Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-22 / 93. (3424.) szám
/ 1934 április 22, vasárnap. <p^Gg-MAfi^-Hiraap Trisfan da (unha szigetén 163 Robimon él és nem hér a hnllnra áldásaiból Az angol egészségügyi bizottság érdekes jelentése a szigetlakok életéről ■ Tristan da Cunha szigetén nincsen fogfájós ember London, április 21. (A Prágai Magyar Hírlap munlkatáireától.) Az óceánnak, a mérhetetlen vizeivatagnak ©gyes pointjain magányos szigetek állanak, amelyek egyike-másika teljesen elhagyatott, ember n!em lalkja, növényzet is alig borítja. Vannak viszont iilyen apró szigetpontok a tengeri forgalom útvonalaitól egészen félreeső helyeiken amelyek valamelyes csodálatos véletlen folytán régebben vagy újabban embereket vonzottak magukra, Robinzono- kat. Romantikus és rendkívüli ezeknek az emberi (közösségből számkivetetteknek az élete. Egészen más társadalmi formák, szokások, életmód fejlődött ki közöttük, mint a nagy kontinensek emberi közösségeiben. A.z életösztön csodálatos erővel dolgozott a sziget első megszállóiban, a honalapítókban. Először az élet mindennapi fen tartásár ól kellett gondoskodni, azután a magasabbrendü ösztönöket és társadalmi feladatokat kellett kielégíteni, családot állapítván, gondoskodni az emberi élet. folytatásáról. Egy ilyen óceáni sziget lakóinak életére terelődött most az angol közvélemény figyelme annak a jelentésnek következtéiben, amelyet a Tristan da Cuniha szigetére kiküldött egészségügyi bizottság adott .ki a sziget lakosainak életmódjáról. Angol fennhatóság alatt Különös szigetek vannak az óceán végtelen birodalmában, szigetek, melyek váratlanul bukkannak feli a tenger mélyéiből és valaki felfedezi, térképbe jegyzi őket. Aztán a követkézé utazó már nem találja a szigetet a helyén, ed- Hrtint a mélységekben s a hulláim tenger örvénylik felette. Némelyik óceáni gyermek 'többször ás megismétli a ravasz játékot, felbukkan, eltűnik, majd ismét megjelenik. Ilyen sajátos annak a szigetnek a sorsa, amelyet Dougberty kapitány fedezett fed 1841-ben, a déli szélesség 60-ik, a nyugattá hosszúság 120 foka alatt, a Kap Horn és Uj-Zéland között. Tiz kilométer hosz- 6zn és 00 méter magas voüt ez az uj sziget, amelyet saját neve után irt be a térképbe. Egy század folyamán nyolcszor bukkantak erre a szigetre és ugyanannyiszor tűnt el. Az ilyen hirtelen felbukkanó szigeteket rendesen az a kormány jelentette a sajátjának, akinek állampolgára volt a felfedező. Néha rég eltűnt szigetek birtoka felett indult meg ilyen módon heves diplomáciai harc, mert egyszer ilyen, máskor meg amolyan állampolgárságú felfedező bukkant rá ugyanarra a szigetre, amelyet eltűntnek hittek. Ilyenkor a diplomaták iazt vitatták, hogy uj szigetről vám szó. A hercehurcának Anglia vetett véget olyan módon, hogy kijelentette: mindazok a szigetek, amelyek egy meghatározott területen belül bukkannak fel, bárki & fedezi fel őket, az angol korona fennhatósága alá tartoznak. Ezóta az angol koronának olyan birtokai is vannak, amelyek tulajdont épen nem is léteznek. vagy a jövőben bukkannak fel az óceán mélységeiből. A portugál felfedező szigete Ilyen sziget Tristan da Cunha is, amely a déli Atlanti óceán medencéjében fekszik, Fokváros ■és Montevideo között, a déli szélesség 37-ík, a nyugati hosszúság 12-ik fókáin. Cteak igen részletes óceáni térképen, tá!állható fél ez a kis szigetcsoport, amely a gőzhaj ójára tok utjátől tannyára edfietkezik, hogy évenként legfeljebb egy hajó bukkan fel a partjánál, hogy a szigetllakókniak élelmet hozzon. A világtenger sok szigete viseli felfedezőjének nevét. Ez a sziget is egy portugál hajósnak nevét viseld, akiit rég elfelejtettünk volna, ha a áérkép nem jelölne meg egy délíatdiantiikumi szigetet az ő emlékezetére. A tudományos kutatás a. szigetcsoportban egy nagyon régi időkben összetöredezett vulkanikus terület fenmaradt darabját látja. A rom- vidék központja a fősziget, Tristan da Cunha, míg a többi kis töredék: Lnaeceseibile, Nightin- gale és Gouígh. Nightingále csak 75 □ kilométernyi terjedelmű, Inaocessible 15, Gougíh pedig mindössze 3 négyzetkilométer. Ezek a kis rom- szigetek lakatlanok. A főszigetoek azonban lakossága van és most #rröl a szigetlakó népről terjesztett be a brit kormánynak nagyon érdekes jelentést az egészségügyi bizottság. Nem paradicsom, kietlen pusztaság Tristan da Ounha 1816 óta Anglia birtoka, ,.an outpostja“ nemcsak :az Atlanta Óceánnak- hanem az angol világhír odalomnak is. A sziget tulajdonképen csupán egy 2329 méter magas vulkáni kúpból áll, amely lávatömegeit főleg északnyugati irányban öntötte ki, úgy hogy itt egy kis láva fen- téreég csatlakozott a hegy lábához. A vulkán oidalilejtői szakadozottak s ezeket a hegyoldalaikat egy sajátos cserjefajta és fülfajta borítja, aminek párját csupán a messzefekvő Uj- Ameterdamban találhatni. A magvakat valószi- nüleg a tenger árja sodorta ide. Sűrű csomókban páfrányok is élnek a védett zugokban, a tenger pedig köröskörül gazdag halakban. A kráter már rég kiadudott és nyílását a tenger vize krátertóvá töltötte ki. Tólen-nyáron hó ül a magas csúcson. Tristan da Cunha valóban nem paradicsom, magárahagyatottságában, kőtengerével inkább kietlen kőpusztságnak mondhaitó. Robilnzon Kruzoe soha nem cserélte volna fel vele Juan Fernandez szigetét., amelyen napfényben és erdő sűrűjében, vadban és gyümölcsben bőséges része volt. És ebben a kietlen kősivatagban mégis emberek telepedtek le és ezek a szágetlakók az angol kormány ismételt áttelepítési kísérletei elleniére sem akarják elhagyni megszokott lakóhelyüket. Nem kérnek a nekik kínált magasabb kultúra áldásaiból. Olyan emberek talán, akik elfáradtak a kuituréletben? Vagy akik az emberek társadalmában szörnyű bűntetteket követtek el és megbély egzettek, k i taszító ttak? Kilencven férfi és hetvenhárom női Robinzon Hogy kik voltak az első települök, azt ma már nem lehet megállapítani, semmi okmányszerü nyoma nincs. Azt mondja a hagyomány, hogy valamilyen okiból skót tengerészek maradtak vissza a szigeten a 19. század derekán. Bátran vették fel -a harcot a súlyos életkörülményekkel, kis kunyhókat építettek és az északnyugati part lávaföldjében burgonyát ültettek. Hal és .burgonya volt első táplálékuk, hal és burgonya a fő táplálékuk most is. Hogy az első települőknek burgonyájuk volt, hogy fájuk és egyéb építési anyag állott rendelkezésükre, hogy vásznuk volt, amiből csónakot csinálhattak, az mind arra mutat, hogy valami hajóiról kerültek a szigetre, hajótöröttek lehettek.-Később Délamerikáíból és Erikából szereztek miaguknak asszonyokat a bátor wá- kingek és mert erős, szép férfiak voltak, szerencséjük volt az asezonyszerzéssel. Családok képződtek és a néhány hajótörött szigetlakó népet alapított 1895-ben negyven lakója volt a szigetinek, a bizottság most 163 Rc/binzont tálált ott, 90 férfit és 73 asszonyt Akik megélnek rádió nélkül is Ezek a Robinzon ok alig ismerik a külső világot a maga alkotásaival és kulturjavaival. Csupán az öregebbek beszélnek a fiatalabbaknak arról, mi van oda túl, a nagy vizen túl és ókkor nyugati meg keleti irányba mutatnak. Ott hűl sokat láttak, amikor házitüzniézőben jártak, ott vannak vasutak és villanyosok és az utcákon van vManyvilágítás. Nagyon ©ok újság, csoda az, amit elbeszélnek, de nem úgy szólanak az odaáti dolgokról, mintha valami vonzó volna bennük, mintha mindezt nekik is bimiok kellene, inkább megvetéssel és az elégtétel bizonyos érzésével, hogy ők mentesek mind ez ostobaságtól. Nem is fogadnak ed eemuii ilyen kulturjót, amit odaátról hoznak nékik. Megcsodálják a rádiót, meg is hallgatják, de nem kérnek belőle. Az eiektrónok szárnyán sem akarnak kapcsolatba lépni az otthagyott külső viliággal. Mert szerintük mindaz, amit odaát kulturvivmánynak neveznek, a valóságban a szabadság megbéklyózása. Minden újítás mély benyulást követel az erszénybe, élvezetre hajlamosabbá teszi a-z embert és újakat von maga után. Adót kell fizetni a vízvezetéki víz után, az áram után, a gázért, a telefonért, a hi- vatallnoksereg fentartására és mindez szerintük elégedetlenséget kelt. A fiatalok csodálkozva csóválják fejüket. Mintha borzalmas mesét hallanának, mert ezen a világtól elfekvő szigeten még a pénzt sem ismerik. Itt nem lehet vásárolni, legfeljebb cserélni, ha a szomszéd krumplija elfogyott. Itt nincsenek boltok kívánatos kirakatokkal. És hivatalnokok? Az angol kormány minden tíz esztendőben misszióspapot küld közéjük. Gyakran rövidebb időközben is, mert a pap az egyetlen ember a szigeten, aki nem sokáig tart ki — az unalom miatt. Mivel sem pénz, sem törvény, sem párt és munkanélküli sincs, ez az unalom érthető. Ha ketten vitáiba szállnak, a pap a döntő bíró, ő oktatja a fiukat és lányokat is, fcia azok épen tanulná akarnak. De iskoláké ny szer nincs. OJykor-olykoT a bába funkcióját is végzi, erre azonban ritkán van szükség, mert az élet szűk tere megakadályozza a gyermekáldást. Természetes, egészséges, szellemileg friss emberek ezek a szágetlakók, emellett bensőleg vallásosak, akik csinos templomot építettek, a falakat maguk díszítették, festették, maguk faragtak kicsiny faszobrokat. Egyszerű a templomuk, amely két részre van osztva, az egyikben a férfiak, a másikban a nők ülnek nyers fapadokon. Egy régi Krisztus-képet és szőnyegeket is kiakasztottak a templomban, ezeket a hajótörésből mentették meg. A legegészségesebb fogak a világon Az angol egészségügyi bizottság alapos vizsgálat alá fogta a szigetlak ókat, mert az angol kormány tudni akarta, hogy nem árt-e a sziget- lakóknak a Robinzon-élet. Mert ha igen, esetleges kényszerrendszabályokat kell alkalmazni a kitelepítésükre. A bizottság azonban betegségnek nyomára sem akadt. Még fogbetegségnek sem. A 163 szigetlakából 156-nak fogazatát vizsgálták meg. A 4060 fogból csupán 75 volt kikezdve és 119 kiesve. A lakósok fő tápláléka halak és burgonya, tojás és tej. Csupán félidőben esznek némi marhahúst és tiriibust. Mivel a szigeten nem terem gabona, nincs kenyerük sem, hacsak a SíTíagyar asszony lapja a Rendelte meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.50 K A* Klára penslo O-Tátrafüred. Legkedveltebb családi pensio. Kitűnő konyha. Mérsékelt árak. Bővebb felvilágosítást ad: KLÁRA PENSIO, STARY SMOKOVEC. hajó lisztet nem hoz magával. Cukruk sincsen, nincs sójuk és más fűszerük sem. A legjellemzőbb. hogy táplálkozásukból hiányzik a kenyér és a tésztanemü és ez megerősíti az angol orvosok vizsgálatainak eredményét, hogy a kenyér és a tésztáne- rnüek előmozdítják a fog rothadását. Búcsú a szigettől Olykor-olykor hajó érkezik a szigethez és megáll odakünn a nyílt tengeren, mert a sekély víz széles ezirtjei miatt közelebb nem merészkedik. Ekkor Tristan da Cunha férfiai a hajóhoz csónakáznak, átveszik, amit hoztak nekik, amiket küld az ismeretiéin anyaország, a haza. Az asszonyok ott állanak egyszerű, hosszú, színes ruhájukban a parton és várakoznak. Kendős fejükkel úgy néznek ki, mint az egyszerű pa- rasztasszonyok. Nincs semmi vágy a szemükben, amikor a nagy. idegen gőzöst nézik. Ezek az asszonyok nem ismerik a vágyat a távoli, az ismereti, a veszélyes után. Itt akarnak és itt is fognak maradni a magányos szigeten és ninc6 bánat a szivükben, midőn a nagy hajó méltóságteljesen elindul. Hűek maradnak a vigasztalanság szigetéhez. Sorsa az övék is. Vidám mai A MAKACS VEVŐ Keresek egy könyvet, amelynek a címe V tojáskivitel hatás* a malomiparra, kapcsolatban a cin tányérok gyártásával a XVIII. században. — De uram, ilyen cimii könyv egyáltalán nem jelent meg. — Tudom. Hisz épp ezért olyan nehéz megtalálni EGYENLŐSÉG — Nem érteim mit panaszkodik Smith a feleségére, hiszen az nagyszerű asszony, ki tud jönni abból a kis fizetésből is . . . — Igen, de miből éljen meg akkor Smith? SZÁLLODÁBAN Portás: Mikorra parancsolja uraságod, hogy felkeltsük? Vendég: Köszönöm, nem kell, mindennap magam is felébredek pontosan 5 órakor. Portás: Nagyszerű! Akkor ugyebár lesz szives engem felkelteni? VÁLTOZÁS — Jó napot, Weiss ur, milyen remek színben van ... Az alatt a két év alatt, mig külföldön járt, nagyon megváltozott! — Kérem, uram, ön téved, én nem vagyok Weiss, hanem Krause! — Mondtam, hogy csodálatos a változás . . . Még a neve is megváltozott. VENDÉGLŐBEN Vendég: önöknél nagyon tiszta lehet a konyha— Tulajdonos: Feltétlenül. Köszönjük a szives elismerést. De hogyan jött erre a megállapításra uraságod? Vendég: Mert minden ételnek friss szappanise van . . , hódítás — Képzeld, micsoda hódítást tetteim. Ott voltam az Elza lakodalmán és egy nagyon csinos fiú egész este le nem vette a szemét rólam. — Nem egy magas szőke, szmokingos fiatalember volt? — De igen. — Az, kérlek, a detektív volt, akit az após mefs faizott, hogy vigyázzon az ajándékokra. ALTATÓ DAL — Miért nem énekel a felesége valami altató dalt, hogy a gyerek ne sírjon folyton. Hiszen így rettenetes lelhet a szomszédoknak. — Dehogy! Azelőtt énekelt a feleségem, de a szomszédok megkérték, hogy inkálb/b a gyerek sírjon, szívesebben hallgatják. KEDÉLYESKEDÉS — Adok egy számtani feladványt: Ha ez a szoba három méter hosszú és 4 méter széles és ha rajtam csikós nadrág van, akkor hány érés vagyok? — Negyvennégy! — Pontosan eltaláltad. De mondd meg, hogyan számítottad ki? — Hát, kérlek, van itt a házban egy íólbolond ember, az huszonhétére* . . « 1
