Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-01 / 76. (3407.) szám

1934 április 1, vasárnap. Körösi Csorna Sándor aljának nyomában... Százötoen éoe született a nagy magyar Ázsia-utazó, aki először tárta fel a tibeti nyelő rendszerét Száz évvel ezelőtt jelent meg tibeti szótára és nyelvtana ■ Huszonkét évi szakadatlan munka a Himalaya-óriások között helyére, Lehbe érkezik junius 9-én, de Var* kand felé néni lehet tovább jutni s fel kell adnia azt a tervét, hogy déli irány­ból Mongoliába jusson. Julius 16-án Kasmír felé visszafordul, de ta­lálkozik Moororaifift- tál s vele visszatér Leih- be. Augusztus 26-i.g vauinak itt együtt, ékkor Moorcrajfft visszatér, anyagi támogatásban ré­szesíti Csornát, aki viszont megígéri, hogy minden erejével Tibet ttnulmányozását kezdi meg s eredményeit a brit kormány­zat rendelkezésére bocsátja. Moorcraft neki ajándékozza Páter Giorgi Al- phabetum Tibetanum cd mii müvét, ebből kez­di meg Csorna a tibeti nyelv tanulmányozá- sát. November 26-áu ő is visszaérkezik Kas­mírba e Moorcrafft-nál tölt öt hónapot. 1823 májusában újból útnak indul s junius 1-én harmad ízben ér Leb'be, innen délnyugatnak Budapestre májusban a Nemzetközi Vásár« 50%-os utazási kedvezmény április 28-tól május 22-ig Vásárigazolvány kapható a vásár tb. képviseleteinél és a Menetjegyirodáknál. Pír ág a, március 30. Egy héttel ezelőtt ele- vbniitettük fel a magyar kulturtörténelem 18. századeleji kimagasló vezéralakjának, a po­zsonyi tudós rektornak, Bél Mátyásnak em­lékezetét s a magyar kultúra újabb emlékün­nepéhez érkezünk most- Százötven évvel ezelőtt, 1784 április 4-én egy háromszékmegyed kis községben szüle­tett Csorna Sándor és száz évvel ezelőtt je­lent meg Kalkuttában az Asiatic Society kiadásában tibeti nyelvtana és szótára, az az alapvető két munka, amely az euró­pai tudományosság számára először tárta fel egy eddig teljesen isme rétién, elzárt világ kulturkincsét. Három nagy magyar Ázsia-utazó szerzett világhírt tudományos munkájával nevének s a magyar nemzetnek: Körösi Csorna Sán­dor, Vámbéry Ármin és Síéin Aurél. Köztük Csorna Sándor az úttörő- Nemcsak tu­dományos munkásságával, de emberi eré­nyeivel is kitűnik a felfedezők, utazók, kuta­tók népes táborában. Érdemeiről soha nem beszélt, nem dicsekedett, anyagi javak meg­szerzésére nem törekedett, sőt szinte rá kel­lett erőszakolni a támogatást, segítséget. Fá­radalmak, veszélyek soha vissza nem riasz­tották, hihetetlen szenvedések, nélkülözések között dolgozott, de soha nem panaszkodott, fanatikus hittel tört célja felé s utolsó utján láztól elgyötört szervezete a Himalája hegy­óriásai között mondta fel a szolgálatot. Tá­volban pihennek haló porai, de póldaadó éle­tét. önzetlen munkásságát, törhetetlen ener­giáját, erős magyar érzését napjainkban kü­lönösen alkalmas, mindenki elé világító fák­lyaként odaállítani. Kortársak feljegyzéséből, háitramaradt le­veleiből s Düka Tivadar doktornak, a bengá- liai hadsereg magyar törzsorvosának klasz- szikus életrajzából, amely születésének szá­zadik fordulója alkalmából jelent meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia kiadásában, hadd idézzük fel nemes szellemét. A nagyenyedi diák Kőrös háromszéki község, tiszta székely falu- A falu lakossága csupa birtokos székely, jobbágy soha nem volt köztük. Ügyes kézmű­vesek, kitűnő szitákat készítettek, mellyel nagy területeken házaltak s híressé tették a falu nevét. Itt élt a Csorna nemzetség, tör- zsökös nemes katonai család, mely még ma is fennáll. Édesapja Csorna András, anyja Góc? Ilona. Itt élte a kis Sándor szegényes, de boldog gyermekkorát. Játszótársai később elmond­ták róla, hogy már gyermekkorában kiütkö­zött nyugtalan természete, kiollhatatlan tu­dásvágya. A, gyaloglásban nem volt verseny­társa, nekivágott a határnak s beláthatatian távolságokat járt be. A falusi elemi iskolát elvégezve 1799 körül a híres nagyenyedi kollégiumba került. Hegedűs Sámuel, mindenkori atyai barátja s Heripei Ádám voltak a mesterei között. Kö­zép termetű, barna bőrsziuü. hosszuarcu sze­líd vonásu fiúnak Írják