Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-29 / 147. (3478.) szám

1934 junius 29, póniefe. <K^<3gA^;tflRHTRLaP 3 A képviselöház megszavazta a szigorított sajtónovellát Egyetlenegy kormánypárti képviselő sem szóiéit föl a javaslat mellett - Csak Dérer igazságügyminiszter és az előadó vette védelmébe ­Prága, június 28. Pa/nlamenti beszámolónkban tegnap rövidem közöl tűik, hogy a koalicióe, pár- tctk vezérei Malypetr miniszterelnökkel tegnap délután újabb tárgyalásokba bocsátkoztak a sajt éröve Illa egynémely intézkedésének eny­hítése végett. Tegnap késő este a 18. a) para­grafust újból átdolgozták, miután a teljes el­ejtéséhez a miniszterelnök nem járult hoizzá. A 18. a) paragrafus uj szövege igy hangzik: „Kihágás miatt büntettetik az, aki sajtó ut­ján a kormány, vagy a kormány bizonyos kormányügyek megtárgyalásával megbízott testületé tárgyalásainak meghatározott dol­gairól, vagy oly iratok tartalmáról közöl je­lentést, amelyek e tárgyalások anyagául szol­gálnak, vagy fognak szolgálni, ha a kormány testület) kifejezetten kimondotta, hogy az ilyen jelentést vagy az ilyen irat tartalmát fontos állami érdekből nem szabad közölni s a jelentés szerzője az ilyen tilalomról tu­dott.* S ktpy selmát mai Birsén egyébként folytatták a sajtónovella vitáját, melynek ma első szónoka d<r. Gazsik szlo­vák néppárti képviselő, volt unifikáciiós minisz­ter. A szónok érdekességként megállapítja, hogy a vitában egyetlen kormánypárti képvise­lő sem vesz részt, aminek oka, hogy a kullsz- szák mögött készül valami. A többségi pártok tárgyalásaik során már egymástól is félnek. El­vesztették — úgymond — a választók bizalmát s ilyen eszik őzökkel akarják megtartani a hatal­mat, amilyen a sajtónovella. Erre a törvényre azért van szükség, ment a kormány belpolitiká­ja reménytelen és külpolitikája sem tud jó eredményt felmutatni. Különösen, ami a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat illeti. Egyetlen barátunk Franciaország, az is önző okokból s nem a mi kedvünkért. Csődöt mondott a leszerelési konferencia s a szlovák közvélemény igazán kiváncsi, miért szaladt Benes külügyminiszter ur Géniből egyenesen Ruszinszkóba s ígérte újból az autonómiát. Ugyanakkor mély hallgatás van a szilovenszkői autonómia kérdésében, bár annak gazdasági je­lentőségét kormánypolitikusok is elismerik már. mint például Stránsky képviselő. — Kifogásol­ja a köztársaság védelmi törvény 14. a) para­grafusának laza szövegezését, amelyhez szük­séges volna annak meghatározása, hogy ki a demokratikus köztársasági irány ..követője11 (stoupenec). — Gazsik végül a szociáldemokrá­ciának dicstelen választási eredményeket jósol. Jezsek nemzeti demokrata szerint hiábavaló volna, ha a világ összes parlamentjének leg­jobb szónokai is közbevetnék magukat a tár­gyalt javaslat, módosítása érdekében. Nem Í6 azért beszél, mintha a miniszterelnöknek a ..po­litikai manek in “-ékről mondott kifejezését ma­gára venné, mert az a nézete kormánypárti képviselőkre vo­natkozik, akik ma is mélyen hallgatnak, hanem azért beszél, hogy megállapítsa, hogy a novelláért tulajdonképpen senki sem akarja vállalni a felelősséget, mögötte senki sem áll. A szónok' csodálkozik, hogy a szociáldemokrá­cia ilyen eszközökkel akarja elkerülni osztrák és német elvtársainak sorsát. Beszédének e ré­szében Jezsek többször összeszólalkozott Bé­res szoeiá '.demokrata képviselővel, majd beszé­dének végén idéíte a ceehezólvák kormány 1021. évi sajtótörvény-javaslatának indokolá­sából azt a mondatot, hogy „Lehetetlen, hogy a szabad demokratikus csehszlovák köztársa­ság sajtóviszonyait az osztrák rendőrszelflem és maradiság által átitatott régi sajtótörvény sza­bályozza" s ezért van szükség teljesen uij tör­vényre. Jezsek képviselő beszéde végén a Národmi L/isty elkobzott példányait kezdte felolvasni, A Selymei pompásan mossa — HIDEG VÍZBEN MOSSA a LUX Milyen kényelmes hideg vízben mosni! És milyen megnyugtató, ha az ember tudja, hogy még a legkényesebb selyemszövedék is kitünően elbírja az ilyfajta mosást! Legyen tehát ezentúl a víz hideg — a mosószer az U J L U X 1 Akkor a selyem olyan marad, amilyen volt: simul ékony, puha, színes. •mire m elnök figyelmeztette, hogy beszédideje, a harminc perc eltolt. Jezsek erre beszédét ab­bahagyta g ujíbó! szólásra jelentkezett, termé­szetesen csak kor az előbb deiket. a vita, végén szólalhatott fel, ami­jelentkezettek elmondták beszé­Az igazsőgügyminiszter védi a sajtónovellát Ezután dr. Dérer Iván igazságügy-miniszter szólalt fél. A miniszter nézete szerint a novella csak egyes részeiben tartalmaz újításokat s egészben véve a ma érvényes sajtójogi elve­ket tovább épiti ki. Ha az ellenzék egy része a Háziban kritizálja a novella egyes intézkedéseit, különösen azo­kat. amelyek a meglevő érvényes jogban gyö­kereznek, úgy ehhez nincs erkölcsi jogosultsága, mert az el­lenzék e csoportja résztvett a kormányzás­ban akkor, amikor ezeket a régebbi intézke­déseket a Ház megszavazta. Ez vonatkozik a kobzási gyakorlatra, a koiportázstilalomra s több ezzel kapcsolatos dologra. A novella a miniszter legmélyebb meggyőződé­se szerint nem veszélyezteti a sajtószabadságot. A sajtószabadságot a legdemokratikusabb és legrégibb parlamentarizmussal biró államok is regulálják és a most tárgyalt normáik sem érintik a sajtó­szabadságnak Havi iceek-hirdette elveit, ame­lyekre a-z ellenzék ma tévesen hivatkozik. Más viszonyok voltak akkor, mint ma s civilizált életviszonyok bonyolultsága más szabályozást kíván a sajtójog terén is. A sajtószabadság nem mehet odáig, hogy segítségével bűncselek­ményeket lehessen elkövetni. Minden szabad­ságjoggal vissza lehet élni. A novella csak ar­ra az esetre szabályozza a sajtószabadságot, ha annak segítségével bűncselekményt követné­nek el. A republikánusok és demokraták vétie'me A köztársaság védő törvény 14. a) paragrafu­sa kapcsán a miniszter azt hangoztatja, hogy a javasolt intézkedés nagy űrt tölt be, miért a mai törvény nem védi a lakosok egyes cso­portjait s nem védi az egyeseiket azért, hogy e csoportok vagy egyesek a demokratikus köz- társasági berendezkedés követői. Ez a paragrafus nemcsak a kormánypártokat védi, mert, hála Istennek, ellenzéki pártok is vannak, amelyek a demokratikus köztársasá­gi berendezkedés követői és hivei. Egyébként Gazsiik volt miniszter ama kijelen­tése, hogy a szomszédos állambeli diktatórikus berendezkedések nálunk is talajra találhatná­nak, a legjobban mutatja e paragrafus szük­ségességét. országban is érvényes ilyen jogszabály már 1888 óta. Franciaország egyébként a helyre­igazítást alakilag egyáltalán nem szabályozta s igy ott mindig lehetett uj tényeket is meg­állapítani a helyreigazítás kapcsán. Az angol jogban a helyreigazítás ugyancsak sokkal szé­lesebb alapon nyugszik, mint nálunk. Nóvum a novellában a kotrmáiry tényez ők megnyilatkozásainak kötelező közlése. Ez ; intézkedés kizárólag a közönség helyes és kellő informálására irányul. Szó sincs gleichschaltungról. A nyilatkozóit terjedelmét a törvény korlátoz­za 800 szóra, ami aránylag kis terjedelem. Meg­állapítható. hogy a sajtó legnagyobb része eddig is önként hozta az alkotmányos tényezők megnyilatko­zásait 4 6 igy, ha a közlés most kötelességezeriien tör­ténik, ezzel nem szenved sérelmet az a sajtó, amely eddig is teljesítette kötelességét e térem A titkok kipsttantásának tilalma A legtöbb kritika hangzott el a 18. a) para­grafushoz. Természetes és logikus, hogy ha a .parlament, annak bizottsága, határozatilag ki­mondja a tárgyalás, az irat bizalmas, vagy tit­kos természetét, hogy akkor az ilyen tárgyalás­nak vagy iratnak titokban kell maradnia. De ha ezt a jogot megadtuk a nemzetgyűlésnek, meg kell azt adni a kormánynak is, hiszen a kormány tulajdonképpen csak a parlament­nek a választmánya, mert a kormány csak a parlament bizalmával maradhat hivatalában. Nagyfontosságu nemzetvédelmi, gazdasági, pénzügyi természetű tárgyalásoknak titok­ban kell maradniok az állam érdekében és azokat nem szabad nyilvánosságra hozni. Nem tudom, hogyan hajtotta volna végre Ha­sin miniszter nagyszabású pénzügyi program­ját, ha arról előzetesen sajtóviták folyhattak volna. Hód ács: Riasin nem csinált uj sajtótörvényt s mégis megakadályozta a korád nyilván osság- rahozást. Dérer miniszter: Tudom, akkor meg lehetett azt akadályozni törvény nélkül, de azóta a vi­szonyok jelentősen változtak. Akkor mintegy politikai önállóságunk mézesheteit éltük, de azóta reánk hárul az állam önállósága megtar­tásának kötelessége- is. Ezért tartja szüksé­gesnek a kormány, hogy a tárgyalásainak anyaga addig maradjon titokban, ameddig azt a kormány szükségesnek tartja. A miniszter a továbbiakban Jezsek képvise­lővel polemizál a 18. b) paragrafus intézkedései kapcsán, amelyekről Jezsek azt állította, hogy megakadályozva a vagyon elleni deliktumok gyors leközlését, megakadályozzák például a nagyszabású visszaélések, sikkasztások fel­fedezését, illetve leleplezését. A miniszter ennek kapcsán azt alapítja meg, hogy a 18. b) paragrafus intézkedései inkább csak a feltálalás módját szabályozzák s nem tiltják meg teljesen bizonyos események köz­lését. Hogy a kormány nem fog visszaélni a no­vellával neki adott nagyobb hatalommal, az ki-, tetszik már abból is, hogy a mai sajtótörvény ie teljesem elegendő hatalmat adott a kormány- i nak a legeméi ye6ebb intézkedésekre s a kormány eddig sem vette igénybe a rendel­kezésére álló lehetőségeket. Nem élt vissza a kormány a felhatalmazási törvénnyel ed­dig, a jövőben sem fog azzal visszaélni. , A miniszter végül Stribrry képviselő egymé- melv nasrvthanffu kijelentésére reflektált. Az ellenzék tűntető kivonulása «• Szó sincs gleichschaltungról', A miniszter a továbbiakban a sajtó novellá­nak a miniszteri helyreigazításokra vonatkozó intézkedéseit védelmezi. Najmam közheszólásá- ra, hogy mely államban vm hasonló intézke­dés, a miniszter megáll apátja, hogy Francia­Dér er miniszter után Bródy Endre (ruszin el­lenzéki) képviselő, majd ismét Jezsek szólalt fel, aki befejezte a köb zott Národmi Listy pél-! bányainak felolvasását. Majd egy órakor dél- j ben az előadó kezdte meg zárszavát. Richter i előadó beszéde alatt élőbb az ellenzéki padso- j rok telnek meg. Nyilván látszik, hogy kevés J a koalíciós képviselő. A riadócsengő mindössze hatvannyolc kor­mánypárti képviselőt tudott összehívni déli félkettőre. Az ellenzék ezt a pillanatot ki­használhatta volna a sajtónovella leszava­zására. Azonban az ellenzéki képviselők, akik az elő­adó zárszavának kezdetekor együtt voltak, rém mind tartottak ki végig, ezért a megma­radót t-ak nem kísérelhették meg a javaslat le­szavazását. De igy is kimos helyzetbe hozták a kormánytöbbséget. Az előadó beszédének vége felé ugyanis „sztrájkolnak a politikai mannekinek* föl­kiáltással tüntetőén kivonultak az ellenzé­kiek a teremből s ezzel határozatképtelensé­get idéztek elő. Mindössze hatvannyolc kor­mánypárti képviselő maradt a teremben, köz­tük Malypetr, Dérer és Srámek miniszter. A zárszó elhangzása után az elnök nem rendel­hette el a szavazást, hanem félórás szünetet rendelt el. A koalíció megszavazza a javaslatot Teljes egyórás szünet alatt sikerült moz­gósítani annyi képviselőt — s csaknem va­lamennyi minisztert, hogy a sajtónovellát 106—110 többségi képviselő szavazta meg. Szavazáskor a miniszteri zsöllyékben a mi­niszterelnökön kívül Dérer, Czech, Meissner és Franké miniszterek foglaltak helyet, míg számos miniszter a képviselői ült. padsorokban A képviselőház a sajtónovella 18. a) para­grafusát a többségi pártok által indítványo­zott szöveggel fogadta el. A parlament egynémely második olrasásbeli államközi szerződés elfogadása után mentelmi ügyeket intézett. Különösen nagy és helyemkiut viharos vitát váltott ki a mentelmi bizottság je­lentése, Gottwald, Krosnar, Stetka és Kopecky kommunista képviselők mentelmi ügyében, aki­ket a prágai bíróság a köztársaság védelméről szóló törvény 2. paragrafusába ütköző (kiöz- tánsaságebenes üzelmek) bűncselekménye miatt kért ki. A négy képviselőt a Ház kiadta. Tatarescu Prágába lön Bukarest, junius 28. Tatarescu román miniszterelnök rövidesen hosszabb külföldi útra indul. Utazásának első állomása Belgrád lesz, ahol a jugoszláv kormány ünnepélyes fogadtatásban fogja részesíteni. Belgrádból Tatarescu Párásba utazik s ott részt fog venni a julius 14-i nemzeti ünnepségeken. Innen Londonba utazik tovább a román miniszter­elnök, majd Prágába jön. — Tizenegy ember pusztult el egy amerikai fegyverraktár robbanásánál. A Washington-állam- beli Olimpiából jelentik: Az itteni fegyverraktár­ban borzalmas robbanás történt, amely hatalmas pusztítást végzett a környéken is. Az eddigi jelen­tések szerint tizenegy ember, köztük egy gyermek és egy nő, meghalt a robbanás következtében. Ki­lenc embert életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórháaba. az m iux Sohasem kimérve a valódi,hanem csaka kék csomagban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom