Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-01 / 76. (3407.) szám
8 ^wmmsKzaganti rPPACAI-AWitAR-HlRIiAÖ nrnim-mrjiii miir......—'.—i. 19S4 Április 1, Tagfcmpc Magy ar és cseh kulíurkapcsolaíofe a XVII. században Idán Gömory János ——- ■" I —■ -----------rnn rm-r-i—iá—II, uBlllMliTtnr- "■■■■■'■ B---------------------------------------------—--------------------*------- --------- ------------ór iást választéki Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg — porcéi Ián — villany csillárok! IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIII!IIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIII!IIIIIIÍIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Modern képkeretezés, üvegezés Iilllllill!l!illlll!l!lllllll!!l!ll!lllll!llllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!l!!lj!lllllll!l]!il!i]|||||líii1ili!l!llllllll!!ll!llllllllll!lillli!l!!lllll!ll!llll!!li Telefon 2423 Alapítva 1833 Dr. Haiczl Kálmán könyve: Érsekújvár múltjából Sokszor megvádolnak bennünket magyarokat, hogy zárkózott, gőgös fajta vagyunk, akik a velünk együttéiő népekkel sem keressük az érintkezést; még kulturális téren sem. Igaz ugyan, hogy kevés a-lkalmazkodó képesség van a magyarban. Egyenes szókimondó természete, nyíltsága már sok ellenséget szerzett ennek a testvériden népnek. De azért azt, aki vele sorsközösségben él, megbecsüli, sőt szivébe zárja- szereti. A magyar a németet sógorának, a szlovákot atyafiának nevezte és annak is tekintette. A csehekkel nem volt az utolsó kétszáz esztendőben a magyarnak sem kulturális, sem közvetlen kapcsolata., de amikor volt, t. i. a XVII. században, ezt ugyanolyan testvérnépnek nézte, mint a németet és szlovákot. Ennek emlékezetét, újítom fel e soraimmal. * A harmincéves háború viharaiban a csehek mérhetetlen megpróbáltatásokon estek át. A. szerencsétlen kimenetelű fehér-hegyi csata után legjobbjaikat vérpadra hurcolták, régi alkotmányukat, függetlenségüket megsemmisítették, a cseh könyveket elégették, a birtokaitól megfosztott nemességet földönfutóvá tették. Harmincezer család vette kezébe a vándorbotot. Ugyanez a sors jut osztályrészéül a morva atyafiaknak. A hontalan cseh- és morva kivándorlók egy részét meleg szeretettel az erdélyi fejedelmek karolják fel Bethlen Gábor nagy tömegben telepíti le őket Erdélyben és maga Zierotin gróf, a morvák vezérférfia az udvarában talál menedéket. L Rákóczi György udvari papja, Tolnai István uram pedig lefordítja „a magyar nemzet. üdvösségére* *4 „a Wittehergai Académiának az Csehökhez és Morvákhoz küldett vigasztalását** és a fejedelem ezt a maga költségén kiadatja. Ebből a pár adatból is láthatjuk, hogy a csehek katasztrófája mily általános részvétet keltett a magyarok között. A cseh-morva kivándorlók soraiban ott van a minden idők egyik legnagyobb pedagógusa: Comenius Amosz János. Hozzá hasonló nagy embere kevés volt a cseheknek. Nemzetszere- tefce, amely példa nélkül való sohasem került szembe emberszeretetével. Tanítómestere volt nemcsak népének, hanem a svédeknek, angoloknak, hollandoknak és magyaroknak. Comenius Jankájától tanul I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem két fia: György és Zsigáiond. Már 1634-ben! Ugyanebben az évben fordítja le magyarra e müvet Bényei János, a Rákóczi-fiuk nevelője. De tanítják már ekkor a Jánuát mindenütt a ma,gyár kollégiumokban Nagy dolog ez, ha tudjuk, hogy e roü 1631-ben jelent meg. Nem tudóm, de nem igen lehetséges, hogy más nemzet fiai ebben bennünket megelőztek volna. A Janua korszakalkotó a nyelvtanítás terén- e mellett 100 fejezetben 1000 mondatban képet ád a világról és a tudomány és művészet alapjairól. Komenszky e müvévé' halhatatlanná tette nevét. Lefordították ezt tizenkét európai és négy ázsiai nyelvre s az elsők között magyar nyelvre is. Nem véletlen azonban, hogy Comenius tanítási módszere oly hamar, mint talán sehol másutt, gyökerét vert nálunk. Comenius fejlődésére a legnagyobb befolyással a herborni egyetem tanárai voltaik; igy különösen Alstedims ég Pis- cator. Már pedig e két jeles tudós Herbornból Bethlen Gábor hívására a gyulafehérvári főiskolára került a szintén kiváló Bisterfelddel együtt, aki szintúgy mint Comenius, Herbornban végezte tanulmányait. Comenius, a hálás tanítvány állandó összeköttetést tartott fenn egykori tanáraival Müveit megküldte nekik, igy .Janiját is. És Comenius sehol a világon oly megértésre nem talált, mint e tanárainál, akik nyomban tisztán látták a Janua nagy értékét és siettek ezt minden iskolába bevezettetni, amely a fejedelem befolyása alatt állott; sőt mint láttuk., maga a fejedelem, is saját gyermekeit a Januából taníttatta. Nem csoda tehát, hogy Comenius hírneve a legszélesebb körben tíszteltté, becsültté vált épp a törzsgyökeres magyarság körében. Amikor aztán I. Rákóczi György raegba’t ég György fia lesz az utódja, Zsigmond fia pedig anyjával, Lórántffy Zsuzsannával a sárospataki várból intézi az óriási magyarországi uradalmak ügyét: olyan emberek kézében van a hatalom, akik Comenius szellemében nőttek fel h közvetve úgyszólván tanítványai voltak. Zsigmond herceg tudományosan képzett elme, korának minden tudományos mozgalmáról tájékoztatva van, Comenius müveit ösmeri, irodalmi törekvéseit állandó figyelemmel kiséri. Nagy tudású ember a sárospataki iskola igazgatója is: Tolnai János, aki I. Rákóczi György költségén hét évet töltött az angol, és holland egyetemeken. Comenius nagy híve épp úgy, mint a Rákóczi uradalmak nagymüveltségü jó- szág.kormányzója: Klobusiczky András, aki magával Coimeniussal állandó levelezésben áll Nem csőd a* tehát, ha megérlelődik ezekben az európai műveltségű férfiakban az a gondolat, hogy Coméniust meg kellene hívni a Rákóczinktól dédelgetett Sárospataki Kollégium megreformálására. Az eszmét magáévá teszi Lórántffy Zsuzsanna, sőt idősebb fia, a fejedelem is. Zsigmond herceg édes anyjával igy hívja meg 1650- ben Sárospatakra Coméniust, egyelőre „az iskolák és a panszőfiai tanulmányok ügyében megtartandó tanácskozásra. Ma úgy mondanók: tanügyi kongresszusra. Comenius és bujdosó társai már ekkor átestek életük legkeservesebb csalódósón. A harmincéves háborút befejező béke (1648), amelytől oly sokat, reméltek, örökre száműzte őket apáik földjéről Megrendítő hatással lehetett e könyörtelen ítélet elsősorban magára Coíne- niusra. Comenius elfogadja Rákóczi meghívását. Nemcsak azért mert. tudja hogy hived körébe megy és mert. Bisterfeld sem szűnik őt erre biztatni, de azért is, mert minden reménységét a Rákóeziaikba veti Útközben meglátogatja magyarországi honfitársait is, akik itt élnek száműzetésben. Púdon Lórántffy Zsuzsanna birtokán gyűlnek ősszé a számkivetettek, hogy vele tanácskozhassanak szomorú sorsuk felől Come- niust ekkor valami habozás gzálíja meg, váljon íolytassa-é Patak felé útját, habár Kanizsai, nagyszombati magyar esperes és Ohodnicius,az ittélő számkivetettek aggastyán feje erre biztatják. Talán vissza is tér Lesznóra, Lengyelországba, —■ ha Drábik Miklós útja folytatására, nem bírja. Ezt a Drábik Miklóst látomások gyötrik. A hosszas számkivetés, a határtalan vágyódás a hazai föld után váltotta ki belőle e beteges állapotot. Mint próféta lép fel hirdeti, hogy a Habsburg-házat a „Rákócziak fogják elbuktatni és az emigránsokat hazájokba visszavezetni, Comenius hitt e jóslatokban és az ő összeört lelke is egy á.brándvilágba menekült és ettől várta a szabadulást népe számára. Elment hát Sárospatakra, hogy a Rákóczinkat megnyérje a Drábiktól megjósolt misszió vállalására. Comenius 1650 május elején ért Sárospatakra. Lórántffy Zsuzsánna, és Zsigmond herceg kitüntető szívességgel, hódoló tisztelettel fogadták. A tanácskozások megindultak. Coméniust. ezekben a fejedelmi család tagjai és tudós férfiak vették kőiül. A kongresszus — akárcsak ma — még ki is rándult. A fejedelemasszony elvitte a.z egész társaságot Tokajba. Végül is megkérték Coméniust, hogy írásban készitsé el tervezetét az iskola újjászervezéséről Ezzel Comenius el is készült és a benyújtott, tervezetet őfenségéik nagy tetszéssel fogadták. Most már meghívták a nagy pedagógust a sárospataki főiskola oktatásügyének gyakorlati újjászervezésére. Comenius a meghívást elfogadta és igy állását ez év októberében el is foglalta. A Rákócziak rajta voltak, hogy Comenius Magát Patakon jól érezze; minden kívánságát teljesítették. És Comeniusnak a pataki működésének ideje volt életének legtermékenyebb korszaka. Itt irta a világhírű Orbis pictust, az első képes olvasókönyvet, a Schola Ludust, iskolai szinjátékai't; itt rendezte sajtó alá a Veeti.bulum Janua és Átrium újabb értékesebb kiadásait Itt. tartotta magasan szárnyaló iskolai beszédeit, amelyekben nevelési és oktatási problémákkal foglalkozott. Nagy irodalmi tevékenysége mellett természetesen sok idejét vette el a.z iskóla átszervezése. Ezzel azonban nem volt megelégedve, nem úgy sikerült, amint szerette volna. E mellett nem érte el azt, ami után emigráns társaival vágyódott: a Rákóczi-ház Drábik- jósla.tait nem vette komolyan. Lórántffy Zsuzsanna féltette fiát minden kalandos vállalkozástól. Zsigmond herceg, Comenius nagy pártfogója pedig meghalt. így hát Comenius eihaÉrsekujvár város történetéről itt-amott jelent meg egy-egy kis részletdolgozat és dr. Haiczl Kálmáné a kezdeményezés elsősége, hogy ennek a hires végvárnak másfél évszázados történetét összefoglalta. Könyvének ciánét szerényen „Érsekújvár múltjából* írja, ezzel mintegy jelezni kívánja, hogy nem nyújt benne egész várostörténetet.. Hiszen Érsekújvár valamennyi városunkhoz képest fiatal fejlődés, ott épült a bástyák tövében, mint minden váralja. Amerre csak szem ellátott a mai Érsekújvár helyén, mindenütt az esztergomi érsek birtoka terült él Tardoekedd, Surány, Udvard, Naszvad, Gúta valamint Lék, Győrök, Gug és Nyárhid, melyek határait a sebes Nyitra öntözte, adtak területet Várdai Pál érsek Újvárának, a. Nyitra balpartján. 1545-ben kezd a vár építésébe és a következő évben be is fejezi, ami arra vall, hogy magyari módon épült, négy sarokbástyás palánk volt, sáncokkal, vizárkokkal erősítve. A sáncokat levert tölgyfa cölöpök közé foglalták, sövénnyel szépen befonták, bemeszelték. Messziről kővárnak látszott. Tömérdek pénzt nyelt el ez a vár az esztergomi érsekeknek, mert Várdai utóda, Oláh Miklós, majd Verancsics Antal is folyton építik, javítják. Az áldozatkész Oláh Miklósról száz esztendőn át Oláh-Újvárnak hívták az erősséget. 1571-ben királyi biztosok jelennek meg Oláh Újvárában és Verancsiccsa! együtt megállapították, hogy a vár fekvésénél fogva nem alkalmas a védekezésre, egy újonnan építendő vár helyét mérték ki a Nyitra jobbpartján Gyorok falu határában, amely úgy 1580-ig szabályos hatszög alakban, hat tornyos bástyával ki is épült. Az uj várerőd sokkal nagyobb és hatalmasabb volt elődénél A legfor- rób időben száll bele a magyar őrség, mert a XVI. század alkonyán egyre nagyobb a feszültség az ozmán világhatalom és Magyarország között, a béke már csak papiroson van meg, de rendszeres támadások folynak a török és a magyar végházak között. Haiczl Kálmán gondos adatgyűjtésre valló munkája felsorolja ezeket az ütközeteket és azok hőseit, forrásait kritikával használja, előadása vonzó és érdekes amilyen a várnak a sorsa is. 1605-ben Bocskay kezére kerül rövid időre, majd 1619-ben a fellázadt hajdúk Bethlen Gábornak adják át. Idáig az esztergomi érsekek íitározta, hogy visszatér bujdosó társaihoz Lesznóra. 1654 junius 2-án remek beszédben búcsúzott el Comenius Patakról Visszapillant ebben pataki működésére, buzdít a további munkára. „Folytassátok, amit én elkezdtem** — inti’tanártársait, — „Vajha az én pataki iskolámat legalább távozásom után úgy felvirágozni látnám, hogy azt örömemnek és koronámnak nevezhetném.** A cseh számkivetettek sohasem látják viszont — a hazai földet. A Rákóczi-házban vetett hitüket ködpáráva oszlatja IL Rákóczi György szerencsétlen hadjárata. Szövetségese, Károly Gusztáv, svéd királynak diadalmas betörése Lengyelországba csak arra volt jó, hogy a felbőszült Lengyelek Lesznót feldúlják, Comenius minden vagyonát, könyvtárát és felbecsülhetetlen kéziratait prédára vessék. Erről Lórántffy Zsuzsanna is fájón emlékszik meg: , Tudom, mint zártak a szegény lezsnóiak és az szegény Koménius uramnak is szánom oda az ő sok írását. “ Comenius Lesznóról Amszterdamba kerül, hol békés nyugodt napokat, lát. Az utrechti egyetemre utazó pataki diákok hozzák ide Sárospatakon írott, müveit, amelyeknek nála levő példányai Lesznón elvesztek. EL Rákóczi György lengyel hadjáratának hírére újból fellángol az oly sok Csalódáson átesett embernek a lelkében a reménység. Kiadja, Drá.bik jóslatait, is. Majd zették helyőrségét, de Pázmány Péter, kinek birtokait Bethlen elpusztította, ez alóí mindenkorra, felmentést nyert. A küzdelmes évek még csak most következnek, a végbeli katonaság fi- zetetlen és rabolni kénytelen, hogy éhen ne haljon. Névtelen hősök ezek mind, akiket a dicsőség és a zsákmány láza töltött el. Az emberi életnek akkor nem volt értéke. A nagy török támadás 1663-ban Újvár felé hömpölygeti a török-tatár tömegeket. Forgách Ádám főkapitány súlyos vereséget szenved Párkány fölött, majd a várat körülzárja Köprili nagyvezér. Forgách a végsőkig tartotta és mikor látta, hogy nem jön segítség, átadta a. várat, de megmentette 2472 keresztény ember életét. Huszonkét évig volt Újvár pasalik. a basa tartománya ég újabb száz és száz magyar és szlovák községet hódoltatott be. Ez a két évtized is épen olyan hadszíntéren folyt le, mint a korábbi évtizedek. A nagy felszabadd tó háborúban Lotiharingiai Károly herceg 1865-: ben elkeseredett küzdelmek során foglalta el a hősiesen védekező töröktől a várat, melynek,. bástyáit megrongálták az ágyuk. Az agg Szé, chenyi György érsek veszi kezébe a várat, kd javíttatja, úgy hogy a nemsokára kitört Rákő* czdfelkelés idejében esztendőkig nagyszerű támaszpontja maradt a kuruc seregeknek, mígnem 1710 szeptember 24-én Heister meg nem veszi. Másfél évtized múlva, 1724-ben puskapor rob= hantja szét bástyáit és a csákány segít elvégezni rajta az enyészet munkáját. Ragyogó nevek emlékét, őrizte ez a vár, a magyar hősök lég- jobbjaiét. Ma város épült a helyére, de a régi vár is elmondhatta magárói: non omnis moriar, nem halok meg teljesen, mert a végbeli vitézek szelleme ma is ott él a város magyar lakóinak öntudatában. Haiczl Kálmán tudományos érdemei, melyeket felesleges volna ismételni, legújabb könyvével öregbedtek, mert az valódi tudományos érveket jelent. Érsekújvár múltjának fényes és ércnél maradandóbb emléket állított vele. Ezért a könyv előszavában dr. Noszkay Ödön tanár és történettudós mond a város nevében köszönetét. A könyv kiállítása fényes, tipográfiája igen jó és kapható a szerzőnél (Szögyén, párkányi járás), ára fűzve 35, kötve 45 korona, amikor H, Rákóczi György hadjáratát elvesztette — s odahaza a szép és virágzó Erdélyt tatárhordák járják, Comenius megírja „De prin- ciipis Transilvaniae ruina “ (Erdély fejedelmének bukása) müvét, kinyomatja, futárokkal küldi meg a francia és svéd királyoknak, tárgyal az angolokkal; könyörög, ne hagyják cserbe Rákóczit. Végzete ellen azonban hasztalan küzd. II. Rákóczi György a fenesi csatában halálos sebet kap. Halála rettenetes lehetett Comeninsra és bujdosó társaira. .,Unum necessarium** cinül müvében az aggastyán emigráns már csak Istenben bizik, népének sorsát Isten kezébe teszi le. Misztikus ábrándokba merül és reménykedik haláláig nemzete elkövetkező jobb jövőjében. A halálban követi egy év múlva (1671) a Habs- burg-gyülölő látnok Drábik Miklós is, akit a bécsi reakció Pozsonyban vérpadon végeztet ki. * Egy nép tragikuma tükröződik vissza e számkivetették tragikus élettörténetében. Kevés uép. kevés egyes ember volt részvéttel e tragikus sors iránt. A kevesek között ott volt a magyar. Dr. Rádl Elemér, a prágai cseh egyetem tanára a Masaryk - Akadémia keletkezése alkalmából ezeket írja: „A magyar történelmet mi alig ös- merjük és azokra a kapcsolatokra is, amelyek a magyar történelemmel összekötnek berniünkéi .figyelmeztetni kéne bennünket.“ Nos hát egy ilyen kapcsolatra mutatunk m-ost reá. a. gy.
