Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-27 / 120. (3451.) szám
1984 május 27, vasárnap. ,pra:gai-A\a&^arhiui^i> 7 Kezébe temetve arcát... Irtó: ZILAHY LAJOS Egy fiatal washingtoni bankfiu Campo- bello szigetén sétált az erdőben, kart karba öltve, mert azt felesleges mondani, hogy szerelme is vele volt, egy a millió és millió amerikai girl köziül, akik mind egyformák, egyformán csinosak az ötdolláros ruháikban. Ahogy ott sétáltak az erdőben, némán andalogva és talán a fejüket is egymásnak támasztva, egyszer csak látják, hogy az eTŰő mélyen egy kis tisztáson, ahol csak a madár jár, Ford-kocsi áll kerékagyig a magas fűben. Hatalmas, öles vállu ember alszik a kormánykerékre dőlve, pár lépésnyire pedig kiidön- bött fatönkön egy másik ember ül, kezébe temetve arcát. Ebben még nem volna semmi különös, de az az ember, aki a fatönkön ült, gondolataiba temetkezve, a léptek zajára levette kezéről arcát. A szerelmespárnak a lélegzete is elállóit, hiszen — m ingyárt felismerték Roosey eltet. Az Elnök rájuknézett, ijedt arcukon elmosolyodott, megmutatva nekik valóságban is a filmekről és a világsajtó képesmellékleteiről mindnyájunk által jól ismert, hatalmas, egészséges fogsorát. — Mit. csináltok itt, gyerekek? Virágot szedtek? Ebben a kis idilliben, amely egv amerikai lapban jelent meg, igazán nincs semmiféle világszenzáció. Egyszerű és igénytelen, de legalább valószínű. De ebben az egyszerű képben valami mély drámaiság is rejtőzik, — az, hogy Mr. Genuericb, az öles termetű testőr elaludt a kormánykeréken, arai mindenesetre azt jelenti, hogy az elnök már régóta ült a fatönkön, kezébe temetve arcát és töprengve. E kép mögött egy kicsit a világ sorsát és benne valamelyest a magunkét is érezzük, hiszen Roosevelt kezébe van letéve Amerika sorsa, amely az európaiakra nézve nem lehet közömbös. Amerika sokkal közelebb van hozzánk, mint Oroszország, Amerika kisugárzása igen sok tekintetben megváltoztatta körülöttünk a mindennapi élet arcát. És ez a sugárzás talán mélyebbre hat, ahogy ezt egyelőre fel tudjuk mérni. Franklin D. Roosevelt ma mindenesetre az élő világtörténelem legnagyobb és legizgalmasabb kérdőjele. I Emberi figurájában van valami, ami politikai lényéből sok mindent megmagyaráz. Ez az atléta termetű ember, aki egész nap sportolt, lovagolt, 1921 őszén, S9 éves korában, miután ugylátszik a kelleténél tovább jéghideg vízben úszott, máról holnapra teljesen megbénult. Se kezét, se lábát nem tudta megmozdítani. Roosevelt hónapokig mozdulatlanul feküdt. Tgazi élőhalott volt. Hamar rájött, hogy a doktorok nem tudnak segíteni rajta. És arra is rájött, hogy csak egyetlen orvosság mentheti meg: az a belső erő és önbizalom, amit önmagában össze tud gyűjteni. Az erőnek és akaratnak ez az emberfeletti mértéke és roppant fegyelme csodát csinált vele. A két lába most is béna, de iszonyú küzdelemmel mégis eltépte magát az ágytól és a toló- széktől. Nem egészen üres képzelődés és hasonlatkeresés, de a máról holnapra megbénult atléta-Amerikának ugyanaz a sorsa, mint a Roosevelté. Az viszont egészen bizonyosnak látszik, hogy Roosevelt ugyanazzal a lélekkel próbálja Amerika megbénult testrészeit mozgásba hozni, ahogy a saját ujjait kezdte mozgatni betegágyában a paplan felett. Ez a második talpraállás, ez persze nehezebb. Könnyen érthető, ha néha az erdő mélyébe menekül és egy fatönkre ülve, órákon át kezébe temeti arcát. Az eltakart arcból innen messziről nézve vajmi keveset látunk. És az amerikai sajtót lapozgatva, az az érzésem, hogy maguk az amerikaiak, akik lelkesedve vagy aggódva figyelik ezt az eltakart arcot, ők sem látnak sokkal többet belőle. Megpróbálom e kétfajta amerikai gondolatmenetet röviden felvázolni. A lelkesedők: Roosevelt egy év alatt többet cselekedett, mint bármelyik elnök Lincoln óta és nagyobb képzelőerőt, mutatott, mint Wilson óta valamennyi. Határozott cselekvés, kalapácsütés- szerii gyorsaság jellemzi. Cselekvéseinek hatását egyik bírálója úgy jellemzi, hogy Amerika társadalmi és szociális rendje egészségesen bizonytalan állapotba került. A roo- seveltizmusnak semmi köze a szocializmushoz, a kommunizmushoz, vagy a fasizmushoz. Legközelebbi rokonságban talán a skandináv államok gazdasági berendezkedésével van, ahol tudvalevőleg nem a termelő, hanem a fogyasztó irányítja a gazdasági életet. Az állama ott kezdődik, hogy minden polgárának biztosítsa legalább a mindennapi kenyeret. Cselekedeteinek eddigi eredményei: 1. Újra megnyitotta a bankokat és biztonságba helyezte a betéteket. 2. Leszállította a kamatlábat. 3. Több mint egymillió B-listást újra visszahelyezett hivatalába és munkahelyére. 4. Megszüntette azt az elméletet, hogy a forgalomban lévő papíroknak és kötvényeknek aranyfedezete van, mert ebhez több arany kellene, mint amennyit Adám és Érva óta az egész világon kibányásztak. 5. Letörte a hadviseltek jogtalan követeléseit. 6. Megszüntette a szesztilalmat. 7. Véget vetett a gyermekek gyári munkájának. Visszaállította azt az elvet, hogy a gyermeket eltartani a szülők kötelessége. 8. Baráti légkört teremtett ^Oroszországgal. Persze a lelkesedők szerint is vannak legyek a Roosevelt levesében. Az eltepert bürokrácia helyén uj bürokrácia nőtt, kisebb- nagyobb hibák a közmunkákban, a népnevelés ügyének folytatólagos lehanyatlása, az alvilág elleni erélyes harc elhalasztása. De a lelkesedők azt mondják: nézzétek meg, mit hoz a következő esztendő! A kételkedők: 1. Tegyük fel, hogy nem Rooseveltet, hanem bármely jelöltet választják meg elnöknek. Mindegyik azt csinálta volna, amit Roosevelt, kezdve attól, hogy tavaly márciusban a bankokat bezáratta. 2. Ki ő? Konzervatív vagy forradalmár! Természetesen nem forradalmár. De az az érzésünk, hogy azokon a pontokon, amiken balfelé lehet nyomni, rendkívül engedékeny. 3. Egyre ijesztőbbé válik, amint a tiszta kollektivizmus felé halad, amely e pillanatban az orosz rendszerhez áll legközelebb, de a jelek azt mutatják, hogy a következő fejlődési fokon az olasz fasizmus felé fog hajlani* 4. A jobb- és baloldal harcában Roosevelt- nek az volna a feladata, hogy a középen tartsa Amerikát. Ehhez azonban nem látszik elég erősnek. A baloldal ifjabb nemzedékében, akik a kormányzatban igen fontos állásokat töltenek be, egyre élesebb körvonalakkal bontakozik ki Rexford G. Tugwell professzor vezető egyénisége, aki nyíltan forradalmárnak vallja magát, bár hozzáteszi, hogy ez nem az erőszak forradalma, hanem a fokozatos behelyettesítés rendszere. Ez a Tug- well különben is kiiirtandónak tartja az üzleti hasznot és tagadja a magántulajdont. 5. Vegye le a kezét Roosevelt az arcáról, mert az-arcába akarunk nézni. Tudni akarjuk, hogy mit akar és melyik irányhoz tartozik. Ezt mondják a kétkedők. De Roosevelt nem mozdul. Ül a fatönkön és gondolkodik. Régen gondolkodik, kezébe temetve arcát. Jubilál a futurizmus, amely már huszonöt esztendős Marinetti vezérlete alatt íuturista-heiet rendeznek Milánóban Milánó, május (A P. M. H. munkatársától.) A jubileum — mindig az öregség, v-agy legalább is az öregedés jele. És most., ime. a futuristák is jubilálnak! Huszonöt esztendeje, hogy megindult ez a forradalmi mozgalom, élén Marinetti vei, és ők, akik minden tradíció ellenségének vallották magukat, ők, akik a legnagyobb türelmetlenséget tanúsítottak az öregekkel és jubilánsokkal : .....irr~n i n mi i'nurmn--------r~~n----- i iwi — B élrenyheség, a máj és az epe- utak bántalmai, gyomor- és bélhurut aranyeres bajok esetén a természetes „Ferenc József" keserüviz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasi- szervek pangását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József-viz használata a bél működést kitünően szabályozza. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. szemben, most ugyanazt cselekszik, mint az öregek: jubilálnak! A futurisia-hét programja Marínét ti és ifjabb hívei Milánban ünnepük imeg a füturizIniTís megszületésének negyedszázadát. Egész hetet szentelnek önmaguknak, — illetve a jubileumnak. „Futurisfa aeropíasztikus kiállítást" rendeznek és az ünnepi megnyitást követő napon Marinetti felolvassa a „Speziai öbö>r című költeményét, mellyel a mag a-kitűz te futurista pályázat nagydiját nyerte el. A következő este Giuntini, a futurista zeneszerző felolvassa a futurista zene érdekében kibocsátott kiáltványát és hogy újabb híveket szerezzen. 'be is mutatja néhány szerzeményét. Egy másik napon költeményeket olvas, Farfá, a futurista „világbajnok-poéta11, akit a kronométerrel mért siker irtán koronáztak meg babérkoszorúval, — mert hiszen o. költő-versenyen kronométerrel „stoppolták le“, hogy melyik költőnek tapsolt legtovább a közönség és ő két és fél másodperccel győzött a többiek felett. Az utolsóelőtti este felolvasás lesz ,,az intelligencia palettájáról, a forgó-városról, az atmoszférikus galériáról és a mozgó utcák h&sitő- mielegéröPL Végül, a legutolsó napon, a záró- ünnepségen a futurista-programra abban csúcsosodik ki, hogy Marinetti és két M-betüs társa, Munari és Masnlata, vitaestét rendeznek maguk között a „felesleges gépleltről és a futurista rádiórój." A műsor kissé kusza gondolatcsapongásról tanúskodik, amivel — tagadhatatlan — íiata- táioe hevükről akarnak bizonyságot tenni a futuristák. De alkotásaik — akárcsak kiáltványaik a zene, a rádió, a festészet, a szobrászművészet, az irodalom érdekében — mégis elárulják, hogy azokban is megtagadták már eredeti, vakmerő, lázadó követeléseiket, legalább is a helyesírás szempontjából. Pont, vessző és kettőspont helyett: matematikai lelek és zenei kulcsok Huszonötév előtt Marinetti meg azt követelte, hogy meg kiéli semmisíteni a nyelvtant éfe el k«Ll törölni minden nyelvtani szabályt. Az igeragozás helyett az infinitivumokat kell használni, pontot pedig ne merjen ifibbé senki sem tenni a mondat végére és a vesszőket, pontos- vesszőiket, kettős pontot is száműzni kell a papirosról. Ezek helyett mtatematikai jeleket {-(-----X > <) és zenei kulcsokat és jeleket kell használni, hogy a papirosra vetett gondolat megőrizhesse frissességét. Első kiáltványában — negyed évszázaddal ezelőtt — az intelligencia gyűlöletét hirdette Marinetti és nem kisebb vállalkozásra szóll'itóttá, fel a világot, mint hogy gyújtsuk fed a múzeumokat, képtárakat és könyvtárakat. Ma már — a futurista festőknek (és Íróknak) nem egészen ez a véleményük, különösen, amikor a saját müveikről van szó Ma már — a könyvtárakban, a hivatalos állami és városi könyvtárakban ott vannak Marinetti müvei is. N'em is akarják többé szétrombolni, vagy felgyújtani a könyvtárakat, vagy a .képtáraikat, amelyekben... már futurista festők, az ő festményeik is ott függnek a falon. Maguk is rendeznek kiállításokat (amelyekkel bejárják, városról- városra, egész Itáliát) és büszkén hirdetik, e forradalmi kiállításokon is, hogy ma már a városi képtárak és állami múzeumok is vásárolják müveiket. De ha ezen a téren — az érvényesülés terén — megalkuvást is mutatnak a- futuristák, alap- elvük nem igen változott: újat és újat, mindég csak újat keresni az „epater les bourigois11 jelszavával zászlójukon. Huszonöt évvel ezelőtt a világ csak kacagott a futuristáikon: ma már azonban sokan elismerik, hogy szükség volt e túlzó mozgalomra, és annak minden tulzálsára, amivel az ellustuló emberi fantáziáitok uj lökéslt adtaik ezek a forrta daimárok és félihivtáík — ha erőszakosan is — a tradíciókra hajlamos olasz müvészlelíkeket az uj utak keresésére. Azóta egész sor uj művészi irány keletkezett, született és meghalt. Viszont — és ez tagadhatatlan — a futurizmus ma is él és ha jubilál is, — ma már nem is kacagnak rajta annyira. Hia még nem is veszik egész komolyan művészi irányukat, de az bizonyos, hogy — legalább is figyelnek szavukra és a nagyközönség kiváncsi is rájuk. A füttyök után — tapsok Igaza van Mairinettinek, — aki közben az olasz Királyi Akadémia tagja lett és Excel!enciás urnák szólíthatja magát, ami egyébként meg is illeti, mint olasz akadémikust -— igaza van Marínét tinek: ma már nemcsk füttyöket kapnak, hanem tapsokat h. És iglaza van " abban is, hogy a futurista festők képein már nemcsak mulatnak az emberek, hanem vásárolja is. a közönség. Sőt vannak imiagánpaloták és vannak középületek is, amelyeknek belső diszkét éré egyenest futurista, festőket é» építészeket szólítanak fel. Ferrarában például Tato futurista fettő müvei díszítik a Balibo 'alapította újságnak, a „Corriere Padanao“-nak helyiségeit. Rómában két nagy szálló is van, amelyet Depero futurista festő freskói vidítanak fel Torinóban ,az rdl Novátore11 nagy hangversenytermét szintén futurista festőik festették. Ugyancsak Torinóban, már jó pár év előtt, a nemzetközi kiállításon,. külön, pavilont kaptak a futuristák, amelyet a futurista Praanpolini tervei szerint- .építettek és amelyben a futurista színház díszleteit, a fnaturista zeneirodalmat és Ritssolo futurista hangszereit állították ki. Szimultán-cselekmény és szintézis A színpadon ■— amint maga Marinetti mondta —- eleinte „viharos kudarca,ük voltak, amikor a futuriamust be akarták vinni a színpadi irodalomba. Éppen Marinetti „Tamburo di fuoco“ cimü darabja volt ,'a régi színpadi technika nyiÜt hadüzenete. És utána még ráduplázot't a. régi. színpadi iskolára újabb darabjaival, amelyeknek cselekménye „szimultán csekÉnniény" volt és amelyek nem felvonásokra, hainam szintézisekre voltak felosztva, Szakítani akadtak mindennel, ami — a múlt. Természetesen a Piram- dello-féle iskolával is, mert az ő szemükben a „Hét szereplő keres egy szerzőt41 viághirü írója is már — jtsásaítista. Marinetti szerint túlteng Pirandellonál a pszihológia: ő még a régi, analitikus iskola híve és nála az aprólékosságokban vész el a nagy gondolattárai egyébként. — a tütur isták ezerint •— nem is csoda, mert hiszen Pirandello Ötvenéves koráig egészen rendes, szinte sablonog dolgokat, irt és osatk öreg B8SB BRISTOL.... BRISTOL BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgáltatásban vezetü Szoba teljes ellátásra! személyenként napi 12 pengőért j'k ■
