Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-21 / 67. (3398.) szám

44 március 21, szerda. r KdzcíAZPMÁfir kiviteli jutalmakat rendszeresít a román kormány ■ Közvetett valutaszabályozás Romániában ■ •ága, március 20. A kivitel megkönnyi- - érdekében Romániában is hosszabb idő la/iiácskozuak. Bukaresti hírek szerint a •m kormány exportbouok rendszerét ki- i meghonosítani, hogy azzal segítse elő vitelt. Az uj rendszer értelmében a beho- i gyakorlat a jövőben is azonos lesz a nvai sziesal és behozatali engedélyeket to­ra i« a kereskedelemügyi minisztérium riadni. Az exportőrök a jövőben is köte- : Jeepnek exportdevizáikat a Rámán Nem- Bank rendelkezésére bocsátani. Az expor- í & beszolgáltatott fizetési eszközökért erezett teljesértékü exportbonokat kap- melyeket a tőzsdén is jegyezni fognak, apooptbonok tulajdonosa jogot szerez im­portdevizák igénylésére. A Román Nemzeti Barik az exportörök által beszolgáltatott valu­ták és devizák egyrészét megtartja, hogy fize­tési kötelezettségeinek külföldön eleget te­hessen és esupán a fennmaradó részt hozza forgalomba. Emez uj rendszer következtében minden bizonnyal kereslet lesz exportbonok iránt és azok árfolyama emelkedni fog. Az ár- folyanicmelkedésböl származó haszon az ex­portőröké és igy azok anyagi helyzetét az ex­port közvetett utón föllenditi. A tervezet erősen hasonlít Englis volt cseh­szlovák pénzügyminiszter ismeretes gazdasá­gi tervezetére, amennyiben gyakorlatban az exportőr többet kap külföldi devizáiért és az importőr magasabb árfolyamon kénytelen vá­sárolni külföldi fizetési eszközöket. 'Elkészült a müzsir-rendelet rága, március 20. Beszámoltunk arról, ' a kormány rendeleti utón szabályozná i a mtizsi rproduíkeiót és a müzsirkereske- m kérdését. A miniszterelnökhöz közel- Venkov értesülés© szerint kormányrendelet még e héten megjelenik többi között a következőket fogja tartal­nrargarinsagt gyártási tilos less. mflnsfr évi kontingensét a kormány 480 er métermázsábam állapítja meg, ®t a mennyiséget a szükséghez képest 90 alékkal fölemelni, vagy csökkenteni lehet, eddigi kontingens 660000 métermázsa.) | mtizsÍrgyártó vállalatok létesítését elő­de* engedélyhez köti a rendelet, í egyes müz»trgyárak minden esztendőiben jsábtis végéig kötelesek a keneskedélem- rí minisztériumtól háuyadékmegállaipitást li, Á kereskedelemügyi minisztérium a alatok kontingenseit minden esztendőben ember 1-ig állapítja meg. Müssirt csupán a kereskedelemügyi mi- Isztérium behozatali engedélye alapján lé­ét importálni. A miizsirgyárakat a rendelet rra kötelezi, hogy belföldi nyersanyagokat olgozzauak föl. úgymint olajmagvat, mar- azsirt, tejet és tojást. Ezenkívül a miizsirgyártáshoz sertészsírt ! fel kell használni, illetve a miizsirhoz 5 zázalék mennyiségű sertészsírt kell ke- emi. A kormány illetékes szerveinek jogában áll a miizsirhoz keverendő sertészsir százalék- számát a szükséghez képest fölemelni és jó­gáiban áll a kormánynak elrendelni, hogy a miizsi rgyárak sertészsíron kívül, illetve sertészsír helyett egyéb természetes ctelzsirt keverjenek gyártmányaikhoz. Mészárosok és hentesek mii zsírt nem ár ásíthatnak és nem használhatnak föl. Míizsirt csupán olyan csomagolásban sza­bad forgalomba hozni, mely kifejezetten flöi- tünteti azokat a nyersanyagokat, melyeket a gyártás során fölhasználtak. A csomagolá­son világosan föl kell tüntetni a dátumét ánieddig a müzsir élvezhető,, Élelm i szereket ée éleim ioikkeket árusító vállalatok üzemeikben kötelesek föl tüntetni, hogy kizárólag természetes zsírral ée zsira­dékkal dolgoznak- ;■:; MUzsirt cukrászdák és sűteménykészitő vál­lalatok, valamint hasonló üzemek nem hasz­nálhatnak. A kormánynak jogában lesz olyan rendeletét kibocsátani, amelynek értelmében egyes más iparágak számára is tilos lesz a müzsir fel­használása. A rendeleíet megelőző tanácskozások során szó volt arról is. hogy müzsir után illetéket vet ki a kormány. Ezt a tervet nem lehetett megvalósítani, mert a miüzsirilleték kivetésé­hez külön törvényre lenne szükség. alutatzabályozás ét a Masat Tátra Tátraszéplak, március 20. A valut aszabályo- j d törvényt megelőző diskusszió során sok ) esett arról, hogy a csehszlovák korona tékcsökkenése határozottan föllenditi az egenforgalmat. A vitában részt vett Winter iijos, Pöstvén fürdő igazgatója is, aki annak éjén elsőnek kérte, hogy a kormány az íglis-tervezet értelmében a külföldi fürdő- indégek számára is valutakedvezményt bíz- sitson. Azóta életbelépett a devalválási tör- kiy s a külföldi valuták árfolyama húsz ázsiókkal emelkedett. Ez a körülmény ol- óbbá tette a csehszlovákiai fürdőhelyeket ( valóban megélénkítette az idegenforgal- lat. A változott helyzetet dr. Nemény Vilmos. Tátraszövetség és a Kárpátegyesület sajtó- lőadéja a következőkben ismertette: — ' devalválási törvény életbelépte óta a 'ábrában üdülő külföldiek száma örvendete- en emelkedik. Főleg Magyarországról, Ausz- riából, Németországból és Lengyelországból érkeznek nagyobb számban külföldi Tátra- átogatók. — A Tátra a devalválási törvény köret- kertében ma olcsóbb, mint a hasonló kül­földi magaslati üdülőhelyek és fürdők. — Sajnálatos, hogy különösen magyar viszonylatban még mindig igen sok körül­mény akadályozza a látogatók számának növekedését. — Magyarországról továbbra is főképpen kompenzációs alapon jöhetnek a fiirdöven- dégek és szükség lenne egy olyan uj cseh­szlovák—magyar kompenzációs egyezmény­re, amelynek értelmében legalább tizenöt millió korona állna a magyar fürdővendé­gek rendelkezésére. Legalább ennyi, kell ahhoz, hogy a magyarok ismét teljes szám­ban jöhessenek a Tátrába, Pöstyénbe s az egyéb szlovenszkói, valamint cseh- és morvaországi világfiirdökbe. Az idegenforgalom megélénkitése érdeké­ben le kellene szállítani a vizumdijat és olasz mintára olyan utazási kedvezményben kelle­ne a külföldi fürdővendégeket részesíteni, melyek értelmében azok már a fürdőbe való utazás során vasúti kedvezményt kapnának. — Ugyancsak a devalválási törvénynek tulajdonítható, hogy a belföldi közönség egy része lemondott külföldi útjairól s inkább belföldi fürdőkbe készül. — Belföldi közönség azonban sohasem pótolja a külföldi fürdővendégeket s ezért mindent el kell követni a külföldi vendé­gek megszerzése érdekében. A csehszlovák kormány feladata lenné a len­gyel kormánynál közbelépni aziránt, hogy szállítsák le a csehszlovákiai fürdőhelyekre utazó vendégek utlevélilletékét. Meg kell könnyíteni a határátlépést azok számára is, akik csupán turista-igazolvánnyal jönnek hozzánk. E cél érdekében lehetővé kell tenni, hogy Csehszlovákiából ne csak a csehszlovák turisták klubjának igazolványa alapján lehes­sen a határt átlépni, hanem egyéb, jóváha­gyott alapszabályokkal biró turistaegyesüle­tek tagsági igazolványai alapján is adjanak a hatóságok határátkelési igazolványt. — A Tátra nemzetközi viszonylatban ma már valóban olcsó. Az árak két év alatt 30—40 százalékkal estek és újabb olcsóbbo­dást a külföldiek számára a devalválás jelent. — A tátrai fürdőhelyek és idegenforgalmi vállalatok szívesen mérsékelnék a mai árakat is, de igen nagy gazdasági terheket kell visel­niük. A konjunktúra éveiben nagyszabású építési tevékenységhez kezdtek, e beruházá­sok kamatai a konjunktúra elmúltával súlyos gondot okoznak. Igen nagy a tátrai vállalatok házibéradója is. A versenyképesség fokozása érdekében adókedvezményekre és hosszú le­járatú kölcsönökre vau szükség. (ti.) Juhtenyésztés! és dohánytermelési ankét Pozsonyban Pozsony, március 20. A csehszlovákiai mező- gazdasági akadémia a üké tót tartott a szioven- szkói juhtenyésztés kérdéséről. Dr. Mácha elő­adó szerint az elmúlt esztendő során 545 millió korona értékű gyapjút, gyapjufona- lat és gyapjuárut hoztak be Csehszlovákiába. A csehszlovák köztársaság területén mintegy 200.000 darab juhbíkt dolgoznak föl. 1930-ban 84 millió korona értékű juihbőrt importáltak Csehszlovákiába. ; Ez év elején 475.174 juhot számláltak Cseh­szlovákiában. Egy év alatt a juhok szánna 10.000-rel gyara­podott. Szlovenszkón 349.676 juhot számláltak. 1930 óta szlovenszkói juhok száma 17.000-rel gyarapodott. A. juhtenyésztésből származó jöve­delem összegét 75 millió koronára becsülik. A!, vitában résztvett szónokok a juhtenyésztés problémáiról beszéltek. Fölszólalt Bafa cipőgyá­ros .is, aki úgy véli, hogy a juhtenyésztés kérdé- ■ gének a legnagyobb figyelmet kellene szentelni. A gyapjú és juhibőr iránt olyan kereslet van (Csehszlovákiában, hogy a belföldi szükséglet fedezésére 36-szór annyi juhot kellene te­nyészteni Szloyénszkón, mint amennyi a szlo­venszkói és ruszinszkól juhok száma ma ki­tesz. Az Intenzív juhtenyésztés Bafa szerint 50.000 embernek nyújtana megélhetést. A kereskedellmi és iparkamara helyiségeiben a juhtenyésztés kérdéséről folyó ankéttel egy­idejűén tanácskozás volt a szlovenszkói és ru- szinszkói dohánytermelés kérdéséről. Dr. Citíme- láf egyetemi tanár abbeli nézetének adott kife­jezést, hogy a szlovenszkói és ruszinszikói dohánytermelés­nek nagy jövője van. Dyk igazgató beszámolt a mai helyzetről és megállapította, hogy 'Csehszlovákiában az idén 10.000 hektárnyi területen termelnek dohányt. Indítványt terjesztett az illetékes tényezők elé arról, hogy az elemi csapások által okozott károk megté­rítésére alapot létesítsenek. Dr.„Stoklasa egyetemi, tanár szakelőadása után Brazák komáromi dohánygyári igazgató szólalt föli, aki abbeli kívánságának - adott kifejezést, hogy a dohánytermelés kérdésével intenziven foglalkozzanak és a termelők utánpótlásáról gond os ko d j anak. P Sohustesr volt miniszter szerint is csak nagy gazdasági egységek ellensúlyozhatják az autairkiás törekvéseket. A cseh közgazdasági egyesülőt tegnapi közgyűlésén dr. Söhuster Vencel volt kereskedelmi miniszter előadást tartott az időszerű gazdasági kérdésekről. Sclhűster vázolta Németország gazdasági hely­zetét, majd rátért a nagy gazdasági egységek és az autarkiás törekvések kérdésére. Az elő­adó. a többi között a következőket mondta: — Az autarkiás törekvések korszakában a nagy gazdasági egységek alkalmasak ahhoz, hogy túlságos megrázkódtatás és nagyobb ká­rok nélkül túléljék az autarkiás törekvések idejét. A szabadkereskedelmi folyamat kiala­kulását a legkönnyebben éppen ezek a gaz­dasági egységek segíthetik elő. A legsúlyo­sabb helyzetben természetesen az exportőr jel­legű kisállamok vannak, úgymint Csehszlová­kia; melynek igen erős exportipara van. ör­vendetes tünetnek kell tekinteni, hogy a cseh­szlovákiai közvélemény immár nem zárkózik el a gazdásági Középeurópa és a gazdasági Páneurópa eszméi elöl. Minden alkalmas hely­zetet ki kell használni ahhoz, hogy a dunai kérdés: rendezése körül folyó tárgyalások so­rán' nagyabb gazdasági -egységek létesülje­nek. □ l’eroutka átvette uj hivatalát. Dr. Pe­routka Ferenc volt kereskedelemügyi miuiazr ter, a kereskedelmügyi minisztérium osztály- főnöke, aki a Csehszlovák Nemzeti Bank fő­igazgatója lett, tegnap átvette uj hivatalát. He­lyére a kereskedelemügyi minisztériumban valószínűleg dr. Deyl miniszteri tanácsos ke­rül. □ Aláírták a cseh szlovák-jugoszláv sertés­egyezményt. A hosszú idő óta folyó osehszlo- vák-jugo szláv sertésszállitási tárgyalások’ eredménnyel befejeződtek. A csehszlovák és a jugoszláv kormány képviselői aláírták az uj sertésegyezményt, melynek értelmében a ju­goszláviai sertéseket Csehszlovákiáiba impor­tálandó menyiségének 75 százalékát olyan bi­zományosok utján hozzák forgalomba, akiket a jugoszláv exportőrök maguk választanak ki- A mennyiség 25 százalékát a csehszlovák im­portőrök szabadon vásárolhatják Jugoszláviá­ban.- , . . □ öt százalékos osztalékot fizet a Zsivno- ba.nk. A Zslvnosztenszká Banka most tartja idei mérlegülését. Ez a vezető cseh nagybank az idén is 5 százalékos, vagyis 10 koronás osz­talékot fizet részvényeseinek. □ Szabotázs az exportiparban. Malypetr mi­niszterelnök a Národni Osvobozeni értesülé­se szerint különböző külföldi csehszlovák kon.r 7-ulá tusoktól azít a jelentést kapta, hogy a de- valválási törvény életbelépte után egyes cseh­szlovákiai exportőröli áraikat 20 százalékkal fölemelték. Az exportőrök olyan áruk árát is emelték, melyeket kizáróan belföldi nyers­anyagokból állítanak elő. Néhány csehszlová­kiai gyáros arról értesítette külföldi vevőit, hogy szállítmányait a jövőben francia frank­ban. fogja számlázni. A kormány az idézett lap szerint az exportőrök eme eljárását szabo­tázsnak tekinti és minden eszközzel meg fog­ja gátolni a megokolatlam áremeléseket- Hír szerint a pénzügyminisztérium revíziós osz­tálya fölülvizsgálja több exportipari vállalat könyveit és a megokolatlan árdrágítás követ­keztében előállott nyereséget az államkincs­tár javára lefoglalják. □ A téglaipar katasztrofális éve. A csehszlo­vákiai téglaiparosok országos szervezete most tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlései} elhangzott beszámoló jelentés szerint az építési tevékenység Csehszlovákiában a minimálisra zsugorodott össze. Emiatt a téglagyárak üzemeik kapacitásának csupán 20—30 százalékát hasz­nálhatták ki. Az elmúlt esztendő a téglaipar katasztrofális évének nevezhető. Az építési te­vékenységet az a körülmény gátolta, hogy a vállalkozók nem jutottak kielégítő mennyiségű kölcsönökhöz; ugyanakkor pedig sok üresen álló lakás következtében az uj épületekben levő lakások házbére csökkent. A téglaárak annyira estek, hogy a-gyárosok igen gyakran önköltségi áron ie kénytelenek voltak áruikat forgalomba, hozni. A rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok ellenére az önköltségi árak nem csökkentek. □ Élénkül a szlovenszkói higanybányászat. Elhelyezési nehézségek és rossz árak következ­tében a szlovenszkói higanybányászat mértéké az utóbbi időben erősen csökkent. Újabban meg­egyezés létesült, melynek értelmében belföld iparvállalatok kötelezték magukat arra, hogy szükségletük 30 százalékát belföldön fedezik. Ezzel egyidejűén a higany árát fcilograinonként 55 koronáról 45 koronára leszállították. Az egyezmény életbelépte óta a szlovenszkói hi­ganybányászat megélénkült. □ Csehszlovák-holland kereskedelmi tárgya­lások. A csehszlovák kereskedelmi delegáció e hét végén Hágába utazik, ahol március 26-án megkezdik a csehszlovák-holland kereskedelmi tárgyalásokat. □ Az Érsekujvári Zsidó Hitelszövetkezet : | jubileuma. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Vasárnap tartotta hatodik rendes közgyűlé­sét az Érsekujvári Zsidó Hitelsizövetkezet, ; amely most ünnepelte fennállásának ötéves jubileumát. Ebből az alkalomból meleg ünnep­■ lésben részesítették Fuchs Ferencet, a szövet­kezet alapítóját és elnökét. A Zsidó Hitelszö­vetkezet a dekonjunktúra dacára bámulatos fejlődésnek indult. Még az elmúlt évben is közel 600.000 koronával emelkedett a betétál­, lománya­□ Nem devalválják a svájci frankot. Rern- : -bői jelentik: Musy szövetségi tanácsos, a sváj­■ ci kormány pénzügyi osztályának vezetője ■ Svájc pénzügyi politikájáról telt nyilat­■ kozatában kijelentette, hogy a kormány • nem gondol a svájci frank értékének csökken­• lésére. Svájcban nem lesz infláció, nem sza­• bályozzák a valutát, hanem kitartanak a svájci . frank jelenlegi teljes aranyfedezettel biró sta- : bilifása mellett. □ Erősen esett a román nafta ára. Buka­■ restből jelentik: Az amerikai petróleum ol- : csóbbodása következtében, valamint a piaco­■ kon mutatkozó nagyszabású kínálat folytán a ■ román nafta ára az utóbbi időben erősen vis­szament 9,

Next

/
Oldalképek
Tartalom