Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-19 / 138. (3469.) szám

1934 Tini? tis 19. kedd. Illatos lehellet! a rendeltetése, hogy a szánkat pár percre illatossá tegye. Nem! Hanem, hogy a szánkat es a tógáinkat a betegségtől megóvja, hogy a káros baktér umok terjedését megakadályozza, ez a szájvíz rendeltetése. Ezért kell, hogy a szájvíz egyszersmind szájferlótlenító .—. hatású legyen, mint amilyen É I ^ 1 1 I i í az évtizedek óta világhírű a saját, 'biztonsági blokját. amelyet «röee!bbai<ek vél minden másnál, felvonja a függőhidat 6 be­vehetetlen várából dacosan fankaet-zomet néz a kiinlevékkel? Velence után Olaszország az ed­digi lehetőségnél könnyebben elorientáilódhatiiik Paristól. Hendensoai Anglia névéiben egyezer már asztalra csapott Genfiben, 6 ha a francia csökönyösség tovább tart. a 'brit flegma, iköny- rtyen haraggá változik. A francia külügvminá&z- ter bizonyára felemelő érzéssel fogja elhagyni Bukarestet az uj regionális biztonsági biok erő- manifesztálása után, de tényleg semmi más nem. jelenti Európát, csak Bukarest, Bélgrád s eset­leg Moszkva. Athén, Ankara? Nem helyeselhet­jük az össztoötő ajtók elzárásának politikáját, amit a regionális paktumok propagálása prak­tikusan jelent, nem 'helyeselhetjlilk és nem. tart­juk elegendőnek még akkor sem. ha a jé erős záró vasajtóikat Schneidet-Greusot, Krupp vagy Vickere 'legjobb legényei kovácsolják és a Tvert-beim - zárok titkos kulcsait megközelíthetet­len eafe-k őrzik. A nyitott ajtók politikája ne­künk jobban teszik. Akkor is. ha a titkos diplo­máciáról van szó, az elzárt és begombolkozott lelkek politikájáról, akkor is, ha zárt, kemény blokkok alakúinak, amelyek kacsalábon forgó fellegvárként jelennek meg az európai tájakon ts valahogy középkori as-zpektumot adnak a másra.hivatott modern életnek. Voldemárast tilsukét évre itéiték Kovno, jimius 18. A tábori bíróság meghozta íté­letét Voídemaras volt diktátor ügyében, aki — rntnt ismeretes — egyéb kormányellenes tevé­kenysége mellett részt vett m lejrntóbbí sikertelen puccskísérletben is. A bíróság bűnösnek találta Voldemarast abban, hogy másokkal s*övetkezve erőszakkal el akarta távolítani a kormányt. Esért Voldemarast 12 évi súlyos börtönbüntetéssel súj­totta. Psnamázotf az amerikai légi flotta parancsnoka Washington, junins 18. A Reprezentációs Ház ka­tonai bizottsága ma a hadianyag bevásárlásának programjával foglalkozott. Ugyanakkor javaslatot tett a kormánynak, hogy FouloÍ9 Benjámint, az amerikai hadsereg léghajózási osztályának vezető­iét mozdítsák el állásából, mert a bizottság meg­állapította, hogy a repülőgépek vásárlásánál snlyvs visszaéléseket követett el és províziót szedett egyes gyáraktól. Ennek következménye* volt az, hogy az amerikai hadseregbe gyenge teljesitményii repülőgépek kerültek. Ribbentrop tárgyal Rarthauval A francia álláspont Véteiice után Is rideg maradt Németország nem kan kompenzációkat, ha vBizatér Genfibe > Velence utóhangjai ■ * Mussolini Berchiesgadonben meglátogatta Hitlert! Pár is. tomira 18. Alighogy Hitler és Mus­solini befejezték velencei megbeszélésüket és Göbbels visszaérkezett Varsóból, a német diplomácia máris uj utakat keres, hogy ki­szabaduljon a mai el zárkózo ttságából. Ribb em- trop báró, a berlini külügyi hivatal megbí­zottja vasárnap Páriában meglátogatta Bair- thou francia küilügymi nisztert és mint a csehszlovák távirati iroda értesül, részletesen tárgyalt vele a birodalom helyzetéről, főleg a lefegyverzési kérdésről. Barthou Hitler bi­zalmasa előtt határozottan leszögezte, hogy a francia kormány április 17-i lefegyverzési jegyzékéből nem engedhet, azaz Ribbentrop akciója nem járt ered mérni vei. Franciaország nem engedheti meg. hogy Németország meg­szegje a békeszerződéseket — mondotta Bar thou — és a francia politika sóiba sem egyezik bele a birodalom felszerelésébe, mert ebben veszedelmet lát a világbéke számára. Rib­bentrop báró megkísérelte, hogy megvédje a néniét álláspontot, de eredménytelenül]. Az értekezleten szó volt a népszövetségbe és a lefegyverzési konferenciára való visszatérés ről is. Barthou szerint Franciaország szívesen látná, ha Németország visszatérne és Paris semmi nehézséget nem gördít ennek útjába, de nem hajlandó kompenzációkat adni a bi­rodalomnak politikája megváltoztatásáért. Németország Géniét szabad akaratból hagyta el és ugyanilyen szabad akaratból kel! vissza­térnie oda­Ilyen köTülmények körött a két tárgyaló fél mereven kitartott álláspontja mellett és közeledés nem történt illetékes francia körökben rámutatnak ar­ra. hogy Barthou és Bihbentrop nem tárgyal­tak hivatalosan és nem akartak megállapo­dást kötni, hanem az eszmecsere jellege kizá­rólag informatív volt. A francia kormánykö­rökben örömmel állapították meg, hogy a né­met kormány politikájában bizonyos jóakarat lelhető föl és Hitler engedett eddigi merev­ségéből. Párisiben ebből arra következtetnek, hogy a birodalom minden áron. még az enge dékenységek során is ki akar kerülni a mai izoláltságából. A velencei eredmény Paris, június- 18. A világsajtó sokat foglal­kozik a velencei találkozó eredményével. Az utóhangok megállapítják, hogy a megbeszélések legnagyobb eredménye Ausztria függetlenségé­nek garantálása. A két államférfin megegyezett abban, hogy Németország és Ausztria között helyreállítja a rendes viszonyt. Ausztria gazda­sági helyzetének megjavításáról is szó volt. A nagy engedékenységért, amit Németország az osztrák kérdésben tett, Olaszország megígérte, hogy teljes erejével támogatni fogja Centben Németország fegyverkezési egyenjogúságának ügyét. Nem lehetetlen az, hogy Mussolini a kö­zeljövőben meglátogatja Németországot. Ebben az esetben az olasz kormányfő netn Berlinbe jön, hanem a Fiihrer obersaízbergi villájában, Berchtesgaden közvetlen meg a kancellárt közelében, látogatja Nadolny lemondása Berlin, junius 18. Nadotoy moszkvai német nagykövet benyújtotta lemondását. A. lemondás |,oika az a nézeteltérés, amely a szovjettel ezem- j ben követett politika- tekintetében a berlini kül- j ügyi hivatal és Nadolny között felmerült. A |nagykövet a közeledés és a megértés híve. miig | Berlin ezigor-u és engedékenységre nem ha jlandó i politikát- követ Moszkvával szemben. i magyar nemistf pírt ofiiipi akciója a