Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-07 / 80. (3411.) Második kiadás

MS4 április 7, szombat 'KVCtiMM^ARHlRL®? 9 KéZtiAZDAiCAfiP Közgazdasági levelek — Budapesti s ze rkész tős-égünk t öl. — Budapest, április í>. Az elmúlt hónapok­ban sok szó esett Magyarországon a bank­fúziókról. A múlt év október havában ugyanis Imrédy pénzügyminiszter a gazdaadósságok megkönnyítésére hozott törvény parlamenti tárgyalásékor úgy nyilatkozott, hogy a ma­gyar államkincstár nem hajlandó több éven át magára vállalni a hitelezőknek járó kamat- különbözet fizetését. Szerinte inkább a ban­kok költségtételeit kell csökkenteni, hogy ilyen módon olcsóbban hitelezhessenek. A költség leszállításának egyedüli lehetséges eszköze pedig a bankok összeolvadása. — Ugyanis túl sok a pénzintézet a rendelkezés­re álló üzleti területhez képest. A pénzügyminiszter megállapításait rend­kívül élénk vita követte, mely a legutóbbi hónapokban azonban elhalkult, néhány nap­pal ezelőtt pedig a lapok bejelentették, hogy a magyar bankvezérek Imrédy felhívására előterjesztették a bankfúziókkal kapcsolatos észrevételeiket. Ezek az észrevételek vég­eredményben arra mutattak rá, hogy a bank­fúziók kérdése időszerűtlen, annál inkább, mert a külföldi tartozások rendezetlensége és a mezőgazdasági kihelyezések jövőbeli bi­zonytalan sorsa miatt tulajdonképpen a fú­ziós tárgyalások alapjául szolgáló megbízható mérlegeket sem lehetne felállítani. Külön­ben pedig az intézetek kitünően állották meg helyüket a válság alatt és ugyanakkor, ami­kor a legtöbb országban az államkincstárnak súlyos százmilliókat kellett áldoznia arra, hogy a bankok szanálásában részitvegyen és ezzel a betevők követeléseit megóvja, — Magyarországon éppen a bankok azok, ame­lyek immár évekaóta saját tőkéikből nyújta­nak tekintélyes kölcsönöket az államkincstár­nak és ezzel biztosítják azt, hogy a kormány a deficittel végződő költségvetési évek ellené­re is akadálytalanul teljesíthesse a költség- vetési előirányzatban vállalt kötelezettségeit. A magyar bankok kitűnő megalapozottságát igazolták a Prágai Magyar Hírlapban már eddig közzétett bankmérlegek és ezt igazolja az alábbi beszámoló is. *' A Magyar Általános Hitelbank tiszta nyeresége 2.5 millió pengő, azaz körülbelül 150.000 pengővel több, a tavalyinál. A nyere­ség-veszteség számlán belül azonban kétes követelések leírására,2.4 millió pengőt fordí­tottak, azaz ennek hiányában a tiszta nyere­ség 4.2 millió pengő lett volna, szemben a tavalyi 4 millió pengővel. A Hitelbank volt az első, amely ezelőtt három évvel a gazdasági világválság első ko­moly jeleinek megjelenésével egyidejűén agy határozott, hogy tekintettel a jövő bi­zonytalan kilátásaira, tiszta nyereségét oszta­lék fizetés helyett belső tartalékok erősítésé­re fogja fordítani. Akkor felfogásával magára maradt. A többi intézet, tekintet nélkül az 6 állásfoglalására, fizetett osztalékot. Leg­nagyobb meglepetésre azonban az intézetnek ez a lépése nemcsak, hogy betevői bizalmát nem ingatta meg, de ma a mérlegtételek iga­zolják, hogy a Hitelbank állandóan fokozódó forgalmat bonyolít le. A takarék és folyószámla betétállomány együttes összege jelenleg 168 millió pengő. Ebből 118 millió pengő a folyószámla betét, 50 millió pengő pedig takarékbetét. A folyó­számlabetétek legutóbbi emelkedése egy év alatt 16 millió pengőt képvisel, mig a taka­rékbetéteké 5 millió pengőt. Figyelemre méltó, hogy az emelkedésnek csupán 1/3 része esik a saját érdekköréhez tartozó iparvállala­tok számlaköveteléseire, mig */* rész uj ügy­felek elhelyezése. Az egyéb hitelezők összege 95 millió pen­gőről 67 millió pengőre, azaz 30% -kai, csök­kent. Ez a csökkenés felerészben a dollár és font árfolyamesése miatt előállott visszaesés, mig körülbelül 14 millió pengő a saját válla­latok által annak idején igénybe vett hite­lek Stillhalte szerződésén túlmenően teljesí­tett visszafizetésre esik. Az intézet tehát en­nek a mérlegtételnek a tanúsága szerint is igen nagy erőkifejtést végzett, mert egyrészt csökkentette külföldi tartozását, másrészt a vaiutáris árfolyamesésből származott könyv- szerii nyereséget vállalati érdekeltségeinek javítására fordította. A jelzálogüzlet terén az intézet igen nagy körültekintéssel járt el. Mindenkor egyen­súlyban tartotta a kihelyezések és folyószám­lán levő záloglevelek közötti arányt, úgyhogy bankári természetű rövidlejáratu idegen tőké­ket hosszúlejáratú kihelyezésekre soha sem kellett fordítania. így elkerülte azt, hogy a záloglevelek iránti befektetés jellegű keres­let megszűnése után sem okoztak zavart a törlesztéses kölcsönök kihelyezései. A leg­nagyobb elismerés illeti azért, mert kihelye­zései is és forgalomban levő záloglevelei is ugyanarra az idegen valutára szólnak, ellen­tétben más intézetekkel, amelyek dollár ki­helyezéseik ellentételeként svájci frank névértékű zálogleveleket bocsátottak ki. Ezek az intézetek most a dollár árfolyamesése folytán adósaiktól csak az olcsóbb dollár ár­folyam alapján átszámított pengő annuitást veszik kézhez, mig a kö lesön szelvén y ek e t az aranyparitáson maradt svájci frank ár­folyamon kell fizetniük. A Hitelbank ezt a veszélyes zónát is elkerülte. Az intézet a személyzeti költségeket már korábban nagymértékben leszállította, úgy­hogy az igy elért megtakarítások arányai a többi intézetekét meghaladták. Miután azon­ban a legutóbbi években folytatott üzleti po­litika a hozzáfűzött várakozásokat teljes mér­tékben beváltotta, elérkezett az az idő, amikor a tisztviselői kar is elnyerhette méltó jutalmát. Ez a jutalmazás abban a formában jelentkezett, hogy körülbelül 200 alkalmazott fizetésemelést kapott, egyidejűén több igaz­gatói, cégvezetői 'és egyéb főtisztviselői ki­nevezés történt. * A Magyar Általános Takarékpénztár tiszta nyeresége 500.000 pengő, a nyereség-veszte­ség számlán belül 350.000 pengőt fordított leírásokra, úgyhogy a tavalyi 1 pengő oszta­lékot az idén is fenntarthatta volna az intézet. Tekintettel azonban a belső megerősítés néző­pontjaira, az idén csak 75 fillér osztalékot fizet. A takarék és folyószámlabetétek össze­ge 43 millió pengő, melyből körülbelül 26 millió pengő esik a takarékbetétekre. Tavaly óta a betétállomány emelkedést ért el, ami feltétlenül igen szép eredmény. Egyidejűén csökkent a hitelezők tétele, úgyhogy ezen a címen a tavalyinál 2 millió pengővel keve­sebb, azaz 9 millió pengő szerepel. Ez a csökkenés külföldi tartozások visszafizetésé­vel áll összefüggésben. * Az Angol-Magyar Bank tiszta nyeresége 1.1 millió pengő (tavaly 1.5 millió pengő'). Az intézet már tavaly sem fizetett osztalékot és idén is a külföldi nagyrészvényeseivel együt­tesen, az osztalék fizetés mellőzésével 600.000 pengőt a tartalékok dotálására, 300.000 pen­gőt a nyugdíjalap dotálására fordított, a fenmaradó 200.000 pengőt pedig a jövő évi számlára viszi elő. A takarék és folyószámla- betét állomány az elmúlt év alatt 63 millió pengőről 67 millióra emelkedett. Figyelemre méltó, hogy az emelkedés túlnyomó részben kis betevőkre esik. Az intézet pénztári kész­letei 1.5 millió pengővel emelkedtek és je­lenleg 9 millió pengőt képviselnek. Ezzel a takarékbetét-állománynak körülbelül 15%-át állandóan készenlétben tartja. A mobilitás nézőpontjából ez csaknem egyedülálló jelen­ség. A váltótárca 39 millió pengőről 44 .millió­ra emelkedett, egyidejűén azonban az adósok tétele 11 millió pengővel 51 millióra hanyat­lott. Könnyen lehet, hogy időközi átalakítá­sok révén az adósok egy része váltókövete­léssé változott. Az intézet a magyar bankok sorában ki­vételes helyzetet foglal el, azért, mert kül­földi nagyrészvényeseivel egészen egyedül­álló barátságos viszonyt tart fenn. Ez magya­rázza, hogy úgy a Stillhalte-kérdések tár­gyalásánál, mint az osztalék nemifizetés kérdésében mindenkor zökkenő nélkül tudta érvényre juttatni elhatározásait. Ehelyütt említjük meg, hogy az intézet naj?ynevü elnöke Károlyi Imre gróf — akinek bankkári, politikai és publicisztikai működé­sét messze az ország határán túl is megkü­lönböztetett figyelemmel kisérik a magyar viszonyok iránt állandóan érdeklődő körök­ben, — bejelentette, hogy húsz évi munka után. elnöki tisztjéről lemond. A lemondás tulajdonképpen már két évvel ezelőtt egész­ségi okokra való hivatkozással megtörtént, i ft*?'--"" BMW I I L. . M ) Szájöbiögetétre Rheumatikus fájdalmak enyhítésére Szálöblögetésre Fejfájás ellen AZ IDEGEK FELFRISSÍTÉSÉRE akkor azonban sikerült elhatározása megmá- sitására rábírni. Most azonban a rossz mező- gazdasági viszonyok miatt birtokai nehezebb helyzetbe kerültek és ezért arra kényszerült, hogy a gazdamoratórium-rendelet különféle kedvezményeit igénybe vegye. Ezt viszont összeférhetetlennek tartja a ibankelnöki tiszt­séggel. SZITTYA. ■ IMIK ni in Iliin in mii □ A valutaszabályozás nem idézett elő áremel­kedéseket Keletszlovenszkón. A kassai keresltedéi mi és iparkamara közli: A kassai kereskedelmi és iparkamara az árdrágítás megakadályozása érde­kében kibocsátott rendelet megjelenése után fel­ajánlotta közreműködését a politikai hatóságoknak ©gyes konkrét esetek megítélésénél. Várakozás elle­nére csak igen kevés eset került napirendre s ezek is csak liszt- és kenyérdrági'á&ra vonatkoztak. A kamara ezeket szakértők bevonásával intézte ©1 e a tárgyalások során megálla.pitást nyert, hogy a kamarai kerületiben a korona devalvációja nem vont maga után drágulást, s az egyes, nagyon kis­mértékű áremelkedések a nyersanyagárak emel ke. dé-sében találták magyarázatukat. Általában véve a kerület kereskedelme és ipara a helyzet felisme­réséről és feladatának helyes felfogásáról tett ta­núságot. Q A dunai Ríkötők kiépítése. A legközeleb­bi időben fogják kiadni azokat a munkálato­kat, amelyekkel a pozsonyi kikötőben az ás­ványolaj átrakodó helyét hat tartállyal kiépí­tik. Komáromban is ki fogják építeni a kikö­tőt, és pedig egyrészt az árvíz elleni védőgátat építik ki, de egyszersmind a szénátrakodó he­lyet is. Párkányban nagy raktárt fognak épí­teni és ennek munkálatait már kiírták. A du­nai kikötők átépítései többmillió koronába fog­nak kerülni. □ A külföldi töke ismét London fellé gyá­ritól. Londoni jelentés szerint ismét megin­dult a külföldi, tőke menekülése London felé, amit Anglia kedvező gazdasági és pénzügyi viszonyai, másrészt a külföldön uralkodó ha­tározatlanság idézett elő- A radikálisabb pénzügyi irányok ifelülkerekedése Washing­toniban és a szocialista befolyás érvényesülé­se a bérpolitika irányítása körül lerontja azt a kedvező hatást, amelyet a kereskedelem javulása a dollárra gyakorolhat. A bizalmat­lanság eddig nem idézett elő dolláreladási mozgalmat, de ha a dollár árfolyama tovább lanyhul, epek messzemenő következményei lehetnek. □ Délszlovenszkói panaszok dohányternwsztési •ngdélvek megtagadása miatt. Déiszlovenszkóról Írják: Kínos meglepetést keltett Déliszlovemszkóu aa az intézkedés, amely erősen megrostálta azok­nak számát, akik dohányengedélyt kaptak. A dél- szlovenszkói földbirtokok nagy részén évek óta úgy rendezkedtek be a gazdák, hogy a gazdasági jövedelem legfőbb forrása a dohánytermelés le­gyen. Nemcsak közvetlenül a föld tulajdonosának jelentett ez megélhetést, hanem elsősorban azok­nak a dohánykeirtészeknek, akik úgynevezett rész- munkásokként állottak a földbirtokos szolgálatába, családostul- Dé'lezlovenszkón számos földbirtok van, amelyeknek tulajdonosai ugyan magyar állampol­gárok s mint ilyenek nem kaptak most engedélyt dohánytermesztésre, de ezeknek alkalmazottai ős­lakos földmunkások, akik azáltal, hogy gazdájuk állampolgársága még rendezetlen, egyszerre ke­nyér és megélhetés nélkül maradtak. Különösen kellemetlenül érintette a szigorú rendelet a földbir­tokosokat azért is, mert az alig néhány hete jutott tudomásukra, akkor tehát, amikor már a mezőgaz­dasági munka megindult s más terményeik termesz­tésére áttérni nem lehetett. Az érdekelt földbirto­kosok lépéseket tettek érdekeik védelmére, a do­hánytermelést engedélyező hivatalok azonlban el­utasító álláspontra helyezkedtek s ennek következ­tében számos dohánykertész-család munka és jö­vedelem nélkül marad. □ A német-francia külkereskedelmi fe­szültség a német árukivitel megnehezítését időzte elő. Ennek viszonzása gyanánt a német kormány a behozatali és kiviteli engedélyek intézésére kinevezett birodalmi biztos mellé szaktanácsot alakított az egyes kér:- lu.egál'la- pitásnaik alávetett árucsoportok szádéra. E:z a tanács most vizsgálat alá veszi a francia áruk behozatali engedélyére irányuló kérel­meket □ Emelkedőben a tőzsdei világkonjumktu­Ta. A párisi nemzetközi tőzsdékul ató intéztet igazgatója egyik előadásában a következőket mondotta: A kiinduló pont az, hogy ez idő szerint az amerikai tőzsdék iránydiktaturát fejtenek ki az értékek és a nyersanyagok piacain- A legújabb statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy az áru- és a nyersanyag-tőzsdék forgalma messze felülmúlja az értékpiacokét. Az amerikai spekuláció maga után vonszolja az európai és ázsiai tőzsdéket. A „tözsdetip“ haldoklik és mindinkább statisztikai alapon orientálódnak az emberek, akik a tőzsdén spekulálnak. A legújabb konjunkturális jelen­ségekből megállapítható, hogy a fejlődés va­lószínű útja fölfelé vezet. Ez egyformán vo­natkozik az értékpiacokra és az árutőzsdékre Európában és a világ oceántulii részeiben. □ Magyarország a milánói nemzetközi vásáron. Budapestről jelentik: Április 12-én nyílik meg ün­nepélyes keretek között a Milánói Nemzetközi Vá­sár. Mint minden évben, az idén is résztvesz Ma­gyarország hivatalosam Kelet- és Déleuxópa gaz­daságának e legjelentősebb seregszemléjén. A Mi­lánói Vásáron állandóan 15—20 idegein állam kol­lektív bemutatóval szokott minden évben részt- vemni. A Milánói Vásár magyar csoportját a ma­gyar kormány megbízásából a M. Kár. Külkereske­delmi Hivatal szervezi és a külföldi exportpropa- gandaíevékenységmek mindenütt elismert eszkö­zeivel igyekszik a milánói magyar árubemutatót az eddigieknél is hatásosabbá és értékesebbé tenni. A kiállítás anyaga több részre oszlik. A legnagyobb és legteljesebb anyagot a mezőgazdasági rész öleli fel. Ez természetes is, mert hiszen az Olaszország­ba irányuló magyar kivitel legnagyobb része me­zőgazdasági exportcikkekből áÜ. Az ipari csoport­ban Olaszországba gravitáló magyar exportcikkek lesznek képviselve. Az utóbbi években export szem­pontból nagy jelentőségre emelkedett háziipari és Iparművészeti rész anyagát az Országos Magyar Iparművészeti Társulat szervezte meg és állította össze. □ A Nemzetközi Fizetések Bankja üzleti tevékenységének eddigi kedvező fejlődése márciusban tovább javult. A februári mérleg­gel szemben újabb 10 millió svájci framknyi gyarapodást mutat. Az évi zárómérleg az 1933 december 31-i 940-5 millió svájci frank­kal szemben 273 millió visszaesést mutat, ami főként a központi bankok saját számlára elhelyezett betéteinek visszaesésére vezethe­tő vissza. Az osztalék 6 százalékos lesz. | | Csökkent a vaj- és a zsír vám. Az április 10-vel kezdődő uj periódus számára a nyers- sertés zsír vámja 150 korona, azaz változatlan, •ezzel szemben azonban az olvasztott zsír vám­ját 300-ról 200 koronára csökkentették. A vaj vámját 630 koronáról 420 koronára csökken­tették. Q Osztrák buzapreferencia Magyarország részére. Bécsiből jelentik: Az osztrák kormány a négy aranykoronás buzavám csökkentését olymódon viszi keresztül, hogy a Magyar- országról behozott búza hitelének előnyben részesítése négy aranykoronával magasabb lesz. Ez az uj szabályozás hatását főképpen a Magyarországról Ausztriába irányuló lisztki- viteliben fogja éreztetni, A búzák o n t in genst lényegesen felemelték. ÉRTÉKTŐZSDE Lanyha a prágai értéktőzsde Prága, április 6. (Pragoradio.) A részvény­piac a hétvégi leszámolás alkalmával is lany­ha maradt. Mivel a részvények helyzete nem javult, napról-napra eladási ordrék érkeztek be és ez lenyomta az egész árfolyamnivót. A bessz-spekuláció nagyobb méreteket öltött és a tőzsde kívülről jövő motívumokat nem vett tekintetbe. Mindjárt nyitás után nyilvánvaló lett, hogy a részvénypiacon lemorzsolódás fog beállani. Jelentéktelen üzlet melllett az árfo­lyamok tovább gyengültek és néhány papír­nál a veszteségek nagyobbak voltak a szokott­énál. Berg és Hüt-ten 15. Prágai Vas 10. Cseh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom