Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-27 / 120. (3451.) szám

V/V MAI SZAKUNK A KÉPES HÉTTEL 28 SLDAI aralkorona Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 KiL, külföldre: évente 450, A SzloTJPTlSzkni PS TUSZÍTISZKÓÍ TílCLPlJCLr^nO ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ . SU 8 P r á g a 11., P a n s k á u 1 i c e 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 230 Ké-val több. politikai napilap] a • • TELEFON: 303-1 1. • • ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl, A NEMZETI GONDOLAT MÁGNESES EREJE (d) A villamosság száguldó géposodái a mág­nesvas titkára épülnek. Arra a titokzatos erő­re, hogy a mágnes magához rántja a közelébe ju­tó vasat. Minden acéldarah alkalmas arra, hogy mágnessé váljon. Nem kell hozzá semmi más, csak végig kell húzni rajta egy valódi mág­nessel s az eiő'bb még holt acél abban a pilla­natban eleven mágneses erőket 6Ugaraz ki markain magából. Mi csiholta ki ezeket az ele­ven erőket a holt anyagból? Ezek az erők nem (kívülről jöttek, hanem már előbb is bent lap­pangtak az acéldaráb minden porcikájában. Minden legapróbb izében ott lappang a pozitív és a negatív mágneses erő, de ezek az erők kölcsönösen ellensúlyozzák, lekötik, megsemmi­sítik egymást. Ha azonban végighuzzuk az acéldarabon a mágnest, akkor az apró erőpon- tocskákon a lappangó mágneses erő rögtön je­lentkezik, minden pont mágneses ereje határo­zott irányt vesz föl a két sarok felé. Nem tör­tént semmi egyéb, mint az, hogy az acélban rejlő összevisszairányu mágneses erők párhu­zamosakká, egyirányuakká vátak. A kis erő- pontok egy irányba való fordulása által lett a bolt acéldarab elevenen ható mágnessé, mely nemcsak az acél hideg ellenálló erejét képviseli a külső hatással szemben, de örtestén kívülre, a környezetére is erőhatást gyakorol: mágnes- sége vonz és taszít. Minden népben vannak titokzatos erők, me­lyek a mágneses ©Tőhöz hasonlítanak. Ez az eTŐ a nemzeti akarat ereje. Egy nép, amely­ben nincs nemzeti öntudat, az magatehetetlen holt massza. Nincs benne önmegtartó erő. Ha van tagjaiban nemzeti öntudat, de tagjai egy­más ellen dolgoznak 6 nem tudnak egyesülni egységes irányban és akaratban, akkor is még mirdig az olyan acéldarabhoz hasonló, amely­ben a mágneses erő csak lappang, leköti és megsemmisíti önmagát. Ellenben az olyan nép, amelynek fiaiban nemzeti öntudat él és össze­fogva szervezett nemzeti akaratot tudnak te­remteni: az nem nép többé, hanem nemzet, amelynek ereje több, mint összes tagjainak számbeli ereje. Ez az erőtöbblet a nemzeti gon­dolat mágneses ereje. Ma már a legkonokább internacionalisták sem tagadják, hogy a nemzeti gondolat világ­szerte mérföldes lépésekkel hódit. Ez az a mág­nes, amely tudatos nemzetekké fejleszti a teg­nap még kevésbé öntudatos népeket. A volt in­ternacionalisták is nacionalista vágányokra sik­lottak át. Minden nemzetben viharosan hódit az egycélusitási törekvés, amely a nemzet rész­leterőit egyirányuakká igyekszik összeterelni. A tekintélyuralmak csak részbeni formái ezek­nek az egycélusitási törekvéseknek. A nemzeti gondolat mágnesező ereje egy­aránt hat a többségi és kisebbségi népekre. Az utolsó hónapok, sőt helyesebben: az utolsó na­pok és órák eseményeit mind ennék a nemzeti önszerveződésnek a nézőszögéből kell néz­nünk. Jaj annak a népnek, amely nem ismeri föl a mai idők .törvényét és a nemzeti önfen- tartás legtermészetesebb parancsát: az egy akaratra való törekvést! A kisebbségi nép egy akaratra való törek­vése más célt szolgál, mint a többségi nemze­teké: Nem hódítani akar, csak önlétét akarja megvédeni és nemzeti mivoltában megtartani. A nemzeti gondolat kultusza a kisebbség szá­mára létkérdés. E nélkül a kisebbség sorvadás­ra van Ítélve. Ezért a kisebbségeknél kétszeres értéket képviselnek a nemzeti összefogást mun­káló konstruktív építő erők és kétszeresen na­gyobb bűnt követnek el azok, akik a nemzeti kisebbség belső közösségében, a magyar ki­sebbség testében meghasonlást szítanak. Sajnos, elég van belőlük. Azonban, hála Is­tennek, nagyon átlátszó a céljuk, azért csak kis körben tudrak magyart magyar ellen állí­tani. Ám fáradhatatlanok. Uj és uj alakban búj­nak elő. A nemzeti öntudat világszerte való Páris, május 26. Barthou francia külügy­miniszter vasárnap este Genfbe utazik a le­fegyverzési konferencia főbizottságának ülésé­re. A minisztert ez alkalommal többtagú dele­gáció kiséri el. Vele megy többek között Pe- tain marsall, hadügyminiszter, Pietri tengeré- szetügyi miniszter és Denain tábornok, léghajó- zásügyi miniszter. A delegáció többi tagját a szombati minisztertanács nevezi ki. Pietri va­sárnap este együtt utazik Barthouval, a mar­sall és a tábornok később indul Genfbe, asze­rint, hogy mikor lesz ott szükség reájuk. A francia delegáció összeállításából látni, hogy a párisi kormány nagy fontosságot tulajdonit a küszöbönálló lefegyverzési konferenciának, ahol döntő előtöré6t akar tenni a nagy problé­ma végleges elintézésére. Petain és Denain je­lenléte teljesen katonai jelleget ad a francia delegációnak. Arthur Henderson, a lefegyverzési konferencia elnöke péntek este Genfbe érkezett. Ugyanak­kor elindult Jeftics jugoszláv külügyminiszter is. Vasárnap John Simon angol külügyminisz­ter követi külföldi kollégáit. Litvinov a Ri­viéráról ugyancsak visszautazik Genfbe, mig hétfőre várják Norman Davist, Amerika meg­figyelőjét Az európai közvélemény, amely eddig nagy szkepszissel figyelte a genfi tanácskozásokat, ez alkalommal a szokottnál jóval nagyobb ér­deklődéssel várja a hétfőn kezdődő konferen­ciát. Az érdeklődés oka az, hogy ez alkalom­mal dől el, vájjon Oroszország belép-e a nép- szövetségbe. Ebből a szempontból a tanácsko­zás nagyjelentőségű lesz. A tavalyi tespedés után a francia politika újból teljes aktivitásba lépett és lényeges döntéseket provokált ki a nemzetközi politikában. Oroszország belépésén kívül a Saar-kérdés fölgöngyölitése is olyan probléma, amely ismét nagyiontosságu hellyé teszi Genfet, mert a népszövetség a Saar-kér­dés elintézésénél valóban dönthet béke és há­oö^ikedéeéneik napjaiban destruktív munkájuk i természetszerűen még növekszik is. Most éppen Léván ütötte föl fejét egy ilyen bizonytalan arculatú hidra. Országos viszony­latban már többizben megbuktak, ezért leg­alább egy városban szeretnék megvetni a lábu­kat. „politikamentesen”, a „nemzeti törekvés kikapcsolásával” meg akarnák alapítani „Léva Város Barátainak Körét”. Ez az uj álarc: poli­tikamentesség és nemzeti törekvések kikapcso­lása. A nemzeti gondolat közömbösitéee. A kisebbségi magyarság fölényes mosollyal fogadhatja ezeket az erőlködő kísérleteket, akár Léván, akár Kassár, akár Pozsonyban ütik is föl a fejüket. Másfél évtizedes politikai ború felett. A népszövetségi tanács rendkívüli üléssza­kának programja egyébként a következő: 1. Oroszország és Genf. 2. Bolívia és Paraguay. 3. A Saar-vidéki népszavazás, 4. A lefegyverzési konferencia sorsa, 5- A magyar-jugoszíáv konfliktus. Mint a tárgysorozatból látható, többnyire elsőrendű fontosságú kérdésekben történik végső döntés. A Saar-problémáu, Oroszország belépésén és a lefegyverzésen kívül az egyre véresebb méreteket öltő délamerikad háború problémája ugyancsak elsőrendű világese­ménnyé nőtt. Barthou erélyes expozéja Paris, május 26. Bairthou francia küfliügy- minieziteir a párisi kamara pénteki ülésén másfél órás külpolitikai expozét mondott és állást foglalt az európai kérdésiekben. Kije­lentette. hogy aiz osztrák probléma nem Ber­lin és Bécs magánügye, hanem az egésiz vilá­got érdekli. Franciaország föltétlenül védeni fogja Ausztria függetlenségét. Barthou ezután varsói útjáról emlékezett meg, majd Orosz országnak a népszövetségbe való belépését úgy ünnepelte, mint az európai békét nagy mértékben elősegítő eseményt. Kijelentette, hogy Oroszország belépése úgy történik, hogy ezáltal nem sértik meg a 33 millió lakosú lengyel nagyhatalmat. Csehszlovákiai útijával kapcsolatban Barthou kijelentette, hogy a francia-csehszlovák viszony már nem is ne­vezhető barátinak, hanem egyenesen testvé­rinek kell azt minősíteni. Ezután Barthou az újra megválasztott Masarykról emlékezett meg, mint „az emberiség egyik legnagyobb büszkeségéről". Ezeknél a szavaknál az egész ház föl állva tapsolt. Ezután bukaresti és bel­grádi utazásáról szólt a külügyminiszter és ironikusam említette meg, hogy Németország iskolánk után, bármily álarcban jönnek is, mindenki első pillantásra fölismeri őket. Ellen* zékieskednek és magyarkodnak: ez az álarc. Sajtójukkal egyetemben kellemetlenkedők, de ártalmatlanok. Már csak azért is ártalmatla­nok, mert megbízatásuk túl rövid pályáju. Csak arra szól a megbízatásuk, hogy a magyaT ki­sebbség nemzeti vezéreit, a magyar kisebbségi politika összes tényeit leszólják és ócsárolják.: E destruktív munkán kívül egyetlenegy ki- sebbségépitő akcióra sem vállalkozhatnak. Ta­lán jobb lenne az álarcuk, ha önállósíthatnák magukat és legalább látszatra — „önálló ma­gyar” pártot alapíthatnának. De a póráz nem nyúlik ily hosszúra, csak a csehszolvák agrár­hiába igyékzsizik megnyerni a jugoszláv nép kegyét. A jugoszláv szivek továbbra is Fran­ciaországért dobognak Barthou szerint. A Saar-kérdesről megemlékezve a külügy­miniszter kijelentette, hogy Franciaország mindent el fog követni a népszavazás sza­badságának biztosítására. A párisi kor­mány nem engedi, hogy Max Braunt, a saar? vidéki szociáldemokraták vezérét a német nemzeti szocialisták elnyomják és becsmé­reljék. Franciaországnak nem elég, ha Né­metország ünnepélyesen szavát adja a sza­bad szavazás biztosítására, hanem tetteket és garanciákat követel. Végül Barthou megemlékezett a francia kiül* politika uj fejlődéséről és kijelentette, hogy) Frandaonsizág néni áll izoláltan Európában. Benss jelentési Ml a minisztertanácsnak - a kiilpoliisai helyzetről Prága, május 26. A minisztertanács tegnap tar­tott ülésén Benes külügyminiszter beható jelentést tett a külpolitikai helyzetről, különösen a hónap végén tartandó népszövetségi tárgyalások anya­gát ismertette. A külügyminiszter azonkívül állást foglalt a legutóbbi napok valamennyi nemzetközi kérdésében s igy különösen a szomszéd államok­kal való kapcsolatokat hozta szőnyegre. A mlnisz. tertanács a külügyminiszter jelentését számos hozzászólás után tudomásul vette s jóváhagyta Csehszlovákia követendő eljárásának irányvona­lát az egyes alapvető külpolitikai kérdések meg­oldását illetően. A minisztertanács az iskolaügyi miniszter jelen­tésének meghallgatása után megbízta az iskola, ügyi minisztériumot, hogy javaslatokat készítsen a prágai cseh és német egyetem viszonyáról szóló törvény végrehajtására s költségvetési tervezetet állítson össze 1935-re a Karolinum restaurálása céljaira. A minisztertanács végül adminisztratív,, gazdasági és személyi kérdéseket Intézett el» A GENFI NAGY NAPOK ELŐTT Táborotok kisérik Barthout • a lefegyverzési konferenciára A hadügyi, a léghaiózási és a tengerészeti miniszter a francia delegációban - Nagy problémák a tanács rendimül ülésén OROSZORSZÁG GENFBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom