Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-05 / 78. (3409.) szám
2 t>ra:gaiA^a<Aarhi rlap 1954 Április 5, esftt&rtgfc, ’ A kisantant nem tesz lépést a rőmai megállapodások ellen Benes külügyminiszter uiságnirilatkozata a római paktumról ■ Borsky lehetségesnek tartja egy nagy németellenes koalíció létrejöttét Prága, április 4. Benes külügyminiszter a Paris Soir-ban nyilatkozott a római megállapodásokról. A laip f ős zerkes zt öj én ek, Perreux- nők ama kérdésére, hogy megvan-e elégedve a római paktummal, a következő ■ választ adta: — Miért akarja, hogy elégedetlen legyek a római jegyzőkönyvekkel'? Láthatta, hogy a kisantant és ón semmit nem tettünk, hogy akár gátűóan hassunk rájuk, akár az aláírást meghiúsítsuk. S most, amikor megvannak, semmit sem fogunk tenni ellenük. Semmi okunk nincs arra, hogy a római megállapodásokat ne vegyük elégtétellel tudomásul. Perreux: Hajlandó ön az együttműködésre? Benes: Kétségkívül, előbb azonban látni akarom, mily hatásuk lesz a római .jegyzőkönyveknek a gazdasági egyezségek terén és hogy milyenek lesznek a politikai következményeik. Addig fölfüggesztem végleges ítéletemet. Perreux: És Mussolini beszéde, amelyben Magyarországnak a békészreződések revíziójára vonatkozó jogait hirdette? Nem áll ez ellentétben az együttműködés lehetőségével? Benes: Kétségkívül igy van. A beszéd egyes szakaszai olyanoknak látszanak, hogy gyengítik a megértés lehetőségeit. Mindenekelőtt tudnunk kellene azt, hogy Mussolini milyen kifejezéssel ólt. Ami engem illet, azt a nézetet vallom, hogy itt félreértés forog fenn. Ha azonban igaz az, hogy Mussolini együttműködést készit elő, oly együttműködést, amelynek célja a dunai államok összefogása az érvényben levő szerződések alapján Németország és Franciaország hozzájárulásával, akkor ez -részéről egy nagyjelentőségű tett s ezzel hatalmas mértékben elősegíti Közép- európában a békét. Perreux; Ez azonban valószínűleg nem az ön által ajánlott megoldás? Benes: Kétségtelenül nem az, de amire mi súlyt helyezünk, az az, hogy Ausztriával és Magyarországgal megállapodásra jussunk. Nekünk mindegy, hogy a megállapodásnak milyen nevet adunk. A dunai általában az osztrák problémák minden megoldásának abból a gondolatból kell kiindulnia, hogy valamennyi dunai állam politikai tekintetben eléggé érett és fejlett ahhoz, hogy el lehessenek bármely nagyhatalom gyámkodása nélkül s hogy egyetlenegy nagyhatalom se játsza ki bármelyiküket más államok ellen. Ezért elvileg fontos az, hogy a dunai államok között kölcsönös megegyezés jöjjön létre, de olyan megegyezés, amelyben úgy Róma, mint Paris, mint Berlin, mint pedig a kisantant egyenlő mértékben részes legyen. Perreux: Hiszi ön, hogy ezek a nehézségek elhárithatók? Benes; Láthatja, 'hogy a csatlakozás erélyesen kiküszöböltetett. Már ez is bizonyos mértékű siker. Remélhető, hogy a többi dolgokban ugyanez lesz az eset. Lehetséges, hogy a differenciák és viszályok ideje még sokáig el fog tartani, de ha egy végleges teljes megoldásig nem juthatunk, biztosan elérünk bizonyos józan és logikus eredményt. Én minden esetre kész vagyok az együttműködésre Olaszországgal, Németországgal, Magyarországgal, Ausztriával, az egész világgal, ... de azon föltétel mellett, hogy Franciaország hozzájárulásával történik. Borsky cikke Magyaromig külpolitikájáról Prága, április 4. A Národni Politika vezető- cikkében B-orsky a német expanzió által fenyegetett államok közeledésének lehetőségéről ír. Berlin -tenve szerinte az, hogy Ausztria csatlakozásával kaput nyisson magának a keleti irányú terjeszkedésre, Csehszlovákiát letörje, Magyarországot megnyerje céljainak s Románián átjutva — ami a német diplomácia szemében könnyű feladat — létrehozza a német vezetés -alatt álló Ukrániát -s végül a nagyobb biztonság okáért Konstantinápolyt. is bekebelezze. E tervekkel szemben Olaszország védelmi frontot szervez s Borsky szerint Róma oly irányban tapogatózik, nem lehetne-e e front részére megszerezni a kisan- tantot. — Olaszország és Magyarország s a kisantant között — írja Borsky — ott áll a revízió nehéz akadálya azonfelül, hogy a magyarok elvileg ellenzői Csehszlovákiának és Romániának. Mussolini ezt a nehézséget a Mille- rand-levélre, továbbá Masaryk elnöknek e tárgyban mondott régebbi nyilatkozataira való hivatkozással enyhíti. A magyarok, akik reményeiket nemcsak Berlintől, hanem Varsótól is várják, a két lehetőség közötti váltakozó kacérkodással fognak igyekezni minél Amnesztiát kap Bazovsky? Mit kap a szlovák néppárt politikai páifordulásáért? ■ A cseh nemzeti szocialisták lapja a nyitrai demonstráció megismétlésének szándékával gyanúsítja Hlinkát Prága, április 4. A Národni Listy jelentése szerint a Bazovsky és társai ellen a köztársaság elleni üzelmek gyanúja miatt vezetett vizsgálat befejezést ny-ert. A pozsonyi kerületi bíróság vizsgál óbirája az ügy iratait átadta az ügyészségnek. Az ügyet Novák ügyésznek osztották ki. A vizsgálat befejeztével, mint már annak idején jelentettük, szabadlábra helyezték a por egyik gyanúsítottját, Silnicky Zsig- mondot, aikit négy hónappal ezelőtt vetettek vizsgálati fogságba. A Bazovsky-pör főtárgya- íása valószínűleg júniusban lesz. A Národni Listy jelentése szerint egyes szlovák autonó- mistáik oly értelmű akciót kezdtek, hogy Bazovsky és társai még a főtárgyalás előtt a köztársasági elnök újjá választása kapcsán amnesztiában részesüljenek. Ezzel kapcsolatiban megjegyezzük, hogy a prágai politikai körök véleménye szerint a félhivatalos PrageT Presse ama bejelentése, hogy a szlovák néppárt még az elnökválasztás előtt gyümölcsét fogja látni az agrárpárt körében iránta megnyilvánuló hangulatváltozásnak, szintén az amnesztiára vonatkozik. A ezolvák néppárt nemrégiben lapjában is hangsúlyozta, hogy a nyitrai nagy demonstráció után megindi- tott nagyszámú rendtörvényes eljárás, beleértve a „Slovák“ hetven s egynéhány kobzá- Sos rendtörvényes ügyét is, amelyért Hlinka vállalta a büntetőjogi felelősséget, kegyelem utján könnyen elintézhető volna. Mialatt egyes kormánypárti körökben annyira megváltozott a -hangú-lat Hlmkáék irányában, addig a cseh nemzeti szocialista sajtó továbbra is a legnagyobb biz álmatlansággal fitöbíb előnyt szerezni maguknak. Csak ha közvetlenül fenyegetné őket az a veszély, hogy szomszédságiba kerülnek Német- és Lengyel- országgal, akkor részesítenék előnyben azt, hogy szomszédaik gyengébb államok legyenek s megmaradjon számukra a volt Magyar- ország visszaállitásának reménye, amit a Lengyel- és Németországgal való szomszédságuk lehetetlenné tenne. A magyarok tehát lavírozni fognak s -más szövetséggel fognak fenyegetőzni csak azért, hogy a lehető legtöbbet szerezhessek meg a klsantanttól s főleg Csehszlovákiától. A kisantanttól fog függni az olasz hatalmi csoporttal való közeledés fejlődése, illetve e kísérletek időleges föladása. gyedi a szlovák néppárt akcióit. Beszéd-e© jele ennek a Vecemí Ceské Slovo alábbi jelentése: A szlovák néppárt tornászszervezete- az „Orel“ május 20 és 21-én tűntető kirándulást rendez Lengyelországba. Két csoportban fognak odautazni: az egyik csoport Teschenen, a másik Sueha Horán át. A két csoport Krakóban találkozik s itt nyilvános tornászünnepséget rendeznek. A kirándulókat Hlinka képviselő fogja vezetni. A kirándulás mellett Szlovenszkón politikai hangulatot is csinálnak, főleg csehellenes éllel, a hangulatgyártást figyelemmel kell majd kisérni, nehogy egy második Nyitrá- ban csúcsosodjék ki. A lengyelek a rózsahegyi orel-ünnepségen való részvétellel fogják viszonozni a szlovák „sasok" látogatását. Összehívták a szenátust Prága, április 4. A szenátus elnöksége ma Írásban összehívta a szenátus plénumát április 10-én, kedden délután 4 órára. Az ülés napirendjén a pozsonyi evangélikus teológiai fakultás szervezéséről szóló képviselő- házi határozat, továbbá a masszőriparról szóló kormányjavaslat és két mentelmi ügy tárgyalása szerepel. A plenáris ülés előtt a szenátus nemzetgazdasági és mentelmi bizottsága is ülést tart. A szovjet kinevezte budapesti kfivetét Bécs, április 4. Bécsi félhivatalos jelenté* szerint az oro«z szovjet Petrovszky Adolf bécsi Szovjetkövetet kinevezte magyarországi követté, aki Bécs székhellyel fogja vezetni a magyarországi követséget is. PetrovSzky már a jövő héten kíséretével Budapestre érkezik, hogy a magyar kormányzónak bemutassa megbízólevelét. THnlescu Genfben és Párisban Bukarest, április 4. Titu'leecu külügyminiszter a hét végén Génibe utazik, ahol 11-én tanácskozásai lesznek. Titule&ou Géniből a francia kormány meghívására Párisba látogat el. — Hsizen Travers nem volt beteg, legalább is nem komolyan. A szervezete teljesen egészséges volt. Csak egy valami hiányzott — az életkedve. Ezt maga adta vissza neki, kislányom. A többi már természetesen bekövetkezett és ez a többi is csak kettő volt: a leromlott test fölépítése és a beteg idegek gyógyulása. Isten tudja, meddig ellhetett volna még abban a fél-rokkant állapotban. Mi nem tehettünk ellene semmit, neki magátnak kellett kiszakítania magát belőle. Ehhez arra volt szükség, hogy felébredjen benne az élni- akarás, a teljes egészség vágya. Most már nem fog visszaesni, azt hiszem, de azért kicsit még vigyáznunk kell rá. Jelentkeznek még egyáltalán azok a régi, lehangoltsági rohamok? — Nem, mostanában nem — mondta Mary Lou. — Minden a legjobban történt, ahogy történhetett — folytatta az orvos. — Maga, a maga egészséges, természetes életkedve, az életmód, amelyikre rászoktatta, találkozása VfoEwannel... Sok nehéz győzelmet aratott önmagán és ez olyan teljes Ítmény, amit meg kell becsülnünk- Az egészséges ember mindig azt hiszi, hogy az idegek ügyét megvető kézlegyintéssel, vagy tréfán szóval elintézheti, mert hiszen csak képzeletbeli dolog, nem valóság. Pedig az idegek valósága nagyon kemény valóság és az idegek sokszor kegyetlenül megklnózzák szerencsétlen gazdájukat. Az idegbeteg emberek hihetetlenül sokat és nagyon valóságosan szenvednek. Mary Lounak néhány hónap múlva alkalma volt, hogy maga is rájöjjön erre az igazságra. A tél csodálatos gyorsasággal múlt el- Westwoodhan mindig rengeteg tennivaló akadt. Jenny Wynne és Mary Lou nagyon jó barátnők lettek, tulajdonképpen Jenny volt az első igazán meghitt barátnő, akit Mary Lou a vele egykorú lányok között talált Sok időt töltöttek együtt és most fordult elő Jenny életében először, hogy értelmesebb tevékenységre fordította azt a sok henye lótás-Jutást, amivel eddigi életét töltötte. Most. aztán még arra se volt hajlandó, hogy lekisérje szüleit Palm Beachbe és csak annyit ígért meg, hogy „majd később leszalad egy-két hétre"... de aztán, a Mrs. Lorrimerrel lefolytatott tárgyalás után, hatalmas pod gyász kíséretében megjelent Westwoodhan és szülei távol létének idejére odaköltözött. L árnynak szörnyen tetszett ez a dolog. Va- 1 ahányszor csak az ideje engedte, leszaladt hozzájuk, ha meg nem futotta az idejéből, izgatottan hívta fel Jenmyt, hogy autózzon be hamar a városba, lenne most egy szabad órája, azt együtt tölthetnék. Wynne-ék azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy február utolsó két hetét velük töltse a lányuk. — Semmi kedvem lemenni — panaszkodott Jenny Mrs. Lorrimernek. — Micsoda értelmetlen dolog! Nem jöhetne le Delight is Travers-szel együtt? Mindjárt szívesebben mennék. Jöjjenek le mind a hárman... maga is, Margaret néni! Kis kéthetes pihenőre. — Én nem mehetek — felelt Mrs. Lorri- mer mosolyogva, mert most, hogy Travers megint a régi, újra vállaimra vettem egész csomó jótékony egyesület elnökségét. De azt hiszem, Traversnek és Delightnek jót tenne a levegőváltozás, ők lemehetnének veled, ha ugyan édesanyád tud helyet, szorítani még két vendégnek. — Helyet szorítani? Hiszen valóságos hombárban lakunk odalent! — ©óhajtotta Jenny. — Mór etiilusu hombár... ha ugyan a móroknak voltak hombáraik. Beszélje rá őket, Margaret néni, hogy jöjjenek velem. így még csak elviselhető lesz, ha már egyáltalán le kell mennem! Mikor Mary Lou meghallotta a tervet, úgy felragyogott a szeme, mint a gyereké. Két hét Palm Bea ebben, amiről már annyit olvasott, amiről már annyit álmodott... két teljes hét! —Ha tudtam volna, hogy igy vágyódik oda — mondta Mrs. Lorrimer — villát béreltem volna ott. No nem baj, majd jövőre. Jövőre? ! ■ ■. Mary Lounak még a szívverése is elállt. Mrs. Lorrimer azt képzeli, hogy ő még annyi ideig náluk marad, most, hogy Lorrimer már ismét a régi?.. •• Hiszen, mihelyt az igazságot megmondják neki, Mary Lou nem maradhat tovább! És mikor mondják meg neki az igazságot? Félénk kérdésére Mrs. Lorrimer szeretettel nézett rá: — Még nem — felelte. — Dr. Mathews azt mondja, hogy ha már idáig eljutottunk, nem szabad megkockáztatnunk a visszaesést, De Mary Lou azon gondolkozott, hogy vájjon meddig bírja még ő elviselni a férfi közelségét és néma szerelmét, szemében a csöndes könyörgést? Mostanában lefogyott kicsit Mary Lou, a szine se volt a régi. éjszakánként meg rosszul aludt. Nehezen állta a dolgot, hiszen szivével és leikével, minden sejtjével 'és minden idegszálával vágyódott rá, hogy megadja magát, hogy megragadja a boldogságot, ha csak egy órára is, hogy megmondja a férfinek, hogy szereti és odameue- küljiön a karjai közé, még ha aztán meg is kell szöknie, el is kell rejtőznie valahol, ahol nem találja meg soha és nem vághatja az arcába szégyenteljes csalását. Lorrimer készségesen beleegyezett a rövid kirándulásba. Arra gondolt, bőgj* talán ott, a kék tenger és arany napfény világában, a suttogó pálmák és csodás virágok illatában, az ő makacs kis kedvese is megenyhül hallgat a szavára és úgy felel rá, ahogy ő szeretné- A délvidék minden pompája, a természet minden szépsége az ü szerelmét fogja segíteni. Talán e gyű ti legyőzik a lány büszkeségét. Folytatjuk. Második szereposztás lUfyé* Ida: TcdtU ÜaídwÍH m
