Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-18 / 89. (3420.) szám
XIII, évf. 89. (3420) szám • Szürete • 1934 április 18 ^ ^ ^ SZ^m # * 1934 április 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, <4 SzIoVeUSzkÓi és rUSZÍll$zkÓÍ magUürsáS félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. *. .* * •/ oc' & R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOÍltlKCLl TlCipilCLpjCL Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. Szerkesztőség: Prága 11,, Panská n 1 ice 12. 11, emelet, • Kiadóhivatalt Prága 11., Panská ulicel2. 111. emelet, • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH A. 4 negyedik internacionáié ELKÖLTÖZIK A BARBISONI REMETE Trocküt kiutasították Franciaországból Korzikában tem telepedhet le - A jogcím: a volt népbiztot megszegte temle- gettégi nyilatkozatát * Az ok: a jobboldali francia közvélemény felháborodása A negyedik internacionáié megalakításának kulisszatitkai Páris, április 17. A mai minisztertanács elhatározta, hogy Trockijt — akinek leleplezett barbizo- ni tartózkodása óriási felháborodást keltett a Sta- visky-botrány miatt fölizgatott közvéleményben =— kiutasítja Franciaország területéről, ámbár a volt népbiztos eddig legitimen tartózkodott Páris közelében. A minisztertanács után Sarraut belügyminiszter azonnal aláirts az erre vonatkozó rendeletét, Trockijnak rövid idő alatt el kell hagynia Franciaországot, még pedig nemcsak az anyaországot, hanem valami gyarmatot és régi tartózkodási helyét, Koraikát is, A franc h» minisztertanács elhatározását azzal indokolja, hogy Tíbckij a közelmúltban gyakran bejött Parisba és ígéretével ellentétben politikai tevékenységet fejtett ki Doumergtte jobboldali kormánya ebben elég jogcímet lát arra, hogy elődjének, a baloldali Chautemps-kormányuak intézkedését megsemmisítse. Trockijnak ma már nem szabad beutaznia Parisba. A volt népbiztos semlegességi nyilatkozatát állítólag azzal sértette meg, hogy nagyarányú propagandát fejtett ki a francia fővárosban az úgynevezett IV. internacionáié megalakítása érdekében, A Trockij elleni akció Páris, április 17, A Journal ma közli annak a lapnak fényképét, amelyet két hónappal ezelőtt Trockij alapított Párfsban. A lap orosz nyelven jelenik meg és a következő címe van: „A bolsevista-leninista ellenzék bulletinje*. Néhány cikkét Trockij irta, sőt alá .i» irta, ■£ cikkek szerint a harmadik Internacionáié nem elégséges többe a világforradalom elősegítésére és a forradalmároknak uj utat kell keresniük, Trockij ezután vázolja a negyedik internacionáié főirányait és jelentéseket közöl annak megállapítására vonatkozóan. A jobboldali lapok hevesen támadják Trockijt, aki állítólag nagyarányú politikai tevékenységet fejtett ki Franciaországban és nyomatékosan követelték már tegnap kiutasitásál. A közvélemény nyomása alatt az amugyls jobboldali beálütottsá- gu kormány kénytelen volt cselekedni és megvon* ni Trockljtól a tartózkodási engedélyt, A negyedik internacionáié Newyork, április 17. Eastman, Trockij müveinek fordítója a lapokban nyilatkozatot közöl aa alakítandó IV. inteTnacionále céljairól. Eastman szerint ez az internacionáié fogja jelenti a valód? világi orradalmat. Az uj intézmény NevryoTkbam imár hivatalt állított föl. Amerika kommunistái csaknem kivétel nélkül Troickij-pártiak és főtitkár ■rak kijelentette hogy az igazi kommunizmust Lenin tradícióinak őrzője, Trockij jelenti. A Hí. intéz-' naciondle orosz nemzeti intézményé fajult és föladta azokat az elveket, amelyek nélkülözhetetlenek a vdlágtforradalom előkészítése szempontjából. Az osztrák követ Is tiltakozott a prágai Mánes-klállltás ellen „ízléstelen és müvészietlen" ■ A Venkov követeli az emigránsok képeinek eltávolítását • A kifogásolt képek A németellenes képeket eltávolították a kiállításról (sp.) Prága, április 17. Aki a népek, a politikai mozgalmak és az emberi elégedetlenséget lélektanával foglalkozik, tulajdonkénem régen várta a „negyedik in- ternajoionáilió“ megaJllakuiláieájt, mert sejtette, hogy amint a harmadik internacionáJé stabilizálódik, •amint elvei és emberei az álmok birodalmából ttebölhözinek a -való talajra s — az ilyenkor automatikusan föllépő kompromisszumok és eliv- koffrumpáilások segítségéved — cinikus realizmussal megvetik ott a lábukat, az emberi elégedetlenség örök koefíciense azonnal akcióba lép és újat tisztát, többet követed, valódi .güegvák itást“, tökéletesebb megoldást, mint követéit •Imiidig,, a világ teremtése óta. Az álmokat nem Miét elaltatná, az álmok erősebbek, mmmtt mi va- ígyimfc, erősebbek, mint a realitások, mert nem ^kormányoztatok. A harmadik imternacionáílé elvből és eszméből óvatos 'valóság lett, nosza, raj fájtam jndtult meg ujj elvekért, uj megválósitta/- jÖatJaaiságokért. Neto lepett meg Trockij akciója. Á volt nép- S>i®tosról kitűnt, hogy a francia kormány kaik gatölagos beleegyezésével hónapok óta Páris jürMlett é'it, sőt Párásban működ,öitjt 'és a világ míndeai részére kiterjedő összeköttetéseivel m&- »yós energiával dolgozott az ujj, a negyedik intern acionáló megallakiitásám.. Angliáiból Aimerá- feátoól most váratlanuil jelentések érkeznek, hogy ’as nj alakulat sokkal pozitivabb formákban létezik már, mint hittük, hívéi vannak, sőt töíme- gei, s a régi leninista imteléktnelek, akik ntin- fösenek megelégedve Libvínov és Btalin nemaetl poMtükáijdvatt, ezrével csatlakoznak barbizoni pár ipájukhoz. Pénz .is van, újság le van, *— egyszóval az akció feörülbeMl ott áü, ahol a harmadik totemacionálJó ügye állt a háború előtti időbem fFrockij kétszer bizonyult már a kommunisták fegj-obb OTganizát-oT ának: egyszer, amikor a bábom előtt ugyancsak Párásból szervezte ® kommunistáik titkos erőit, s egyszer, amikor a ©emmiből megteremtette a vörös hadsereget. Peom csodá, ha most is villámgyors tempóban halod & szervezés s a negyedik internacionáié taeszedeimes ügye annyira megnőtt, hogy m íegyébkén toleráns francia kormány kénytelen iVolt Trockijt mint annakidején a háború {előtt í-í Mtlbani Franciaországiból. Ha a világionradaloim — az önök emberi: elégedetlenség — pefrsipnklJwápbőil nézzük a harmadik initerinaoionálió ténykedését, megérthetjük Traekijnak, az örök nyugtalannak és faltörő kosnak, elkeseredését és újrakezdését. A szovjet egyenesen túlzott mértékben polgárosodik. Éppen a napokban halottam egy elkeseredett tvoeMstánaik (nem is bim- uők, mennyien vannak a kommunistáik között) kilfakadásait a Csel jius zkin-üggyel kapcsolatban. „A szovjetet — úgymond — Jobbam érdekli ma a haijótöröttek sorsa, miilnit a vílágtforradalom. Pedig annakidején mennyire megvetették a szenzáci őhajhászást és a nap lelkesedését, amely m egész világot elöntötte Lindíbergb repülésekor. Polgári őrületnek nevezték a leírhatatlan lelkesedést, s Íme, ma Moszkva ugyanúgy fogadja a Csedtjuszkilin embereit, mint Newyork fogadta Lindbergbet 'De ennyi nem elég. Érdemrend és kitüntetés- eső hull az ügy szereplőire, U;j rendet kreálnak, a szovjetbősök rendijét, ez már csaknem ugyanaz, mint a vitézi rend Magyarországom." így kesergett a trockista, aki szerint Moszkva nem törődik többé a világ proletárjaival és csak a saját nemzeti ügyét szolgálja. EJgy jó kis üzletet a kapitalista államokkal többre becsül élvnél, eszménél, sietve lkot baráti szerződéseket. a fasiszta hatalmakkal, újfajta Prága, április 17. Marék prágai osztrák kövét levelet fntéiett a külügyminisztériumhoz, amelyben tiltakozik a Ménes-kiállítás néhány; Ausztriát és az osztrák rendszeri sértő karikatúrája és fotomoniázsa ellen. A követ szerint e képek mélyen megsértik és lealacsonyítják a mai osztrák kormányzatot és „nem alkalmasaik a két állam közötti barátságos viszony előmozdítására". A levél a karikatúrákat egyébként Ízléstelenségnek mindsiti és olyan alkotásoknak, amelyekből hiányzik miniden szatíra és művészi érték. Ma/rek a prágai Béri egyik kiépe ellen fordul, amelynek elme „Ex" és egy másik kép ellen, mely as osztrák sast gúnyolja ld. Azonkívül azt a rajzot is kifogásolja, amely a szórtál demokrata Mltnichretter kivégzésére vonatkozik. nemzeti büszkeség terebélyesedik el Orosza országban, Litvimov be alkar lépni a népszövetségibe, MoJotov részt akar venni a berlini olimpiai játékokon, az Murist ezer és ezer gazdag turistát kocsikáztat végig az orosz lukszais-szállodákiban, a 'népbiztosok tanácsának elnöke „ia szovjethaza'4 és nem a világ Az osztrák követ utal arra, hogy a kifogásolt karikatúrák és fotomontázsok az A, I, Z. és a Siimpiicus prágai baloldali képeslapokban már megjelentek és az osztrák követ annakidején ugyancsak tiltakozott közlésük ellen. A külügyminisztériumot Marék arra kéri, hogy önmaga Ítélje meg, vájjon ildomos-e ezeket a képeket kifüggeszteni és tényleg olyan művészi értéket jelentenek-e, hogy nélkülözhetetlenek. A Mánes művészegyesületet egyelőre nem értesítették as osztrák követ diplomáciai lépéséről. Mit ábrázolnak az osztrák-ellenes képek? Azok a képek, amelyeket Marék kifogásol, a következők: a katalógus 292. képe, aimeproletárjai névéiben üdvözli hivatalos táviratában a Cseljuszkin pilótáit, — egyszóval Oroszországból ügyes és realisztikus vezetés alatt hatalmas, erős világbirodalom fejlődik ki, de a világ proletárjaival] a kutya sem törődik. A szovjet óriási módom megerősödött, de amilyen mértékben erősödött otthon, olyan i lyet a prágai Frantisek Bidio rajzolt. A kép akasztóját ábrázol, amelyen férfi függ, akinek jobb keze és jobb lába vattával és kötszerekkel be van kötözve. Az akasztott ember lábánál ápolónő áll és egy orvos, mindkettőnek karján nagy vöröskereszt. Az aláírás a következő: „Hothér ur, óvatosan húzza föl az embert, mert súlyosan sebesült." A kép utalás arra a körülményre, hogy az osztrák forradalom után megsebesült embereket végeztek ki Ausztriában. A 890. számú kép a Prágába emigrált John HarilfieM fotomontázsa, amelynek cinné: „Az osztrák kétifejü sas". A raijz íkétfejü keselyűt ábrázol, amelynek egyik feje helyén Doll- fuss arcképe, másik feje helyén Fey arcképe van. A keselyű egyik lábának karmai közt FOLYTATÁS a 2- OLDAL 2, HASÁBJÁN. mértékben gyengült a kommunizmus ügye a külföldön. A kapitalista hatalmak ma bevonták a szovjetbirodalmat kisded játékaikba s a [moszkvai kormány büszkéül tetszeleg a ragyogó diplomaták hízelgő bókjainak özönében. Oroszország ma hajszálnyit sem kiilön- I bűzik a többi világhatalom lói, világpolitikája
