Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-27 / 120. (3451.) szám

igBgCTT-MAgtafrHIELgR

1934 május 27, vasárnap.

KÜLÖNVÉLEMÉNY

Amerikai szenzáció

Nehéz hozzányúlni a témáihoz, dte nehéz elkerülni is. Nehéz hozzányúlni, mert már igen sokait Írtak róla, nehéz elkerülni, mert naponta újabb meglepő fordulatai vannak, akár az életnek. Életiről van szó, speciális életről, amerikai életről. Olvashattuk a tudósítást: az amerikai rendőrök hosszai, tehetetlen üldözés után mégis bekerítették az egyik hírhedi gaingsztervezért és agyonlőtték hírhedt, szép barátnőjével együtt, A holttesteket éjszakánál! idején szállították el Arcadia városába, de igy is ötszáz autó követte, ezer meg ezer ember tolongott az útvonalon és lepte el a házak tetejét. Másnap vonaton és repülőgépen érkeztek messzi városokból az újabb tő megek, hogy a ravatalhoz járuljanak, amelyen a bandita és szép kedvese fekszik- Nem vitás, hogy a banditák elleni harc Amerikában azért kilátástalan, mert a harc nemcsak a gonosztevők ellen folyik, hanem a tömegek ellen is. amelyek szimpatizálnak velük. Volt már ilyesmire példa, Magyarországon az abszolutizmus idején bujtatták, rejtegették úgy a szegénylegényeket, ahogy.most rejtegetik Amerikában a gangszíereket Egészségtelen állapotot jelent a társadalom életéiben, ha a tömegek gonosztevőkkel szimpatizálnak. Rendesen a valósággal nem számoló elnyomás, vagy erőszakos berendezkedés tünete ez. amikor a lázadni nem merő tömeg úgy szellőzteti keserű érzéseit, hogy a közönséges bűnözőkön segít.

Az amerikai bnnkidznviist erőszakos intézkedés növelte nagyra. Az erőszakos infézke dés — az alkohol tilalom — megszűnt, de a gangszterszervezetek rövid ájultéig után fokozottan életre kaptak. Az alkoholtilalom idején a gangBzterek tevékenysége korlátolt voftt és érthető volt a velük szemben megnyilvánuló rokonszenv is. Elegáns üzletemberek voltak ők, akik nagy .veszedelmek árán szereztek italt a szomjazó yankee-nek. bőkezű, mulatós boot'leggerek voltak ők, akik két. kézzel szórták a pénzt, különösen a szegényebbek felé. Érdekcsoportot alkottak, amely bt zonyos tekintetben versenytársa volt más ér- dekcsaportoknak, amelyek közül a leghatalmasabb, a demokraták hírhedt ..Tammany Haill“-ja már elbukott a fejlődés viharában. Ettől a szervezettől tanulták az akkoriban még csak alkoho Csempészeknek nevezett gangszterek. hogy miként kell megszerezni a tömegek rokonszenvét. de teltettek mestereiken is. A péozosusztatást könnyelműbben és

met készít 'róla és bandájáról- A film tárgya: a gangszterek élete. A felvétel helye és ideje ismeretlen. Ha a film elkészül, úgy kétségtelenül a legnagyobb siker lesz Amerikában- Az érdeklődés egészen másfajta, mint ami általába® kijár a nagy tragikus bűnözőiknek, a romantika sokkal szélesebb talajból táplálkozik, rrjiiint az erkölcsös keretek között élő polgári tömegek kíváncsisága a bűn világa irányában. Töibb az, mint kacérkodás, ami a gangsztervilág fölé tereli az amerikai tömegek érdeklődiését, — hacsak ez volna, úgy már rég eredményes volna a rendőrség harca a banditáik ellen.

Több ez mint kacérkodás, nosztalgia ez egy ismeretlen, igazságos élet felé, amelynek kereteit még elképzelésben sem ismerik az amerikai polgári tömegek. Azt már tudják, hogy az élet egészségtelen, amelyben a gangszterek külön élete tenyésahehik, any- nyiira egészségtelen, hogy már a tüneteket sem lehet gyógyitaná. A pénzcsinálás vágya, a® üzlet és a prosperity utáni lázas leikende zés beszorítja a fantáziát és annak csak az olcsó romantika felé enged utat. A gangszterek a hősei az amerikai romantikának és ezeket a hősöket nem a rendőrség pusztíthatja ki a szűk képzeletből. A képzeletnek kell ismét kitágulni, hogy megtalálj a igazi hőseit. Az emberi látókörnek kell győzedelmeskednie a pénzszerzés szűk világa felett, hogy ne istenítse többé azokat, akik háláló* veszedelem és gyilkosság árán is megszerzik a pénzt és a nyakába ülnek az amerikai bálványnak- Mert csak azok látják bősüket a gengszterbe®, akik a pénzben érzik bálványukat.

Sándor Imre.

Kombinált szoba 1 kombinált szekrény, l recamier,

I asztal, 4 szék

■iimiB i ibi w>»i»ii »r i ii 1 ~i?HTtr riiT«-'v.■—ara.luk■iaga.‘ iTitnnir

BUT0R6VAR

B. BYSTRICA

lel.

Komplett

170

Éakás- és

Recamier külön

Ke 850"S őnyeg, linóleum

és

irodaberendezések

Saját isvvesői

gj erntekkocsBíi gyári feá*aSia£a

Sezlón oígózva Ki 130'

|f 2 Haténi ,ez!ón ágynemű

saVíáW elhelyezésére

A szlOTenszkói magpr

fcfizíposzfóin és i iisisilsifi

iné: SIS. üciykg János

rokonszenvesebben végezték, nem csuoá.n a nagyszájaiak száját tömték be hanem mindenkinek juttattak, aki tőkédvükben a közelükbe fért. A tömeg, amely ráeszmélt a „Tammany Hall“ korrupt és kiuzsóráző üzelmeire, de amely viszont megszokta, hogy szorongatott helyzetben számithai illegális segélyekre, a könmyebbkezü gangszterek felé fordult és most már semmiképpen sem akar lemondani a reményről, hogy valahonnan, bizonytalan, homályos helyiről megérkezheti>k a váratlan segítség, ha minden kötél szakad ...

Egy kívénhedt, elbukott korrupcióban szokott hozzá az amerikai nagyvárosok szegény lakossága az ilyen illegális ..áldáshoz" és nem hajlandó Lemondani róla csak azért, mert megbukott a „Tammany Hall" és megszüntették a szesztilalmat. A nyomorúság nagyobb lett Amerikában, mióta ismét lehet alkoholt inni és a nyomorgó rétegek szimpátiája, úgyszólván nyomása vezette a gangszterek et a mindig söt’étebb bűnök felé. az emberrablás, a bankrablás, a gyilkosság felé. A nyomorgó tömegek rejtegetik a gangsztereket, a nyo morgó tömegek fantáziája a leo-éÍresebb, nem csoda, hogy egyre romantikusabb szivárványt sző a gangsztervilág egére. A romantika „meg ejtő dolog a rideg üzleti Amerikában, a gangszterromantika megfogta a módos középosztályt is és milliomos körökben ma ép olyan up to dalé volna a gaiwszterekkel való titkos barátkozás, mint a repülőrekord. A baj éppen csak az, hogy a gangszterek „üzleti okokból" elvi ellenségei a milliomos okmaik, akiknek kissé drága mulatság az ilyen ba- rátkoraás. Nem kevésbé életveszélyes, mint a repülés, de sokkal drágább. Ezért a tehetős amerikai közönség kénytelen megelégedni az újságok regényes tudósi fásaival és csak legújabban bővüli az ismerkedési lehetőség — a mozival.

Az egyik élelmes hollywoodi filmtársaság - mint szintién olvashattuk e> lap hasábjain — titkos szerződést kötött D Ilii ugorról, hogy filA káborueilőttii ifjúságnak volt néhány kor- oszíá’ya, melyet a háború közvetlenül az iskola padjai közül ragadott ki. Azok, a szellemi pályára indult ifjak, részben az egyetemek első szemeszterei után, másrészt közvetlenül az érettségi után, sőt igen sokan a középiskola VII.—VIII. osztályait félbeszakítva voltak kény telének hadba vonulni. Amikor a háború befejeződött, tekintet nélkül a megváltozott földrajzi viszonyokra, a legtermészetesebb volt, hogy azok. akik két-három, esetleg négy évi fron tszlogálat után visszatértek, azon a ■nyelven folytassák és fejezzék be tanulmányaikat, amelyen megkezdték. Az akkori 20—24 éveseket tulajdonképpen akkor vesztette el a sziovenszkói magyarság, mert a frontokról épségben visszatért katona-diák fiatalság jórésze a magyarországi iskolákba áramlott és később általánosan Magyarországon helyezkedett is el. Viszonylagosan igen elenyésző azoknak a száma, akik nem igy cselekedtek s még kevesebbéin vannak olya nők, kik Szlovenszkóra újra visszajöttek. Ez utóbbiak a tapasztalat szerint azok, akiknek családi vagyon vagy családi mesterség minden különösebb előfeltétel nélkül nyújtott otthont és megélhetést.

Ez a háborús katona-diák nemzedék lenne a mai 35--40 évesek korosztálya. Hiábavalóság ma már arról beszélni, hogy a háború éppen ezt, a nemzedéket mennyire tizedelte, helyesebben harmadolta meg, de azt feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy a sziovenszkói magyarság bennük, ,részben a háború, részbe® a háború következményei által, éppen a ma legszükségesebb fiait veszítette el. Kisebbségi nemzeti szem (pontból mai jelentőségük egyrészt abba® nyilvánulna, hogy százszázalékosan magyar középiskolát végeztek, ami kulturálisa® és nemizetileg is százszázalékosan felkészültté tette őket, másrészt a háború meg- próbáiltatásJai oly erkölcsi erők birtokába juttatták, melyek a szellemi felkészültségnek hathatós gyakorlati knlfejezés re juttatói lehetnek. S ma, amikor általánosan ismert oknál fogva középosztály — helyesebbe® értelmiség — hiányáról beszélünk, egyik legjobban érezhető hiányunk éppen a háborús katona-diák korosztálynak, a mai 35—40 év körülieknek annak a nemzedéknek a hiánya, amely mára szellemileg kibontakozva, értelmileg megerősödve rendíthetetlenül szilárd nemzeti lélekkel állhatna ki a magyar népi lélek irányitá- sára.

S amikor előfordult, hogy ennek a korosz- táynaik egyik-másik tagja a háború befejezése után 10—15 év múlva visszavetődött szülőföldjére, nem kis döbbenettel állapította meg a katona-diák nemzedék teljes hiányát, az értelmi középosztály lieimorzsolódiását s különösen azt az űrt. mely a korosztályok közt tátong, amikor vannak 20—30 évesek, vannak 55—70 évesek, de nincsenek tőrőlmetszett 35—40 évesek.

Mindezek szemlélete, valamint sokak közömbössége, kényelme, nemtörődömsége, mások elzárkózottsága oly tényezők, melyek a kutató szemet akarva-memakairva is oly nemzetréteg felé irányítják, amelyet a múltban, éppen a középosztály nagy és szilárd tömegei következtében, nem kellett a nemzeti erők szám vetésiéibe feltétlen beállítani. Amikor azonban meg kellett állapítani, hogy érteim! középosztály úgyszólván nincs, — a múlt domináló arányához mérve nincs — szinte hívatlanul tolakodott ki a lélek rejtett kamrájából a legnagyobb kérdés, hogy akkor: ki van? Ki, vagy kik azok, akikben a nemzeti lélek nemcsak jelen van, hanem százszázalékosan érintetlenül él, nyilatkozik és megnyi- latkozbatik? — És erre feleletet a parasztság adott. És amikor a parasztság a fenti kérdésekre maradék nélkül megfelelt (ez a felelet a P. M. H. egyik februári számában tanulmány formájában látott, napvilágot), előttünk állott a parasztpiebléma: Probléma a parasztokról az értelmi középosztály számára.

A paTasztprobléma, minit kérdés, egyenesen

magában hordozza az értelmi középosztály kérdését is úgy nemzeti vonatkozásokban, mint akár a szorosan vett gazdasági értelemben. Csupán nemzeti vonatkozásokat tekintve most, meg kell állapítani a parasztság nemzeti állhatatosságát és azon tényt, miszerint vagyoni függetlenségénél fogva oly helyzetben is van, hogy azt meg is őrizheti, meg is vallhatja.

A sziovenszkói kisebbségi párasziproblérna pőrére vetkőzte tv e egyébként a következőképpen fogalmazható: A magyar parasztságban az értelmi középosztálynak az eszmei irányításra olv homogén nemzeti felület áll rendelkezésére, amely visszatükröz mindent, ami tiszta nemzeti érték. A parasztság tisztában van értelmi szín1 vonalával és lelkét tisztán teszi ki tenyerére, amikor azonos lelkű irányítókat kér és vár.

Eme népi, lelki, erkölcsi értékeket figyelmen kívül hagyni annál kevésbbé lehet ma már, mert akik középosztályunk ősforrásai voltak a múltban, ma többszörösen azok, s nemzeti számvetésünkben nem elhanyagolható tizedesek. Fiaik ma már a reggeli vonatokon tömegével özönlenek a városok magyar középiskoláiba. S ha az iskolák igényesebb szellemi mértékünk szerint fiatalságunknak nem adnak vagy rom adtak elegendőt s ki elégi tőt. — azt gondolom — ma sincs semmi akadálya annak, hogy iskolai szünetekben egyes magyar városokban szabadegyetemet fel ne állíthassunk. És ha ma a hatékonyabb életerőt képviselő háborús katona-diák korosztályainkat nélkülözzük is, megmaradt értékeinket szabadeWyeremeinbre időnként ösz- szebordbatnámk és közvetve sugároznánk ki azt az életformát és színvonalat, amely ha nem is ma. de a falvakból az iskolákon át feltörekvő fiatalokon, a jövő polgári közép- osztályán keresztül holnap visszatükröződne.

Pozsonyi magyar szülők figyelmébe

Közelednek az iskolai beiratások. A pozsonyi magyar iskolák fennmaradását biztosítanunk kell, nehogy elhaljon idővel a. magyar szó az ősi város falai között. A magyar szülők hivatása, hogy magyarul taníttassák gyermekeiket, mert csak az anya- nyelven-szerzett tudás lehet tartós és alapos. Ne engedjük tehát els-enyvedni a magyar iskolákat kellőszámu tanuló hiján, mert ezzel súlyosan vétkeznénk nemzetünk érdekei ellen. A túlzott aggodalom és közönbösség ellen küzdenünk kell és ne higyjük, hogy a magyar iskolába járó gyermek nem tud majd elhelyezkedni az életben. A tapasztalatok éppen ellenkezően azt mutatják, hogy kellő szorgalommal könnyen elsajátíthatja a. gyermek az állam nyelvét és később csak hasznára válik, ha minél több nyelven beszél.

Magyar elemi iskolák Pozsonyban: 1. Róm. kát. népiskola, Szénatér. 2. Rém. kát népiskola, E óz sáli reá. 3. Evang. népiskola, Tolstoj-ucca. 4. Orsalyá- rend iskóája, Hummel-ucca. 5. Mi Asszonyunk, rend iskolája, Vadászsor. 6. Mélyuti árvaház iskolája, Mély-ut. 7. Áll. népiskola, Kárpát-ucca. 8. Közs. elemi iskola, Dinamitgyár.

Magyar polgári iskolák Pozsonyban: 1. Városi leánypolgári, Primás-tér. 2. Mi Asszonyuck-reud leánypolgárija, Rózsa-ucea. 8. Orsolva-rend leány- polgárija s továbbképző intézet, Hummel-ucca. 4. Állami fiúpolgári, Zocb-ucca.

Magyar közép- és szakiskolák Pozsonyban: 1.

Állami magyar reálgimnázium, Kuzmány-ucra. 2. Négyéves kereskedelmi akadémia, Apácapálya. 3. Kétéves kereskedelmi iskola, Apáeapálya. 4. Or- solya-rendi tanitónőképzö, Hummel-ucca. 5* Állami tanítóképző, Zoeh-ucea,

Felvilágosítást ad az illető iskolák igazgatósága és pártunk központja (Ventur-ncea 9.)

Az országos keresztényszocialista párt központja.

— Cserebogárszünet a német iskolákban. Berlinből jelentik: A májúéi cserebogár-vész az idén

különösen nagy arányokat öltött. Főleg a meose- burigi kerületben léptek fel óriási mennyiségben a cserebogarak, úgyhogy az elmúlt héten a kerület valamennyi iskolájában szünetet rendeltek el és a gyermekeket a cserebogarak összefogdosásá- ra vitték. Egy hét leforgása alatt a gyerekek nem kevesebb, mint tizen ötmillió cserebogarat, szedtek öseze, kétszáz métermázsa súlyban. A cserebogarakat dézsákba öntötték és azután méssze'l és vízzel öntötték le. A kimúlt rovarokat végül csillékben a szeméttelepekre vitték. Egész héten állandóan öt munkás dolgozott a meneeburgi szemétgyüjto- telepen, hogy megássa a csilléken érkező sok millió csereboigártetean „tömegsírját''.

— Auíarcliia az angol udvari bálon. Londonból jelentik: Az uralkodó pár kifejezte azt a kívánságát, hogy az idei négy udvari bál, fogadtatás ós egyéb udvari ünnepségek vendégei kizárólag angol anyagból készült ruhát, kalapot., ékszereket viseljenek. Ez az Óhaj, megbízható számítás szerint, körülbelül egymillió fent hasznot, jelent az érdekelt ipari és kereskedelmi köröknek.

to