Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-08 / 129. (3460.) Második kiadás
1934 június 8, péntek. ”1 Egy rendkívüli család a tudomány itelgálalában Az anyag végső értelmét kutatja Iréné Curie, a rádiumot felfedező házaspár leánya, aki tudományos előadást tartott a bécsi fizikai intézetben Bécs, június 6. Rendkívül érdekes vendégek érkeztek Bécsibe: Joliot ur, a híres francia kémikus és felesége, Iréné Curie, a rádiumot feltaláló házaspár leánya, aki férjével együtt folytatja szülei tudományos munkáját és az uj kor egyik legjelentősebb felfedezésének tökéletesítésén fáradozik. Frederic Jo- liot-t és feleségét a vegyi és fizikai társaság hívta meg Bécsibe, ahol a házaspár a fizikai intézet nagytermében tartott előadást francia nyelven a neutronokról, a pozitronokról és a mesterséges rádióaktivitásról. A francia házaspár rögtön megérkezése után találkozott a kiváló bécsi tudósokkal és még az esti órákban meglátogatták a bécsi egyetem fizikai intézetét. A többórás látogatás után éjszaka tértek vissza szállójukba, ahol egy újságíró meginterjúvolta őket. Joliot, a temperamentumos tudós elmondta első bécsi benyomásait; — Feleségem és én először vagyunk Bécs-1 Marié Curie neve mindörökre elválaszthatatlan a rádium felfedezésétől. Az ő munkájának köszönhető, hogy a joachimstali szurok- földből szinte lebirhatatlan nehézségek árán sikerült kivonni a rádiumot, de leánya, Iréné Curie, tudományos munkásságává] már eddig is szintén nagyon jelentős és maradandó eredményeket ért el. A mesterséges rádióaktivitás felfedezése az ő úttörő munkásságának és kísérleteinek köszönhető. Az egész világ rádiumkészlete nem tesz ki egy fél kilogramot és az egyébként erős rá- dióhatásu anyagok mennyisége is aránylag kicsiny. Ezzel szemben a szükséglet egyre emelkedik a rádium irányában. A tudományos világot állandóan foglalkoztatja a probléma, hogy miként lehetne helyettesíteni más elemekkel az értékes sugárzó anyagot. A probléma megoldásától még nagyon távol van a tudomány, de elsősorban Iréné Cnrie- nek köszönhető, hogy az odavezető utat már megtalálták. Egy román asszony, Marazieanuné, volt az első, aki néhány évvel ezelőtt azt a felfedezést tette, hogy nem rádióaktiv elemek is radioaktívvá válhatnak bizonyos körülmények között, vagyis oly sugarakat bocsáthatnak ki, mint amilyeneket eddig csak rádio- aktiv elemeknél figyeltek meg. Iréné Curie férjével, a kiváló francia fizikussal együtt beható vizsgálatnak vetette alá ezeket a jelenségeket és e vizsgálatok folytán döntő eredményeket ért el. Megállapította, hogy bizonyos elemek, amelyeknek atomsulya igen csekély, elsősorban az alumínium, magnézium és bor sugarakat bocsátanak ki, ha hosszabb ideig rádióaktiv elemek hatásának tették ki őket. 4 sugárzás időtartama különböző volt az egyes elemeknél, de mindhárom elemnél megállapították, hogy kétségtelenül rádió- aktivvá váltak a rádióaktiv befolyás következtében. A leghosszabb idő félóra volt, amennyit a mesterséges rádióaktivitás felmutatott, de a kutatás nagy eredménye mégis az volt, hogy csakhamar sikerült a mesterségesen rádióaktivvá tett szubsztanciát az anyagtól vegyileg elválasztani. Positronok A mesterséges rádióaktiv elemek még egy különös sajátságot mutattak fel. A sugarak, ben és rendkívül örülünk, hogy az osztrák tudósokkal, akikkel már évek óta levélbeli érintkezésben állunk, személyesen is beszélhetünk. Az első benyomásaim, amelyeket a bécsi egyetem intézeteiben szereztünk, rendkívül jók. Pierre és Marié Curie leánya, aki rendkívül hasonlít ©ősanyjára, kijelentette az újságíró előtt: — Életem célja, hogy folytassam a müvet, amelyet szüleim megkezdték. Parisban édesanyám laboratóriumában dolgozom. Francia- országban nagyrabecsülik az osztrák vegyi és fizikai fakultást és úgy édesanyám, mint Franciaország legkiválóbb tudósai állandó érintkezésben vannak bécsi tudósokkal. Rendkívül örülök, hogy alkalmam van Becsben legújabb kutatásaimról beszélni. Természetesen ittidőzésünk alatt meg fogjuk tekinteni Bécs szépségeit is, elsősorban a múzeumokat és egy estét a bécsi operában fogunk eltölteni. amelyeket kibocsátottak, pozitív villamos elektronokkal voltak telítve, míg a normális elektronnak negatív telitéke van. Ezeket a Besztercebánya, junius 7. (Saját tudósitónktól.) Megható találkozó színhelye volt a napokban Besztercebánya városa, ahol az 1884. évben érettségizett öregdiákok gyűltek egybe az ötvenéves érettségi jubileum megünneplésére. Az ünnepség fényét emelte az a körülmény is, hogy megjelent az öregdiákok között egyetlen életbenlevő volt tanáruk is, a nyolcvannégy éves dr. Csengery János budapesti egyetemi tanár. Az ünnepély zenés szentmisével kezdődött, amelyet az egyik öregdiák, Bóry Adolf esperes-plébános celebrált. Ezután az öregdiákok a vártemplom melletti katolikus temetőbe vonultak és ott koszorúkat helyeztek el az elhunyt tanárok és diáktársak sírjaira. Megindító jelenet volt, mikor az öregdiákok a sétatéren, a volt gimnázium előtt, felelevenítették régi diákemlékeiket. Később fényképészhez mentek az egybegyűltek, hogy megörökítsék a ritka szép találkozót. A csoportképen dr. Csengery János egyetemi tanáron kivTl Balogh József nyugalmazott városi tanácsos (Székesfehérvár), Bóry Adolf római katolikus esperes-plébános (óhegy), öhria/tol Gyula evangélikus lelkész (Ratkósebes), Jaross István földbirtokos (Komárom- csehi), Kallivoda Andor nyug. miniszteri tanácsos, erdőigazgató (Kecskemét), dr. Kollár Camillo kórházi igazgató-főorvos sajátságos pozitív telitésü elektronokat nevezik positronoknak. A kutató házaspár bécsi előadásán elsősorban a positronokat, továbbá a neutronokat ismertette. Neutronok A neutronok még sajátságosabb és rejtélyesebb tünemények, mint a positronok. Hasonlítanak az elektronokhoz, az anyag kis építő-kövei, de egyáltalán nincs elektronos telitettségtik. A neutronok képessége abban áll, hogy vastag ólomlemezen vagy egyéb fémtömegen hatolnak keresztül. A positronok és a neutronok ma még a legnagyobb rejtély elé állítják a tudományt, amelyeknek megfejtése a jövő feladata. lesz. Kétségtelen azonban, hogy ezek az újonnan felfedezett tünemények újabb mély bepillantást tesznek lehetővé az anyag lényegének felkutatásában. Ebben a nagyjelentőségű munkában tett meg igen jelentős lépéseket a Curie—Joliobházas- pár. (Besztercebánya), dr. Lénert Ferenc nyug. vasgyári orvos (Besztercebánya), dr. Reisz Mór egészségügyi tanácsos (Zólyom), Szel- tenreich Gyula nyugalmazott pénzügyi számtanácsos (Besztercebánya) szerepelnek mint a szép találkozó résztvevői. Közben illusztris vendégek érkeztek, hogy résztvegyenek a jubilánsok ünnepségében. Többek között megjelentek: Jaross István földbirtokosnak, a találkozó egyik résztvevőjének felesége és fia, Jaross Andor tarto- mánygyülési képviselő, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető elnöke feleségével, továbbá Sebestyén István pápai kamarás, nyugalmazott plébános, Reisz László, a kö- zépszlovenszkói vili amos müvek mérnöke, stb. Az öregdiákok a vendégekkel együtt megtekintették a tanulóévek óta alaposan megváltozott várost, majd bankettre gyűltek össze a Nemzeti Ház külön termében. A szépen feldíszített asztal mellett számos lelkes pobárköszöntő hangzott el. Megemlítésre méltó, hogy a nevezetes találkozón a tizenhat életben lévő öregdiák közül kilencen jelentek meg. 1914-ben, közvetlenül a világháború előtt még tizennégyen jelentek meg a harmincéves találkozán. 1884-ben negyvenöt diák tett érettségit Besztercebányán és ezek közül, mint említettük, még tizenhatan vannak életben. Kisaiföldi levelek Nagy szenzációja van Vágfarkasd községnek: húsz évi távoliét után hazaérkezett egy volt hadifogoly, Oroszországiból. Jancsó Lajosnak hívják a farkaséi embert, aki még 1914- ben vonult be, mint fiatal, húszéves újonc, majd a harctérre került, ahol elfogták az oroszok s azóta Nagyoroszország mélyiben élt' csendesen. Nagyon megunta a szovjet-paradicsomot, mert hosszas utánjárás után hazaengedték. Váratlanul érkezett meg, feleségével és öt gyermekével, magyarul már jóformán el is felejtett, az egyik szót magyarul, a másikat oroszul ejti ki. Oroszországban igen gazdagon nősült, haza se akart jönni addig, amíg jó dolga volt. Az utóbbi hét esztendőben azonban csak jegyre kapott kenyeret, az egész család éhezett, birtokait elvették. Hogy az éhezésnek véget vessen, elhatározta, hogy hazajön. A falu nagyon megörült Jancsó visz- szatértének s most versenyezve hord neki élelmet. Érdekes, hogy a vasúti állomásról nem mert hazamenni, mert teljesen elfelejtette az utat húsz esztendő óta, s mivel éjijei érkeztek meg, reggelig várt, amig megkérdezett valakit, merre visz a főutcára az ut Jancsó nemcsak az egyetlen, aki hosszú távoliét után hazatért. Újabban egyre gyakrabban érkeznek haza Délszlovenszkóra a régi hadifoglyok, akiknek végül mégis hazahuz a szivük. A kicserélődés kölcsönös: egy-egy orosz fogoly, aki a nagy megyeri tábor feloszlatása után a Csallóközben, vagy Délszlovenszkóoi maradt, egyszercsak honvágyat kap s itthagyva csaipot-papot, hazamegy nagy Oroszországba. Azonban akadt olyan orosz is, aki nem bírta a nagy szovjet-jólétet s visszajött nemsokára ... Életük egy-egy regény... A csalióközaranyosi községi választásoknak igen érdekes története van- A kommunista párt ebben a szépuevü községben annyira erős volt, hogy harminc képviselőtestületi tagsági hely közül tizenhét mandátumot szerzett meg a maga számára. Közülük került kd a községi biró is, a szintén szépnevü Both Zeig- mond. A belügyminiszter azonban megsemmisítette a választást, a képviselőtestületet feloszlatta, nem erősítette meg állásában a községi bírót sem. A kis községben is kormánybiztos van már... A kormánybiztosnak’ öttagú tanácsadó testületé van, ebből azonban a magyar pártok embereit kifelejtették... A községi kommunisták el-elmélkedtek sanyarú helyzetükön, belátták, hogy mint kommunisták, nem sokat érnek el, erre taktikát változtattak s a szociáldemokrata pártba léptek bele. Az esetnek az az érdekessége, hogy nemrégiben ezt a pártot ütötték legjobban a a „munkásság árulója1* névvel illették. A szociáldemokraták előtt azonban gyanús lett a dolog s ami ritkán fordul elő pártalakiüások tekintetében: próbaidőt szabtak meg számukra, mert kíváncsian várják, mikor térnek ■vissza a kommunista pártba s nem szakita- nak-e időelőtt az uj párttal, esetleg neon akarják-e belül robbantani? A falusi ember egyszerű, de biztos pénzszerző trükkjét a városban is kitalálták már a délszlo ven szk ói a k. Különösképen nem a szegények, hanem a tehetősebb falusiak élnek vissza a városi nép bizalmával. Pénzszerző vállalkozásuk az, hogy bizalmatger- jesztő ábrázattal felkeresik a városi hivatalokat, az üzletek tulajdonosait, vagy megállítanak az uccán módosabb képű polgárokat s különféle rövid bevezető után azzal állnak elő, hogy pénzük véletlenül elfogyot t, csak tizenkét korona hiányzik az útiköltségből, azt legyen szives az illető neki odaadni, a jövő héten úgyis bejön, — neve Nagy István, itt és itt lakik, — aztán visszaadja, esetleg megszerzi egy kis vajjal-tojással... Mindig nyolc, vagy tizenkét koronát kér, — az állomás körül bizalmas kéréssel vannak nénikék, akik csak két koronát, esetleg nyolcvan 'fillért kérnek, mert nem tudnak hazamenni Ekecsre, — a megszólított rendszerint ad, ha nem is annyit, de mindenesetre „pótol** az útba. A kéregető utas eltűnik, soha sem kerül elő- Nyolc-tíz ilyen kis kölcsön és a vállalkozó szellemű falusi ember egész heti ellátása biztosát va van. A Dunának egyre derűsebb nevezetessége lesz a kis pozsonyi propeller, a „Bratislava“- amely a komáromi hajógyárban készült, de ugyllátszik, annyira megkedvelte szülőháza táját, hogy állandóan visszavágyakozik oda. Ezúttal negyedszer vonult vissza, kórházi kezelésre a kis propeller e a komáromiak már, mint régi ismerőst üdvözlik. A propellernek az a sajátsága, hogy csak egyhelyben tud jól járni.., (m) A mesterséges radioaktivitás és az anyag végső lényege Besztercebányai öregdiákok ötvenéves találkozója 1884-ben negyvenötén érettségiztek, 1934-ben tizenhatan vannak még életben ■ A nevezetes találkozón résztvett dr. Csengery János egyetemi professzor, az öregdiákok egyetlen élő tanára is % 4 ^MGMMAGksjtiHlnLAR i»i.«giwBgBaaiW—umi. n írnrMBwa——b—bb——MtwÉtagw
