Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-06 / 54. (3385.) szám

3 I raíS?* 1 volt német szocialista vezérek ^dicshimnuszt zengenek Hitlerről Loebe után Severing • A volt miniszter könyve a marxizmus bűneiről és Hitler sikereiről Berlin, márcin® 8. Severing Károly volt német szociáldemokrata miniszter, aki Ottó 3rann mellett a régi weitnarf rendszer iegtöö- • őet emlegetett vezetője volt, a közeli na pok­lon kiadja nj könyvét a berlini UUstein kiadó­tál. A könyv a kftl- ás a belföldön bizonyára ítagy feltűnést fog kelteni, mert Severing Loe- t>e nyomdokaiba lép és elitén saját élete mun­kájút, valamint a szociáldemokráciát. A könyv írről szól, hogy miért omlott ös&ze a német ízociálderaokrácia. Severing em lékirat^zeriien Ijebizonyitja, hogy a II. interoacionálé marxis­ta redszere nem alkalmas az állam kormány­zására és ezért élesen elítéli azt. Ugyanakkor könyvében Severing rendkívül elismerően nyi­latkozik « nemzeti szocialista kormányzatról, imdynek „eredményeit a legnagyobb dicséret­tel kell illetni4*. A könyv előzményeinek története rendkívül érdekes. Severinget a weimari alkotmány bu­tusa után az uralomra kerülő nemzeti szocia­listák előbb letartóztatták és westfáliai hazá­jában többször bántalmazták is. Severing ké­sőbb megkísérelte, hogy mint épitőmunkás fog­lalkozást kapjon. Később, amikor Göring tu­domást szerzett Severing nyomoráról, interve­niált az érdekében és keresztülvitte, hogy a i sék. A Göring-féle protekció eredménye a kö­veit miniszter irodai munkával foglalkozhas- j zeljövőben megjelenő könyv lesz. M üiseBűségi magyar társadalom egyeteme ünnepelte a Hatvanéves Soldy Xört Ragyogó hereiek között le a pozsonyi jubileumi halturünnepségek Pozsony, március 5. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Lélekemelő ünnepe volt vasárnap a pozsonyi magyarságnak a Toldy Ferenc tör­ténetíróról elnevezett Toldy-Kör alapításának hatvanadik évfordulója• alkalmából. Az ese­ményekben gazdag jubiláns napról az aláb­biakban számolunk be. Vuthovich Sándor sírjánál Délelőtt. 10 órakor a Szent András-t,emelő­ben gyülekeztek a Toldy-Kör tagjai, hogy megkoszorúzzák dr. Vutkovicth Sándor tanár­nak, a Kör tulajdonképpeni megalapítójának sírját. A sírra hatalmas babérkoszorút helyez­tek el a Kör tagjai. Csendben, némán állották körüli a napfényes, ragyogó délelőtt az egy­szerű sírt, amelyben a nagyszerű alapitó földi maradványai nyugosanak immár csaknem harminc év óta. A kis csoportban ott láttuk Vutkovidh Sándor nyug. egyetemi tanárt, a megboldogult fiát, aki könnyfátyolos szemmel nézte végiig a kegyeletes aktust. Jankovics Marcell megnyitja a közgyűlést Tizenegy órakor a Kör otthonában dísz­közgyűlésre jöttek össze a tagok. A megjelen­tek sorában ott láttuk Dobránszky János nem­zetgyűlési képviselőt, dr. Koperniezky Ferenc prépostot, Jeszenák Gábor kanonokot, Mécs Lászlót, dr. Szijj Ferencet, Komárom nyugal­mazott. polgármesterét, dr. Bor ka Géza tanárt, dr. Sziklay Ferencet, Sc-hubert Tódor bank­igazgatót (Léva) stb. A terem kicsinynek bi­zonyult az ünneplő közönség befogadására. Dr, Jankovics Marcell, a Kör illusztris el nőké álhifatos csöndben nyitja meg a díszköz­gyűlést. — Ez ma nem rendes közgyűlés, — kezdte mély hatású beszédét. — alapszabályokkal, adminisztratív gondokkal, hanem áh italos magyarok gyülekezete, kik azért állottak ösz- sze, hogy szerető szívvel győzelmes sikert és hosszú életet kívánjanak valakinek, aki fiata­los tetterőiben megélte immár hatvanadik évét. Szándékosan mondtam, hogy ünnepünk valakinek szél. Hiszen úgy érezzük, közöttünk él a közszellem, a Toldy-Kör jó szelleme, mint húsból, vérből való igaz ember, kinek ma hatvanadik születése napját üljük. En magam is úgy érzem, hogy itt velem egykorú kortár- samat ünnepelem, ki derék, nemes és fiatat Ios Költői apámyalásu megnyitó-beszédéit, dr. Jankovics a következő megkapó szavakkal fejezte be: — Magyar szellemi Adj nekünk megingat­hatatlan bizalmait, mely nem enged letérést az igaz útról, sem erkölcs, se jellem, se Ízlés terén. Magyar szellem, adj nekünk tisztalá­tást, hogy meglássuk és elválasszuk a kon­kolyt, a tiszta búzától, nézetben, szóban, Írás­ban. Adj nekünk szárnyakat, hogy emelked­jünk a haladás motorjaival és a színvonal ma­gaslatáról végiglássuk, mi törpiil maradivá, selejtes porszemmé és mi emelkedik naggyá és pompássá. Magyar szellem, adj nekünk olyan nj nemzedéket, mely hiszi apái hitét és tovább adja késő unokáknak! Üdvözlések A lelkes tapssal fogadott megnyitó utáu az. üdvözlö-beszédek következtek. A kassai Kazinczy-Társaság és a Szloven- szkói Magyar Számpártok) Egyesület nevében dr. Sziklay Ferenc, a Jókai-Egyesület nevében dr. Borka Géza, a Lévai Kaszinó nevében Schubert Tódor, az Országos Magyar Dalos- szövetség nevében Rika Henrik, a pozsonyi Katolikus Kaszinó és Virágvölgyi Kaszinó ne­vében dr. Neumann Tibor, az Uránia Tudo­mányos Egyesület, nevében Homák István, a Városszépitő Egyesület képviseletében dr. Ba­csóik Kálmán, a pozsonyi Orvos- és Termé­szettudományi Egyesület részéről dr. Batiz László s a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete nevében dr. Preughy Árpád, üd­vözölte meleg szavaikkal a jubiláló Toldy- Kört. Ezután Réhorovszky Jenő szerkesztő a Prágai Magyar Hírlap üdvözletét tolmá­csolta s felolvasta Forgách Géza felelős szerkesztő­nek a szerkesztőség nevében irott üdvözlő le­velét. Majd a Pozsonyi Torna Egylet részéről dr. Prónay Aladár s a Kiskáripátok Cserkész- csapata nevében Bézay Dezső mondott üdvöz­lő szavakat, A gálántai Katolikus Kör és cser­készcsapat szónoka után általános érdeklődés közepette állott fel szólásra Mécs László, hogy a SzMKE bodrogközi kerületének üdvözletét tolmácsolja. A papköltő azzal kezdte mondani­valóját, hogy mint magánember akart eljönni a díszközgyűlésre, de elinduláskor Szabó Adorján prermcnrfcreí kanonok, lelesz háaafö­nők, a SzMKE bodrogközi elnöke lelkére kö­tötte, hogy okvetlen szólaljon fel és a® 6 ne­vében is üdvözölje a Toldy-Kört. — A bodrogközi körzet, — mondotta a köl­tő forró sikerű beszéde végén — ahol egykor Rákóczi talpasai bujdostak, üdvözli a jubiláns Toldy-Kört, amely dacára hatvan éves korá­nak, csupa élet és csupa szív nemzete iránt. Adja a jó Isten, hogy ez a Kör még sokáig virágozzék magyar szellemi életünk javára- (Nagy taips.) Ezután, a Proháezka-Kör nevében Vajlik Sándor, a Magyar Akadémikusok Köre nevé­ben ifj. ölvedi János, a Bartók Béla-Dalárda képviseletében Fizély Imre szólalt fel. Majd pedig Dubránszky János képviselő, pápai ka­marás a sárosi magyarság és szlovákság kö­zös testvéri üdvözletének adott szívből jövő szavakkal kifejezést. Majd a következők üdvözlő-leveleit és táv­iratait olvasták, fel: a Magyar Tudományos Akadémia nevében Berzeviczy Albert, a Ma­gyar Nemzeti Muzeum Országos Széchenyi- Köre nevében Jakubovits Dániel, az országos keresztényszocialista párt nevében Esterházy János, a Magyar Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége nevében dr. Törköly József, dr. Gross- schmid Géza, Jaross Andor, Hokky Károly, Fedor Miklós, a Nyitrai SzEMKE nevében dr. Gyürky, dr. Alapy Gyula, a Rozsnyói Mű­velődési Egyesület nevében Nytressy-Tichy Kálmán, a Pozsonyi Polgári Kaszinó nevében Hubert Henrik, a Szent Mártonról nevezett Egyházi Zeneegyesület nevében dr. Okómik Lajos, dr. Kumlik Emil nevében dr, Aixinger László, a Pozsonyi Keresztény Munkások Egyesülete nevében Balázsy Péter, a Corvinia nevében Szmrecsányi, Tabódy Ida (Cinkota), Deésy (Nyáregyháza), Kéthelyiné Vakots Mar­git, dr. Dobav János, a pozsonyi YMOA, a Ma­gyar Szín pártoló Egyesület nevében dr. Gom­bos József, Gallér János és dr. Bicsovszky Kázmér az Országos Dalosszövetség nevében. A diőzközgyülés további programja során Tamás főjegyző a Toldy-Kör történetéből olvasott fel érdekes részeket. Nívós előadására legközelebb még visszaté­rünk. Az emelkedett hangulata di^gközgy ülést dr. Jankóvá©* Marcell déli fél 1 órakor zárta be neme® verető, lendülete® szavakkal. Kutíurest a Primáspalota tühörtermében Hete 8 órakor a Primáspalota tükörtermé ben fényes sikerű hangversennyel egybekö­tött kulturest volt, amelyen a pozsonyi ma­gyarság szí ne-java résztvett, A termet zsúfo­lásig megtöltő közönség különösen nagy ér­deklődéssel váTta a három év óta nem hallott Méos László felléptét. A közönség első soraiban ott láttuk Pálffy Jánost, dr. Koperniczky Ferenc prépostot, dr. Bartók László m. kir. konzult, Esterházy Jánost, az országos keresztény szocialista párt elnökét, Kreilbich Károly szenátort, Dobrán- sZky János, dr. Jabloniczky János és dr. Ho- lót,a János nemzetgyűlési (képviselőket. Dr. Jankovics Marcell mély hatású beszéd­del nyitotta meg a ragyogó kulturűnnepélyt. Az ékesszólás mesterének nagyszerű előadása ismertetésére holnapi számunkban visszaté­rünk. A viharos tapssal fogadott beszed után Farkas Márta hegedümü vészn ő Németh István László karnagy' művészi kísérete mellett el­játszotta Mendelssohn hegedűversenyét. A ho­márom kör nyéki művésznő, aki Hubay tanít*, ványa, kiforrott művészettel és mély zenei átérzéssel kezeld hangszerét és méltán kiér­demelte a közönség ünneplő tapsait, Ezután Mécs László lépett fehér reverendájában * dobogóra. Az egész terem percekig tapsolt a költő megjelenésekor. Mécs bevezetőként „A kiábrándulás él-ma* radt“ cimü költeményét szavalta el és a ked­ves .hangulatú verssel, teljesen magával ra­gadta a közönséget. „A világ teremtése*1, -majd pedig „Apám emlékére** cimü költeményei könnyekig meghat,ották a hallgatóságot, majd egy' sor remek költemény következett, melyek mindegyike tapsorkánt váltat* tol * közön ségböl. Mécs egész kivételes költői egyéniség, akinek versei igazában a költő ajkain nyernek esc** dálatos hatást és értéket. A. közönség egy ér­te Imüleg megállapította, hogy Mécs László most van alkotó erejének tel* jéheu és most előadott költeményei egy is* teliáldotta tehetség alkotásai. Utána dr. Sziklay Ferenc kultunreifereas. lapunk munkatársa tartott értékes előadást * „Kisebbségi kultúráiét válsága** címmel. Elő adásának kezdetén kifejtette, hogy' a kultúra válságát éljük, mert ami ma történik világ­szerte, nem kultúra, csak civilizáció. A válság gazdasági és szellemi téren egyformán mutat- t átkozik. Hiányzik a lélek, hit, önzetlenség és Krisz­tus az emberekből. A kisebbségi sorsban lévő magyarság magám van utalva. A sorsunk: a két kezünk; elszánt, dacos jeligénk ez legyen: „Segíts magadon és Isten is megsegít !“ A kisebbségi életnek komolynak kell lennie. Higgadtan, megfon­toltan cselekedjünk. Még a balsorsot is büsz­kén kell viselnünk! Előadása végén a® apák és fiuk viszonyáról beszélt még Sziklay Fe­renc és Toldy Ferencről emlékezett meg ke­gyelettel. A nagy elismeréssel és tetszéssel fogadott előadás utáni szünetet újból Farkas Márta, rendkívül finom és temperamentumos hege* düjátéka követte. Goldmark, Hubay és Zsolt rövidebb szerzeményeivel ismét megérdemelt sikere volt a művésznőnek. Végül Mécs László „örök banalitás**, # „Munkanélküliség balladája.** és ,.Megláttam * férfit** kezdetű verseit szavalta a! olyan ha* fással, hogy a közönség nem akarta. leengedM a dobogóról. A kitünően sikerült kuktuiest fél kilenckor ért véget a utána » Polgári Kaszinó helyiségeiben 180 tét#* tékes bankett volt. amelyen a háziaszonyl teendőt dr, Áixingm Lászlóné vállalta, mag a házigazda ér. ‘Janka* rács Marcell volt, aki a* első felköszöntőt a vendégkoszornra % az össimagyarságra mondotta. Ezután dr. Neumann Tibor, dr. Lüley György* dr. Szijj Ferenc (Komárom) és dr. Holota Já= nos nemzetgyűlési képviselő mondottak po­hár köszön tőket. Végül még Mécs László szó* lalt fel és egy humoros ungvári élményét be* szélte el harsogó derültség köriben. A társasvacsora a legjobb hangulatban « késő éjszakai órákig tartotta együtt az ü»* neplő társaságot. ÜL ífi m A Ezt a Kalodonttal való rendszere® fogápolás teszi. A Kalodont habja bénától még a legkisebb hézagba is és eltávolít minden káros íisz- tátalanságot, ha a fogak mégoly szorosan is állanak egymás mellett. HaKalodontot használ, fogai egész­ségesek maradnak, mert ez Cseh­szlovákia egyetlen fogpépje, mely­ben a fogkő ellen hatásos Dr. BrSunlichrtéíe Sulforicin-Oleat van. Most a fogak igazán szépek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom