Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-21 / 67. (3398.) szám
44 március 21, szerda. r KdzcíAZPMÁfir kiviteli jutalmakat rendszeresít a román kormány ■ Közvetett valutaszabályozás Romániában ■ •ága, március 20. A kivitel megkönnyi- - érdekében Romániában is hosszabb idő la/iiácskozuak. Bukaresti hírek szerint a •m kormány exportbouok rendszerét ki- i meghonosítani, hogy azzal segítse elő vitelt. Az uj rendszer értelmében a beho- i gyakorlat a jövőben is azonos lesz a nvai sziesal és behozatali engedélyeket tora i« a kereskedelemügyi minisztérium riadni. Az exportőrök a jövőben is köte- : Jeepnek exportdevizáikat a Rámán Nem- Bank rendelkezésére bocsátani. Az expor- í & beszolgáltatott fizetési eszközökért erezett teljesértékü exportbonokat kap- melyeket a tőzsdén is jegyezni fognak, apooptbonok tulajdonosa jogot szerez importdevizák igénylésére. A Román Nemzeti Barik az exportörök által beszolgáltatott valuták és devizák egyrészét megtartja, hogy fizetési kötelezettségeinek külföldön eleget tehessen és esupán a fennmaradó részt hozza forgalomba. Emez uj rendszer következtében minden bizonnyal kereslet lesz exportbonok iránt és azok árfolyama emelkedni fog. Az ár- folyanicmelkedésböl származó haszon az exportőröké és igy azok anyagi helyzetét az export közvetett utón föllenditi. A tervezet erősen hasonlít Englis volt csehszlovák pénzügyminiszter ismeretes gazdasági tervezetére, amennyiben gyakorlatban az exportőr többet kap külföldi devizáiért és az importőr magasabb árfolyamon kénytelen vásárolni külföldi fizetési eszközöket. 'Elkészült a müzsir-rendelet rága, március 20. Beszámoltunk arról, ' a kormány rendeleti utón szabályozná i a mtizsi rproduíkeiót és a müzsirkereske- m kérdését. A miniszterelnökhöz közel- Venkov értesülés© szerint kormányrendelet még e héten megjelenik többi között a következőket fogja tartalnrargarinsagt gyártási tilos less. mflnsfr évi kontingensét a kormány 480 er métermázsábam állapítja meg, ®t a mennyiséget a szükséghez képest 90 alékkal fölemelni, vagy csökkenteni lehet, eddigi kontingens 660000 métermázsa.) | mtizsÍrgyártó vállalatok létesítését előde* engedélyhez köti a rendelet, í egyes müz»trgyárak minden esztendőiben jsábtis végéig kötelesek a keneskedélem- rí minisztériumtól háuyadékmegállaipitást li, Á kereskedelemügyi minisztérium a alatok kontingenseit minden esztendőben ember 1-ig állapítja meg. Müssirt csupán a kereskedelemügyi mi- Isztérium behozatali engedélye alapján léét importálni. A miizsirgyárakat a rendelet rra kötelezi, hogy belföldi nyersanyagokat olgozzauak föl. úgymint olajmagvat, mar- azsirt, tejet és tojást. Ezenkívül a miizsirgyártáshoz sertészsírt ! fel kell használni, illetve a miizsirhoz 5 zázalék mennyiségű sertészsírt kell ke- emi. A kormány illetékes szerveinek jogában áll a miizsirhoz keverendő sertészsir százalék- számát a szükséghez képest fölemelni és jógáiban áll a kormánynak elrendelni, hogy a miizsi rgyárak sertészsíron kívül, illetve sertészsír helyett egyéb természetes ctelzsirt keverjenek gyártmányaikhoz. Mészárosok és hentesek mii zsírt nem ár ásíthatnak és nem használhatnak föl. Míizsirt csupán olyan csomagolásban szabad forgalomba hozni, mely kifejezetten flöi- tünteti azokat a nyersanyagokat, melyeket a gyártás során fölhasználtak. A csomagoláson világosan föl kell tüntetni a dátumét ánieddig a müzsir élvezhető,, Élelm i szereket ée éleim ioikkeket árusító vállalatok üzemeikben kötelesek föl tüntetni, hogy kizárólag természetes zsírral ée zsiradékkal dolgoznak- ;■:; MUzsirt cukrászdák és sűteménykészitő vállalatok, valamint hasonló üzemek nem használhatnak. A kormánynak jogában lesz olyan rendeletét kibocsátani, amelynek értelmében egyes más iparágak számára is tilos lesz a müzsir felhasználása. A rendeleíet megelőző tanácskozások során szó volt arról is. hogy müzsir után illetéket vet ki a kormány. Ezt a tervet nem lehetett megvalósítani, mert a miüzsirilleték kivetéséhez külön törvényre lenne szükség. alutatzabályozás ét a Masat Tátra Tátraszéplak, március 20. A valut aszabályo- j d törvényt megelőző diskusszió során sok ) esett arról, hogy a csehszlovák korona tékcsökkenése határozottan föllenditi az egenforgalmat. A vitában részt vett Winter iijos, Pöstvén fürdő igazgatója is, aki annak éjén elsőnek kérte, hogy a kormány az íglis-tervezet értelmében a külföldi fürdő- indégek számára is valutakedvezményt bíz- sitson. Azóta életbelépett a devalválási tör- kiy s a külföldi valuták árfolyama húsz ázsiókkal emelkedett. Ez a körülmény ol- óbbá tette a csehszlovákiai fürdőhelyeket ( valóban megélénkítette az idegenforgal- lat. A változott helyzetet dr. Nemény Vilmos. Tátraszövetség és a Kárpátegyesület sajtó- lőadéja a következőkben ismertette: — ' devalválási törvény életbelépte óta a 'ábrában üdülő külföldiek száma örvendete- en emelkedik. Főleg Magyarországról, Ausz- riából, Németországból és Lengyelországból érkeznek nagyobb számban külföldi Tátra- átogatók. — A Tátra a devalválási törvény köret- kertében ma olcsóbb, mint a hasonló külföldi magaslati üdülőhelyek és fürdők. — Sajnálatos, hogy különösen magyar viszonylatban még mindig igen sok körülmény akadályozza a látogatók számának növekedését. — Magyarországról továbbra is főképpen kompenzációs alapon jöhetnek a fiirdöven- dégek és szükség lenne egy olyan uj csehszlovák—magyar kompenzációs egyezményre, amelynek értelmében legalább tizenöt millió korona állna a magyar fürdővendégek rendelkezésére. Legalább ennyi, kell ahhoz, hogy a magyarok ismét teljes számban jöhessenek a Tátrába, Pöstyénbe s az egyéb szlovenszkói, valamint cseh- és morvaországi világfiirdökbe. Az idegenforgalom megélénkitése érdekében le kellene szállítani a vizumdijat és olasz mintára olyan utazási kedvezményben kellene a külföldi fürdővendégeket részesíteni, melyek értelmében azok már a fürdőbe való utazás során vasúti kedvezményt kapnának. — Ugyancsak a devalválási törvénynek tulajdonítható, hogy a belföldi közönség egy része lemondott külföldi útjairól s inkább belföldi fürdőkbe készül. — Belföldi közönség azonban sohasem pótolja a külföldi fürdővendégeket s ezért mindent el kell követni a külföldi vendégek megszerzése érdekében. A csehszlovák kormány feladata lenné a lengyel kormánynál közbelépni aziránt, hogy szállítsák le a csehszlovákiai fürdőhelyekre utazó vendégek utlevélilletékét. Meg kell könnyíteni a határátlépést azok számára is, akik csupán turista-igazolvánnyal jönnek hozzánk. E cél érdekében lehetővé kell tenni, hogy Csehszlovákiából ne csak a csehszlovák turisták klubjának igazolványa alapján lehessen a határt átlépni, hanem egyéb, jóváhagyott alapszabályokkal biró turistaegyesületek tagsági igazolványai alapján is adjanak a hatóságok határátkelési igazolványt. — A Tátra nemzetközi viszonylatban ma már valóban olcsó. Az árak két év alatt 30—40 százalékkal estek és újabb olcsóbbodást a külföldiek számára a devalválás jelent. — A tátrai fürdőhelyek és idegenforgalmi vállalatok szívesen mérsékelnék a mai árakat is, de igen nagy gazdasági terheket kell viselniük. A konjunktúra éveiben nagyszabású építési tevékenységhez kezdtek, e beruházások kamatai a konjunktúra elmúltával súlyos gondot okoznak. Igen nagy a tátrai vállalatok házibéradója is. A versenyképesség fokozása érdekében adókedvezményekre és hosszú lejáratú kölcsönökre vau szükség. (ti.) Juhtenyésztés! és dohánytermelési ankét Pozsonyban Pozsony, március 20. A csehszlovákiai mező- gazdasági akadémia a üké tót tartott a szioven- szkói juhtenyésztés kérdéséről. Dr. Mácha előadó szerint az elmúlt esztendő során 545 millió korona értékű gyapjút, gyapjufona- lat és gyapjuárut hoztak be Csehszlovákiába. A csehszlovák köztársaság területén mintegy 200.000 darab juhbíkt dolgoznak föl. 1930-ban 84 millió korona értékű juihbőrt importáltak Csehszlovákiába. ; Ez év elején 475.174 juhot számláltak Csehszlovákiában. Egy év alatt a juhok szánna 10.000-rel gyarapodott. Szlovenszkón 349.676 juhot számláltak. 1930 óta szlovenszkói juhok száma 17.000-rel gyarapodott. A. juhtenyésztésből származó jövedelem összegét 75 millió koronára becsülik. A!, vitában résztvett szónokok a juhtenyésztés problémáiról beszéltek. Fölszólalt Bafa cipőgyáros .is, aki úgy véli, hogy a juhtenyésztés kérdé- ■ gének a legnagyobb figyelmet kellene szentelni. A gyapjú és juhibőr iránt olyan kereslet van (Csehszlovákiában, hogy a belföldi szükséglet fedezésére 36-szór annyi juhot kellene tenyészteni Szloyénszkón, mint amennyi a szlovenszkói és ruszinszkól juhok száma ma kitesz. Az Intenzív juhtenyésztés Bafa szerint 50.000 embernek nyújtana megélhetést. A kereskedellmi és iparkamara helyiségeiben a juhtenyésztés kérdéséről folyó ankéttel egyidejűén tanácskozás volt a szlovenszkói és ru- szinszkói dohánytermelés kérdéséről. Dr. Citíme- láf egyetemi tanár abbeli nézetének adott kifejezést, hogy a szlovenszkói és ruszinszikói dohánytermelésnek nagy jövője van. Dyk igazgató beszámolt a mai helyzetről és megállapította, hogy 'Csehszlovákiában az idén 10.000 hektárnyi területen termelnek dohányt. Indítványt terjesztett az illetékes tényezők elé arról, hogy az elemi csapások által okozott károk megtérítésére alapot létesítsenek. Dr.„Stoklasa egyetemi, tanár szakelőadása után Brazák komáromi dohánygyári igazgató szólalt föli, aki abbeli kívánságának - adott kifejezést, hogy a dohánytermelés kérdésével intenziven foglalkozzanak és a termelők utánpótlásáról gond os ko d j anak. P Sohustesr volt miniszter szerint is csak nagy gazdasági egységek ellensúlyozhatják az autairkiás törekvéseket. A cseh közgazdasági egyesülőt tegnapi közgyűlésén dr. Söhuster Vencel volt kereskedelmi miniszter előadást tartott az időszerű gazdasági kérdésekről. Sclhűster vázolta Németország gazdasági helyzetét, majd rátért a nagy gazdasági egységek és az autarkiás törekvések kérdésére. Az előadó. a többi között a következőket mondta: — Az autarkiás törekvések korszakában a nagy gazdasági egységek alkalmasak ahhoz, hogy túlságos megrázkódtatás és nagyobb károk nélkül túléljék az autarkiás törekvések idejét. A szabadkereskedelmi folyamat kialakulását a legkönnyebben éppen ezek a gazdasági egységek segíthetik elő. A legsúlyosabb helyzetben természetesen az exportőr jellegű kisállamok vannak, úgymint Csehszlovákia; melynek igen erős exportipara van. örvendetes tünetnek kell tekinteni, hogy a csehszlovákiai közvélemény immár nem zárkózik el a gazdásági Középeurópa és a gazdasági Páneurópa eszméi elöl. Minden alkalmas helyzetet ki kell használni ahhoz, hogy a dunai kérdés: rendezése körül folyó tárgyalások során' nagyabb gazdasági -egységek létesüljenek. □ l’eroutka átvette uj hivatalát. Dr. Peroutka Ferenc volt kereskedelemügyi miuiazr ter, a kereskedelmügyi minisztérium osztály- főnöke, aki a Csehszlovák Nemzeti Bank főigazgatója lett, tegnap átvette uj hivatalát. Helyére a kereskedelemügyi minisztériumban valószínűleg dr. Deyl miniszteri tanácsos kerül. □ Aláírták a cseh szlovák-jugoszláv sertésegyezményt. A hosszú idő óta folyó osehszlo- vák-jugo szláv sertésszállitási tárgyalások’ eredménnyel befejeződtek. A csehszlovák és a jugoszláv kormány képviselői aláírták az uj sertésegyezményt, melynek értelmében a jugoszláviai sertéseket Csehszlovákiáiba importálandó menyiségének 75 százalékát olyan bizományosok utján hozzák forgalomba, akiket a jugoszláv exportőrök maguk választanak ki- A mennyiség 25 százalékát a csehszlovák importőrök szabadon vásárolhatják Jugoszláviában.- , . . □ öt százalékos osztalékot fizet a Zsivno- ba.nk. A Zslvnosztenszká Banka most tartja idei mérlegülését. Ez a vezető cseh nagybank az idén is 5 százalékos, vagyis 10 koronás osztalékot fizet részvényeseinek. □ Szabotázs az exportiparban. Malypetr miniszterelnök a Národni Osvobozeni értesülése szerint különböző külföldi csehszlovák kon.r 7-ulá tusoktól azít a jelentést kapta, hogy a de- valválási törvény életbelépte után egyes csehszlovákiai exportőröli áraikat 20 százalékkal fölemelték. Az exportőrök olyan áruk árát is emelték, melyeket kizáróan belföldi nyersanyagokból állítanak elő. Néhány csehszlovákiai gyáros arról értesítette külföldi vevőit, hogy szállítmányait a jövőben francia frankban. fogja számlázni. A kormány az idézett lap szerint az exportőrök eme eljárását szabotázsnak tekinti és minden eszközzel meg fogja gátolni a megokolatlam áremeléseket- Hír szerint a pénzügyminisztérium revíziós osztálya fölülvizsgálja több exportipari vállalat könyveit és a megokolatlan árdrágítás következtében előállott nyereséget az államkincstár javára lefoglalják. □ A téglaipar katasztrofális éve. A csehszlovákiai téglaiparosok országos szervezete most tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlései} elhangzott beszámoló jelentés szerint az építési tevékenység Csehszlovákiában a minimálisra zsugorodott össze. Emiatt a téglagyárak üzemeik kapacitásának csupán 20—30 százalékát használhatták ki. Az elmúlt esztendő a téglaipar katasztrofális évének nevezhető. Az építési tevékenységet az a körülmény gátolta, hogy a vállalkozók nem jutottak kielégítő mennyiségű kölcsönökhöz; ugyanakkor pedig sok üresen álló lakás következtében az uj épületekben levő lakások házbére csökkent. A téglaárak annyira estek, hogy a-gyárosok igen gyakran önköltségi áron ie kénytelenek voltak áruikat forgalomba, hozni. A rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok ellenére az önköltségi árak nem csökkentek. □ Élénkül a szlovenszkói higanybányászat. Elhelyezési nehézségek és rossz árak következtében a szlovenszkói higanybányászat mértéké az utóbbi időben erősen csökkent. Újabban megegyezés létesült, melynek értelmében belföld iparvállalatok kötelezték magukat arra, hogy szükségletük 30 százalékát belföldön fedezik. Ezzel egyidejűén a higany árát fcilograinonként 55 koronáról 45 koronára leszállították. Az egyezmény életbelépte óta a szlovenszkói higanybányászat megélénkült. □ Csehszlovák-holland kereskedelmi tárgyalások. A csehszlovák kereskedelmi delegáció e hét végén Hágába utazik, ahol március 26-án megkezdik a csehszlovák-holland kereskedelmi tárgyalásokat. □ Az Érsekujvári Zsidó Hitelszövetkezet : | jubileuma. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Vasárnap tartotta hatodik rendes közgyűlését az Érsekujvári Zsidó Hitelsizövetkezet, ; amely most ünnepelte fennállásának ötéves jubileumát. Ebből az alkalomból meleg ünnep■ lésben részesítették Fuchs Ferencet, a szövetkezet alapítóját és elnökét. A Zsidó Hitelszövetkezet a dekonjunktúra dacára bámulatos fejlődésnek indult. Még az elmúlt évben is közel 600.000 koronával emelkedett a betétál, lománya□ Nem devalválják a svájci frankot. Rern- : -bői jelentik: Musy szövetségi tanácsos, a sváj■ ci kormány pénzügyi osztályának vezetője ■ Svájc pénzügyi politikájáról telt nyilat■ kozatában kijelentette, hogy a kormány • nem gondol a svájci frank értékének csökken• lésére. Svájcban nem lesz infláció, nem sza• bályozzák a valutát, hanem kitartanak a svájci . frank jelenlegi teljes aranyfedezettel biró sta- : bilifása mellett. □ Erősen esett a román nafta ára. Buka■ restből jelentik: Az amerikai petróleum ol- : csóbbodása következtében, valamint a piaco■ kon mutatkozó nagyszabású kínálat folytán a ■ román nafta ára az utóbbi időben erősen visszament 9,