le, csendes, vonzó me- lancholia ül a szemében. Kevés, nyájas be­szédű, makacsul még akkor sem védelmezi álláspontját, ha meg van győződve igazáról- A székely tann lónak akkor is nehéz sora volt. A szegényebbek a tehetősek mellett szolgai munkát végeztek, hogy élelemhez jus­sanak, vagy pedig a kollésriumban végeztek ibelső szolgai munkát kenyérért. Ilyen iskolai szolga volt Körösi Csorna Sán­dor is­Nem volt lángelme, de annál nagyobb a szor­galma e ez élete végéig töretlen maradt. Már kollégiumi növendék koráiban feléb­redt benne az élénk vágy Ázsia belsejének beutazására s az ősök ismeretlen honának felkeresésére. A vágy később csak erősödik benne s tiz év múlva Göltingában, amikor a híres Elríh- hom professzorral kerül kapcsolatba, már életcéljává válik. Eichhomtól tudja meg hogy az arab kéziratokban még igen sok ismeret­len adat van a magyarok ázsiai történelmé­ről. Itt- kezd hozzá az arab nyelv tanulmá­nyozásához. Elindul a messze útra 1807-ben végezte Nagyenyeden a gimná­ziumot, aztán, felsőbb tanulmányokat folytat, ezeknek befejeztével tanár lesz a költészeti osztályban. Az irodalom iránti érdeklődés mindig megvolt benne. 1815-ben kiállja a nyilvános rigorozumot és azon a stipendiu­mon, amelyet Anna angol királynő s a can- terbury érsek 11-000 sterlinges alapítványá­ból kapott, Bogátai Szabó Józseffel a göiltingai egyetemre megy. Tizenöt font az évi ösztön­díj, nem valami fényesen élhet, belőle, de. ki­tartással tanul. 1818-ban karzatén Állás várakozik rá, ne­velő lehet egy főúri családnál s a szigeti ta­nári kar egyhangú határozattal] hívja meg, választhatna a kettő közül. De ő kijelenti He- ! gedüsnek, hogy Ázsiába megy. Nem lehet lebeszélni szándékáról. Ez az első terve, hogy Odesszán, Moszkván át ke­reskedő karavánnal elmegy Irkuckig s innen hatol be Kína északi résziébe. Ezért meg akar 1824 novemberében a brit-keletindiai biro­dalom északnyugati csücskében, a Him-alayak közt fekvő Subhatu állomáson Kennedy szá­zados előtt megjelent egy északról jövő ván­dor. — Alexander, Csorna de Kőrös vagyok. En­gedélyt, kérek-rá, hogy Kalkuttáiba mehessek tovább. Abban az időben, amikor PÖndzsab tarto­mány még nem volt Angliáé s amikor orosz emisszáriusok nyugta tanították az indus tör­zseket, minden északiról jövő idegent fel kel­lett tartóztatni. Kennedy százados nem tehet egyebet s november 28-án jelentést tesz Um- ba bal liba. Végre megjön lord Arriherstnek, a kailkut- tai fő kormányzónak rendelete, amelyben Csorna Sándortól kimerítő jelentést kér ma­gáról s terveiről. Körösi Csorna terjedelmes jelentést küld, amely összefoglalja az Í819—1824 közti öt esztendős vándorlás minden eseményét, úgy, hogy pontosan követhetjük belőle útját Nagy- enyedtől Suíbhatuig. — Én a székely nemzetség szülöttje vagyok. Ez a m agyar nemzet azon részéhez tartozik, amely a kereszténység 4-ik századában a régi Dáciában telepedett le s jelenleg az erdélyi nagyfejedelemséget tartja, mely Ausztria csá­szárja alatt áll. így kezdi Csorna részletes életrajzának is­mertetését. Elmondja, hogy Bukaresten, Szófián, Fili- popolison, az Ardhipelago tó melletti Enoson ker°sztül gyalogszerrel érte el az Égéi ten­tanulni szláv nyelven s e célból 1819 február­jában csikorgó hidegben gyalogszerrel megy Temesvárra, majd Zágrábba. 1819 nvembe- reben tér vissza Bnyedre s egy hó végi vasár­napon beállít barátjához, Hegedűs Sámuel­hez- Ezzel köszönt be: No, holnap Isten segédeimé vei ind u­lok! Hiába minden lebeszélés. Másnap már bú­csúzni jön. Könnyüszerüleg van öltözve, mintha csak a közeli mezőire készülne. Harminchat éves volt, mikor elindult erre a nagy vándorútra, amelyen 22 év múlva állí­totta meg a halál. Alexandriában száll ki, célja, hogy Egyiptom­ban tanuljon meg arabul. A pestis azonban tovább kényszeríti. A szír tengerpartiról gya­log megy Alappoba, hová április derekán ér­kezik. Innen egyszerű ázsiai ruhában egy ka­ravánnal. Tart gyalogosan Moszulig,: ahonnan csónakon leereszkedik Bagdadig. Julius 22- től szeptember 4-ig van itt, egy Svoboda nevű szlovák származású hon­fitársánál lakik, aki igazi vendégszeretettel viseli gondját. Innen európai öltözetben lóháton megy to­vább Perzsia fővárosáig, Teheránig, ahol a perzsa nyelvet tanulja meg s pártfogójának, Henry Wiilodh konzulnak támogatásával az angolban is tökéletesíti magát. Négy hónapot tölt itt, s 1821 március elsején örménynek öl­tözve tovább halad, de a háborús villongások miatt csak lassan juthatott előre. November 28-án Bokharába ér. Ugyanazt az utat épen 40 évvel később tet­te meg Vámbéry s az ő színes leírásából tudjuk, milyen hal­latlan veszedelmek, nélkülözésiek, fáradság, szenvedés árán jutott céljához. Csorna Sándor a kiállóit viszontagságokra még csak célzást sem tett soha. Bokharából az a hír téríti India felé, hogy jönnek az oroszok. 1822 január 6-án ér Ka­bulba, itt francia utazókkal találkozik s együtt érik el március 12-én Laborét, majd április 14-én Kasmírt, ahol megismerkedik Mooa’- crafft angol utazóval, az angol kormány ügy­nökével, aki pártfogásába veszi s az angol kormányzatnak is a figyelmébe ajánlja a ma­gyar utazót. Kasmírból Ladar tartomány szek­torául s junius 26-án a Jangiai zárdába ér- Tizenihat hónapot tölt itt a lámák között s ez a zárdái tartózkodása emelkedett tör­ténelmi hírnevűvé. Egyetlen panaszszó nélkül viseli a borzalmas életet s végre 1824 októben 22-én útnak in­dul és elérkezik Subhatu határállomásra. Jelenti a brit kormánynak, hogy nyelvtani­lag tökéletesen kezeli a tibeti nyelvet, Tibet irodalmát, bölcsészeti rendszereit, vallását, történelmét 320 vaskos kötetből végigtanul­mányozta. Szolgálatait felajánlja az angol­kor mánynak. Tudományos munkásságot akar kifejteni. Meg akarja írni az első elméleti és gyakori lati tibeti nyelvtant angol nyelven, öt rész­ben, 30.000 szó gyűjteményét akarja össze­állítani, rövid ismertetését akarja megadni a tibeti irodalomnak, szemelvényeket akar feldolgozni a tibeti irodalomból, ismertetni akarja Tibet történelmét, földrajzát, nép­rajzát. Megemlíti, hogy 5 ezt már csak azért is könnyebbén végezhéti, mint bárki más; mért magyar, s a magyar nyelv ha nem is a sza­vakban, de szellemben és szerkezetben ro­konságot mutat a török, kínai, mongol s ti­beti nyelvvel. Büszkén mondja: ,,is női iufe- rior eitiher to the sansorit or a.rabic“. Mit akart Csorna Sándor Tibetben? Sok kézikönyvben találjuk azt a távhitet, mintha Csorna Sándor Tibetben kereste vol­na a magyar nyelv ősét. Ezzel szemben tény az, hogy ilyen eszméről még csak célzást sem találunk egyetlen Írásban sem s maga említi, hogy a „khyöd“ (kend) szón kívül hasonlóság a két nyelvben nem található. Akkor felmerül a kérdés: mégis mit kere­sett Tibetben, miért tűrt annyi szenvedést és fáradságot. Egyszerűen azért, mert háláját akarta leróni az angol kormánnyal szemben s mert szavát adta, hogy vállalt munkaprog­ramját teljesíteni fogja- Másodsorban kulcsot akart adni Európa tudósainak a kezébe a ti­beti nyelv tanulmányozásában, amely Budd­ha vallása rituálájának legelterjedtebb nyel­ve, s Mongollá, Mandzsúria és Kima minden zárdájában uralkodik, az egy pekingit kivé­ve. A második tibeti ut A kalkuttai kormányzatot a nyert felvilá­gosítás teljesen kielégítette s örömmel fogad­ta a felajánlott szolgálatot is. Második tibeti expedíciójára 1825 júniusában indul ki, de két év múlva elégedetlenül tér vissza, mert az a láma, akit felfogadott, lusta és haszon­talan volt. így is nagyszerű anyagot gyűjtött össze nyelvtanához, chronológiájához, csilla­gászati ismeretekhez s erkölcstanhoz. Kennedy átnézi a kutató anyagát, amelyről a legkedvezőbb jelentést küldi- Immense-nek mondja azt az anyagot. 500 rúpia jutalmat ajánl fel a kormány nevében- Csorna Sándor visszautasítja. Beéri azzal a havi 50 rúpiával, amelyet a kormánytól kaip megbízásának tartamára. A harmadik expedíció Munkáját be akarja fejezni s a kormány hozzájuttatja ahhoz. 1827-ben indul harmadik expedíciójára Busakiír országba. Ennek a Nagyeiiyedtől Subhatuig gért. 1820 február 7-én görög hajóra száll s G0TTDIENER PEZSGŐK DEMI SEC RESERVÉE GOUT AMÉMCÁIN GYÁRTJA: Gottdiener-pezsgőgyár Kosice 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom