Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-07 / 128. (3459.) szám

19&4 Junius 7, c©ütdrt8ik. Az időjárás adja meg a kegyelemdöfést Hodza gabonamonopólium-tér vének? A koalícióban uralkodó feszültség miatt nem várható nagyobb törvényhozási munka Prága, junius 6. A gabonamonopólium kór­dós e még mindig napirenden van, azonban a belpolitikai helyzet mindinkább a terv hátrá­nyára alakul. A tervet az időjárás is alaposan megáknáata s ez a föoka, hogy Hodza terve körül elült kissé a harci zaj. A szárazság miatt ugyanis a terméskilátások gyengültek s ezzel az időjárás maga gondoskodott arról az árszabályozásról, amelyet Hodza terve mesterségesen akar bevezetni. A másik aka­dálya a tervnek az, hogy a gabonafelvásár­láshoz szükséges milliárdos összeg előterem­tése súlyos föladat elé állitaná az állampénz­tárt. A cseh néppárt és a cseh nemzeti szocia­listák elutasító álláspontját Trapl pénzügy- miniszter és Englis bankkormányzó is ma­gáévá tette, a Hodza-tery bukása feszült vi­szonyt idézett elő a koalíció pártjai között, amit még tovább fokozott a német országos nyugdíjbiztosítók megszüntetését célzó agrár- indiívány is, olyannyira, hogy a német szociál­demokraták a német nyugdíjintézetek sorsá­hoz kötötték a koalícióban való további benn­maradásukat. \ Národni Politika úgy véli, hogy e feszültségre való tekintettel a nyári szünetig a koalíció már nem lesz munkaké­pes s nem fog megvalósulni sem a monopó­lium, sem a kényszerszindikátusok rend­szere, sem a negyvenórás munkahét, sőt a kiviteli intézet sem. Annál kevésbbé várható a pénzforgalom kibővítésének megvalósítása, mert a Csehszlovák Nemzeti Bank is elutasító álláspontot foglal el ellene. A kormánytöbbség tanácskozásai Noha a képviselőház ma „szabad-napot“ tartott s egyetlen bizottságot sem hívtak össze, a Rudolfinum környékén tanyázott mégis valamennyi miniszter autója s a fo­lyosók is a szokásosnál nagyobb látogatottsá­got mutattak: valamennyi koalíciós klub ér­tekezletet tartott az építkezési államsegélyek visszatérítéséről szóló törvényjavaslatról. Az újságírók körében már tegnap feltűnést kel­tett, hogy az elnökség teljes kétheti határidővel adta ki ezt a javaslatot a bizottságoknak, ami szokatlanul hosszú határidő a kulisszák mögött teljesen „készre44 elkészített tör­vényjavaslatnál. Ma azután a koalíciós klubok értekezletein kitűnt, hogy a kulisszák mögött összehozott egység távolról sem oly szilárd, mint azt a koalíciós lapok hirdetik. így a szocialista csoportok különösen a ház- STövct^ezetektőI és az önkormányzati tes­tületektől visszakövetelt százalékot sokal­ják viszont az agrárok az egyes személyek­nek adott építkezési segélyek visszafizetési százalékát szeretnék alacsonyabbra leszál­lítani, mint amennyit a javaslat állapit meg. Kétség­telen. hogy az építkezési segélyek visszatérí­téséről szóló törvényjavaslat még sok gondot fog okozni a koalíciós többségnek s a javas­lat sorsa nem nagyon biztos. Ellenben feltétlenül elintézendő a felhatalmazási törvény hatályának meg­hosszabbítása. Az agrárpárt a gazdasági ügyekre vonatkozó felhatalmazást politika? kérdésekre is ki akarta szélesíteni. Ez a terv azonban csak jámbor óhaj marad. Különösen a cseh néppárt ellenzésén múlott, hogy az agrárok a politikai felhatalmazási; nem tudták kivívni. Ma a beavatottak szerint az volt a helyzet, hogy politikai felhatalmazást a kormány nem kap, csak a ma érvényes felhatalmazási törvény hatályát hosszabbítják meg fél-, esetleg egy évre. IJjabb állampénztári költsön Ma röviden jelentették, hogy a pénzügy­minisztérium egy bankérdekeltséggel tárgyal 600 millió koronát kitevő állam pénztári utal- vány kölcsön felvételéről s hogy a tárgyalások kedvező mederben haladnak. A kölcsön célja az állami pénzügyi gazdálkodás költségvetési helyzetét összhangba hozni az állampénztár tényleges helyzetével. Ehhez csak azt jegyez­zük meg, hogy értesüléseink szerint nincs szó valami újabb államkölcsön- akcióról, hanem mindössze az 1934. évi pénzügyi törvény illetékes szakaszainak végrehajtásáról. A pénzügyi törvény ugyanis előre látta e kölcsön szükségességét s fel­vételére felhatalmazta a pénzügyminisz­tert. Villanyárak kormányrendé eltel ? A parlament folyóséin élénk megbeszélé­sek tárgya volt az állami villanyositási tanács hétfői ülése is. Ezen az ülésen a kormány egy rendelettervezetet mutatott be véleményezés végett tanácsnak. A rendelettervezet szerint a kormány hirdetmény utján szabályozhat­ná a villanyáram árait. Egy másik fontos intézkedés volna, hogy a kormány a köz­hasznú villanytársaságok élére egy vagy több kormánybiztost nevezhetne ki. A rendeletet a kartellek lajstromozásáról BALDÖCFÜRDŐ tátrai gyermek* és diáküdttlő fiuknak és leányoknak Az egész fürdő a gyermekeké! Strand - Tennisz - Evezés Lovaglás - Állandó orvosi felügyelet — Hizókura — Idegen nyelvek Rendkívül mérsékelt átalánydíjak! Prospektus Baldovce kúpele, pp. Splsskó Podhradie szóló törvény első paragrafusára hivatkozás/ sál akarná a kormány kiadni, amely kimond ja azt, hogy a kormánynak joga van oly cik* kék árát megállapítani, mely cikkek különö­sen befolyásolják a termelés költségeit. A villanyositási tanács nagy többsége meglepe­téssel fogadta a rendelettervezetet, de külö­nösen nagy meglepetést keltett, hogy a köz- munkaügyi miiuásatérium képviselői a terve­zetet nyomban el akarták fogadtatni s csak nagyon zajos jelenetek után sikerült keresz­tülvinni, hogy a javaslat áttanulmányozása végett az ülést egy órára félbeszakították. Újabb ülésben azután azt a nagy „elvi" mó­dosítást eszközölték, hogy a kormány a villanyárakat nem a kartell- törvény első paragrafusa, ha néni a gazda­sági meghatalmazási törvény alapján fogja kiadni. Ugyanaz vonatkozik a villanyvállalatok álla­mi ellenőrzésére, illetve a kormánybiztosok kinevezésére is. A római csehszlovák-német futballmérkőzés politikai epilógusa Prága, junius 6. A római csehszlovák—né­met futballmérkőzés után, mely — mint isme­retes — a csehszlovákok győzelmével végző­dött, egy kis incidens történt. Az olasz zene­kar ugyanis a nemzetközi szokások szerint a győztes csapat nemzeti himnuszát játszotta, azonban nem az egészet, csupán az első felét, a cseh szövegű „Kde domov miuj“-t, mig a szlovák szövegű részt elhagyta. A mérkőzésről a csehszlovák rádió helyszíni riportot adott, így a sportesemény iránt érdeklődő csehszlo­vák rádióéiőfzetők fültanui voltak az esetnék. A szlovák néppárt törvényhozói a dolgot in­terpelláció tárgyává tették. Tegnap benyújtott interpellációjukban a himnusz hiányos elját­szásáért a római csehszlovák külügyi képvise­letet teszik felelőssé, mert szerintük ennék a kötelessége lett volna informálni az olaszokat az áUamhimnusz helyes dallamáról s kérdést intéznék a külügyminiszterhez, hogy erről a mulasztásról van-e tudomása s hajlandó-e köz­belépni, hogy ilyen esetek többé meg ne ismét­lődhessenek. Hokky: Legnagyobb baj, hogy Benet sem hozott kenyeret Ruszinszkóra... A biztosítási matematika számításai ■ Nincs még meg­egyezés a nyugdijmtézetek német fiókjai ügyében Prága, junius 6. Parlamenti beszámolónkbar tegnap röviden jelentettük, hogy a magán­alkalmazottak nyuigdijbiztosiitásáról szóló tör­vény novellájának plenáris vitájában felszólalt szövetkezett ellenzéki pártjaink képviselői klubja részéről Hokky Károly nemzetgyűlé­si képviselő, aki a tárgyalt javaslat érdemi bí­rálatán kívüli részletesen foglalkozott a hi­sz inszik ói miniszter járásokkal. Hokky beszédét alább ismertetjük: A nyuod incvella birá'ata Hokky képviselő beszéde elején a nyugdij- novelila legfontosabb intézkedéseit ismertette, amelyek a biztosítottak számára nem előnyt, hanem károsodást jelentenek. Majd az eredeti és uj törvény intézkedéseit, összehasonlítva., ezeket mondotta: — Az eredeti törvény megengedte, hogy a fé rf i- m ag áraik alm az ott 65, a nőalkalmazott 60 éves korában nyugdíjba mehessen, ha megvolt a hatvanhavi várakozási ideje, illetve az élet­korra való figyelem nélkül nyugdij illette meg az alkalmazottat 480 dijhónap után, ami ren­desen 40 évi szolgálatnak felelt meg. A novella ezt az intézkedést teljesen elront­ja azzal, hogy kimondja, hogy járadék nem illeti meg azt az alkalmazottat, aki a maxi­mális korhatáron, illetve a 480 dijhónapon is túl tényleges szolgálatban marad. De ezen kívül az ilyen munkában maradó hó vatalnoknak tovább kell fizetnie a nyugdijille- téket is, ami egyszerűen igazságtalanság. Ezt az intézkedést azzal indokolják, hogy az ifjú­ságnak kell helyet szorítani. Nagyon téves okoskodás ez, mert a munkabíró embernek esze ágába sem jut el­hagyni jól fizetett állását a nyugdíjért, amely a fizetésnek egy harmadát sem teszi ki. A tovább fizetett nyugdijilletékek a biztosító intézetet gazdagítják csak, mert a maximális korhatáron túl munkában mara­dó alkalmazott egyén valószínűleg aktív alkalmazásban hal meg s igy az intézet neki soha sem fizet nyugdijat, özvegyének pedig félnyugdij jár. Az intézet haszna mindennél világosabb. Pedig már ma is olyan vagyona van a nyugdi jbiztositónak, hogy négy milliárd megtakarított tőkéjéből a 300.000 •biztosítottnak körülbelül 13.320 korona juthat­na, hogyha mindenkinek kifizetnék ezt az ősz- szeget, de ha csak havi 1000 koronát fizetné­nek ki mindenkinek, még mindig maradna egy 330 milliós tartalék. A nyugdijbiztositási központban ma már annyi prémium van felhalmozva, amennyi­nek a híres „biztosítási matematikai4* számí­tások szerint csak 1938-ban kellett volna összegyűlnie, amiből az tűnik ki, hogy a biz­tosítási matematika vagy sántított, vagy a nyugdijbiztositó nagyon jó üzletet csinált. Mindenesetre jogosult az a kívánság, hogy a nyugdijbiztositási terheik szállíttassanak le a nyugdij'biztositoltak jogairak telj'es fenntartá­sával. Miniszterek Ruszinszkón Hokky képviselő a továbbiakban Benes kül­ügyminiszter podkarpatszká-ruszi tartózkodá­sával foglalkozott. A legnagyobb baj — mondja szószerint — hogy ő sem hozott kenyeret, amit pedig Podkarpatszká Rusz lakossága elsősorban vár mindenkitől, aki oda jön, de különösen a miniszterektől. Mert Podkarpatszká Rusziban — folytatja a szónok — olyan rettenetes a helyzet, hogy az ma már alig elviselhető nemcsak a ruszin, ha­nem a magyar lakosságnál is és a jövő télre borzadva gondol mindenki, mert a szegénység, a kenyérnélküliség, az éhség még nagyobb lesz, mint eddig. — Minket az sem elégíthet ki, hogy a mi­niszter ur a mi kultúránkat Érsekújváron fel- dicsérte.. Nekünk gazdasági előnyök is fcelle­rek a kulturális előnyök mellett. De maga a miniszter ur mondotta, hogy 7 és fél százalék a cseh és 15 százalék a magyar lakosság Pod­karpatszká Rusziban és mégis a cseh lakosságnak 167, nekünk meg csak 110 iskolánk van. Csak ebből az egy adatból is nyilvánvaló, hogy nem 'lehetünk megelégedettek kulturális téren 6em. A magyar kultúra A mi kultúránk — folytatta a szónok — di­cséretre nem szorul. Hiszen ha Benes miniszter ur kinéz a Hradcio udvarára, ott látja Koiozs- váry György és Márton szobrát, a Sárkányölő Szent Györgyöt. A XIV. században nekünk olyan szobrászaink voltak, amilyenekkel kevés nemzet dicsekedhetett abban az időben. A pé­csi egyetem is csak 19 évvel később alakult azután, hogy itt a Károly-egyetemet megálla­pították. A pécsi egyetem 1365-ben alakult, de fő­iskolánk már a Xni. században volt Veszprém­ben, ahol 15 jogtudós tanított. A XVI. század­ban olyan költőnk és költői nyelvünk volt, amivel kevés ország dicsekedhetik, Balassa Bálint személyében és költészetében. A XVIU. században már lapunk volt és festőink. Mányo- ki Ádám személyében európai nívót értek el. Kultúránk folytonosan nívót tartott és tart ma is és nem kell talán külön hangoztatnom iro­dalmi értékeinket-, hiszen egész Európa, de az világ nagyvárosaiban játszák a magyar szín­darabokat, a magyar költők ismertek a külföl­dön és a magyar festők és zenészek világ­hírű eik. Ezért sokkal helyesebb lett volna, ha Benes minisz­ter ur másvalami megnyugtató kijelentést tett volna. Ha például az állampolgárság kérdésének megnyugtató elintézését Ígérte volna meg 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom