Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-27 / 120. (3451.) szám
2 1934 május 27, vasárnap. pánt magyar osztályát, a csehszlovák szociáldemokraták névleges magyar csoportját, a cseh nemzeti szocialista párt magyar tagozatát, vagy a ..magyar Tudóvá strarát44 szabad .propagáltok. És mivel ezt az álarc kedvéért legtöbbször nem propagálhatják, megelégszenek a ma- . gyár egységfront leszállásával. Knrta marsruta, de legalább átlátszó. A kisebbségi magyarság útja nyílegyenes és határozott. Kisebbségi népünket csak a. nemzeti öntudatra és egy akaratra való neveléssel emelhetjük olyan teherbíró öntudatos nemzetiséggé. amely a nemzeti gondolat előnyomulásának mai nehéz korszakában önfentartáera, sőt önépítésre képes. Bennünk nagyszerű népi ős- erők nyugszanak, csak tudatosítani, egységesíteni. összefogni kell ezeket a népi erőket. A destruáló erők akadályozó munkájának visszaverése könnyebbik része ennek a nemzeti munkának. A terjedelmesebb, a pozitív munka: a nemzetnevelő mnnika ezer frontján. S itt az idők nagyobb erőfeszítésre sürgetnek. A nemzeti építő részletmunkába a most fölserdült uj nemzedéknek is föl kell sorakoznia. Európaszefte a fiatalok a hordozói az uj nemzeti áramlatnak, kisebbségi fiatal magyaroknak is tehát nagyobb önfeláldozással kell ibekap- esolódniok a magyar munkába. Erre kötelezi őket az a fokozott szociális felelősségérzet és történelmi köteileeségtuda.t is, mely mellett nem j egyszer oly szép hitvallást tettek önmaguk és a köz előtt. A nemzetépitő munka frontja végtelen, minden jószándéku magyarnak akad elég tennivalója. Japán emberanyaga hódit Egymillió Japán családot telepítenek Mandzsúriába Nyugtalanság Moszkvában - á gigantikus tervet a hadsereg valósítja meg Moszkva, május 26. Tokióból érkezett jelentés szerint a japán kormány szélesvonalu temet dolgozott ki Mandzsúria legtermékenyebb vidékeinek benépesítésére. Az eljövendő évek alatt egymillió japán családot a karnak Mandzsúriáiba telepíteni és ezzel Japán befolyását végleg biztosítani az uj császárságban. A japánok máris megalakították húszmillió yen tőkével a telepítési társaságot, amelynek feladata lesz az akciói végrehajtani. A japánok főleg Charbin közelében telepedROEBnram nónek le, azaz ott, ahol a japán kormány máris óriási megművelhető földterületeket vásárok: össze erre a célra. Főleg a vasútvonal mentén létesülnének nagyobb japán kolóniák Charbin, Csancsun és Tumyn között. Ugyanakkor azonban Mandzsúria északkeleti és északi területein is megkezdődött a föld fölvásárlása a telepítés számára. A japán igazgatás alatt álló délmandzsuriai vasúttársaság ötmillió yent adományozott telepítési célokra. Moszkvában nagy figyelmet szentelnek a gigantikus japán tervnek annál inkább, mert a japánok az orosz határ közelében uj városokat akarnak létesíteni. A Kvaníung-teriileten állomásozó japán hadsereg vezérkara lelkesen támogatja a tervet és a japán katonatisztek azok, akik részleteikben kidolgozták az akciót. A Mandzsúriában állomásozó japán hadsereg parancsnokságát egyébként Araki tábornok, a volt hadügyminiszter vette át. BefejeitáSs a költségvetési vitát a magyar parlamentben Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az öt hét óta tartó költs égvetési vitát tegnap befejezték. Utolsónak a pénzügyi tárca költségvetését tárgyalták, amelynek vitája során Imrédy Béla pénzügyminiszter is felszólalt. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy7 az utolsó tiz hónapban az államháztartásban 36 millió pengős javulás volt tapasztalható, de ezzel a deficitet még sem lehetett eltüntetni. 38-8 millió pengős deficit mutatkozik, amely azonban az előirányzat keretében mozog. A költségvetés egyensúlyának biztosítására tett intézkedések bizonyos eredménnyel jártak. A kormány továbbra is megtesz mindent a hiány apasztására. A kópviselő'ház hétfőn az apropriációs vitát kezdi meg. Névtelen nyiltlevélben jelenti le legislesujabb pártalapitását CsánEti Meg nem nevetett ansnírs társaság akar váreü pártot alapítani Léváj május 26. Osánki Aladár, mint ismeretes, húsvétikor rop iratot adott ki, amelyben annak a nézetének adott kifejezést, hogy a szlo- venszkói magyarság Hodzsától hiába reméli problémáinak megoldását, mert Hodzsa soviniszta, ellenben a Kioíács-Bemes-féie cseh nemzeti szocialista párt volna szerinte az. amellyel a magyarság együtt haladhatna. Osánki akkori felkináikozását azonban a cseh nemzeti szocialista párt ruszdiszkói vezetője kereken elutasította, Ez a balsiker azonban nem akadályozta meg Cfcárkit abban, hogy újabb pártalapifáson ne törje a fejét, Egy- hónappal ezelőtt lapot alapított Léván ..Magyarság41 címmel. A 'lapaiapitásban Szenes Ignác volt magyar szociáldeipokrata. jelenleg cseh nemzeti érzelmű agitátorral állt össze s másik társául a kormány támogató „A Reggel44 volt emberét: Wittenberg Józsefet választotta. A három férfiú lapja legutóbbi számában aláírás nélküli, tehát anonim jellegű nyílt levélben jelenti be az uj „párt“-ot. A nyílt levél a pártok szerinti tagozódás helyet azt ajánlja Léva város magyarságának, hogy- lépjen 'be a „Léva Város Barátainak Körébe44, amelyet a meg nem nevezett anonim •társaság fog megalapítani. Az áxtatlanképü alakulatról azt ígérik, hogy ..politikamentes gazdasági és kulturális egyesület44 létez, „melyet minden felekezeti és nemzetiségi törekvés kikapcsolásával képzelünk eil“ —• módja egyebek közt. A „zászlóbontás44 Léván óriási közderültséget keltett egyrészt azért, mert közismert, hogy az egész kísérletet, kik mozgatják a cseh nemzeti szocialista párt érdekében, másrészt azért, mert annyira, átlátszó módon akar „politika- mentes44 álarcban politikai harcot kezdeni a lévai magyarság szilárd frontjával szemben. Megkérdeztünk egy tekintélyes lévai polgárt, hogy miképpen fognak a városi pártok válaszolná a különös felhívásra, s ezt a választ kaptuk: — Névtelen levélre a magyar ember nem szokott hederiteni, hanem olvasatiamul a papírkosárba dobja. Ez még inkább áll egy névtelen nyílt levélre. Legföljebb annyiban viselkedünk másképpen, hogy az utóbbit —» amely fóból-vaskarika — meg is mosolyogjuk. Mert miféle levélíró az, aki a nyilvánossághoz fordul levéllel s ugyanakkor a névtelenség mögé búvik el a nyilvánosság elől? A lévai polgárságnak előre megvan a véleménye az ilyen anonim alapításról. A dénesdi egyházi ének- és zenekar fennállásának 175 éves jnbileumát junius 3-án gazdag mü- soru ünnepéllyel üli meg. Az ünnepséget, reggel a lourdesi barlangnál megtartandó szentmise nyitja meg, amelyet Tyukoss dános esperes celebrál fényes pepi segédlettel. Szenitbeszéd magyar és német nyelven. A mise alatt ez ének- és zenekar Pührer „C“ miséjét adja elő. Ezután a háborúban elesett tagok emléktáblájának megkoszorúzása következik. Délután a templomban a férfikar Hu- lényi latin litániáját énekli. Az ünnepséget a templom melletti kertben folytatják. Beethoven “Isten dicsősége” (vegyes- és zenekar), Uhland „Isten napija" (férfikar), Spohr „Ég felé száll” (férfikar), Sdhubert-Bertée „Egyveleg” (ifirvőszene) és Ltncke „Szent JAnosbogár" idill (zenekar) c. zene- számok képezik a műsort. Köziben Mészáros János plébános és Ox Tamás tanító tart szónoklatot. A jubileumi ünnepséget mindkét helybeli vendéglőben táncmulatság zárja le. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepséget junius 10-én tartják meg. 1*1 llefy&hty Ida: T-aiih Urddj/jLn (83) A könnyek vég igí oly iák keskeny arcán. Olyan nagyon boldogtalan volt itt! Ezek a newyorki magányos napok, tele. szivszoritó fájdalommal... A szálloda otthontalaün ridegsége... Idegenül érezte magát és mintha minden oldalról veszedelem fenyegetné. A kereskedelmi iskola hideg Üzletszerűsége .. • A vágyakozás Lorrimer után... Marcangoló töprengés, hogy helyesen cselekedett-e... És a gondolat, mely nem hagyta nyugodni: — az elképzelés, mely Lénámért és Delightét béldog egyetértésben mutatta ... Larry lepedő nagyságú zsebkendőt húzott elő és testvéri gyöngédséggel letöröl gette Mary Lou arcát. Aztán talpra állította, kivezette a lifthez, ő pedig megállt a lift ajtaja előtt, akár detektív az őrhelyén és várt. amíg leérkezik a lány. Nem óhajtotta megkockáztatni, hogy megszökjön előle. Mikor Mary l.,ou megérkezett, od akisérte a portás pultjához. megvárta, amíg kifizeti a számláját, aztán karonfogta, odacipelt,© az ajtóhoz, ki az uocá- ra, be a taxiba, ki az állomásra, föl a Weet- miílbe induló vonatraA vonatban szigorú hallgatás kezdődött. — Mi az ördögnek szaladtál el voltaképpen? -- kérdezte Larry. — Nem tudtam szembenézni vele... ~- Az ej helyzettel, vagy Londinerre] ? — Lorryval — vallotta be Mary Lou nagy- nehezen. - Olyan váratlan és félelmetes volt az egész! De már ugy(g régen tudtam, hogy H kell mennem. — De nem azért szöktél meg, hogy magad megszabadulj — mondta Larry —■ hanem azért, hogy Lóriimért felszabadítsd. Erre nem volt szükség. Ha ott maradtál volna, rögtön meghallottad volna. hogy Delight Hartford tulajdonképpen Iksz Ipsziionné nagyságos asszony és hogy Lorrimer nem szereti őt és sosem fogja szeretni. — Honnan tudhattam volna? — kérdezte Mary Lou és nézte az elhúzódó éjszakai tájat és a házakból kiszűrődő fényeket. — Hát ezt, persze, nem tudhattad Te meg Lorrimer szép kis párocska vagytok ezzel a bolond idealizmus tokkal — morgott Larry. — Te azzal a hősies badarsággal, hogy igazságot kell szolgáltatni, ő meg a nevetséges házassági ajánlatával. — Hát akkor mégis feleségül kérte! ~ kiáltott fel Mary Lou. — Igen. De, ahogy Deligiht magát kifejezte, őt már egy korábbi szerződés kö'ti — nevetett Larry. Mary Lou csendesen mondta: — Akkor mégis kellett, hogy szeresse. — Értsd meg, hogy nem szerette. Csak úgy érezte, hogy ez a kötelessége. Utóvégre elég jól ismered a fiút és tudod., hogyan gondolkozik. — Igen- — Mary Lou hallgatott. Bámult ki az éjszakába Egyáltalán nem volt úgy meggyőződve róla. mint Larry, hogy Lorrimer nem szerette a nőt. Az állomáson taxiba ültek és kihaj'taittak j Wymimeékhez. Jenny éppen hat regényt dlva- I sott egyszerre és igyekezett rászánni magát, hogy egyszer kivételesen korán feküdjék le i Kirohant elébük, amint meghallotta, hogy az I ajtót nyitó inassal beszélnek és boldogan I ölelte meg Mary Lout. — Hát mégis megtaláltad! De jó, hogy hazahoztad! — kiáltotta oda Larrynak és szemérmetlenül szájon csókolta a fiút, de azért nem engedte ki karjából a barátnőjét. Jenny | szülei szintén kijöttek a nagy 'lármára, hogy j megnézzék, ég-e a ház. Már tudták az egész történetét és a három fiatalembernek nagyon jól esett, hogy milyen természetesen, egy szellmen és jóságosam fogadták szivükbe ők is Mary Lout. Éjszaka, állig húzott térdekkel gubbaszkod- va Jenny ágyán, Mary Lón elmesélte a még hiányzó részleteket és végül bánatosan fejezte be: — így hát kijöttem. Mi egyebet tehet az ember, ha Larry a fejébe vesz valamit? — Feleségül kell menni hozzá. Ez az egyetlen mód rá, hogy az ember egy kicsit megingassa az akaratát — felelte Jenny habozás nélkül — Csakhogy erre a módszerre már nekem van szabadalmam. Mary Lou nevetett. A ezin már visszatért az arcáiba, pihentebbuek, derűsebbnek látszott. A magány nagyon romboló betegség, és, ha Jenny meg Lanry még nem is jelentették a gyógyulást, enyhülést minden eeetre hoztak. — De nem mai’adhatok itt — folytatta Mairy Lou. — Vissza kéll mennem és el kell végeznem a tanfolyamot. Azért sem maradhatnék itt, mert... nem tudnám elkerülni Lor- ryt. — Nézd, ő még egyelőire nincs itt, ha pedig megjön, senki nem árulja el mekt, hogy te hol vagy- Tudod, hogy úgyse .jön át soha, csak ha .meghívjuk. Mindig szaladni keltett, utána — nyugtatta meg Jenny. — No, most eredj vl«zsza a szobádba, valamit aludni is kell. Reggel majd telefonálok Margaret néninek. Másnap reggel átjött Margaret Lorrimer. Mary Lou a hatalmas fogadószüba sarkában várta. Az ijedt, magányos kis alak majdnem elveszett az óriási szobában, de az arcán a bátorság színe piroslott és a szeme fénylő és tiszta volt. Margaret odasietett hozzá és megölelte. — ó ... úgy féltem, hogy ... hogy haragudni fog rám — lihegte Mary Lou. — De meg kellett tennem, Lady Margaret. Úgy éreztem, hogy nagy igazságtalanság... a nővel szemben ... Lorryval szemben. Szerettem volna világosságot hozni a dolgokba. Arra nem gondoltam, hogy ki fog jönni Westwoodba. Beszélni akartam magával és megkérni, hogy látogassa meg a nőt és aztán mondja meg Lorryuak az igazságot. Csak ennyit akartam, semmi mást. — Tudom. Nem, igazán nem haragszom. Akkor egy kicsit haragudtam mosolygott Margaret — de csak néhány percig és az is már régen volt. És a végén kiderült, hogy minden a legjobban történt. Gyorsan hozzátette: — Szeretném, ha tudná, Mary Lou, hogy: még mielőtt a tényeket ismertem, még mielőtt minden rendbe jött, én már nemcsak megbocsátottam, hanem áttértem a maga meggyőződésére és hálás voltam magának. Később arra kérte Mary Lout, hogy jöjjön vissza Westwoodba. — A szobája vár magára és nagyon elhagyatott a gazdája nélkül — mondta. — És minden holmija ott maradt. — De a munkámnak már vége — válaszolt Mary Lou. Nagyon igyekezett, hogy mosolyogni tudjon, de piros ajka remegett. — Jöjjön, mint az én vendégem — kérte Margaret vidáman.
