Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-04 / 53. (3384.) szám
1934 március 4, vasárnap. ^RMAiyviAGYARHIKIiAK Harminckét éoe folyik a nagy per Munkácsy Mihály hagyatékáért A Mtinkácsy-rokonság a diplomáciai utal is igénybe vette, hogy a francia bírósággal szemben érvényesítse igazát - A nagy magyar festő munkácsi emlékei nyomában Munkács, február végén. (Kiküldött munkatársunktól.) Tizesztendős volt Munkácsy Mihály, mikar apja, Lieb Mihály, a munkácsi sóhivatal főtisztje meghalt, öt árvája szétszóródott a világba, ki rokonok kegyelőinkenyerére, ki idegenek jószívűségére utalva. Az ökölnyi Mihályt asztalosinasnak küldték. Tizenhétéves koráig hányódik a műhelyek gyalu forgácsán és satnyul a lehaljak egészségtelen levegőjében. Hatalmas zsenijének első megnyilatkozása a tulipános ládák remek piktlírája volt. Gyors egymásutánban bontakoznak ki azonban kivételes tehetségének állomásai. A hetvenes évek már Parisban találják. hire-neve bejárja a világot 6 minden uj vászna a legnagyobb művészi esemény. 1874- ben megnősül, feleségül veszi de Mar che báró özvegyét, Papier Cecíliát. Felesége a műtörténészek és monográfusok meg világi tásábar legendás alak, aki nagy vagyonának jövedelmét arra fordítja, hogy Munkács vtól távoltartsa az élet gondjait, s minden kényelemmel körülvegye. A Munkácsy-rokon- ság azonban rideg, számító, önző, a pénzért semmitől visz- Sza nem riadó asszonynak nevezi, akit a nagy művészhez csupán anyagi érdekek fűztek. Munkácsy nák gyermekei nincsenek. Egész életében családra vágyik, de a sors megtagadja tőle az utódot. A gyermekek iránti nagy szeretete tartotta mindig vérrokonai közelségében. Képeinek gyermekmodolljei a kis Munkácsy-ivadékok. Munkácsy Mihály , 1895- ben lett beteg, a legszörnyübb kór, a paralizis progressziva áldozata. Betegsége alatt felesége féltékenyéé őrködött, nehogy rokonai férj-e közelébe jussanak. 1900 május 1-én hal meg a legnagyobb festőmester. Munkácsy végrendelete Óriási vagyont hagy hátra. Parisban két palotája, egy -bérháza van, Luxemburgban t-öbb- eaer-holdas birtoka, erdei, házai. Az ingatlanoknál sokszorosan nagyobb értéket képviselnek palotájában felhalmozott műkincsei, festményei, másolatai. Munkácsy Mihály általános örökösévé feleségét tette e végrendeletében testvéréről s annak gyermekeiről említést se tesz. A végrendelet 18984>an kelt. Munkácsy Mihály halála után tiz napra jelent meg özvegye a redaugei közjegyző előtt s átadta neki férj-e végrendeletét. A szajnai departamen-t bírósági elnöke e végrendelet alapján az özvegyet a hagyaték birtokába is helyezte. M-urká-csyné a vagyont átvette, de sem a végrendelet rendelkezéseiről nem értesítette férj-e rokonságát, sem pedig azok kérdezősködéseire nem válaszolt. Luxemburgba költözött, újra felvette a német állampolgárságot s első házasságából született leányának luxemburgi birtokán élt. Munkácsy rokonsága és a nagy per Munkácsy Mihály öt testvére közül csak Munkácsy Sándor ért meg férfikort. Budapesten lakott a s a pénzügyminisztériumban hi- vatalnokoekodott. Egyetlen gyermeke volt, Munkácsy ' Sándor miniszteri tanácsos, kinek két leánya Pöltzel Dezsőné Munkácsy Mária és Rákosi-Boross Sománé Munkácsy Emília volt- tak. Úgy Munkácsy Sándor, mint Rákosi-Bo- rossné már meghaltak s igy Munkácsy Mihály rokonságából csupán Pöltzel Dez-sőné és RákosiBoroSsné egyetlen leánya, Mária, férjezett VisnyovSzky Milánná ól. Az első pert már 1901-ben indít ott a meg Munkácsy Sándor miniszteri tanácsos Munkácsy Mihály özvegye ellen. A nagy mester unokaöccse keresetében sötét színekkel festette meg az özvegy jellemét. Kapzsi, pénzsóvár asszonynak festi, aki Munkács yt valóságos rabszolga-módon dolgoztatta s minden pénzét elszed-te. Hazugságnak bélyegzi az özvegynek azt az állítását, hogy a párisi palotát ö vette é6 rendezte be. Úgy a palotát, mint az összes berendezési tárgyakat Ch. Sedlmeyer párisi műkereskedő vásárolta másfélmillió frankért s ezen kölcsön ellenében kapta meg Munkácsy összes mestermüveire az elővételi jogot. Sedlmeyer legendás vagyont keresett a. Munkácsy-képeken s Munkácsynak is milliókat fizetett ki megvásárolt vásznaiért. Munkácsyné tehát egy garast sem költött férjére, nem is vásárolt semmit, sőt minden pénzt, amit férj-e keresett, e-lzsebelt. Munkácsy rokonságát, barátait gyűlölte s férjét valósággal elzárta a látogatók elöl. Paál Lászlót, a legnagyobb magyar tájképfestőt, aki' Munkácsynak legjobb barátja volt, elmarta a háztól, Malo- nvai Dezsőt, aki Munkácsy életrajzát irta, be sem eresztette a palotába. A rokonságnak közelharcokat kellett Munkáceynéval folytatnia, hogy néha-néha meglátogathassák bátyjukat. Bármennyire imádta is Munkácsy Sándor öcs- csét s annak két kis leányát, soha nem volt módjában nekik egy képet vagy egy vázlatot adnia, mert felesége azt. soha meg nem engedt-e. Munkácsy Mihály má-r 1895-ben beteg volt s paralizise miatt bee zárni thatatlan — mondja Munkácsy Sándor. 1898Jban irt végrendelete tehát vagy hamisítvány, vagy pedig feleségének terrorja alatt irta a már tehetetlen Munkácsy. A per magyar bíróság előtt folyt s a per tárgyát csak a. magyarországi vagyon, vagyis a hagyaték egy kis töredéke képezte. Annak dacára, hogy Franciaország a magyar bíróságnak nem adta ki az eredeti végrendeletet s igy a per legnagyobb bizonyítéka megdőlt, az özvegy százezer koronát ajánlott föl Munkácsy Sándornak a magyarországi hagyatékból. Munkácsy Sándor az egyezséget meg is kötötte, de nyomban pert indított a francia és luxemburgi bíróságok előtt a végrendelet érvénytelenítése végett. A nag-y per, aminek még ma sincs vége Harminckét esztendeje foglalkoztatja a francia és luxemburgi bíróságokat a Munkácsy Mihály hagyatékának pere, de a Munkácsy-ro- konságnak ma se sikerült Ítéletet kapnia. Közben meghalt Papier Cecília., Munkácsy Mihály özvegye is s a luxemburgi vagyon első házasságából származó leányának, Barnewitz Pál német. ezredes feleségének birtokába jutott. A luxemburgi bíróság az özvegy halála után az összes ingó és ingatlan vagyont, ami Luxemburg területén volt. átadta Ba-rnewitznének. A párisi biróság azonban a Munkáesy-rokonság keresetének beérkezése után azonnal zárlatot rendelt a hagyatéki vagyonra s a vagyon kezelésére gondnokot nevezett ki. Franciaország 1914-ben, mikor a háború kitört, — az egész Munkácsy-hagyatékot, mint német vagyont lefoglalta, a békekötés után pedig birtokba vette s Németország jóvátétel! számlájára irta. 1914-ben a pert a bíróság szüneteltette, a háború után pedig végzésileg kimondta, hogy a pert, minthogy a hagyatékot Franciaország vette birtokába s igy a per tárgya elvesztette hagyatéki jellegét, — megszünteti. Ezt a végzésit a francia biróéá-g a félpéfeséknek nem küldte meg, azok meg nyugodtan várták az érdemleges Ítéletet. A rnu-lt hónapban diplomáciai előkészítés után ment ki Pariéba a két asszony, bo-gy a, francia bíróságnál ítéletet provokáljanak. Páriában szereztek tudomást a biróság perszüntető végzéséről. A francia külügyminiszterhez fordultak s a Quai d‘0reayn szóval és Írásban emeltek kifogást Franciaország jogtalan eljárása ellen. A peres hagyaték nem német vagyon, — vitatják beadványukban. — hanem résziben csehszlovák, részben magyar állampolgárok vagyona s igy nem volt joga a francia kormánynak Munkácsy Mihály hagyatékát birtokba venni. A francia külügyminisztérium a hagyatékot igénylőket a nemzetközi bíróság elé utasította s igy nemsokára a nemzetközi biróság dönt a hagyaték sorsáról. Munkácsy ikerképei Ebből a perből a bonyodalmak egész sora fog támadni. Munkácsy Mihály párisi palotájának műkincseiből ugyanis a gondnok már néhány értékes darabot eladott, sőt nem egy Munkácsy-kép és vázlat is piacra került. A palota műkincseiről ugyan Munkácsy halála után hivatalos leltár nem készült, de az örökösök ismernek minden darabot s állításuk szerint mai értékben 12—15 millió frank értékű ingóságot foglaltak le a franciák. Munkácsy Mihály legnagyobb müveiről ikerpéldányokat is festett-. Ezeket az ikerpéldányokat sóba el nem adta. a saját gyönyörűségére tartogatta, ezeknek tehát mind a palotában kell lenniök. Azaz csak kellene lenniük, mert köztudomású, hogy több ikerfestményt már eladtak. így Kállay Tamás, magyar műgyűjtő, 1926-ban 300.000 frankért megvásárolta az Ecce homo ikerpél- dányát. 1925-ben Sedlmeyer műkereskedő is meghalt, cége feloszlott s Munkácsy Mihály remekműveinek szerzői joga visszaszállít az örökösökre. 1925 óta pedig szabadon készítik és adják ki a Műnk ács y - festmén yek másolatait. A nemzetközi biróság döntése után tehát a kártéritési perek egész légiója fog megindulni. Isten a megmondhatója, hány évig foglalkoztatja még az európai államok bír óságait a M unk ácsy-li a gy a ték. Munkács város Munkácsy- emlékei Egyetlen képe, egyetlen másolata sincs szülővárosának. Kállay Tamás felajánlotta Munkács városának az Ecce homo iker-példányát, még pedig annyi csehszlovák koronáért, ahány francia frankért vette. A városnak lett is volna hajlandósága a kép megvásárlására, de elenqedhetetlen ^ kellébe Mme. < l/l Nifrui KPÍMir Ez az uj puderalátét hosszú laboratóriumi kísérletek eredménye. Mivel hygroszkopikus anyagokat nem tartalmaz, hanem egészen uj bázison készült, a nem szép, zsíros ,,átfénylést.“ tökéletesen kizárja és az arcnak egyenletesen hamvas, matt tónust ad Pedöképessége lökéleles, a púdert ideálisan fogja, az utánpuderezést feleslegessé teszi. Egy nagy tégely ára Ki 25*— utánvét mellett. Egy kis tégely ára 7* — előre beküldött postabólyegek ••llenóben. Megrendelhetö; Áíe&aí^dca D. lucss kozmetika: intézetében, BRATISLAVA, Goethe u. US. Tel. 56 hiányzott- a vételár. így a jutányos ajánlat meddő maradt. A munkácsi városháza nagytermében áll Gönczy Lajos és Fellner Sándor remek Mun- kácSy-Szobormodellje. Ez a gyönyörű szo- borminía nyerte el a szoborpályázaton az első dijat. Munkács város anno hajdan ugyanis szobrot akart emelni nagy fiának. A szobor-alapra nagyösszegü pénzt is gyűjtöttek s a város főterén akarták fölállítani a monumentális szobormüvet. Közben azonban megszólaltak az ágyuk s a Munkácsy-Szobor rombadőlt, mielőtt állt volna. Egy szerény már vány tábla jelöli meg- a házat., ahol Munkácsy Mihály született és „innen kelt útra s uj eszményi hazát hódiba lángccs.et-e“. Ennyi és semmi több. Másodszor lopták el ugyanazt a termést Amikor a komáromi éjjeli őr arra vigyáz, hogy a tolvajok nyugodtnst „do gozzanak“ Komárom, március 3. (Saját tudósitónktól.) Nem régen volt tárgyalása néhány komáromi tolvaj ügyének. A tolvajok Messinger Béla komáromi föld birtokos magtárát huzamos időn át fosztogatták s mintegy { harminc métermázsa mákot vittek el többek kö- „ zött, azonkívül jelentékeny mennyiségű gabonát A tolvajokat a csendőrség kinyomozta s a biróság megbüntette. A mák nagy részét visszavették a kereskedőktől, akik azt jóhiszeműen vásárolták s visszaadták a tulajdonosnak, aki magtárába helyezte, uj kulcsokat csináltatott s két éjjeli őrt fogadott fel, hogy gabona- és mákraktárát őrizzék. Az éjjeli őrök azonban csakhamar letértek a becsület útjáról: négy -munkanélkülivel összebeszéltek, álkulcsokat csináltattak az eredetiek után s nekiláttak a gabonaraktár további fosztogatásának, most már teljes biztonságban. A tulajdonos azt hitte, hogy gabonája és nagymennyiségű mákja a téglagyár melletti raktárban — amely meglehetősen messze van Komáromtól — biztonságban van, mivel éjjel-nappal őrök őrzik. Hetekig hordták a tolvajok a gabonát és a mákot zsákokban, mig az éjjeli örök arra vigyáztak, hogy senki a raktár közelébe ne jöhessen, amig a tolvajok „dolgoznak". A hat ember összesen ha-rmincháromezer korona értékű gabonát, búzát, mákot vitt el a raktárból, amikor a tolvaj- lást felfedezték A tolvajok annyira értették a zsákolás módját, hogy egy „menetben" tizennyolc-busz mázsát is elemeitek. A környéki csendörség napokig nyomozta a tolvajokat, akiket végre sikerült elfogni. Meglepetést keltett, hogy mint orgazdát és felbujtót Berger Hugó fakereskedőt is elfogták s a fogházba vitték. Berger ellen az a vád, hogy ő adta a zsákokat ő biztatta fel a tolvajokat s ő közvetítette az eladást: minden mázsán húsz koronát keresett. A komáromi fogházban az az érdekes eset állott elő, hogy egyugyanazon termés miatt most már két csoport fogoly ül, az egyik csoport már elitélve, a másik, amelyik a mákot újra ellopta, vizsgálati fogságban. IGYUNK KASSAI SÖRT i 12* PRIMIIS GYÁRTJA: 16’ S<*‘ "-ORIAN BAUERNEBL es FI A r.t. KOSÍCE Földcsuszamlások a nyugati Kárpátok morvaországi oldalán Prága, március 3. A nyugati Kárpátok morvaországi oldalán az utóbbi időben földcsuszamlás történt. Drzskov község mellett egy egész nagy hegyoldal jött mozgá-ba s agyogos talaja magával vitte a hegyoldal fáit is. Ezt megelőzően Podkopná Lhota közelében fél kilométer hosszúságú domboldal csúszott le hasonlóképpen. Ezenkívül számos más helyről is jelentettek kisebb mérvű földcsuszamlásokat. A hegyoldalak megmzodulásának oka az, hogy az Alsó és Felső Becsva folyók közti területen a folyók és talajvizek alámossák az agyagos-anárgás folyópartokat, igy meglazul a domboldal alsó támasztéka s hatalmas földtömegek jönnek mozgásba. A csuszamlá sok néhol lassan, de a legtöbb helyen zuhanásszerű erővel mennek végbe. Eddig sehonnan nem jelentettek az esetekkel kapcsolatban szerencsétlenségeket.
