Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-19 / 138. (3469.) szám
évf. 138. (3469) szám • Kedd • 1934 junius 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké, külföldre: évente 450, j\ szlovenszkói és ruszuiszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . 0vy H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. 9 • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Velence után gyorsan Bukarest (sp) Prága, junius 18. Se vége, se hossza a miniszteri találkozóknak! A vasút nem elég gyors többé a sürgős diplomáciai teendők lebonyolítására: egymásután kapcsolják be a repülőgépet az állam férfiak segédeszközeik közé. A propaganda ráddószáirnyon jár, a miniszter repülőgépen, — valóban az üzem gyorsabb már alig lehet. Alig repült haza Hitler Velencéből, már arról van szó, hogy Mussolini meglátogatja Berdhtesgadenben. Alig érkezett haza pompás repülőgépe fedélzetén Göbbels Varsóból, már Hitler' készül a lengyel marsai meglátogatására. Ugyaniakkor a hetven hároméves Barthou kénytelen szakítani a vasutak patri- andhális közlekedési eszközével, mert ma még Rilbbeniroppal érintkezett, de holnap sürgősen Londonban kell lennie, hogy négyöt nap múlva ellátogathasson Bukarestbe, szövetséges miniszterkollégáiboz. Londonba már nem futott az idő vasúti útra, oda repülőgép viszi a mozgékony öreg franciát. Sietnie kel, Bukarestiben várja a kisamtant- miniszterek Mromlevelü lóheréje. Ez alkalommal Barthou hivatása, hogy a negyedik legyen — s négyleveliü lóherévé változtassa a virágot. Azzá, ami szerencsét hoz. Megmondtuk múltkor: az európai politika tromfokra rendezkedik be. Lökésre ellenlökés következik, egyire erősebben, egyre sebesebben. Hová vezet ez az örökös mozgás, mely már az ex. plóziós motor hengermechanizmusának mozgási elvére kezd emlékeztetni! Barthou prágai és varsói útja óta annyi minden történt, hogy a francia miniszter alig két hónap elmúltával újra találkozni kénytelen aivezérei- vel, — s csak a lengyel Beck fog távollétével tündökölni a francia szövetségi rendszer hétfőn megnyílt bukaresti seregszemléjén. Az ilyesféle összejöveteleknek szimbolikus jelentőségük van. A francia újságírók például megdöbbenve vették észre a pénteki velencei nagy fasiszta parádén, hogy a Márkus-tér ünnepi tribünjén Hitler és Mussolini mellett harmadiknak váratlanul megjelent — egy ja pán herceg, a miikádó unokaöccse. Együtt vannak a népszövetség ellenségei. — állapította meg az Intrasigeant, — együtt van az uj olasz-német-japán világszövetség. Még Beck kellett volna melléjük, feszi hozzá epésen Pertiniax az Echo de Parisban. Abban a nagy sötétségben, amit a hirtelen uira divatossá vált titkos diplomáciai módszer borit az európai közvéleményre, hamar és buján nőnek az ilyesféle kombinációk. Valamikor nem volt anakronizmus a titkos diplomácia, mert a közvélemény amúgy is nehezen tájékozódott s az összejövetelekről szóló hitek lassan, tökéletOenüi kerültek nyilvánosságra. A tömegeket el sem érték. A technika, sem volt olyan, mint ma. amikor rádió és rotáoiósgép figyeli a legapróbb eseményeket, is. amikor a konferenciák helyét hivatásos kombinációgyánosok árasztják el, akiknek egyenesen megélhetési kérdést jelent, hogy minél szenzációsabb, minél fantasztikusabb hírekkel lássák Cl kenyéradó gazdáikat,. — bárminek rovására történik az erőszakolt újdondászáé. Ebben az atmoszférában rosszabb a titkos diplomácia, mint a legnagyobb nyíltság, mert fantazmagóriákat, pletykákat és rémhíreket csak akikor lehet terjeszteni, ha az egyenes és nyílt iga-zsághevailás nem vonja árnyékba a kis és nagy kombinációkat. Sajnos. Velencéről sem tudtunk meg semmit. Kombinációkra vagyunk utalva. S a kombinációk ellentmondanak egymásnak, mindegyiken papon hadba szán Göbbels ellen Az alkancellár beszédét nem közölheti a német sajtó - Súlyos konfliktus a német kormányban - Papén nyíltan a monardiista mozgalom élére állt" Berlin, junius 18. Berlini politikai körökben nagy szenzációt keltett az a liir, hogy a kormány megtiltotta a német sajtónak Papén alkancellár vasárnapi beszédének közlését. Az alkancellár a marburgi egyetem ifjúsága előtt vázolta a birodalom belpolitikai helyzetét és nyilvánosan helytelenítette Göbbels- nek a kritika ellen indított hadjáratát. Papén arról a titokzatos sötétségről beszélt, amelyben ma Németország hangulata burkolózik. Rámutatott a mindennapi élet és a német forradalom céljai között tátongó ellentétre és kifejezte azt a véleményét, hogy terrorral nem lehet a nemzet egységét megteremteni. Élesen elítélte az uralkodó bizantinizmust is. További fejtegetéseiben óva intette az illetékeseket attól, hogy „Németországot olyan kiránduló vonattá változtassák, amelynek utazási célját egyetlen utas sem ismeri \ Ma a birodalom a bizonytalanba utazik és senki nem ismeri a célokat. Papén beszédében természetesen utalt arra a nagy bizalomra is, amellyel a lakosság a kormánnyal szemben viseltetik. Szerinte éppen ez a bizalom teszi feleslegessé a titkolózást. Ezért nyíltan helyteleníti Göbbels akcióját. Nem minden kritikát szabad rosszakaratnak minősíteni, mert van kritika, amely építő, különösen a bizalomnak abban a légkörében, amely ma Németországban uralkodik. Azokat a hazafiakat, akik a hibákat kárhoztatják, nem szabad az állam ellenségeinek tekinteni. A lakosság jól tudja, hogy a mai helyzetben még nagy áldozatokat kell hoznia a jövőért és nem fog visszarettenni ezektől az áldozatoktól, ha nyíltan kérik azokat tőle. A bizalmat és a hangulatot nem lehet a szenvedélyek felkorbácsolásával emelni, sem fenyegetésekkel, csak a testvéri szeretettel és nyíltsággal. A doktrinér fanatikusoknak el kell némulniok. Papén beszéde abban csúcsosodott ki, hogy Németország ma nem engedheti meg a múltban termelt nagy értékek könnyelmű megsemmisítését. Papén beszédét tegnap a rádió közölte és este a beszédet meg kellett volna ismételni, A délutáni órákban azonban illetékes tényezők meggátolták a beszéd újabb közléséi A közvélemény most feszülten várja, hogy mi lesz a konfliktus következménye. Papén nyíltan a proskribált monarcbista akció védőjének csapott fel, mig Göbbels változatlanul kitart a nemzeti szocialista elvek radikális betartásának követelésénél. BARTHOU BEMES - TITULESCU—JEFHCS Megkezdődött a bukaresti kisantant-konfer eiteia Az első nap - A román külügyminiszter a revízió ellen - Benes fogadtatása Bukarest, junius 18- A román fővárosban ma kezdődik meg a kisantant állandó tanácsának konferenciája, amelynek szenzációja az lesz, hogy valószínűleg Barthou külügyminiszter is résztvesz rajta. Vasárnap este a kisantant újságírói bankettet tartottak, amelyen Titulescu nagy beszédet mondott. A külügyminiszter ismét élesen szembe fordult a revizionista törekvéseknek és kijelentette, hogy a kisantant az energikus visszautasítás küzdelmében már nagy eredményeket ért el, amelyeket a jövőben tetézni fog. Az oiptáns- kérdésről is nyilatkozott, amely szerinte a magyar revízió ni zmvus egyik megnyilatkozása volt. Az ujságiró-kisantant képviselőit egyébként szombaton Károly király is fogadta. Az újságíró kongresszuson elhangzott beszédekből az tűnt ki, hogy a kis antant-sajtó képviselői inkább választják a háborút, mint a revíziót. Jeftics jugoszláv külügyminiszter már vasárnap a román fővárosba érkezett. Benes csehszlovák külügyminiszter és felesége hétfőn reggel 9, órakor érkezett Bukarestbe. A pályaudvaron Tituleseu és Jeftics fogadta Boné-‘ valamint a kisantant követségek és a fran i követség számos tagja. Tituleseu elnökletével a kisantant állandó tanácsa hétfő délelőtt 10 éra 30 perckor megtartotta első ülését. A Pravda síéül Mussolini témába iiivta a kisantant külügyminisztereit B e 1 g r á d, junius 18. A Pravda azt a szenzációs hirt közli, hogy Mussolini a kisantant külügyminisztereit tanácskozásra hívta meg Rómába, különböző aktuális nemzetközi problémák megvitatására. Ez a meghívás a lap szerint a kisantant külügyminisztereinek bukaresti konferenciáján nem kerül még szóba, mert a kisantant-államok kormányainak az az álláspontja, hogy külpolitikai tárgyalásokba nem bocsátkoznak Franciaországgal való előzetes megállapodás nélkül. A lap végül kijelenti, hogy a kisantant és Olaszország között mindaddig nem kerülhet sor közvetlen tárgyalásra, amíg Franciaország és Olaszország nem tisztázzák az összes függő kérdéseket. meglátszik a forrás, ahonnét származik. A leg- egyöntetübb vélemény (valószínűiéig azért egyöntetű, mert a leglogikusabb) azt tudja, hogy a modern komipenzációs elv betartásával Hitler Velencéken engedékenységet mutatott az osztrák kérdésben, amiért viszont százszázalékosan ! megszerezte Olaszország támogatását a fegyverkezési problémáiban. Hitler — átmenetileg — bejelenti désinteressement-ját az osztrák függetlenségi ügyben, amiért Mussolini Géniben semmiesetre sem fogadja el a francia tézist, s ha kell, otthagyja a lefegyverzési konferenciát.! ami maga utár vonná a népszövetség bukását.J Ha e kombináció meg is felel a valóságnak, értékét veszíti abban a pillanatban, amint Bar- thou kijelenti Párisban Ribbént ropnak. hogy Franciaország semmiféle kompenzációt nem ad a birodalomnak a Génfbe való visszatérésért. Mert e kijelentés után kettő lehetséges: vagy kitart. Mussolini a feltételezett velencei megállapodás mellett, s a francia merevség láttára ugyanúgy szakit Géniéi. mint Hitler, — ami a teljes káoszba hullást jelentené- vagy tovább lavíroz a konferencián, amely esetben a biroda- (Jm oui fö'lmentettnek érezné magát a genfi Ígéret alól s kétszeres erővel rárohanua az osztrák problémára. Azaz minder maradna a régiben, a régi rosszban. Barthou merevsége megdöbbentő.' A francia külügyminiszter nagy sikereket ért él az eb múlt hónapokban s e sikerek szemm©láthatólag túlzásokra ragadtatják. Mi haszna van csökönyösségéből; ha miatta egymásután elhidegüb nek tőle az eddig semleges hatalmak? Tényleg csak szövetségi rendszerére és katonai erejére támaszkodik ezentúl s behunyja, szemét minden más általános európai — megoldás elől? Tényleg százszázalékosan a regionális blokkok rendszerére helyezkedik, s amint elkészíti
