk benneteket, hogy a né­met nép tudja, ki a nemzet árulója! — hang­zott a német keresztényezoeialista párásotok­ból a német szociáldemokraták felé: Ezután felolvasták a módosító indítványo­kat és a kéipviselőház megkezdte a szavazást. A Dubícky-féle határozati javaslat megszava­zása előtt a Bund dér Landwirte és a német szociáldemokrata párt képviselői a többi ellen­zéki párt hangos gunyhahotája között kivonok tak a teremből s a javaslatot a többi többségi párt megszavazta. Újabb bonyodalmak a nyugdíjbiztosítási javaslat körül A képviselőház plenáris ülésének szünetét azért rendelték el, hogy a szünetben Hampl és Dubicky képviselő, továbbá Spina és dr. Czeoh miniszterek összeülhessenek s a Du- btoky határozati javaslatával teremtett, ké­nyes helyzetet rendibehozzák. Ugyanakkor a kormányban levő két párt képviselői külön- külön klubülést is tartanak, amelyen ugyan­ezt a kérdést vitatják meg. A helyzetet az mérgesítette el, hogy a délután folyamán a Hlinkapárt ugyan­olyan szövegű határozati javaslatot nyújtott be a nyugdíjbiztosítási novellához, amilyet a cseh agrárok nyújtottak be, vagyis, hogy a nyugdíjintézet két némiet fiókja felszámo­landó, s az egységes központi nyugdíjinté­zetben érvényt kell szerezni a nyelvtől*vény 1. paragrafusában foglalt intézkedéseknek. A Hlinkapárt által benyújtott határozati ja­vaslat csak élmérgesitette a helyzetet, mert ha például a koalícióban sikerült volna is el­érni bizonyos áthidalást — amilyen a mi­niszter tanács tegnapi határozata vob — a Hlinikapárti idub által benyújtott határo­zati javaslatról ebben az esetben is szavaz­ni kell s igy az agrárok abba a kivételes és ritka szép helyzetbe kerülnének, hogy el­vetni volnának kénytelenek azt a határo­zati javaslatot, amelyet maguk is benyúj­tottak, de később politikai nyomásra visz- sza vontak­Minden jel arra mutat, hogy a nyugdijno- velláit ismét elodázzák a kedden tartandó ple­náris ülésre. Az elnökség határozata szerint ugyanis a képviselőház plénuma kedden junius 12-én 15 órakor tart ülést, melynek napirendjén a ma elintézetlenül ma­radt ügyek szerepelnek, igy a nyugdijnovel- la, a biztosítási szerződés, a biztosítók állami ellenőrzése, néhány kereskedelmi szerződés és mentelmi ügyek. Bizottságok Junius 12-én, kedden 10 órakor tart ülést a véderő bizottság; a katonák kötelező védő­oltásáról szóló szenátusi határozatot tárgyal­ják meg és megvitatják a miniszter gázulgyi expozéját. — Ugyanaz napon a népjólét bi­zottság ugyancsak 10 órakor ? házép Ítél ál­lamsegélyek visszatéritésérő1, a lakásügyi gondoskodásról szóló novellát tárgy Hja. — ■Ugyanaz napon 11 órakor a mentelmr bizott­ság is ülést tart. Junius 14., csütörtök fétkilenc órára a kul­turális bizottságot hívták össze. Tárgysoroza­tán csak petíciók szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom