Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-23 / 142. (3473.) szám

2 Miniszteri válaszok Hokky képviselő interpeilícióira Prága, junius 22. Dr. Dérer igazságügymii- niszter Hokky Károly nemzetgyűlési képvise­lőnek a técsői járásbíróságon a román nyelv alkalmazása tárgyában beadott interpelláció­jára a következő választ adta: „Az igazságügyi kormányzat, amint az Hokky képviselő ur és társainak interpellációjára 1931. október 22-én adott válaszban már jeleztetett, hajlandó e tiacevói járásbíróság székhelyén hites román tolmácsot kinevezni ha erre a tisztségre rátermett egyén pályázik. Ilyen pályázó azonban ezideig még nem jelentkezett. A hites tolmács a maga tisztjét díjazás elle­nében teljesiti. A tolmácsolás ezen módja a pol­gári peres ügyekben a felek megterhelésével jár s rájok nézve anyagilag nem előnyös. Ez okiból intézkedtem, hogy a tiacevói járásbíróságnál ro­mán nyelvet biró s különösen annak helybeli nyelvjárásban jártas irodai személyzet alkalmaz­tassák. Eme személyzet lesz a román lakosság s a bíróság közti érintkezés közvetítésével meg­bízva. Megjegyzem, hogy a tiaöevói járásbíróság fő­nöke a. román nyelvet elegendőképen birja s hogy egyébként a román polgárok előadásainak és vallomásainak tolmácsolását esetről-esetre megrendelt tolmács eszközli. Hogy a román lakosok az mter iellációban jelzett jogi hátrányt elszenvedték volna-, azt a megejtett vizsgálat nyomán nem állapítottam meg.“ * Dr. Krémár iskolaügyi miniszter ugyan­csak Hokky képviselőnek a beregszászi járás­ban a cseh iskolák számának növekedése tár­gyában beadott interpellációjára a következő választ adta: „A hivatalos statisztika a bereihovoi járásban 71.13% magyar nemzetiségű lakosságot mutat fel s igy e járás nem színtiszta magyar járás. Az interpellációban felsorolt községek sem színtiszta magyarok: így pl. Berehovónak 19 256 összlakosa közül csupán 10.121 magyar. A bevehovói járás szóbanfoigó községeiben felállított csehszlovák tannyelvű népiskolákon egy tanerőre átlag 39 gyermek esik. úgy hogy ezen iskolák beszüntetésére ok nincsen. A nevezett 1934 junius 23, szembaj Nagy érdeklődés előzi meg a sziovenszkói iparosok lévai kongresszusát A kisiparosok országos bizottságát alakítják meg a vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő nagygyűlésén szágos pártelnök, Kreibich Károly ipáros- szenátor és dr- Aixrnger László országos párt- igaegató. A gyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Kreibich szenátor beszámolója, az iparosok és kereskedők helyzetéről. 3. Határozati javaslat az iparosság összes sérel­meinek orvoslása, önálló betegsegélvzö pénz­tár létesítése és nyugdíjalap tárgyában. 4. Országos iparosbízottiság alakítása és helyi iparos csoportok szervezésének megindítása, 5. Hozzászólások és indítványok. Azok, akik igényt tartanak éjszakai szállás­ra, jelentkezzenek az országos kereszifcémyszo- cialásta párt titkárságánál (Léva, Stefánik-u. 14), amely a kongresszusra érkezőket a lévai iparosoknál vendégekként fogja elhelyezni. Lóra, junius 22. (Saját tudósítónktól.) I Amint ismételten jelentettük, a lévai kis ipa-1 rosok akciót indítottak egy országos iparos j kongresszusnak Lévára való összehívása ér­dekében azzal a céllal, hogy ennek a kong­resszusnak a hivó szavára a súlyos gazdasági helyzetben élő, egész sziovenszkói kisiparos­társadalom a hathatós érdekvédelmi szervez­kedés útjára lépjen. A lévai kisiparosok kezdemény ez é»e Szlo- venszkó-szerte óriási érdeklődést keltett n már hetekkel ezelőtt Pozsony, Besztercebá­nya, Érsekújvár, Nyitfa, Párkány és vidéke, továbbá Privigye iparostársadalma bejelen­tette, hogy kiküldi képviselőit a lévai nagy gyűlésre, amely hangot fog adni a szioven­szkói kisipar panaszainak, az eddig elszórtan hangoztatott panaszok a kongresszuson össze-: gyűjtve, a tisztitő vitában megforgatva, min den részükben megvilágítást fognak nyerni és a jogos panaszokat a kongresszus az illaté j kés fórumok elé tárja orvoslás céljából. j Az akció kezdeményezői felkérték az or­szágos keresztényszocialista pártot, hogy ve­gye kezébe a lévai kisiparos kongresszus megrendezésének a munkáját aminek a párt i amely eddig is sokat foglalkozott a kis- j ipari érdekekkel, készségesen tett eleget és az országos akció irányítását átveszi a kéz-1 deményező lévai kisiparosoktól. Tekintettel j az akció nagy közgazdasági jelentőségére és a sziovenszkói iparosság egyetemes érdeké­re, minden pártpolitikát mellőznek a kong­resszuson. azért azon minden őslakos kisipa­rost szívesen látnak. A kongresszusnak különösem nagy jelentő­sége lesz azáltal, hogy itt alakítják meg azt aa országos ipárosbizottságot, amely az iparos- ügyeket állandóan felsőimen fogja tartani és. &z iparosság érdekeiért küzdeni fog. A kongresszus vasárnap, junius 24-én dél­előtt 11 órakor kezdődik a lévai piarista Nemik kormánytanácsos bemutatfrozása a kárpátaljai tartománygyűlés elnöki székében iskolák tannyelvétől elütő anyanyelvű gyermekek ezen iskolákba csak a szülők kifejezett kérelmére vétetnek fel Ami továbbá a bodolovói magyar tannyelvű állami népiskolát illeti, erről megjegyzem, hogy a tanítás az uj iskolaépületben már 1934. január 10-én vette kezdetét. Az építkezést maga a község késleltette azzal, hogy az építkezési költ­ség fedezése iránti ígéretét nem váltotta be.“ Ungvár, június 22. (Ruszm&zkái szerkesztősé- j güniktőil.) A muszinszkóá országos képviselőtestület! csütörtökön ülést tartott Meznik kormány tanácsos! elnökletével Az ülés iránt nagy érdeklődés nyil­vánult meg. mert csak nemrégiben fejezte ki az! országos képviselőtestület tiltakozását Mézünk kor-1 mánytanácsosnak országos aáelnökké való kineve- j zése etilen. Az elnöki megnyitóban Mezeik bejelen.1 tette, hogy a szabadságon levő Rozsypal országos i elnök távoilétébeu mint az országos hivatal rang­ban legidősebb tisztviselője elnököl ígéri, hogy a! legteljesebb tárgyilagosságra fog törekedni. Napirend előtt Demkó Mihály kurtyákpárti kép­viselő Meznék kinevezésével foglalkozott. Rozsy- pal szabadságolása következtében Meznik van hivatva a kárpátaljai rezsimet továbbvezetni. A szónok nem a régi rezsim folytatását, hanem uj éra bevezetését kívánja rőle- amelynek elvi alp­jait szerinte az amerikai ruszinok és Masaryk meg­állapodásai kell hogy adják Kéri az emigránsok befolyásának likvidálását. Kifogásoja, hogy az országos hivatal referensei! között egyetlenegy ruszin sincsen s a magyar tolmács is egy ukrán emigráns. Kívánja, hogy a vezetést ruszinszkói polgárok ke.! zébe adják. A szónok ezután magyar nyeiven is el akarta j mondani beszédének befejező részét, az elnöklő | Meznik azonban megvonta tőle a szót Jaczik Miklós országos kerceztényiszocialista j párti képviselő nyomban sérelmezte az elnök el- j járását s felhívta a figyelmét arra. hogy eddig az volt a szokás, hogy a tartománygyülé-; si szónokok más nyelven Is elmondhatták beszé­düket. Kéri tehát az elnököt, hogy ezt a jogszokást ne j korlátozza. Aiz elnök erre kijelentette, hogy ő Demkónak! nem tiltotta volna meg, hogy magyarul is beszél-1 jen, de Demkó maga kért erre engedőimet <5 igy ! aztán az engedélyt nem adhatta meg (!) A napirendi pontok között ezerepeit, az ungvári faipari iskola beszüntetésének kérdése. Az orszá-; gos képviselőtestület elhatározta, hogy kérni fog. í ja a kormánytól a-z iskola további fen tartását. A! kárpátaljai villany társaság egymilliós köles önéhez j az ország garanciáját kérte. Dr. Siménfalvy Árpád a kérvénynek a napirend­ről való levételét indítványozta azzal, hogy a társaság előbb rész etes kimutatást terjesszen be vagyoni helyzetéről. Az indítványt a íaríomány- gyüiés elfogadta. A nagyszőllősi kórház építkezéseivel kapcsolatban Siménfalvy azt indítványozta, hogy a megszüntet­ni kívánt hűsíti kórházat építsék ki, mert egy nagy vidék szükségleteit látja el. A tartomány­gyűlés Írjon föl a kormányhoz hogy az a jövő évi költségvetésbe megfelelő tételt vegyen föl a huszti kórház javára. Negyven éves a walesi herceg London, junius 22. Szombaton, 28-án, tölti be negyvenedik évét a walesi herceg. Angliában még mindig nem akarják tudomásul venni, hogy a nép­szerű trónörökös már érett férfi s úgyszólván az ifjúság jelképének tekintik. Edward Albert Christian George Andrew Patrick Dávid herceg tudvalevőleg még nem nősült meg. A min­dig jókedvű, mosolygó herceg csak akkor komoro- dik el, ha a házasságot emlegetik előtte. Az angol közvélemény már beletörődött abba, hogy sohasem fog megházasodni. A walesi herceg legkedvesebb szórakozása: a golf és a repülés. Különösen Franciaországba repül át gyakran. A le- bourgeti repülőtéren saját hangárja van az angol trónörökösnek. Minden téren az egyszerűséget szereti. A York Houseban és 0 Fort Belvederében lévő lakásain a fényűzésnek semmi nyoma nincsen. Régi sportruháját viseli legszívesebben: flanel­nadrágot, kötöttkabátot, sapkát. Á nagyurak társaságánál jobban szereti a sze­gényemberek. munkások, de különösen a világhá­ború volt katonáinak társaságát; órákhosszat el szokott beszélgetni velük. Különben a herceg örök mosolya mögött kitartó és erős jellem rejtőzik s ha egyszer valamit elhatároz, semmi és senki nem tudja szándékától eltéríteni. jggm * ini«l«ii!l»lll!!l!lllll!li!il!!!l!ll I Ifi H B ....1.11,1.7. ff Iliig fj*^ RH.CS PH fi. ; : ^ ' ' (is) A főmérnök nem követte, ütti felkapta ta- sakját és a tükrébe bámult. Sokáig nézett bele, de nem ismerte meg az arcát. Agya bomlottul kaivargott. Csak akkor tért magá­hoz, mikor a főmérnök a rajzterem ajtajában megfordította a kulcsot. Eléje sietett és re­megő hangon magyarázkodott: — ízléstelen voltam az előbb. Bocsásson meg, főmérnök ur, nem úgy értettem, mint ahogy esetleg maga. A főmérnök arca sápadt volt. Megrendültén nézett a kipirult leányra, de nem tudott szólni. — ... Én úgy értettem az előbb, hogy egy nő igazán csak a férjével tud együttérezni 8 igy csak egyedül a feleség tud igazában osz­tozni a férfi örömében, vagy fájdalmában... Csak ezt akartam az előbb kifejezni, mert egyébként mint munkatárs, vagy ahogy én jobban szeretem, mint gép, igaz örömmel va­gyok eltelve, hogy nagy terve kész... A főmérnök láthatólag megkönnyebbült. Ismét megfogta az Otti kezét és megszorí­totta. — Nagyon köszönöm, hogy osztozik örö­mömben ... De most aztán fogjunk munká­hoz, meri a befejező jelentésnek holnapra készen kell lennie. íróasztalához lépett és előszedte fogalmaz­ványait. — No, kezdhetjük ... Otti tehetetlen dühhel vájt bele az írógép billentyűibe s úgy érezte, hogy két lcönny- csepp gurul végig lassu árulkodással az arcán ... * * * Már éjifél felé járt az idő. Otti álmatlanul hánykolódott ágyán. Péterrel még nem talál­kozott tegnap óta. Ideges volt, mert nem tudta, mi történik a faluban. A hold is kimászott a hegyek közül és szét­teregette ezüstös fényét a világon. Otti fel­kelt és magára kapta ruháit. Anyja megmoz­dult az ágyban. — Hová készülődül? — Csak kimegyek az udvarra — Fáj a fejed? j -Fáj... i És kinyitotta az ajtót. A holdvilág körül­! folyta testét. A hegyi szellő átjárta tagjait és ő odaadta magát a hűvös éjszakának. Az uoca végén kisebb csoport álldogált. , Ölti a léckapuhoz ment és kifigyelt. Megis­merte a Péter hangját. Közben félbukkant az I öreg Áron magas, görnyedt alakja is. Lassan mindketten megindultak. Otti tudta, hogy őt keresik fel. Árnyékba húzódott. Áron megzörgette az ablakot. — Otti! A leány előttük termett. — Csitt! Ne költsék fel az anyámat. Péter örvendezni kezdett. — Csakhogy itt vagy. Már azt hittük, elza­varsz bennünket, amiért ilyen későn jövünk, Otti még halkabbra fogta a szót. — Vártalak benneteket. Nincs vesztegetni való időtök. Meg kell magyarázni az embe­reknek, hogy itt az utolsó pillanat. Azoknak a gépterveknek meg kell semmisülniük. Hogy miként, azt rátok bízóin. Nagy jót cselekesz- tek vele. Száz és száz munkásnak mentitek ki mindennapi kenyerét a veszedelemből. Áron a húgához lépett és esetlenül ölelte meg. — Apád lánya vagy!... Isten nyugosztalja szegényt.,. É'n mondom, hogy apád lánya vagy ... A vér nem válik vízzé... — Áron bácsi, most ne érzelegjünk — adta ki a parancsot Otti — azonnal vissza az egy­letbe és kidolgozni a támadás minden részle­tét, pontosan. [ Péter megnyugtatta. — Készen van minden. Már mi elintéztük. — De rólam egy szót se! — emelte fel ujját Otti. — Nyugodt lehetsz Otti — felelte Áron — hálásak vagyunk néked, hogy velünk érzel. Eltávoztak. Árnyékuk megnyúlt a holdvi­lágtól. Lassan ballagtak az egylet felé, mely­nek kivilágított ablakai idáig látszottak. Otti besuhant a házba és az ágyba bujt. összehúzta magát, mintha fáznék, de közben lázas homlokát tapogatta. Lehunyta szemét, de annál élesebben látta maga előtt a főmér­nök ijedt, sápadt arcát, ahogy reggel eléje került. Nem tudta megérteni, mi, történt vele. Mi volt az oka ennek a hirtelen változásnak, mikor ö a férj és feleség oly szép viszonyáról beszélt. Valami titkot sejtett mögötte. Nagyot sóhajtott. Ismét lehunyta szemét és már ekkor maga előtt látta a főmérnök '<?- génylakását, azzal a két ablakkal a földszin­ten, éppen az iroda alatt. Vájjon megtalálta-e azt a virágot, amit tegnapelőtt a nyitott abla­kon át. az ágyára dobott? ... Ismét felült az ágyban és hallgatta az éj­szaka sejtelmes csöndjét. Valahol egy egér rágcsált. Talán éppen az ő ágya alatt. össze: borzadt és hirtelen szeretett volna valakihez hozzábujni. Kiugrott az ágyból és az anyjá­hoz simult. Az öregasszony felriadt és fony- nyadt testéhez szorította leányát. — Jaj, mi a bajod, Otti? A leány rányomta két ujját az asszony fog­híjas szájára és hallgatásra késztette. Folytatjuk % rendház nagytermében. A nagygyűlésem töib- j bek között beszélni fog Esterházy János or-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom