Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-07 / 128. (3459.) szám

2 1034 janim 7, qattjgpWBc. ^ODOL^Q^m' kell a fogai tisztántartására, ilyen gazdaságos az i.i.T.inj.i^tnai Belföldi gyártmányI Hamis esküvel vádolják Daladiert Páris, június 6. A francia parlamenti bi­zottságban, a moly a februári uccai harcok felderítésével foglalkozik, Ronnevay elnök a külügyminisztérium különböző aktáit ol­vasta föl. Nagy meglepetést keltett egy siffrirozott távirat, amelyet Daladier akkori miniszter- elnök és külügyminiszter február 2-án Paul Claudel-hez, a brüsszeli követhez intézett. Daladier közélte eibben a táviratban, hogy különböző fontos helyeken változások fognak történni, igy Brüsszelben is és arra kérte Claudelt, hogy a belga király­nak jelentse rövid idén belül való távozását. A vizsgáló bizottság egyes tagijai rend­kívül fontosnak tartják ezt a bizonyítékot, mert Daladier kihallgatásakor eskü alatt vallotta, hogy csak február 3-án, a terhelő rendőrségi jegyzőkönyvek fölolvasása után határozta el magát a változtatásokra. A bizottság tagjai azt kívánják, hogy a vizs­gáló bizottság ismételten hallgassa ki Dala­diert. Halálos ítéletek zápora Szovjetoroszországbap Moszkva, junius 6. Hivatalos kievi jelentés szerint kedden ítéletet hoztak a csaló és sik­kasztó szovjethivatalnokok ügyében. Hat vád­lottat halálra ítéltek, nyolcat tiz-tiz évi bör­tönre, hármat öt-öt évi börtönre, hármat há­rom-három évi börtönre. Kilenc vádlottat egy-egy évi kényszermunkára ítéltek. A páncéltermek konjunktúrája Coatesville (Pennsylvania), junius 6. A Lu- kens Steel Company 1932 tavaszán bezárt páncéllemezgyára az elmúlt napokban ismét megkezdte a munkát, sőt 130-cal több mun­kást alkalmazott, mint az elmúlt években. Három más páncéllemezgyár és tiz vaskohó, amely ugyanegyennek a társaságnak tulajdo­nát alkotja, néhány hét óta teljes üzemben van. ünnepélyes közgyűlésen beiktatták Budapest uj főpolgármesterét Budapest, junius 6. (Budapesti sier- koartőségUuk telefonjeleutése.) Ma délután öt órakor kezdődött meg a főváros rendkívüli közgyűlése, amelyen beiktatták Budapest uj főpolgármesterét, Borvendég Ferencet. A közgyűlés iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Sipőoz Jenő polgármester megnyitó beszédében felolvasta Horthy Miklós kor­mányzó kéziratát Huszár Aladár felmentésé­Prága, junius 6. Már ismertettük azt a be-1 vés sajtókáborut, amely a gabonamonopólium terve körül a cseh agrárok és a cseh nemzeti demokrata lapok körül kialakult. A demo­krata Národní Listy legutóbb azt vetette sze­mére az agrárpártnak, hogy ő is támogatja a kartelleket, mert számos vezető tagja kartel­lek élén áll. A Venkov e vádra azzal válaszol, hogy a Národní Listyt „hatszász kartell" szó­csövének . aposztrofálja s fejére idézi azokat az összegeket, amelyeket „a nagykereskedelemnek és a nehézipar­nak a csehszlovák szociáldemokrácia adott". ről és Borvendég Ferenc kinevezéséről. Bh­után a közgyűlés küldöttsége az uj polgárimé*- tért meghívta az installáló közgyűlésre és a főpolgármesteri szék elfoglalására. A közgyű­lés viharos lelkesedése mellett jelent meg az uj főpolgármester a teremben, akit gipőcz Jenő polgármester üdvözölt. Az ünnepélyes eskütétel után Borvendég Ferenc elmondotta nagyszabású programját. Lapzártakor az ülés folyik. — így például 2.6 milliárdot a meg nem fizetett vagyondózsma cimén — írja a Venkov, — 5 milliárd meg nem fizetett adó alakjában, 2.5 milliárdot a csődöknél és kényszeregyezségeknél, 2.5 milliárdot a bankok és pénzintézetek szanálási alapjá­ból, 3 milliárdot a munkásságnak munka­nélküli segély cimén. Együttvéve 18 mil­liárdot s ebbe nincs beleszámítva az az összeg, amit a nagykereskedelem és a nehéz ipar átaitalá- soknál, fúzióknál, vámon és stabilizációs mér­legeken síb. nyert. zaléka még 1938. májusában újabb bead­ványt irt aló a magyar tannyelvű iskola visszaállítása érdekében. Bs a kérelem jelenleg állítólag a pozsonyi iskol&ügyi referátuson pihen. Kérdem m Iskola- és népmiivelésttgyi miniszter urat; Hajlandó-e Csécs és Mak­rán* községek lakosainak a magyar tan­nyelvű népiskola visszaállítása iránt be­nyújtott kérvényeit úgy elintézni, hogy a magyar tannyelvű iskola működését még ez év szeptemberében megkezdje? Állandó kormányválság Romániában Bukarest, junius 6. A román kormány tegnap es­te minisztertanácsot tartott, amelyen újabb súlyos nézet'etérés merült fel Slave&cu pénzügyminiszter és Anghelescu közoktatásügyi miniszter között. A közoktatásügyi miniszter ugyanis tárcájának költ­ségvetést ötszázmillió lejjel kívánja fölemeltetni, a pénzügyminiszter azonban ehhez nem hajlandó hozzájárulását adni. A minisztertanácson a kiszi­várgott hírek szerint éles összetűzésre került sor emiatt a két miniszter között és Anghelescu ie- mondással is fenyegetőzött arra az esetre, ha köve­telését nem teljesitik. Anghelescu tegnap este el is hagyta Bukarestet és Buzcuba utazott. A nehézsé­gek megoldására a kormány ma reggelre újabb mi­nisztertanácsot hivott egybe. Ezen a miniszterta­nácson az állami költségvetést az eredetileg terve­zett 20.7 milliárd lejről máris 500 millió lejjel fel­emelték, hogy a hadügyminiszter és a köze' 'atás- ügyi miniszter kívánságait legalább részben telje­sítsék. Anghelescu azonban ezzel sincsen még meg­elégedve és tárcája költségvetésének további fel­emelését kéri.-----0----­Ju goszlávia nem engedi Magyarországra a horvát atlétákat Pécs, junius 0. Vasárnap került volna sor Délmagyarország és Horvátország válogatott atlétáinak eddig minden évben szokásos ver­seny mé nkő zésére. a mérkőzés azonban ezidén elmaradt. A zágrábi atléták ugyanis lemondták a versenyen való részvételüket, mert a jugoszláv hatóságoktól nem kapták meg a Magyarországra való beutazási enge­délyt. ■■nnnnMMBEHHMBHHHUi Kap végre maifar iskolát a túlnyomó magyar ti!!»sé§i Cséci és Makranc község? Venkov: 18 milliárdot kapott a szociáldemokrácia jóvoltából a nagytőke és a nehézipar Holota Interpellációja az ískolaügyi miniszterhez Prága, junius ö. Dr. Holota János nemzet­gyűlési képviselő interpellációt nyújtott be az iskolaügyi minsizterlhez, a csécsi és mak­raméi magyar elemi iskolák visszaállitása tárgyában. Az interpelláció a következő-; képpen hangzik: — A Szepsi járásbeli Csecs községi lakosainak száma mintegy 750, Makra nej község lakosainak száma mintegy 820. j A lakosság 95 százaléka magyar nemzeti- j ségü. Mindkét községben az államfordulat | óta kizárólag szlovák tannyelvű iskola van, bár a községek lakossága mindent elkövet a magyar tannyelvű népiskola felállítása, helyesebben visszaállitása iránt. A lakos­ság egy megbízottja e kérdést már a köz- társasági elnök ur előtt is feltárta. A ma­gyar iskola visszaállítását eddig Gallas volt szepsi járási főnök hátráltatta s minden lehető eszközzel akadályozta. Ennek elle­nére a fenyegetésektől meg nem riadva az i iskolaköteles gyermekek szüleinek 95 szá- i Jogerős Dúca gyilkosainak büntetése Bukarest, junius 6. A katonai főtörvénySPÓik ma foglalkozott Dúca gyilkosainak az első­fokú ítélet ellen benyújtott fölebbezésével. A íőtörvényszék a fölebbezést elutasította s igy Constantin^scu, Saranica és Belimache élet­fogytiglani fegyházbüntetése jogerőre emel­kedett. f iiillliuiiiwiiilllllillllliiiililllii JpgJ mm raji ■ B W*ufffrft IS <« — Az, hogy az előbb olyan keményen nyi­latkoztam a gépről. Olyan szeretetlenül. Pe­dig tudnom kellene, hogy maga szerelmese a gépnek. Magának mindene a gép. Maga, mi­kor elvonul oda, a rajzterembe és megszállja az alkotás vágya, a teremtés ihlete, úgy érzi, hogy élőlényeket alkot. Tetszése szerint al­kotja őket, hogy majd dolgoztassa. A világ legengedelmesebb lényeit hozza létre és azok élnek, dolgoznak és mert dolgoznak, ural­kodnak a világ fölött. A főmérnök rémülten intett. — Elég, elégi Otti megrettent. — Talán ismét valami tapintatlanságot kö­vettem el? A férfi belefogózott a leány két kezébe és magához vonta. Egészen közel az arcához, úgy hogy keble súrolta a mellét. — Nem, nemi Semmi tapintatlanságot. Csak úgy beszélt, mint ahogy eddig senki. Velem senki. Senki olyan, aki úgy, olyan tökéletesen j meg tudta volna érteni az én lelki világomat, j mint maga. Hol tanulta ezt? Biztosan sehol, j Amit maga mondott, azt nem lehet betanulni,! azt érezni kell. Maga öntudatlanul megérezte és az, afölötti elkeseredés, hogy elküldtem magamtól, kirobbantotta ezt a megérzését... Otti ka, maga innen el nem megyen. Maga melletlem marad... Tudja... Őszinte le­szek ... Vannak néha pillanataim, perceim, óráim, amikor úgy kellenének ezek a lelke­sítőén megértő szavak, amiket most mondott. Talán el se tudná még egyszer ugyanígy mondani, de én fogadok, hogy másképpen. Ahányszor erről beszélne nekem, mindig más­képpen tudná elmondani. Ez már igy van. A belülről fakadó ösztönös meglátások igen gazdag szótárral rendelkeznek, csak idő és hangulat kell hozzá, hogy ezek a szavak meg is szülessenek. A szavak zuihatagától elképpedt lány csak állt és gyönyörködve nézte a kipirult arcú, lelkesülő fiatalembert. Úgy érezte, hogy jó lenne a két arcát a tenyerébe fogni és össze­csókolni a járó száját. így talán elhallgatna. A főmérnök azonban ezt a gondolatát nem vette észre. Karonfogta a leányt és vonszolta a rajzterem felé. — Nézze, Ottika. Ide nem szabad kívülem I élőlénynek belépnie. Csak magának. Mert] maga az egyedüli, aki megért engem. Tökéle- 1 tesen ugv érzi, ahogy én érzem. Maga tudja, hogy mit tesz az, mikor az ember alkot. Gé- pet alkot. Lelketlen élőlényt, amely egy j gombnyomásra olyan munkát végez, amilyet , millió ember se lenne képes... Otti csodálkozással nézett körül a rajzte­remben. Az óriási asztalon fekvő nagy rajzo­kat érdeklődéssel szemlélte. A zeg-zugos vo­nalak hatalmas géprészeket ábrázoltak. Most még élettelen, egysiku alakok, de amelyek­ből acéltestü szörnyeteg lesz. A főmérnök rádült az asztalra és széles gesztusokkal magyarázta. Legújabb müve. Az ő agya találmánya, mellyel egy csapásra meg­oldja a költséges termelés problémáját. Úgy­szólván emberi segítség nélkül ötszáz pár kéz munkáját végzi majd el. Külön telep épül nemsokára miatta. Az ő nevéről fogják majd elnevezni ... Vagy nem. Ottilia-gyar lesz a neve ... A lány hangosan kacagott. Tetszett neki ez az áradozás. Hozzásimult a mérnökhöz és megszorította a kezét. — Gratulálok, főmérnök ur! A férfi elkapta az Otti kezét. — Micsoda közhely ez? Otti széttárult. — Igaza van! Azt kellett volna mondanom: adja ide, hadd cirógassam meg ezt az alkotó kezet... És ismét elkapta. Ráfektette a tenyerére, mig jobbjával gyöngéden simogatta. Mint a macskát. Rendiben tartott körmei pirosán ] tükröződtek. A férfi meg bódultán hajlott rá i és megcsókolta ... Este Péter ismét készülődött. — Hová már megint? — kérdezte az anyja. — Az egyletbe. — Mit csinálsz ott egész éjjel? — szólt közbe Otti. — Beszélgetünk. Tárgyaljuk, hogy mi lesz. — Mi lenne? — ijedeZett a lány. — Baj lesz. — Milyen baj? — kérdezte sápadtan az öregasszony. — Az lesz. hogy nem türjük ezt a helyzetet. Elvette földünket a gyár, kenyerünket a gép. — Na, csak hallgass! _ kiáltott rá a leány. — Az ilyen munkakerülő, mint te vagy, nem tud mással érvelni, csak az ilyesmivel. A gép! A gép! Csak ezt tudjátok, ahelyett, hogy néz­nétek valami más munka után. — Hol nézzünk, ha nincs? —■ Az erdőben van. Menjetek fát vágni. — Kinek kell ma a fa? Hol vágnak ma er­dőt? Jobb lesz, ha nem beszélsz. Neked van állásod, neked kenyeret ád a gép, te hát hall­gass! Becsapta maga után az ajtót és elindult a lejtős utón, a fekete estében, mint a rosszban járó kisértet. Egy félóra múlva visszatért. A nagybátyja volt vele, meg egy sebhelyes arcú öreg mun­kás. Bezörgettek az ablakon. Az öregasszony kiszólt: Folytatjuk. % ——w wm wu .i' rawwwu'jmu;. .tea——

Next

/
Oldalképek
Tartalom