Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-18 / 65. (3396.) szám

TR°«M7V\Afífc^-HrRLflr> 13 ■I , V1 j *934 márdna 18, vasárnap. SrroHÁz-Körrtv-KabTüRA Egy év alatt mindössze huszonhárom magyar könyv jelent meg Csehszlovákiában Prága, március 17. A csehszlovákiai statisztikai hivatal érde­kes adatokat tett közzé az elmúlt irodalmi esztendő termelési eredményeiről. Ezek a számok jobban világítják meg az itteni iro­dalmi életet, mint nagy kötetek, amelyek igyan a tárgyilagosság köntösében lépnek fel, le annyi retust alkalmaznak, hogy a megraj- olt portré túlzottan egyéni. A statisztikai űmutatás szerint például egyetlen magyar nyelvii tudományos mii sem jelent meg 1932-ben, rnnak ellenére, hogy se szeri, se száma azok- tak a tuományos könyveknek és kisebb irá- oknak, amelyek eredeti és forditásos alak­tan megjelentek. Cseh filológia például 25 :ötetben látott napvilágot, angol filológia hét, randa nyolc könyvvel szerepel, de magyar ilolégia csak két apróbb munkát tud fel- nutatni. Magyar tudományos irodalom tehát lem jelent meg egy egész esztendő alatt, pe- lig nevetséges volna még föltételezni is, hogy íem volna magyar tudományos iró az ország­in. Tudunk olyan kéziratokról, amelyek hosszú idő óta hiába várják a könyvalakban raló feltámadásukat, de csak ném akad ki- tdó, aki megkísérelné ezeket a fontos, a ma­gyar szellemi élet számára szinte nélkülöz- íetetlen könyvek nyomtatását és terjesztését. A statisztika továbbá arról számol be, hogy egy év leforgása alatt mindössze huszonegy magyar nyelvű eredeti irodalmi mű jelent meg és ez az egész itteni magyar könyv­termelésnek a 77.8 százalékát teszi ki. Ebből a huszonegy miből nyolc verseskötet, nény apróbb írás és a maradék regény. Szín­padi irodalom mindössze négy darabot tud felmutatni. Nem akarjuk ezeket a számada­tokat a többi kisebbség adataival összehason­lítani, de az eredélyi magyar irodalommal összemérten látjuk, milyen elhanyagolt a köz­társaságban a magyar irodalom ügye. Ugyan­ebben az évben Csehszlovákiában 164 angol, 144 német, 115 francia irodalmi könyv jelent meg. Megemlítésre méltó, hogy magyar zenei mü katalogizálását ez a statisztika egyáltalá­ban nem tartalmazza, ami annyit jelent, hogy magyar zene nem jelent meg. A más nyelvekből fordított müvek össze­állítása is tanulságos képet nyújt. Magyar nyelvből mindössze egy verskötetet és két prózai müvet fordítottak cseh, illetve szlovák nyelvre. Ezzel szemben cseh és szlovák nyelvből összesen 11 kötetet fordí­tottak magyarra, ami az összes fordítás 7.7 százalékát teszi ki. Latin nyelvből egy munkát fordítottak ma­gyarra. Angolból 179, németből 132, franciá­ból 141 müvet ültettek át cseh nyelvre. Angol, német és francia nyelven viszont csak itt-ott jelent meg egy-egy cseh könyv fordítása. n. p. Negyedik kiadását érte el Mécs László ,,Rabszolgák énekelnek“ cimii kötete Ungvár, március 17. (Ruszinszkóí szerkesktősé­günktől.) Nem igen volt még alkalmunk olyan hirt iözölni, hogy valamely szlovenszkői irodalmi mü dérte volna negyedik kidását. Annál nagyobb Jrömmel jelentjük tehát, hogy Mécs László „Rab­szolgák énekelnek" című költemények kötete — mely első megjelenésekor is irodalmi esemény­számba ment — a budapesti Atheneum kiadásában ismét megjelent. Ezzel a kötet négy kiadást ért el, ami jellemzően igazolja, hogy Méos László nemcsak mint szavaidonüvész hódította meg a magyarságot, 'de mint költő is olyan népszerűségnek örvend, hogy az Atheneum nem győzi az igényeket kelégi- teni. Mécs László nagy sikere, őszinte büszkeség­gel töltheti el a szlovenszkói és ruszinszkóí magyar­ságot. Antal Pál: Virágos versek Kassa, 1933. Különös emberek a mai fiatal poéták. Lelkűkben felötlik egy gondolat, lehet, hogy eredeti, lehet, hogy rezonancia valaki más gondolatával. Egy mondat ,egy-két sor lenne prózában, valami meg­jegyzés, mely egy igazi iró tollából véletlenül is kifolyik, észre sem veszi, — a fiatal poéta az egy­két sort nyolcba-kilencbe tördeli, lehetőleg úgy, hogy a mondat másik fele már a harmadik sorba ke­rüljön s azt hiszi, hogy ez vers. Pl. „Virágos kert az emberi szív, szeretet benne a piros rózsa. Bűn a tövis, gyűlölködés a gaz, amely a rózsát s a sze- retetet elfojtja." Ilyen gondolatot ezrével lehet ta­lálni a b kfisok emlékkönyvében, de Antal Pál új­ra felfedezte s „verset" csinált belőle igy: „Virágos kert az emberi szív, szeretet benne a piros rózsa. Bűn a tövis gyűlölködés a gaz amely a rózsát s a szere tetet elfojtja." Miért vers ez? Sokat töröm a fejem mindég, ha Ilyesmi kerül elém. Van benne ritmus, — ha a formáját nézem? Van benne uj gondolat, amely ér­demes arra, hogy egy egész oldalra való papirost elfoglaljon? Vagy egy má6ik: „A Messiást, mert testvériséget hirdetett, arcul köpték és vállaira nyomták a ke­resztet". Ez a „versben" ezt a formát kapta: A Messiást mert testvériséget hirdetett, arcul köpték, 8 vállaira nyomták a keresztet. Prózában öreg gondolat s a böjti prédikációk örök témája. Versben észrevesszük benne, hogy — *em tud poétánk, rímelni. Nem, nem * „versek" kis terjedelmét kifogásolom, Falu Tamás négy sor­ban is tud valamit mondani, ami legalább is meg­lep, mert uj, fris6, szellemes, ami, ha költői játék is, de költői. Formában és tartalomban is az. Antal Pál verseinek egy rényiik van, hogy tisz­ták, eszmeiséget keresnek a mai anyagiasságba fűlt világban s éppen azért érdemesek arra, hogy szi­gorú legyen az ember az Írójukkal szemben s rá­mutasson arra, hogy a költészet éppen olyan ko­moly, nehéz dolog gnint az életben megtalálni a szépet 8 jót 8 a szépet és jót vetéli el az, aki rossz versekben mutogatja meg másoknak azt, amit meg­látott. —yf— (*) Ér. Kenessey Kálmán előadása Komáromban. A Jókai Egyesület tavaszi előadássorozata kapcsán érdekes előadást fog tartani ma, vasárnap a Kultur- plotában dT. Kenessey Kálmán, az ógyallai meteo- rolóigiai intézet főbiztosa a csillagjóslásról. A csil­lagjóslás régi rejtélyes tudománya újra sokak ér­deklődése központjába került, erről beszél dr. Kenessey Kálmán. Mellette Bokrossy Manci zon­goraszámmal, Nagy Jenő szavalattal szerepel. (*) Kassai zeneiskolai növendékek hangver­senye Szepsiben. Tudósítónk jelenti Szépéiből: A ezepeii származású Kallue Zoltán hegedűmű­vész, Szirmai Manci, Paczedli, Gisse, GineM és Kerekes kollégáival, akik valamennyien a kas­sal zeneiskola ígéretes növendékei, maga6 szín­vonalú aeneestét rendezett a régi városháza nagytermében. Az értékes műsora hangverseny iránt igen nagy volt az érdeklődés. Kallus Zol­tán művészi játéka mint a zeneértőknél, mint a laikusoknál mély hatást keltett. (*) Prágai filmbemutatók. A Főnix-mozi „A vén gazember** cimü filmet mutatta be, Harry Baurrel a cimszereppen. Annak dacá­ra, hogy a szerep nem elég pregnáns, a ki­tűnő színész összes ismert kvalitása meg­nyilvánul és magával ragadja a közönséget. A darab menete tele van izgalmas drámai momentumokkal és végig lebilincselő. Való­színűleg ez lesz a hét legjobb filmje. — Az Adriában „A paloták királya** cimii filmet mutatták be. Ez a kedves francia film René Claire nyomdokain halad, szövegét a jótollu Kistenmackers irta. A szereplők mind jól játszanak, a zene szellemes és dallamos és a közönség szivesen fogadta az igénytelen, de mulattató újdonságot. — Egy mérnök rögesz­méje, hogy az egyik svájci gleccserből aranyat nyerhet. Dinamittal robbantja fel a hegyóriást és rögeszméjének igy lesz áldozata. Ez a tar­talma „Az aranygleccser** cimü uj filmnek, amely a szenzációt hajhásző technikai filmek sorába illeszkedik bele ügyesen. Egy hatal­mas alpesi vihar és egy lavina élénken emlé­kezetében marad a nézőnek. — Schmitzler „Libelei“ cimü darabjának filmváltozata most került itt bemutatóra. Kedves szüzsé és pom­pás színpadi játék, de Scbnitzler kora már oly nagyon letűnt, hogy alig érti meg a mai hajszolt kor embere ezeket a problémának felfújt jelentéktelenségeket.- lSport­Spanyol—portugál világbajnoksági, bajnokságok Európaszerte a vasárnap futballprogramján Szezonnyitás a déli kerületben, folytatás a nyugati zsupában Prága, március 17. A vasárnap futball- programján egyetlen nemzetekközti mérkő­zés szerepel. LISSZABONBAN Spanyolország és Portugália játszák le a világbajnokság se­lejtezőjének revansmeccsét. A spanyolok múlt heti nagy győzelme után továbbjutásuk nem kétséges. PRÁGÁBAN három I. osztályú bajnoki mérkőzés lesz. A Sparta és a Teplitzer FK-bai ' mérkőzik. A Csechie Kariin az SK Kladnót, Vrsovicén a Bohemians a brünni Zsidenicét látja vendégül. — A Slavia NÁCHODON ven­dégszerepei az ottani SK ellen. — Vasárnap már megkezdődnek a II. osztályú profiliga­meccsek is. POZSONYBAN csupán barátságos meccsek lesznek. A Donaustadt a PTE-tel, a Ligeti a Kábel SCbbal, a Vas a Törekvéssel játszik. A DÉLI KERÜLET bajnoki nyitásáról, valamint a NYUGATI ZSUPA mérkőzéseiről az elmúlt napokban részletesen beszámoltunk. ZÓLYOMBAN vasárnap a Fülek! TC ven­dégszerepei a Losonci AFC-ot legyőző ZTK ellen. BUDAPESTEN is három bajnoki meccs lesz. A Ferencváros a III. kerülettel, a Nemzeti A Bocskaival és az Újpest a Phőbusszal mérkő­zik. — KAPOSVÁROTT a Somogy a Kis­pestet, MISKOLCON az Attila a Hungáriát és Szegeden a FC a Budai Xl.-et látja vendégül. BECSBEN a bajnokság a következő párosí­tást hozza: WAC—Vienna, WSC—Donau, Austria—Adumra, Hakoah—Libertás, Rapid— Floridsdorfer AC és FC Wien—Wacker. NÉMETORSZÁGBAN az IFC Nürnbetg a Bayem Münchennel találkozik, NYUGATON a rendes bajnoki fordulók. Gól... Gól... G-ó-ó-l.J Schlosser visszaemlékezései harmincöt éves futballkarrierjére ■ Másfélezer gól 10 esztendő alatt ■ Diadalról diadalra a „Fradi" utján n. Budapest, március 17. (A P. M H- mun­katársától.) Az 1906-7 bajnoki szezónt küzdte végig először zöld-fehér dresszben Schlosser. Meg is nyerik a bajnokságot, melyet ugyan a kővetkező szeczónban a rivális MTK elhódít tőlük, de az ezután következő öt esztendőben megsza­kítás nélkül a zöld-fehéreké a büezke baj­noki óim. Ez az öt bajnoki esztendő nemzetközi vonat­kozásokban is igen gazdag a sikerekben. Az angol kupabajnokság filmlistáját, a Barnsleyt 2:1 arányban győzte le s igy végzett a Black- j burn-Rowers-sze 1 is, míg az English Wande- j rers angol válogatott amatőrcsapatot 3:0 és 8:0 arányban hengerelte le. Az angolokon kí­vül sok német, osztrák, francia, spanyol, olasz és egyéb külföldi csapatok felett aratott győ- mével tette nevét Európaszerte rettenetté. A gólkirály Az amatőr érának 1925-ben történt befeje- I jóséig az FTC 956 meccset játszott, ebből 647 mérkőzést nyert, 181-et vesztett s 128-ban dön­tetlenül végzett. Gólt adott 2538-at, kapott 977-et. Az FTC gólkirálya Slózi volt, mert a 2538 gólból 1456-ot ő rúgott. Annál jelentősebb ez a teljesítmény, mert ez a gólstatisztika az FTC 1925. évi eredményei­vel zárul, Schlosser pedig csaknem másfél­ezer gólját 1905—1915 között rúgta a zöld- fehér trikóban. Polgári egzisztencia — Életem folyása szép, normális polgári keretekben mozgott, — írja memoárjaiban Slózi. — 1908-ban fejeztem be középiskolai tanulmányaimat. A székesfővárosi vízmüvek­hez kerültem, ahol 1900-ben ideiglenes hiva­talnokká neveztek ki, majd 1911-ben kezelő- tisztnek választottak meg. Az 1912 év polgári életem legnevezetesebb eseményét hozta. Ek­kor házasodtam ugyanis. Feleségül vettem az FTC akkori kapusának, Fritz barátomnak a bugát, Elzát. 1914-ben megszületett a trónörö­kös, ifj. Schlosser Imre. Az FTC-beliek öröm­mel fogadták a hirt, mert a jövevényben lelki szemükkel máT Schlosser Il-őt látták. Ez a föltevés azonban nem vált valóra, mert Imre fiam érdeklődése az uszósport felé fordult. 1920-ban megszületett a második fiam, Nor­bert. ő már vérbeli futballista s iskolája csa­patának főerőssége és csapatkapitánya. — Komoly családapai minőségemben pol­gári elhelyezkedésem is stabilizálódott 1923-ig maradtam városi szolgálatban. Ekkor külföld­re mentem, s 1926-ig tartózkodtam távol. Ha­l zaérkezésem után az OTI-hoz kerültem, de megviselt életién tartási lehetőségemet fedez­ni nem tudtam s 1932-ben önként kértem sza­nálásomat. Életem legnehezebb esztendeje kö­vetkezett el, mígnem a székesfőváros kedvező­en intézte el reaktiválási kérvényemet A tömegek vállán Ennek a szerény polgári egszis ztenciának keretében zajlott le az 1908—1920 évek leg­népszerűbb futlba 11 istájának karrierje. — Népszerűségem a leghíresebb primadon­náéval vetélkedett, — írja. — Ez különösen kifejezésre jutott szükebb hazámban, a Fe­rencvárosban, ahol a Fradi-pálya s a tennisz- pálya közti kis uccát a köznyelv Slózi-uocának keresztelte el. — Egy nehéz válogatott meccsemen történt. A közönség izgatott szorongással figyelt. Az ellenfél vezetett, én kiegyenlitettem s erre a kedélyek kissé fölengedtek, hogy ezt ismét szorongás váltsa fel, mert az ellenfél teljesen leszorított Sziweí-lélekkel küzdöttem s a szokottnál is nagyobb hévvel játszottam, ami­kor egy kitörésemnél a halotti csönd köze­pette a BTC játékosa, Késmárky Dudus lel­kendezve kiáltotta el magát: „Na, jetzt kuimimit dér Slózi.** — Én, mintha igazat akartam volna adni neki, gólt lőttem. A közönség pedig felkapta Késmárky kiáltását, s valóságos szállóige lett belőle. — Ismeretlen rajongóim valósággal elhal­moztak ajándékokká]. Süteményeket, tortáit, cigarettát, bort garmadában küldtek. Halom- számra hozta a posta az elmaradhatatlan le­veleket is. Szobám falát rengeteg emléke dí­szíti sportkarrieremnek. Vitrinem valóságos kis gyűjteménye a különféle érmeknek s egyéb sportrelikviáknak. A képviselők 200 koronát gyűjtöttek össze s megfeettették mell­képemet, amely ma is ott díszeleg az MLSz tanácstermében. A OTT nagytermében mell­szobrom áll, amelyet plasztográffal mintáztak’ meg rólam. A lapok állandóan közölték ké­peimet, karrikaturáimat. Az 1911-iki diadalul A Fradi fénykorának s Schlosser karrierjé­nek talán csúcspontja az 1911. esztendő. Ek­kor indult egy magyar bajnokcsapat külföldi túrára, Hamburg, Bréma, Berlinen át Angliá­ba. Itt az a megtiszteltetés érte a magyar futtballt, hogy egy klubcsapat ellen a teljes angol váloga­tottat állították ki. Az angolok ugyan 4:1 arányban győzitek, dé a Fradi játéka tetszett s lekötötték a II. osztá­lyú Waking ellen, amelyet 6:3 arányban le­győzött. A mérkőzés hőse Slózi volt, aki egy--

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom