Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-20 / 115. (3446.) szám
IS <BK?aíaJV\A!SfesR‘TniaigR Balázs leleszi prépostról, aki Hunyadi János felszólítására a déli tájakon dúló törökök ellen hadba szállt. Ekkor magával vitte óvatosságból a leleszi kon vént levéltárát is. Sajnos, az oklevelek egyrésze ekkor is odaveszett. Péchy János Ugyancsak érdekes a mohácsi vész után nemzeti királypártivá lett Péöhy János leleszi prépost esete is, akit Ferdinánd vezérei éppen ezért Kövesd várába csuktak. A prépost azonban, látván, hogy Szapolyai nem képes neki segítséget nyújtani, Férd inán dhoz csatlakozott s engedélyt kért 1533-ban arra, hogy a levéltár biztosítása végett Leleszi erőddé alakíthassa át. Ennek falain áll a mai kastély. 1556-ban a reformáció hívévé lett Perényi Gábor foglalta el Leleszi, ezzel a hiteles hely működését megakasztva, mely csak bárom év múlva szabadult fel. Ennyi sok viszontagság az oka, hogy Boiusich prépost 1567-ben történt halála után a szerzetesek elhagyták az ősi fészket, mely ezután világi papok birtoka lett. Az akkori idők valóságos telekkönyveként szereplő leleszi levéltárat a szerencsi országgyűlés világi intézménnyé tette azzal, hogy két nemes hitestag, egy jegyző 'és egy írnok vezetésére bizta, akik aztán hivatalos kiadványaikban Bocskay István nevében bocsátották ki hivatalos irataikat. Csak öt év múlva vette ki kezükből Habardy László egri kanonok, mint a leleszi prépost- ság kormányzatával megbízott főipap, ezt a megbízatást, 1620bán pedig Bethlen Gábor erdélyi fejedelem s választott magyar király megbízó ttainak engedte át. A leleszi konvent 1622-ben már ismét egyházi vezetés alatt van. Az akkori feljegyzések szerint Somogyi Ferenc prépost az 1655-ik évi országgyűlés engedélye alapján, a levéltár elkopott pecsétje helyett újat készíttetett, mig a régit Zemplén vármegye által megsemimisittette. A levéltár Ungvárott Ezután kalandos utazása kezdődött aneg a levéltárnak. Mokcsay András prépost (1674— 1680) a Thököly-mozgalom. idején a levéltárat az ungvári várban helyezte biztonságba, itt azonban a német katonák — nyilván tudatlanságból — ágyutöltésnek kezdték felhasználni az akta- csomókat, mire gróf Bercsényi Miklós megmentette a kincseket érő iratokat s 1701-ben Brúnóé várából levélben hívta fed a leleszi komventet, hogy az iratokat szállítsa el Ungvárról. (Ezért nevezik az ungvári várból visszakerült iratokat ma is Bercsényi-aktáknak.) Másfél század A premontreieknek visszatérését Leleszre, másfél százados száműzetésük után, I. Lipót tette lehetővé, főként a hiteles helyi teendők és a levéltár további kezelése céljából, amikor Leleszt Schöllingen Ferenc pernegi prépostnak adományozta 1697-ben, de ez már 1700-ban le is mondott róla, mert nem bírta el a fenntartási terheket. így került Lelesz 1710-ben a morvaországi birkái apátság birtokába, melynek kebeléből 1789-ig hat prépost kormányozta. Az első (1729-ig) taihivári és tarkeői Tahy Károly volt, aki egyben királyi táblai elnök s az egri érseknek hat vármegyében teljhatalmú megbízottja volt. A harmadik: Kunitz Ferenc, Ku- nitz és Weissenberg grófja, építette a leleszi ház második emeletét. A rendnek II. József császár által történt feloszlatása után Lelesz birtokait a vallásalaphoz csatolták, országos levéltárát pedig 1781-ben Budára, majd 1791-ben az egri káptalanba szállították. Bejárunk minden zeg-zugot s mindenünnen a hétszázötvenéves mull hangtalan szava beszél felénk, mintha tudná, hogy a mindennapi krónikák feljegyzői vagyunk, akik a falakon függő festett arcképekből is olvasni tudunk és már tudjuk is, mi vár rájuk.., A rend hivatása Ha ma valaki azt kérdezné, hogy miért áll itt e dombon a leleszi monostor, a ma embere alig tudna rá kielégítő feleletet adni- A ma embere alig tudja már, hogy e rend, egyházi hivatásán túl, iskolákat és emberbaráti intézményeket tartott fönn. Bandériumaival résztvett a nemesi hadrakelés ekben s végül hiteles helyének tekintélyével a régi Magyar- ország nagykiterjedésü részei jogügyleteinek intézője és letéteményese volt. Ezzel a tulajdon, a jog és igazság eszméit plántálta bele a magyar társadalomba. A II. József császárbeli korszak után I. Ferenc király rendelte el a premontrei rend visszaállítását. Ez az 1801. év végén történt meg, mikor az erre alakult bizottság előtt a nádor fölolvasta a királyi leiratot, mely szerint „mivel a jelen körülmények között az ország érdeke azt követeli, hegy az ifjúság nevelése a tválágiak kezéből kivétessék, kik sem a tudományokban, sem az erkölcsökben kielégítő eredménnyel nem működnek, a tanítás és nevelés részben a premontrei rend kezébe tétetik*'. Ezzel kapcsolatban egyesítették a leleszi prépostságot a jászéival, mely napjainkig így maradt. Kötelességévé tette a királyi rendelet az igy egyesített prépostságnak, hogy hat év múlva a rozsnyói, ungvári, lőcsei é6 nagyváradi gimnáziumokban a nevelést és tanítást kezdje meg, az intézeteket tartsa fönn. A leleszi országos levéltár kezelése ettől kezdve ismét a premontreiek kezébe került, az ungvári gimnázium helyett az 1820-ik évi helytartótanácsi értesítés szerint a rend a kassai gimnáziumot kapta fenntartás céljából * Költözködés A folyosók egyikének sarkában ládákra bukkanunk. Üres ládákra. Itt költözködés készül Egy 750 éves szellem költözködik ki a vaskos falak közül, melyek után becsukódnak a leleszi monostor nehéz kapui... Állami iskola számára fog a közel jövőben megnyílni. Szabó Adorján házfőnök szívesen fogad. Már ö is megkapta az utasítást, hogy hagyja ©1 a premontreiek eme ősi fészkét, ürítse ki a rendházat, vigyél el azt a ritka érdekességei és felbecsülhetetlen értékű háborús gyűjteményét, melyet nagy szaktudással és a kassal gimnázium hadviselt növendékeinek segítségével gyűjtött össze s tett muzeális értékűvé. Nagy szeretettel mutogatja meg e szivéhez nőtt ritkaságokat, amik részint a háború rombolását, de egyben művészetét őrzik meg az utókornak. Az ősök képeit szemlélve, a házifőnök az igazi pedagógus hangján jegyzi meg: — Nagy -tudású papok voltak ezek, kik a rendnek úgy a magyar ifjúság nevelése és oktatása, mint a magyar nemzeti szellem ápolása és a tudományok fejlesztése terén nagy hírnevet szereztek. * ’ — Ha a rend tagjainak csak a különféle irodalmi munkásságát vesszük, a premontreiek 1802-től 1902-ig, tehát száz év alatt, 84 rendi szépirót, költőt, történészt, pedagógiai és földrajzi írót adtak a magyar kultúrának ... Negyvenkét évi szolgálat után — Mi az oka a rendház feloszlatásának? — kérdezzük. Szabó Adorján hangja megrezdül, ahogy felel: — Nem tudóim. Gazdasági okokra hivatkoznak s ezért kell nekem is 42 évi szolgálat után ismét csomagolnom és költözködnöm ... Hasonló szomorúsággal folytatjuk szavait: — Különös, hogy éppen a leleszi rendház 750 éves jubileumi évében, Szent Norbert születésének 800 éves jubileumán, az akció katholika e legforróbb napjaiban történik mindez... Megszólal a harang. A fehér-taláros házfőnök e szavainkra nem felel Szinte sziinbó- likufi némaság és imádságos hangulat ül közénk s mi megilletődve hagyjuk el a történelmi falakat, ahová — úgy érezzük — nemigen fogunk visszatérhetni — soha ... RÁCZ PÁL. Uj munka a régi csapásokon Jiunsth Sál folytatja SubrJRUíáíy félbeszakadt t damányas kísérleteit ■ Modernizálják a tátraszépíaki szanatórium üzemét m Beszélgetés dr. Kunsch Pál főorvossal ■ Tátraszéplak, május 19. A Magas-Tátrát nem Ülik fölfedezni. Ma már messze földön mindenki tudja, milyen csodálatos gyógyító erő rejlik benne és minő természeti kincset jelenít Szlo- venszkó számára. A tátrai telepek közül talán Széplak a legszebb, de orvosi szempontból minden bizonnyal a legnagyobb múltra tekinthet vissza. Itt élt s itt fejtette ki áldásos tevékeny-1 súgót Guhr Mihály. Számos olyan munka emléke fűződik hozzá, mely világszerte ismertté tette e korán elhunyt szlovenezkói tudós nevét. Guhr Mihály foglalkozott elsőnek behatóan a Tátra tudományos klimatológiájával s neki köszönhető a Tátra klímájának szabatos körülírása. Nagyjelentőségű megfigyeléseket eszközölt és elsőnek ismerte föl a magaslati kiima. különleges jellegét. Megfigyeléseit mint orvos kiválóan hasznosította s főképpen a Basedow- kór gyógyítása terén szerzett- valóban hervadhatatlan érdemeket. Guhr Mihály állapította meg exakt módon, hogy a- Magas-Tátra klímája kontinentális jelleggel bir. Tengerektől távol áll s levegője száraz. Köztudott, hogy a déli tengerek felől érkező meleg légáramlatok káros hatást gyakorolnak a tengéleti (vegetatív) idegrendszerre, amíg az ugyancsak tengerek felől érkező ciklonok depressziós állapotot idéznek elő különböző betegségeknél; főleg a -reumások. viselik nehezen a ciklonos levegőt. A Tátraszéplakon folytatott kutatások során kétségtelenül megállapították, hogy a tengerek hatása nem ér ide s a Tátra levegője egyenletes és tiszta. A gyógytelepek ezerméteres zónában feküsznek s e magaslati fekvés egyenletes évi hőmérsékletet biztosit. Guhr Mihály oldalán évek hosszú sora alatt dr. Kunsch ,Pál állott. Ez a fiatal orvos nagy igyekezettel és ambícióval látott neki munkájának és Guhr Mihály életének utolsó szakában már jobbkeze és nélkülözhetetlen munkatársa lett mesterérek. Guhr Mihály halála után az általános bizalom a széplaki szanatórium élére állította. Dr. Kunsch főorvos uj pozíciójában is arra törekszik, bogy méltó utódja legyen nagy1 nevű elődjének. Folytatja Guhr Mihály tudományos munkásságát, melyről a tudomány emberét jellemző szerénységgel beszél: — Dr. Guhr Mihály — mondja— rendkívül sokat foglalkozott a Tátra klimatikus viszonyaival. Megfigyeléseit azután átvitte a gyakorlati terápiába. Sokat foglalkoztunk a Basedow-kór- rai és annak gyógykezelésével. Tapasztaltuk, hogy a Tátra levegője páratlan gyógyhatással bir erre a betegségre és rájöttünk arra is, hogy a gyógyító erő és a levegő jódszegénysége között okozati összefüggés van. M'esterem megfigyelte, hogy a tátrai levegő alig tartalmaz jódoit, illetve jódban föltűnően szegény. A kutatások Guhr Mihály korai halálával megszakadtak, most azonban ismét folytatjuk azokat. Neves külföldi szakembereket várunk Tátra- széplakra, ahol rövidesen igyekezünk meg- állapitani a jódszegény levegő és a Basédow- kór gyógyulása közötti összefüggés okát és mértékét. Ezzel párhuzamosan folyik a kljma újabb szempontok alapján való elemzése és a légköri villamosság szerepének tisztázása. Mi Igaz azokból a hírekből, hogy főorvos ur uj alapokra szándékszik helyezni Tátraszéplak ezamtóriumi üzemét? — kérdeztük. — A hírből annyi igaz — válaszolta dr. Knnsdh, — hogy a- modem kor követelményednek megfelelően fejleszteni fogjuk a szanatórium üzemét. — Az eddiginél nagyobb mértékben kívánunk súlyt helyezni a pajzsmirigy megbetegedéséből származó betegségek gyógykezelésére, melyek a mindennapi élet é6 foglalkozás folytán adódnak. — A tátrai 'kiimában kitünően kezelhetők a 1 tengéleti idegrendszer bajai és számos neirraszténiás 'betegség. A magaslati levegő nagyszerűen áthangolja a szervezetet, mely élénk funkcióval könnyén legyőzi a bajt. Célul tűzött feladatunkhoz képest tökéle terítjük belső üzemünket. A tudományos tökéletesítésen kívül azon leszünk, hogy a betegeik szanatóriumi tartózkodását változatossá tegyük. A páciens lelkiállapota, és így a gyógyulás folyamata szempontjából nagy fontossággal bir az a körülmény, hogy a beteg nem kapcsolódik ki teljesen a mindennapi életből, mert az azzal váló kapcsolat fokozza lelkierejét, növeli önbizalmát és gyógyulásába vetett hitét. — Betegeinket mozgásra, sétára és könnyű sportra kívánjuk szoktatni. — Természetesen mindezt mérsékelten és individuálisan tesszük s orvosaink ügyelnek arra, bogy a mozgás és a sport mérete ne árthasson, de használjon pácienseinknek. Emez uj gyógymód mellett továbbra is alkalmazzuk a régi terápia jól bevált eszközeit is. Azt- mondják, Tátraszéplak óriási előnye abból áll, hogy a telepet süni fenyőerdő veszi körük A beteg és az üdülő egy nagy erdő kellős közepében érzi magát. A modem technika minden vívmányával kényelmesen berendezett előkelő szanatóriumból egyenesen az erdőbe lép. Valóban fontos gyógytényező ez a körülmény? — Az erdőség jelentőségteljes terápiái faktor. Az erdők a levegő egyenletes tisztaságát bitzoeitják s a telep lakói még forró nyári napsütés idején sincsenek házhoz kötve. E körülmény jelentősége kitűnik abból, hogy minden betegnek használ a levegő, de nem mindegyiknek tesz jót az erős napfény. Még az utóbbi csoporthoz tartozók is friss levegőn mozogva tölthetik az időt, mert- a- sűrű eTdő árnyas fái alatt nem kell tartaniok attól, hogy napszurást kapnak. Milyennek látja főorvos ur a Tátra jövőjét? — Orvosi szempontokon kívül a Tátrának elsősorban turisztikai jelentősége van. Úgy vélem, hogy a turisztika a Tátra idegenforgalma szempontjából van olyan fontos, mint az előbbi. Az idegenforgalom élénkítése érdekében még nagy feladatokat kell elvégeznünk. Ki kell építeni azokat a tervbe vett autóutakat és fiiggővasutakat, melyek köny- nyen hozzáférhetővé tehetik ama természeti szépségek egész sorát, ahová ma csak valóban természetimádó turisták nehéz hegymászás árán jutnak. A történelmi országok ezen a téren megelőzték a Tátrát. Az Óriáshegységben, sőt még a Jeschkenen is pompás autóutak és nagyszerű függő vasutak várják az idegent. Svájc és Ausztria versenyével szemben pedig csak akkor állhatjuk meg jól helyünket, ha ezen a téren is modernizálódunk*. — A téli sportok üzésére is nagyobb lehetőségeket kell teremtenünk. Siutakat és sime- zőket kell a téli sport híveinek biztosítani, ródli- és szánkópályákat kell építeni s akkor remélhetjük a Tátra idegenforgalmának tartós fellendülését. Reméljük, hogy a FlS-ver- senyek előtt ebben a kérdésben is érdemleges munka indul meg. (L 1.) Országos magyar dalosünnepély Beregszászon 1934 május 21-én este 8 órai kezdettel az állami gimnázium udvarán
