Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-19 / 114. (3445.) szám

'PRX65r/V\A6¥XR-FrnaiAI> 3 1984 májas 19, szombat A SZLOVENSZKÓI MAGYARSÁG NAGY GIÁSZA (Ftínfoösd vasárnapján temetik Jíomávomban ítiehterJános szenátort Hosszas szenvedés után csendesen hunyt el a magyar-szlováh-német testvériség nagy harcosa K o m á r o m, május 1. (Saját tudósítójuk távirati jelentése.) Riehter János nyugalma­zott plébános, a magyar nemzeti párt szená­tora, ma többhavi súlyos betegség után jobb- létre szemd érült. Az elhunyt már 1982 tavaszán kezdett érel­meszesedésben gyengélkedni s hosszas gyógy­kezeltetésnek volt kénytelen alávetni magát. A betegség tünetei enyhültek is nála i 1932- 33 telén újból agilisán résztvett pártja mun­kájában s a szenátusban is magát nem kímélő ügyszeretettel dolgozott. így felszólalt az 1933-as költségvetési vitában is. A múlt év nyarán azonban a kór újból elhatalmasodott rajta s két hónapig gyógykezeltette magát Joaehimsthalban. Szeptember 26-án pártjaink klubülésre készültek Prágába. Ismert ügy- buzgalma munkára hajtotta és ő is útnak in­dult Komáromból. A vonatban uralkodó nagy! hőséget gyenge szervezete nem birta elvisel- | ni, hirtelen rosszullét fogta el s már súlyos betegen érkezett Prágába. Az orvosok agy­vérzést és szélihiidést állapítottak meg nála. Két hetes prágai gyógykezelés után súlyos állapotban szállította vissza klubkolégája, Füssy Kálmán szenátor komáromi otthonába. Azóta a beteg nem hagyta el az ágyat. Virág vasárnap vette föl a halotti szentségeket. Temetése vasárnap délután négy órakor les* Komáromban. Halála hírét országszerte mély megdöbbe nés és részvét kiséri. * Riehter János 1872-ben született Iglón. Kö­zépiskoláit szülővárosában, a teológiát pedig a szepeshelyi szemináriumban végezte. 1894-ben ugyanitt szentelték pappá. Müködé- ! sének első helyei Szepes-megyében voltak, i | ahol több helyütt mint káplán működött. | 1890-ben Arvanagyfalván plébániát kapott és itt 1910-ig folytatta lelkipásztori működését. Már mint fiatal pap élénk tevékenységet fej­tett ki a vármegye közéletében és 1910-ben nemzeti munkapárti programmal az alsó- kubini kerület képviselőjévé választották. A magyar képviselőházban Tisza István minisz­terelnök legszűkebb gárdájához tartozott és szónoklataival többször feltűnést keltett. A háború kitöréséből annak végéig az eszter­gomi egyházmegye területén, Ipolyszakálla- son mint plébános folytatta működését. A vö­rös uralom idején menekülni ivóit kénytelen és plébániáját csak a magyarországi vörös uralom bukása után vette át újra. Elejétől kezdve bekapcsolódott a magyar kisebbségi politikai életbe. 1925-ben az érsekujvári ke­rületben magyar nemzeti párti programmal nemzetgyűlési szenátorrá választották. Két i évre ezután, 1927 augusztus 16-án, mint plé- | bános nyugalomba vonult és Komáromban telepedett le, ahonnét rendkívül tevékeny részt vett ki a magyarság mozgalmaiban. A nemzetiségi viták során a nemzetgyűlésben elmondott beszédei általános feltűnést keltet­tek. -Mindenkor erélyesen szállt síkra a ma­gyarok és szlovákok közötti viszony javítása és fenntartása érdekében. Beszédeit német nyelven mondotta el és igy a más nemzeti­ségben képviselők, de a külföldi sajtó is fo­kozottabb figyelemmel kísérhette. Számos politikai és társadalmi cikke jelent meg kü­lönböző lapok hasábjain. Likvidálják a bécsi Breitner- korszakot Leszállítóit lakásépítési adó ■ Kölcsönnel szanálják Bécset ■ Jenő főherceget nem fogadják hivatalosan Becs, május 18. A bécsi polgártestület teg­napi másodig összejövetelén Becs város adó­reformjáról volt szó. A lakóházak adójának fokozatosságát tetemesen csökkentették, azaz kiküszöbölték a Breitner-korszak egyik leg­nagyobb terhét, amely különösen a nagy bér­házak tulajdonosait sújtotta. A szociális terhe két bizonyos átalányok teremtésével ugyan­csak leszállították. A háztartásbeli alkalma­zottak, az élelmiszer és a luxuscikkek adóját, továbbá a lovak illetékét egyelőre megszün­tették. A helyi adók csökkentése 9 millió sil- lingeis deficitet eredményezett a városi költ­ségvetésben. Bécs városa kölcsönt akar föl­venni a hiány eltüntetésére és zálogként a hi­telezőknek a bécsi községi épületeket ajánlja. A községi épületek lakbéreit tetemesen föl­emelték. Jenő főherceg megérkezése előtt Bécs, május 18. A kormány Innsbruckba és Salzburgba utasítást küldött, hogy Jenő fő­herceget, aki a közeljövőben visszaérkezik Ausztriába, ne fogadják hivatalosan. Mint is­meretes, néhány nap előtt még azt tervezték, hogy a főherceget ünnepélyesen fogadják és dokumentálják a Habsburgok iránti rokon- rokonszenvet. Arról is volt szó, hogy Jenő fő­herceget Ausztria kormányzójává nevezik ki. A tervek az utolsó pillanatban szemmelílátha- tóan megváltoztak és a hazatérő Habsburgo kát a kormány nem fogadja hivatalosan. ség félévenként történő hiteles igazolása a munkaköz vetítők révén. Az igazolványokat mindig harminc nappal a határidő előtt kell benyújtani a nyugdiijbiztositónak. A nyugdíjbiztosítás újabb érvénybelépésé­nek föltételei is megváltoznak. Eddig a biz­tosított időt teljesen beszámították, ha a biz­tosított a megszakítás uitán öt éven belül újból nyugdijibiztositásra kötelezett alkalma­zásba lépett. Az uj javaslat most kimondja, hoigy a biztosított időt teljesen beszámitják az öt évnél hosszabb, de legföljebb íiz évig ter­jedő megszakítás esetén is, ha a biztosított a tiz év leforgása előtt legalább tizenkét további befizetett hónapot szerzett. Egyéb­ként a régebbi megfizetett időt csak akkor számítják be, ha az alkalmazott uj alkal­mazásában legalább hatvan fizetett illeték­hónapot mutat föl. A biztosítás önkéntes folytatása a közeleső négy alacsonyabb osztályban történhetik (eddig háromban). Az ilyen önkéntes nyug­díjbiztosítási illeték nem lehet kevesebb, mint az addigi osztály illetékének egy­A nyugdijaikon! magánaikalmazott ctak akkor fog kapni nyugdijat, ha ninct állásban Viszont az 55 éves magánalkalmazott egy évi állástaianság után szociális nyugdijat fog kapni ■ Mit tartalmaz a kormány uj javaslata! Prága, május 18. A kormány, mint jelen­tettük tegnap a képviselőházban benyújtotta a nyugdíjbiztosítási törvény novellájának javaslatát. A törvényjavaslat lényeges módosításokat tartalmaz az 1929-es helyzettel szemben. A legsúlyosabb rendelkezése az, hogy a nyugdíjra jogosító korhatárt, amely eddig minden föltételtől függetlenül jogosított nyugdíjra, föltételessé teszi. Eddig ugyanis a biztosított férfi élete 65. évének, a bizto­sított nő 60-ik életévének betöltésével min­denképpen megkapta nyugdijjáradékát te­kintet nélkül arra, hogy hivatásának to­vábbi teljesítésére képes-e, vagy pedig nem, illetve, hogy hivatását továbbfolytat­ja-e vagy nem. Az uj javaslat csak a föl­tételes aggkori nyugdijat hagyja meg, amely a negyvenesztendei szolgálat után, illetve férfiaknál a 60-ik, nőknél az 55-ik életév betöltésével kijár föltéve, hogy az érdekelt nem bir olyan foglalkozással, amely biztosítási kötelezettség alá esik. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkapiac érde­kéiben a hivatás továbbfolytatása esetén a nyugdijjáradék kifizetését megtagadják. E rendkívül nagyjelentőségi jogmegszüki- tés ellenszolgáltatásaképpen a javaslat az úgynevezett szociális nyugdijat hozza he. Az a magánaikalmazott, aki 55-ik életévét betöltötte és legalább tiz éve biztosítva van, állásának elvesztése után 12 hónapra, vagyis leghamarább életének 56-ik évével kezdődően munkaképtelenségének igazo­lása nélkül aggkori nyugdíj járadékot kap. A nők ugyanezt a nyugdijjáradékot 54-ik életévükkel kezdődően kapják. / biztosítási kötelezettség megszűnése után, amely állásvesztéssel vagy az alkalmazásból való távozással áll ellő, a biztosításból eredő jogigények az uj rendelkezések szerint hosz­szabb ideig tartatnak fenn. És pedig 10. évi szolgálati idő után 30, húsz szolgá­lati év után 60 s harminc év után 90 hó­napig. A jogigényt fenntartó évi 25 koronás befize­tést megszüntetik s elég lesz a munkanélküli­Tóhajban jégverés pusziiiotí Magyarországon országszerte megeredt a jótékony eső Tokaj, május 18. A pusztító szárazság után bor­zalmas jégverés söpört a Hegyalján. A zivatar mintegy félóra hosszat tartó dió-, sőt tyúktojás nagyságú jéggel. Némely helyen a jégverés oly erős volt, hogy a borházak tetejét úgyszólván szi­tává lyukasztotta a jég. A zivatar teljesen elpusz­tította Tolcsva, Olaszliszka és Tálya községek sző­lőtermését. Az istenítélet mintegy 2800 holdnyi te­rületen pusztította el a termést. A félórás zivatar után rövid időre kiderült az ég, majd éjszaka ismét megeredt az eső, s csaknem egész Magyarország területén esett. Tegnap esté­től ma délig szüntelenül esett az eső az egész or­szágban s igy a szárazság által okozott katasztró­fa veszélye elhárult. A GARAM MENTÉN SÚLYOS KAROKAT OKOZOTT A SZÁRAZSÁG Oroszka, május 18. (Saját tudóeitónktóli.) A kiét hónap óta tartó szárazé ág pusztulással fenyegeti a vidék egész termését. A vegetáló mezők minde­nütt kivetkőztek kétihét előtti tavaszias pompájuk­ból. A gazdasági szakértők és földművesek elke­seredetten tapasztalják, hogy az eső nélkül kibújt kalász teljesen szem nélkül maradt. A kukorica- földek is elvár állapotban vannak, de a répa. és különösen a cukorrépa földeken is nagyon meglát­szik az eső hiánya. A burgonya ás a többi kapás­n egyed e. Az uj törvényre való átmenet kedvéért bi­zonyos kedvezményt -fognak nyújtani azok­nak a személyeknek, akik már nyugdijat él­veznek és biztosításra kötelezett alkalma­zásban vannak. Ezek a törvény hatályba lép­te után még hat hónapig húzhatják a nyugdijjára- dékukat s hat hónap múlva vagy állásukat kell elhagyniok, hogy nyugdijjáradékukat tovább megtarthassák, vagy pedig állásuk­ban maradnak s ez esetben elesnek a nyug- dijjáradéktól és mostani állásuk után ren­des nyugdijilletéket fizetnek. Azok a személyek, akik az eddigi törvény alapján 25 koronás joigfenntartási illetéket fizetnek, ugyanígy érvényesitik tovább jogai­kat. Ha ezzel az összeggel egy évig hátralék­ban maradnak, jogigényeiket elvesztik. vetemé-ny szintén pusztulásra van Ítélve. Nagy csa­pás érte a garammenti méhészeket is, mert a hir­telen ki virágzott akácok eső hiányában nektár nélkül maradtak. A méhek ellepték az akácfákat, de üresen térnek v-issza kaptárjaikba. Három-négyéves lánykákat gyilkolt meg egy kilencéves lengyel fiú Varsó, május 18. Egy kilencéves fiú szörnyű gyilkosságairól számolnak be a lengyel lapok. Toszmski Kazimirt, egy Varsó melletti földbir­tokos kilencéves fiát letartóztatta a rendőrség. A fiú három-négyéves leánykákat csalt ki a földekre, ott rájuk támadt, zsebkésével meg­gyilkolta őket és vérüket kiszívta. A fiú letartóztatásánál szembeszállt a rendőr­séggel is, előrántotta zsebkését és két rendőrt könnyebbem megsebesített. A börtönben egy rendőrorvos ügyel fel állandóan a kilencéves vámpírra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom