Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-08 / 129. (3460.) Második kiadás
1994 Junius 8, péntek^KPíaMAfi^SRHTRLaP 3 A kormánytámogató németek súlyos veresége a parlamentben A koalidó megszavazta az agrárpárt németellenes javaslatát- Trapl miniszter helyzetjelentése az állam pénzügyeiről - 1932-ben 500 millióval nagyobb volt a deficit, mint 1931-ben Prága, junius 7. A parlamenti munkálatok mai helyzetét és állapotát legjobban jellemzi az a tény, hogy a délelőtt féltizenegy érakor összehívott ülést miég tizenegy tájiban is nehezen lehetett megnyitni — érdeklődés hiánya miatt. Pedig Remes képviselő főelőadó beszéde és Trapl miniszter expozéja volt soron- Már a pénzügyminiszter beszéde sem ébreszt érdeklődést. •. Az 1932. évi állami zárszámadás előadója, Remes képviselő az előadók eddigi szokásától eltérően bírálatot is gyakorolt. Az előadó szerint m 1932. évi állami gazdálkodás 500 millióval nagyobb hiánnyal zárult, minit az 1931. évi. A legfelső számvevőszék ugyan néhány értékes táblázatot csatolt jelentéséhez, azonban a költségvetési bizottság ama kívánságának, hogy az állami alapok gazdálkodása részletesen tárasséik fel, eleget tenni nem tudott, mert az érdekelt minisztériumok még nem fejezték be az ehhez szükséges adminisztratív eljárást (?) — A költségvetési bevételekkel és kiadásokkal szemben a zárszámadás 942 millió 615 ezer korona hiányt mutat fel. — A munkanélküliség 662 millió 394 ezer 489 koronát emésztett föl a munkanélküliek gondozásának személyi ki adásai nélkül, ami az 1931. év szükségletét 344 millióval haladta meg. Meglepő a késedelmi kamatok (adóknál, illetékeknél) 166 millióra való emelkedése az előirányzott 120 millióval szemben. A pénzügyminisztérium késedelme A kiadásoknál az előirányzattal szemben 78 millió 419 ezer koronát kitevő túllépés mutatkozik, ami csaknem teljes egészében a munkanélküliek segélyezésére esett. A nép jóléti minisztérium és a legfelső számvevő- szék még 1932. decemberében Írásban kérte a miniszterelnökséget, hogy ez a pénzügyminisztériummal egyetemben gondoskodjék, hogy e túllépést a nemzetgyűlés póthitel formájában engedélyezze, illetve hagyja jóvá. — A kormány megtette kötelességét — mondja az előadó — miért a minisztertanács a pénzügyminisztériumot bízta meg a a szükséges javaslat kidolgozásával, ez a minisztérium azonban még a mai napig sem tartotta szükségesnek a parlament utólagos hozzájárulásának kikérését. Sajnos, hogy a pénzügyminisztériumot e ponton nem kímélhetjük meg ama szemrehányástól, hogy ezt a kérdést számo- írásbeli és telefonsürgetésre sem intézte el. Ha az utólagos alkotmányos hozzájárulás bizonyos nehézségekkel is jár, a parlament nem járulhat ahhoz, hogy a pénzügy minisztérium kész tények elé állítsa. Az adóhátralékok — az előadó további jelentése szerint — 1932-ben 4777 millióra emelkedtek. A legfelső számvevőszék megállapítása szerint is ezek az adótartozások napról-napra veszítenek bouitásukból s előidézőjük a késedelmes előírás és a fellebbezések késedelmes elintézése. Legnagyobb része az adótartozásoknak le lesz írva mint behajthatatlan követelés. Nagy hiba volt a pénzügyi hivatalnokok létszámának apasztása is. Az előadó ismételten sürgette a tanítói fizetéseknek a rendes költségvetésbe való állítását, mert e kiadásnak előlegként való kezelése fikció„Tizennyolc állami üzem közül csak kilenc aktív' ,— Az állami üzemek gazdálkodása __mondo tta szószerint az előadó — egyenesen katasztrofális. A költségvetés 1530 millió tiszta hasznot várt s tényleg 398 milliót sikerült elérni. Az állami üzemek javarészt vagyonálla- gukból élnek, igy különösen a vasutak és az állami erdő- és mezőgazdaságok. Az állami üzemek gazdálkodása az államháztartás felelős vezetőinek még igen sok gondot okoznak. Az önkormányzati testületek a közadókból az előirányzatnál 359 millió koronával többet vettek ki. Az állami közúti alap mai helyzete olyan, hogy a kamatterhein kívül valami keveset törleszteni képes, uj produktív munkára azonban nincs pénze. Kési elSerazélsi kivsteiés válik vaféra? Az előadó az utóbbi időben egyre sűrűm ben jelentkező sikkasztások és visszaélések megszüntetése érdekében szükségesnek tartja, hogy a legfelső számvevőszék aktív ellenőrzési jogkörét jelentősen szélesítsék ki (ez nem uj kívánság, szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről Törköly képviselő számtalanszor követelte már az aktív államgazdálkodás ellenőrzésének kiépítését). Ma az a helyzet — mondotta az előadó — hogy a legfelső számvevőszéknek nincs semmi végrehajtó hatalma, sőt semmi eszköze sincs a tényleges ellenőrzés gyakorlására s kénytelen megelégedni a szakminisztériumok által eléje terjesztett jó vagy helytelen kimutatásokkal és jelentésekkel. Trapl: Heg kel! maradnunk a legnagyobb fokú takarékosság mai irányvonalán Ezután Trapl pénzügyminiszter jelentkezett szólásra. Nyomban beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy javarészt az 1934. évi állami költségvetésnél előadottakat kell megismételnie s kevés uj megállapítással jöhet. Az 1934. évi állami gazdálkodás első félévével kivan különösen foglalkozni. Az egész vonalon csökkenő irányzatot mutató fejlődés mellett legfőbb törekvése az volt, hogy az államháztartás megőrizze egyensúlyát. Az 1934. évi állami költségvetés az első olyan költségvetés, amely a kiadásokat a megváltozott viszonyoknak megfelelő mértékre csökkentette. Bár a parlamenti takarékossági bizottság, a kormány tagjai s a legfelső számvevőszék minden lehetőt elkövetett, az 1933. évi zárszámadásban is elkerülhetetlen lesz a hiány s csak az 1934. évi költségvetésben, illetve zárszámadásban éri el az állam az egyensúlyt. A hiányok oka elsősorban a bevételek váratlan csökkenése, mert a kiadások nem lépték jelentősen túl az előirányzatot. A miniszter szerint az állam pénzügyi nehézségei a gazdasági válságból fakadnak. A külkereskedelem az 1929. évi 40 milliárd 486 millió 727 ezer koronát kitevő maximális forgalomról évről-évre fokozatosan csökkent e 1933-ban már csak 11 milliárd 685 millió 751 ezer koronát tett ki. Ugyanakkor a külkereskedelem 1929. évi 1759 milliót kitevő aktívuma 1933-ban 139 millió 252 ezer koronát kitevő passzívumra sülyedt. Ezzel párhuzamosan emelkedett a munkanélküliség és a munkanélküliek segélyezésére szükséges pénzösszeg. Csak 1933 végén s ez év első hónapjaiban jelentkezik némi javulás. A pénzügyminiszter a továbbiakban az idei gazdasági javulás bizonyítására felsorolja a külkereskedelem eredményeit, a munkanélküliség csökkenésének amaz adatait, amelyeket minden újságolvasó i*mer a hovi jelentésekből. Az adóbevételek és a ivasuti személyes teherforgalom emelkedésének adatail is ismerjük már a havi kimutatásokból. Mindezekből arra következtet a pénzügy miniszter, hogy az 1934, évi állami költségvetés kiadási tételeit a kormány nem les* kénytelen túllépni és hogy a minimálisan előirányzott bevételi tételek teljes összegben befolynak. A miniszter ismételten leszögezi, hogy a gazdasági problémák megoldásának kiinduló pontja csak a teljesen kiegyensúlyozott állami költségvetés lehet, ezért az egyensúly fenntartására összpontosítandó minden tevékenység. A külkereskedelem erős hanyatlását az autarkiia-törekvésekan kívül az okozta, hogy más államok, versenytársaink valutáikat az aranytól függetlenítették. A devalvációs törvény az így előállott hátrányt megszüntette, s a csehszlovák ipar a külföldön ismét versenyképes. A valutatörvénnyel szemben felhozott kifogások és aggodalmak — úgymond — indokolatlanoknak bizonyultak. Mindezek ellenére a világgazdasági helyzet ma is olyan, hogy még a legjobb külkereskedelmi kapcsolatok feltételezésével is gazdasági helyzetünknek csak nagyon lassú gyógyulásával számolhatunk és éppen ezért az államgazdaságiban meg kell maradnunk a legnagyobb fokú takarékosság mai irányvonalán. Ez év első hónapjainak eredménye még nem garantálja, hogy az 1934. évi zárszámadásban nem lesz hiány, különösen ha nem tudja nekünk senki garantálni, hogy az eddigi kedvező fejlődési irány tartós lesz-e. De figyelembe kell vennünk az előző évek nagy hiányai folytán előállott megterhelési, ami az újabb kölcsönökben jut kifejezésre. És ezzel a nagyobb megterheléssel még a jövő, 1935. évi állami költségvetésben, sőt az az után következő években is számolni kell. A miniszter nézete szerint a parlamenti takarékossági bizottság intézkedései, indítványai még a legrigorózu- sabb végrehajtás mellett is csak évek múltán hozhatnak érezhető javulást. Az ui államkölcsön Az államadósságok kérdésének taglalásánál a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a pénzügyi törvény értelmében egy bankkonzorciummal újabb államjegykölcsönt tárgyalt meg, mely államjegykölcsönért 5 százalék kamat fizetendő s a tőkét az állam 1936-tól kezdve sorsolás utján törleszti. A pénzügy- miniszter az egyik oldalon örömmel állapítja meg azt az örvendetes tényt, hogy a köztársaság a legnehezebb években elsősorban a belföldi piac igénybevételével segített pénzügyi nehézségein, de ez a tény azt is jelenti, hogy a pénzügyi piacról nagy összegek vonattak el a magángazdaságtól s ezért most iötörek- vése az, hogy a pénzügyi piacot a magán- válllalatok által igényelt hitelek javára tegye szabadabbá. Reméld, hogy a visszleszámitolási intézet utján ez sikerül is. A 'pénzügyminiszter végül egy csomó törvényjavaslat benyújtását Ígérte, igy az autótörvény novelláját, bizonyos —• közelebbről meg nem nevezett mezőgazda- sági javaslatokat, az útalap-törvény novelláját. A vita A vitában Bacher német munkaközösségi képviselő az alapgazdálkodás bírálatánál kulturális alapot kiván a nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítésére és élesen elitéli, hogy a pénzügyminiszter még mindig nem tudja kihirdetni az adóbehajtások enyhítését. — Stétka kommunista szerint az államháztartás egyensúlya érdekében a közalkalmazottak által hozott áldozatok hiábavalók voltak, az egyensúlyt nem lehet fenntartani. — Bergmann cseh nemzeti szocialista ugyancsak a közalkalmazottakat sújtó takarékossági intézkedéseket bírálta. Ostry cseh iparospárti képviselő különösnek találja, hogy míg az állami költségvetés 4 millió fölösleget képes kimutatni, addig a zárszámadások 1210 milliós hiányokkal dolgoznak. A gaibom amonopólium ellen beszél és tiltakozik a választási törvény hirdetett módosítása ellen. Remes előadó záróezavában ismételten súlyos szemrehányást tett a pénzügyminisztérium személyzeti ügyosztályának, hogy a pénzügyi hivatalnokok létszámának csökkentésével felmérhetetlen károkat okozott az államháztartásinak azzal, hogy az adókat késedelmesen vetik ki s az ad ófellebbezések et nincs aki elintézze. Délután négy óra tiz perckor az elnök az ülést felfüggesztette azzal, hogy az ülést fél hat órakor folytatják. Szünet alatt a koalíciós pártok megállapodtak abban, hogy meg fogják szavazni Dubicky eredeti határozati javaslatát, amely a nyugdijbiztositó intézet német osztályának megszüntetését mondja ki. A szavazás Háromnegyed hátikor Spatny alelnölk ismét megnyitotta az ülést. A képviselőház megszavazta az 1932. évi állami zárszámadást, majd folytatta a nyugdíjtörvény novefll'ájárnák vitáját. OeMinger német keresztény szocialista voílt a vita utolsó szónoka, élles szavakkal ítélte el a két német kormánypártot. Beszéde alatt éles szóvita támadt a szónok és a német szociáldemoíkrata képviselők között, amelybe a német keresztényszocialista képviselők is beleszóltak. — Lefényképezünk benneteket, hogy a német nép tudja, ki a nemzet árulója! — hangzott a német keresztényezoeialista párásotokból a német szociáldemokraták felé: Ezután felolvasták a módosító indítványokat és a kéipviselőház megkezdte a szavazást. A Dubícky-féle határozati javaslat megszavazása előtt a Bund dér Landwirte és a német szociáldemokrata párt képviselői a többi ellenzéki párt hangos gunyhahotája között kivonok tak a teremből s a javaslatot a többi többségi párt megszavazta. Újabb bonyodalmak a nyugdíjbiztosítási javaslat körül A képviselőház plenáris ülésének szünetét azért rendelték el, hogy a szünetben Hampl és Dubicky képviselő, továbbá Spina és dr. Czeoh miniszterek összeülhessenek s a Du- btoky határozati javaslatával teremtett, kényes helyzetet rendibehozzák. Ugyanakkor a kormányban levő két párt képviselői külön- külön klubülést is tartanak, amelyen ugyanezt a kérdést vitatják meg. A helyzetet az mérgesítette el, hogy a délután folyamán a Hlinkapárt ugyanolyan szövegű határozati javaslatot nyújtott be a nyugdíjbiztosítási novellához, amilyet a cseh agrárok nyújtottak be, vagyis, hogy a nyugdíjintézet két némiet fiókja felszámolandó, s az egységes központi nyugdíjintézetben érvényt kell szerezni a nyelvtől*vény 1. paragrafusában foglalt intézkedéseknek. A Hlinkapárt által benyújtott határozati javaslat csak élmérgesitette a helyzetet, mert ha például a koalícióban sikerült volna is elérni bizonyos áthidalást — amilyen a miniszter tanács tegnapi határozata vob — a Hlinikapárti idub által benyújtott határozati javaslatról ebben az esetben is szavazni kell s igy az agrárok abba a kivételes és ritka szép helyzetbe kerülnének, hogy elvetni volnának kénytelenek azt a határozati javaslatot, amelyet maguk is benyújtottak, de később politikai nyomásra visz- sza vontakMinden jel arra mutat, hogy a nyugdijno- velláit ismét elodázzák a kedden tartandó plenáris ülésre. Az elnökség határozata szerint ugyanis a képviselőház plénuma kedden junius 12-én 15 órakor tart ülést, melynek napirendjén a ma elintézetlenül maradt ügyek szerepelnek, igy a nyugdijnovel- la, a biztosítási szerződés, a biztosítók állami ellenőrzése, néhány kereskedelmi szerződés és mentelmi ügyek. Bizottságok Junius 12-én, kedden 10 órakor tart ülést a véderő bizottság; a katonák kötelező védőoltásáról szóló szenátusi határozatot tárgyalják meg és megvitatják a miniszter gázulgyi expozéját. — Ugyanaz napon a népjólét bizottság ugyancsak 10 órakor ? házép Ítél államsegélyek visszatéritésérő1, a lakásügyi gondoskodásról szóló novellát tárgy Hja. — ■Ugyanaz napon 11 órakor a mentelmr bizottság is ülést tart. Junius 14., csütörtök fétkilenc órára a kulturális bizottságot hívták össze. Tárgysorozatán csak petíciók szerepelnek.