gazdák, kisiparosok és kiskereskedők adósságrendezése ügyében Megemlékeztünk lapunkban már arról, hogy a magyar nemzeti párt törvényjavaslatot nyújt be é!s mozgalmat indít a gazdjaadósságok, vala­mim a kisiparosok és kiskereskedők tartozásai­nak rendezése érdekében. A párt a június bé 24-én és 29-én országszerte népgyiíléseket ren­dez ebben a tárgyban, Junius 24-én a következő helyeken lesznek gyűlések: Diószegen és Hidaftkürtön. Központi kikül­döttek (szónokok): Füesy Kálmán szenátor ée Morvay Jenő. Naszvadon ée Kürtön. Kiküldöttek: ifj. Baiy- ky János és Halász Gyula. Fámádon és Szölgyénben. Kiküldöttek. ,Já­rass Andor tartománygyülési képviselő, orszá­gos ügyvezető pártelnök és Hegedűs Balázs. F elsőn yáraedon és Alis tálon. Kiküldöttek: Köntsek György és Méhes Rudolf. Csallóközcsütörtökön és Nagymagyaron. Ki­küldöttek dr. Bicsovszky Kázmér és Hollósy J. NagykáJlnán és Garamszentgyörgyön. Kikül­döttek Antal Gyula lévai városbíró, Boross Bé­la és Beinróíhr Dezső. Ipo-lynyéken ét- Nagycs alom ián. Kiküldöttek dr. Salkovszky Jenő tartománygyülési képvi­selő és Jády Károly. i Nagysaiión és Perbetén. Kiküldöttek: Koczor Gyula, volt nemzetgyűlési képviselő és Buda- váry László. Nagytéren és N agyőé tényén. Kiküldöttek: dr. Holo-ta János nemzetgyűlési képviselő és Ku­ruc z Ferenc. Nemesőceán és Nagymegyor&n. Kiküldött: Káliltza Sá.ndor. Gsallóközaranyoson és Ekecsen. Kiküldött: Müller Rudolf. — Éjjeli gyakorlat volt Pozsonyban a ré- pülőtámadások elhárítására. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Szombaton este kilenc óra után elsötétülitek Pozsony uccái. A villany és gázlámpák kialudtak., mert a város felett „ellenséges" repülők jelentek meg. A gyakor­lat terve szerint a repülők bombái felgyúj­tották a Köztár saság-téri Neurath-féle házat és a Seeuritas biztositó palotáját, mire -mű­ködésbe léptek a Bafa-palota tetején elhelye­zett elhárító gépfegyverek. Közben gázálarcos tűzoltók szállították el a „sebesülteket és halottakat" és eloltották a tüzet. A gyakorla­tot több ezer főnyi kiváncsi tömeg nézte végig. A GÉP Péter közbevágott: — Ez igy nem lesz jó! A gyárigazgató felhúzta a szemöldökét. — És miért nem? Péter 'két kezét a zsebébe dugta és pár lé­pést előbbre jött. — Azért, mert mi nem fogunk ilyen aláza­tosan könyörögni annak (megadásáért, amihez jussunk van! Ha nem ád munkál; a részvény­társaság szépen, majd csinálunk mi munka­alkalmat csúnyán. Odalépett az Írógéphez és reszkető ujjal mutatott rá. — Ezt írd be Otti! A gyárigazgató idegesen ugrott fel. — Kern tűröm az ilyen hangot! Péterre ügyet sem vetett már. A munká­sokhoz beszélt: — önöknek joguk van munkát kérni, de se követelőzni, se fenyegetőzni nincs joguk. Kívülről fel rántották az ajtót. A küszöbön az öreg Áron jelent meg. Kopasz fején né­hány hajszál libegett. Utat tört magának a munkások között és az igazgató elé állott. — igazgató ur! remegett a hangija a fel­indulástól. Ha nekünk munkát nem adnák, ám lássák a következményeket! Több sza­vunk nincs! Péter, gyertek! Az igazgató nem válaszolt. Visszaült a szé­kébe -és többé nem törődött a lármával. Ez a jelenet láthatólag -összetörte. Már elhalkult a zaj, mikor észrevette a mozdulatlanul ülő leányt. Rárivalt: — Otti, maga mehet a dolgára! A leány felállott. Rá se nézett az igazga­tóra. Indult az ajtó felé. Már a kilincsen volt a keze, mikor az igazgató rászólt. — Jöjjön vissza! Otti megfordult. Az igazgató arca komor volt. * ■ . — Üljön !«! A leány leült a géphez. — írja! Gondolkozni kezdett. Percekig csak a gyár dübörgése járta keresztül-kasul a fényesen -berendezett irodát. Az igazgató felemelte a kagylót és meg­nyomott egy gombot. — Hallói... Maga az?.., Jöjjön azon-' nal! Pár perc múlva előtte állott az üzemvezető. Az igazgató nyersen szólt rá; Hirdesse -ki a munkásoknak, hogy Je­gyének résén! Vigyázzanak a gyár épségére,' mert ha az elbocsátott munkások bármit is megkísérelnek, őket-is elbocsátom! Értette? — Igenis! — felelt az, üzemvezető és kato­násan tisztelegve kifordult az ajtón. Az igazgató felállott. , — No, ezeket egymás ellen uszítottam ... Aztán észrevette, -hogy Otti -még bent van, ezért rászólt: — Maga is meiliet és megmondhatja a báty­jának ... Otti fel-állott és kihívó tekintettel (várta az üzenetet. Az igazgató azonban rajta felejtette szemét az arcán. Kissé megütödött s azért másként folytatta: — Különben ne mondjon semmit. Este Péter vigyorogva nézett a/, Otti szeme közé. — Szép kis perszóna vagy! A leány félkönyökére támaszkodva ült az asztalnál és egy könyvben lapozgatott. Sötét pilláit felemelte a bátyjára. — Miért? Hangja szokatlanul puha volt. Péter ettől bátorságra kapott. — Azért, hogy látod a munkásság erőlkö­dését és egy szavad sincs hozzá.1 Gép vagy! írógép, vagy!... Otiit elöntötte a düh. — Hallgass! — Miért hallgassak? Hát nincs igazam? — Nincs! — Miért nincs? — Mert ostobák vagytok valamennyien. Péter körüljárta az asztalt. Sapkáját a sze­nébe húzta és az Otti arca elé hajolt. •— Mit mondtál? — -Azt mondtam, hogy ostobák vagytok! — Talán megmondhatnád, hogy miért? — Azért, mert nem igy kell csinálni ... Visszakapta a hangját. Péterben is elakadt a lélegzet. Az Otti arca kipirult az indulat­tól. Idegesen lapozgatta a könyvet. Látszott rajta, hogy n-em ott jár az esze. Az öregasz- szonv letette az öléből a szakajtót és beszólt a szobába: — Na, mi van itt bent? Furcsa ivóit neki a hirtelen csönd. Otti le­sütötte a szemét és megnyugtatta az anyját: — Semmi... semmi... mama. . Csak ok­tatom ezeket az ostobákat. Péter nem hagyta. — Nem is Oktat, csak szid. Otti felpattant. — Hát kértetek tőlem oktatást? Péter kérdőjellé vá-lt. — Hát kérjünk? Otti felállott.' — Hát kérjetek! Ha kértek, adok. Péter nevetni kezdett. — No, -hát kérünk: adj! Otti visszariadt. Félredobta a könyvet és hirtelen vetkőzésbe fogott. Kihóntotta a ru­hából a szépségeit. Péter elfordult, hogy ne lássa. — Szeretném, ha világosabban fejeznéd ki magad. Otti visszafordult. Ruháját a keble elé tar­totta ée úgy állt. Péter elé. — Elég világosan mondtam, hogy ostobák vagytok! Egytől egyig... — De hát miért? — Azért, mert magatok ellen engeditek uszítani a még dolgozd munkásokat! Az tehetetlen. Folytatjuk 2 liilllllllllffl ■■■■■■ KACS PÁS*- (13)

Next

/
Oldalképek
Tartalom