Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-04 / 53. (3384.) szám

10 »BireGM-MArájflR-HÍKLAg 1034 március 4. vasárnap. Sgyszerü megemlékezés Oárnay Srnö 50 éoes születési jubileuma alkalmából Kassa, március 3. Igló szülöttje Várnay Ernő, majd innen Bajára, Pestre, Pécsre ke­rült, ahonnan 1910 tálján — mint fiatal tanárt — áthelyezték Kassára, a főreáliskolához. Kassa akkor nemcsak a kultúrának, iparnak, kereskedelemnek, hanem a sportnak is cent­ruma volt, ahol pezsgő sportélet uralkodott- A KAC futballcsapata országos hírű volt, at­létái, tornászai, vivői sikert sikerre arattak még a fővárosiakkal szemben is. Kiváló egyé­niségek álltak akkor a klub élén, akik előtt hamar feltűnt a fiatal Várnay tanár kiváló sporttudása, szakértelme és nem telt bele hosszú idő, Várnayt ott láttuk — mint főtit­kárt — a KAC vezetőségében. Azóta elválaszt­hatatlanul összeforrt a KAC-al (ma is tiszte- telbeli elnöke és az egyetemes sporttal, me­lyet akkor propagált az iskolában, sajtéban, amikor azt bizony sokan rossz szemmel néz­ték. Egy budai villa zenetermében áll a világ egyik legtökéletesebb magánorgonája Schmidthauer Lajos, a komáromi származású orgonamüvész elmondja szlo- venszkói emlékeit - A „Vihar a Balatonon" megkezdte külföldi diadalutját Ott volt minden akcióban, megmozdulás­ban, ahol az igazi sport érdekeiről volt sző. Magyarország akkori fővárosi sportvezetősége hamar észrevette várnay rátermettségét és harmadfokú MLSz. bíróvá léptette elő, ami akkor nagy szó volt. Tagja volt az első kassai sportújság szerkesztőségének is, kiváló tollú embernek bizonyult. Pompás, éleslátásu cik­kei feltűnést keltettek. Társszerzőije volt több kiadott sport könyvnek. A sportirodalom te­rén kifejtett munkájának el ismeréseképpen — a dr. Takáts Menybért és dr. Bötevényi- Nagy Olivér vezetése alatt működő Kazinczy Társaság tagjává választotta. Az uj érában is az első között volt, aki küzdött a magyar sportért. Neve ismert lett Szlovenszkó- és Ruszinszkószerte. Beválasztották majd minden magyar sportfórum vezetőségébe. Mint tanár — tipikus magyar sors — arány­lag fiatalon került nyugdíjba- Az életkörülmé­nyek politikái pályára sodorták. Szent-Ivány József kassai zászlóbontásakor már mint főtit­kár dolgozott a magyar nemzeti párt érdeké­ben. Munkáját váratlan siker koronázta, mert a magyar nemzeti párt számottevő pártja lett Kassának és a hozzátartozó körzetek — Nagy- kapós, Szepsi, Bodrogköz, Szepeseég, Sáros — kiválóan lettek megszervezve. A vezetése •alatt működő kassai pártiroda sok száz csa- Iádnak szerezte meg eddig is önzetlenül az állampolgárságot, nyugdijat — tehát az exisz- teneiát és kenyeret — és igy az emhertámo- gatás, humanizmus terén nagyon sokat tett. A párt vezetősége honorálta Várnay értékes organizációs munkáját, mert két évvel ezelőtt előléptette országos pártigazgatóvá. Várnay mint ember is kiváló. Ráillik a sziv- ember elnevezése- Mint tanár neon volt kö­nyörtelen a diákokkal szemben, hanem meg-! értő, igazi pedagógus, valósággal a diákok j atyja. Szerették, tisztelték is őt. Mint párt-! igazgató — ahol csak módjában állt, segíteni! igyekezett a hozzáforduló szegény embereken.! Nem rajta múlott, hogy az irodában kopog­tató nagyszámú szegénye m bér nem jutott mind álláshoz, kenyérhez. Várnay termesze-1 tét a közvetlenség, aranyos kedély, sok opti- j mizmus jellemzi, hamar összebarátkozik és a j jó barátot szivébe fogadja. Jeles szónok. Ré- gente, gondtalanabb időkben, üléseken, el­mondott sziporkázó szellemességii humoros! beszédeire még ma is emlékeznek. E félévszázad mérföldkövénél nyugodtan tekinthet vissza a múltba: kiválóan teljesí­tette kötelességét. — E nevezetes évforduló alkalmából mi csak azt kívánjuk Várnay Er­nőnek adjon a Mindenható erőt, egészséget a további, magyar érdekeket szolgáló nehéz munkájához! Grusetzky Ferenc. Budapest, március 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Január 18-án este nagy zenei élvezetben volt részűk azoknak a magyar és külföldi rádió-hallgatóknak, akik készülékükön Budapestet fogták. Helyszíni közvetítés volt Schmidthauer Lajos orgona- művész budai villájából. Az orgonairodalom örökértékü termékeit szólaltatta meg a mű­vész zeneszobájába épített hangszerén s a csodálatos hangok szálltak, szálltak az éther szárnyain és ünnepi hangulatot teremtettek minden rádió-hallgató otthonában. Sándor Erzsi kamaraénekesnő és Pataky Kálmán operaénekes számai még fokozták a nagyszerű művészi élvezetet. A helyszíni közvetítésnek olyan nagy si­kere volt, hogy a külföldről egyire-másra jöt­tek a gratuláló és elismerő levelek. Mind­egyikben refrénként tér vissza az óhajtás, hogy Sdimidthauert újból és hamarosan hal­lani akarják, Schimádthauer Lajos művészi pályafutása a nyugatszlovenszkóiakat annyiból is inkább különösképpen érdekli, mert a férfikora de­lén levő szimpatikus mestert a családi vonatkozások és a gyermekkor ezernyi és ezernyi emléke fűzi Komárom­hoz. Szülei Komárom köztiszteletben álló patricius- családja, édesatyja az igmándi keserüviz- gyógyforrások tulajdonosa. Hogyne érdekelne bennünket egy olyan művészi pályafutás, amelynek gyökerei a mi földünkből táplál­koztak. A művészet templomában Ezért szolgált különös örömünkre az a meg­tisztelő meghívás, amelyet Schmidthauer La­jos juttatott el hozzánk. A villa, amelyben az orgo.namüvész • lakik, a Horthy Mikiós-utról nyíló Orlay-ucca végén áll, ízléses, emeletes épület. A földszinti teremben már egybegyült a kis társaság: Farkas Ferenc, a nagy jövőjű fiatal zeneszerző, Farkas Márta hegedümü- vésznőnk unokafivére, Kiss Kálmán festőmű­vész és P. Fesztby Edit alkotják rajtam kívül a meghívott társaságot. Schmidthauer Lajos a legkedvesebb, leg- szivélyesebb házigazda. Vendégszerető ottho­nában de hányszor gyűlnek össze a művészet barátai, nemcsak fővárosiak, de messze föld­ről érkezettek is, angolok, németek. Kis időnk van körülnézni a tágas zene­teremben, amelynek vöröstapétás falait gyö­nyörű festmények — a legtöbbje Kiss Kálmán alkotása — díszítik. De a teremnek beillő he­lyiségben a hatalmas orgona dominál, ez a csodálatos hangszer, amelyet a művész tervei és irányítása szerint épített 1930-ban a pécsi Angster József és fiai cég. Kassa, március 3. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Várnay Ernőt ma dél­ben lakásán fölkereste a magyar nemzeti párt, az országos kereszitényszocialista párt és a Kassai Atlétikai Club küldöttsége. A magyar nemzeti párt nevében Münster Tivadar kerü­leti elnök és dr. Halmi Béla országos alel- hök, a testvérpárt részéről Tost László he­lyettes polgármester, a Kassai Atlétikai Club részéről Szikéra Emil üdvözölte Várnay or­szágos pártigazgatót, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét az üdvözletekért. Várnay Ernő egészségi állapota egyébként örvende- fesen javul s remélhető, hogy rövidesen visz- szanyeri teljes munkaképességét. Ezernyolcszáz sípja, két manuáléja, 29 re­gisztere van a nagyszerűen megkomponált hangszernek, az egy-két magánorgona egyike, amely ma­gyar földön van. Amerikában ugyan szinte házi-hangszer az orgona, de az óvilágban ezt a luxust nem sokan bírják. Milyen imponáló ez a hangszer már méreteivel is! Öt és félmé­ter széles, négy méter magas és két méter mély. Minden regiszter rajta van, ami a mo­dern és régi literatura interpretálásához szükséges. Egy Böscndorfer-zongora s egy fisz-harmó- ndum vau még a zeneteremben a bútorzaton kívül. Érezzük, hogy a művészet templomá­ban vagyunk s ez az érzés áhítattá magaszto- sodik, amikor á művész vendégei szórakozta­tására hangszeréhez ül. Vihar a Balatonon Ez a másfél óra megrázó lelki élmény, egy csodálatos intuicióju és páratlan tech­nikájú művész magáról megfeledkezett be- lemélyedése a zenébe. Sorra kerülnek az orgona-irodalom legjele­sebbjei, a kontrapunktikus muzsikának nagy mesterei, Bach, Regner s aztán azok, akik nem annyira a több szólam játékával, mint a hangszinezéssel dolgoznak, megmutatván, hogy az orgona nemcsak a templomi áhitat feléb­resztésének hangszere, hanem mindenfajta hangulat, érzés felkeltésére alkalmas. Milyen csodálatos hangpompa ragad magával, mennyi J 1 szín, hangulat támad bennünk. Fenyvesek zú­gása, tavaszi mezők enyhe szellője, pásztor- kürt muzsikája, halk tilinkószó, egekig tor­nyosuló hullámok harsogása, a megbékélt ter­mészet harmóniája, az infernó dübörgése, az ég szerafikus zenéje csang-bong, harangok zugnak, csengetyük csilingelnek, madarak csicseregnek, a visszhang lágy akkordjai ivesz- nek el... Igen, ez az utolsó produkció volt a legin­kább lenyűgöző élmény, percekig dermedt csöndben ülünk a hatása alatt. Vihar a ma­gyar tengeren, vihar a Balatonon, ebben a műben nemcsak a kiváló előadót, hanem a dús fantáziájú, merész ötletü zeneszerzőt ismer­tük meg. A modern magyar zeneirodalomnak egyik legbec&esebb terméke ez a polifonikus zenei költemény, olyan az esztétikai hatása, mint Schiller Ha­rangok cimü költeményének. Már megindult a világsiker utján, játszották Ostendében is s nemsokára felhangzik az Óceán túlsó part­ján, az amerikai hangverseny-orgonákon is. Lehet, hogy a miagyarokra azért annyira le­nyűgöző a hatása, mert a magyar tenger életét érzik meg benne. A tihanyi visszhang a magyar bánatot sírja, a balatoni reggel a magyar tájék ragyogó szépségét tükrözi, a halászok kórusa a „Hul­lámzó Balaton tetején*1 motívumain át a ma­gyar dal szépségeit zengi, a 'viharhullámok tombolása a magyar nép sorsát dübörgi s az utolsó rész „Óh, Tihanynak riadó leánya** me­lódiájával apoteozisa a Balaton minden cso­dájának ... . Komáromi elindulás Az interjú szokványos formája helyett po­harazás közti bizalmas beszélgetés töredékei­ből építjük ki Schmidthauer művészi pálya­futásának útját, — Komáromhoz fűz gyermekkorom minden kedves emléke s művészi pályafutásom eredetét is szülővá­rosomig vezetem vissza. Tízéves gyermek voltam akkor s Molec Tiva­dar bátyám, a kiváló regens chori egy alka­lommal közel engedett az orgonához s meg­engedte, hogy próbálkozzam rajta. Milyen nagy örömöm volt, amikor egy litánián én kí­sérhettem az éneket. Komáromban érdeklőd­tem először az orgona iránt s ez az érdeklődés azóta sem szűnt meg egy pillanatra sem. — Középiskolát Kalocsán, a jezsuitáknál végeztem s itt alkalmam nyil't, hogy az orgona iránti szenvedélyemet kiélhessem. Kostyialik páter dirigálta az énekkart s megengedte, hogy a keddi diákmisén mindig én játszana. Müvésszé-érés — Hajlamom a muzsikára vonzott s az érettségi után a pesti zeneakadémiára irat­koztam be, a zeneszerzésből s a zongorából akartain képesítést szerezni. Professzorom, dr. Kössler János, a zeneszerzés és orgona tanára azonban az orgonát ajánlotta s igy je­gyeztem el magam az orgona művészetével A budapesti négyéves kurzus után a berlini Hocbschulén töltöttem egy esztendőt, majd félévig Parisban Guilmont mesternek voltam a tanítványa, akitől mendoni villájában vet- ; tem magánórákat. — Első nyilvános hangversenyem 1908-ban ■volt. a pesti Zeneakadémián. Azóta állandóan hangversenyzem. Többször játsztam külföl- < dön, Berlinben, Dortmundban, Becsben. Műn- i ellenben. Szlovenszkói emlékek t — Szlovéniákéhoz sok szép emlék fűz, nem- c csak gyermekkoréi, hanem hangversenyeké | is. Visszaemlékezem 1920. évi pozsonyi hang- ( versenyemre, amely azért volt érdekes, mert a hangversenyteremben t három orgona alkatrészeiből állítottak össze n egyet é a hangverseny céljaira. á — Szülővárosomban a Szent András-tem- h plombán játszottam minden alkalommal. Fe- lejthetetlen élményem az, 1920 március 17-én n Komáromi Katz Endrével együtt rendezett t( magyar hangversenyem. Katz Bandi barátunk u Szepesi Otthon (Zipser Heim) Tátralomnicon. Olcsó polgári penzió. Modern berendezés. Leg­kellemesebb tátrai üdülőhely. Penzió napi 45.- Ke tói. Elő- és utószezonban engedmény. Prágai Magyar Hírlap előfizetőinek külön engedmény. nemcsak elsőrendű festő, hanem igen tehet­séges hegedűs is. 1932 október végén egy má­sik fülűimmel, Szlovenszkó egyetlen művész női hegedűsével, Farkas Mártával adtunk hangversenyt. — Más sziovenszkói városban nem hang­versenyeztem. 1914-ben, a háború ©lőtt gróf Foirgách István szalánci várkastélyának vol­tam a vendége. Kitűnő orgonája volt, három nap és három éjszaka igazán ki nem fogytunk a zenéből. Ott ismerkedtem meg Konrády Lajossal, a nagy zenebarát főpappal. Lajos bácsi szívesen invitált Kassára, de az Erzsé- bet-teimplom orgonája — sajnos — művészi produkcióra nem volt alkalmas. Az orgona- művésznek nagy bajai vannak a hangszeré­vel. A legjobb harmóniában kell lenni veié, mert a különböző billentési lehetőségek, me­lyek a különféle mechanikus, pneumatikus és elektromos szerkezethői adódnak, az ideá­lis interpretálást hihetetlenül megnehezítik. Dohnányá ideálisan interpretál az egységessé kialakult Bösendorferen vagy Stenwayn. Még jobb helyzetben van a hegedűs, aki saját hangszerén gyakorolhat akár estétől reggelig. De nekünk gyakran helytelenül méretezett és gyakran rossz, a legtöbbször teljesen ismeret­len hangszerrel kell megbirkóznunk. Ezért nem juthattam el szülővárosomon és Pozso­nyon kívül más szlovenszkói városba. Az „egységes4* orgona-— Ha ezt az orgonát mindenüvé magammal vihetnem!... De ahány város, annyiféle or­gona. Az orgona megtervezése ugyanis nem­csak a gyárostól függ. Beleszól abba boldog, boldogtalan. Vannak, akik kurtára szabott testméretüket veszik alapul a méretek meg­állapításánál, mások olyan széles pedálbilleu- tyüzetet kívánnak, hogy a szélső billentyűket távcsővel kell felfedezni. Most már világ­szerte foglalkoznak azzal, hogyan lehetne egységes orgonát csinálni, de mindenkinek van magántervezete s ezzel ott voltunk, ahol vagyunk ... Schmidthauer Lajos újból az orgonánál ül. Elmerülten hallgatjuk. Illenék már elbú­csúzni, gondolom, lehet már kilenc óra is. Szomszédom a karkötő-órájára néz: — Istenem, de itt feledkeztünk. Pont éj­fél van. Hat óra úgy elrepült a művészet templomá­ban, mintha harminc perc lett volna... Társadalmi Elet # A Rozsnyói Művelődési Egyesület csütörtök este tartotta idei harmadik előadását ismét hatal­mas érdeklődés mellett. Ezt a műsort is zeneszám vezette be, majd Zsilinszky Győző püspöki erdő­mester ült a felolvasóasztalhoz és nagy szaktudás­sal, élvezetes sitlusban feldolgozott tanulmányban ismertette a növényifiziológia érdekességeit. A há­lás hallgatóság előadása végeztével lelkesen meg­tapsolta. Az egyesület műkedvelői két kis egyfel- vonásost mutattak be a rutinos műkedvelők min­den felkészültségével ,ismét derűvel, kacagással töltve meg az egész zsúfolt nézőteret. Schopp Béla, Szedlák Zoltán és Török István különösen sikerült alakításokat nyújtottak. Bájos volt a női szerep­ben Zsulkán Böske, Munka József pedig egy szé­dült szerelmes szerepét játszotta ügyesen. Végül cigányzene szórakoztatta a közönséget. E hó 8-án Kovács Gyula, a kiváló publicista fog előadást tar­tani a falukérdésről. # A kassai Keresztény Társadalmi Kör csütör­töki kulturestjén ifj. Oelsohláger Lajos építész­mérnök tartott vetített képes előadást a modern építészeti irányokról, amiket a kiváló szakember átfogó tudásával, plasztikusan és érdekesen állí­tott. hallgatósága elé és mindvégig fenn tudta tar­tani az érdeklődést mondanivalói iránt. A közön­ség a szimpatikus, nagytudásu előadást, hosszan megtapsolta előadása végeztével s a tapsokból kiju­tott a kuli ürest másik szereplőjének, Fialka Vali­nak is, aki szavalatával egészítette ki a műsort. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom