Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-17 / 64. (3395.) szám

_—__-nnr—»—■..■!" L«rj."Trriiii33ntWs3; ■„áZlKJWSE* 1964 m árcius 17, szembajt. tolikus egyház által előirt egyenlőség mellett. Az, hogy a második alelnöki állás egy pozso­nyi magyarnak jutott, semmit sem szépét ezen az eredményen, mert csaik az a jelentő­sége, hogy a magyaroknak és németeknek keresztény szeretettel juttattak egy kis mor­zsát a hatalmon lévők részére dúsan megra­kott asztalról. Vissza kell emlékeznem a Manrézában a katolikus vallásról, a katolikus egyházról hal­lott fenkölt tanokra. Fájdalommal emlékezem vissza azokra! A való élet rácától mindarra, amit ott mint vallási élet elixirjét magam­ba szívtam. És ebihez a gyászos cófolatihoz — ez a legfájdalmasabb — segitőkezeí nyújtanak egyházi férfiak is, Így a pozsonyi katolikusok legfőbb lelkipásztora, a nagyszombati apos­toli adminisztrátor ur is! Szivem minden dobbanásával érzek együtt a megpróbáltatások útját járó pozsonyi kato­likus magyarokkal és németekkel, mint bizo­nyára minden magyar és német katolikus testvérem- Velük együtt megrendülve állok én is ott, amidőn hallani vélem, miként verik he az egyházközség önkormányzatának kopor- sőszögeit. Megismétlőn magamban, amit any- nyi változatban, annyi egyházi oktatásban, magyarázatban hallottam, hogy az Isten előtt mindenki egyenlő, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagádat, hogy ne tedd másnak azt, amit nem kívánsz magadnak és önkénytele­nül vetődik föl bennem a kérdés: oui prodest, kinek használ ez? Válaszom csak az lehet: a pozsonyi magyar és német katolikusoknak nem, a pozsonyi ka­tolikusok hitéletének sem, és válaszom még feltétlenül az is, hogy a katolikus egyháznak sem. Ahonnan csak Pozsony felé tekintenek a magyarok, — meg vagyok győződve, a más vallásnak is. — lelki szolidaritást éreznek majd a súlyos megpróbáltatásoknak kitett po­zsonyi katolikus magyarokkal és sötét felhőt látnak az ősi pozsonyi várnak az égre rajzo­lódó sziluettje körül. Pedig, — amikor a Man- rézából ideérkeztem a robogó vonaton, fel­frissült érzésekkel, bizakodásra lendülő ka­tolikus magyar lélekkel, — mintha aranyos ködben Fürödnék, úgy tűnt fel előttem a vár­rom és mellette a dómfemplom karcsú tor­nya! Bismarck unokája nagy diplomáciai karrier előtt Berlin, március 16. A hivatalos lap ma közli a né­met diplomáciában történt változásokat. Perui kö­vetté Roland volt oslói követet nevezték ki, oslói követté pedig Sobmitt milánói főkonzult. Gróf Adelmann von Adelmannsfeldent kattowitzi főkon­zult brüsszeli követté nevezték ki. Bismarck Ottó herceget, a nagy kancellár uno­káját. aki eddig követségi tanácsos volt London­ban, nagykövetségi tanácsossá léptették elő. Bis­marck Ottó Berbert Bismarck volt államtitkár fia és ma 37 éves . A hivatalos megállapítás szerint 800 gép­fegyvert és 44.500 fegyvert zsákmányolt az osztrák hadsereg a szociáldemokratáktól Bécs, március 16. Az osztrák katonai közlöny hi­vatalos jelentése szerint az osztrák hadsereg az il­legális köztársasági véderőtől az osztrák harcok befejezése után 800 gépfegyvert, 44.500 modern lő­fegyvert és 2.184.000 lövedéket zsákmányolt. Az alsóausztriai tartományi hivatal tanácsosokat küldött ki minden olyan község élére, ahol eddig szociáldemokrata többség volt. 169, többnyire na­gyobb községről van szó, amelyekben a szociálde­mokraták és a nemzeti szocialisták kiválásával nem volt meg a szükséges többség. A most kine­vezett tanácsosok pótolják a régi községi tanácsot. Számukat korlátozták és az uj községi vezetőség a községek nagysága szerint 2—12 tagból áll. E tes­tületeknek kizárólag tanácsadói joguk van, míg az intézkedéseket a kormány megbízottá hozza. A római tárgyalások (Tudósítás eleje 1. oldalon.) már a villásreggeli előtt megjelent a király­nál, aki öt külön kihallgatáson fogadta. Eköz­ben megérkeztek a vendégek a villásreggeli­re. Dolifuss Mussolini és Suvioh társaságában érkezett Amikor az államférfiak gépkocsija föltűnt a királyi palota előtt, kürtszó jelezte érkezésüket. A villásreggeli alatt az olasz ki­rály hosszas beszélgetést folytatott Gömbös­sel és Dollfussa.!. Asztalbontás után minden vendég szép ajándékot kapott emlékül. Utána még egyidedg beszélgetett a király Gömbös­sel, aki azután a magyar követségre ment át s ott meghallgatta a szakelőadók jelentését. Délután félnégy órakor Gömbös Gyula bá­ró Villáin Frigyes követ kíséretében ismét elhagyta a magyar követség épületét és Mus­solinihoz ment a Palazzo Veneziába. Négy órakor megkezdődött a három miniszterelnök értekezlete. Gömbös a tárgyalásról este ke­véssel hét óra előtt érkéztt vissza. A palota előtt reá várakozó újságíróknak a következő­ket mondotta; — Az elvi kérdésekben, még pedig mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban, be­fejeztük a tárgyalásokat. A részleges tárgya­lásokat pénteken folytatjuk, azonban még nem biztos, mikor öntjük végleges formába a tárgyalások eredményét Változás a programban Róma, március 16. Gömbös Gyula mai programjában némi változás állott be. Ma délelőtt félíizenikót órakor találkozott Suvioh olasz külügyi államtitkárral, akivel hosszasan tanácskozott. Mussolinival délután folytatják a tanácskozásokat. Valószínűnek látszik, hogy a tárgyalások még nem fejeződnek be, hanem csak szombaton. Grand Pierre francia ügyvivő tegnap este udvariassági látogatást tett Dolifuss kancel­lárnál a ma Gömböst kereste fel. Románia súlyos következményektől tart Bukarest, március 16. Az Ada/verul című lap mai számában „Róma és Románk" cámen ve­zércikkben foglalkozik a római tárgyalásokkal és azt írja, hogy a tárgyalásoknak esetleges megegyezés ese­tén súlyos következményei lehetnek a kis antant, szempontjából. Nem a legkelleme­sebb megoldás lenne-, írja egyebeik között, ha Olaszország és Németország Ausztria fölötti hegemóniájáért folyó küzdelmében Mussolini győzne. Ez Jugoszlávia szempontjából tűrhe­tetlen. lenne, mert kétoldalú nyomásnak lenne kitéve. Viszont, ha a német felfogás győzne, a német uralom Csehszlovákiát kerítené be. Romániát elsősorban az érdekli, hogy kinek lesz befolyása Budapestre. A lap szerint Hit­ler sokkal előnyösebb kereskedelmi szerző­dést ajánlott fel legutóbb Magyarországnak, mint amilyet Olaszország tudna biztosítani, sőt a magyar politikai célok sikere tekinte­tében Is Hitler befolyása több kilátással ke­csegtet. Szombaton aláirlák a megállapodást Budapest, március 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A* Uj Nemze­dék Rómába kiküldött tudósítójának értesülé­se szerint tegnap megtörtént a megállapodás a három állam között s a további tárgyalások főleg a gyakorlati megoldásra vonatkoznak. A lap jó jelnek veszi, hogy a tegnapesti tárgya­lások befejezése után Gömbös feltűnően de­rűs volt és igen jó hangulatban tért vissza a magyar követségre. A megállapodások aláírá­sára a lap szerint előreláthatólag szombaton kerül sor. Német-jugossláv kereskedelmi tárgyalások Belgrád, március 16. Tegnap német kereske­delmi delegáció érkezett Belgrádiba, hogy a ju­goszláv kormánykörökkel német-jugoszláv ke­reskedelmi szerződés megkötéséről tárgyaljon. Zarnow, a német delegáció vezetője kijelentet­te, hogy a két ország érdeke olyan megegye­zést káván, amely lehető legkedvezőbb gazda­sági kapcsolatokat teremtene és hosszabb idő­re szólna. Zarnow még nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a tárgyalások folyamán politi­kai kérdések egyáltalán nem kerülnek szóba. Megbüntették a tüntető nyllaskereszteseket Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Tegnap jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy a magyarországi nyilaskereszteeek budapesti csoportja tüntető felvonulást rendezett. A rendőrség számos tün­tetőt előállított. Az előállítottak ma kerültek rendőrbiróság elé. A tüntetők közül ifj. Meskó Zoltánt, Erdődy Elek és Uj Károly hírlapírókat, valamint dr. Bozeóky Lajos helyettes közjegy­zőt — mint a tüntetés vezetőit — fejenként 100 pengő pénzbírságra Ítélték el, kilenc elő­állítottat pedig egyenként 50 pengőre büntettek meg. Az éjszaka folyamán a belvárosban újabb nyilaskeresztee tüntetés volt, amelynek során négy előállítás történt. Az előállítottak közül hárman horogkeresztes röpcédulákat, egy pedig Habsburg-elienes röpíratokat terjesztett. Mind a négyüket fejenként 10 pengő bírsággal eujtofc ták. Tegnap különben még egy H ábsburg-ellenes tüntetés volt a Vigadóban. A magyar nemzeti diákszövetség tegnap a Vigadó nagytermében március 15-i ünnepséget rendezett, amelynek so­rán néhány fiatalember a karzatról röpcédulá­kat dobott a terembe. „Nem kellenek a Habs­burgok! Éljen a független Magyarország!" kiál­tással kísérték a röpcédula dobálást a tüntető fiatalok. Mire a detektívek a tüntetőkhöz értek, azok elcsendesedtek, úgyhogy nagyobb inci­densre nem került a sor. Csupán az ünnepség végén, már távozás közben ismét abcugolták a Habsburgokat a tüntetők. Iftásodik szecefUtfcdás Jteféttp Ida: TcUtk UaldwUi — Hiszen még alig ismertük egymást, mi­kor egyszer a karácsonyról beszélgettünk és maga azt mondta, hogy szemfényvesztés az egész és legfeljebb gyerekeknek való, nem komoly embernek. . . . Micsoda kellemetlen teremtés lőhetett az az igazi Delight! —• gondolta Mary Lou ée őszintén felháborodott rajta, hogy Lorrimer össze tudja téveszteni kettőjüket. A büszke­ségét sértette a dolog. — Ezt mondtam? — felelt aztán mosolyog­va. — Azt hiszem, azért, mert akkor még Ab­ban a korban voltam, amikor kötelezőnek tart­ja az ember, hogy cinikus legyen. Azóta meg­változtam, ahogy maga is mondja •.. talán már a második gyerekkoromat élem. A lé­nyeg az, hogy karácsonykor mindig az ele­memben vagyok És ajánlom, hogy maga is tegyen le kicsit a cinizmusáról, mert édes­anyjának és nekem szükségünk lesz magára a fa di szil ősénél. Ez alól, sajnos, nem adhatok felmentést, mert a maga magassága éppen megfelelő! — és személytelen pillantással mérte végig a férfi alakját — Ráadásul pedig ma délután eljön velem és együtt választjuk ki a fát. Arzt indítványoztam, hogy innen az erdőből vágjunk kii egy fenyőit és az édesanyja beleegyezett. Az északi erdőrész úgyis tul- sürii. Hendersonnal is beszéltem a dologról (29) és 5 azit mondta, hogy egy kis ritkítás nem ártana a fáknak. Hendersou a főkertész volt. Lorrimer vállat vont. — Ahogy akarja. . bár igazán semmi ér­telme a dolognak... a karácsony is üzlet ma­napság ... csak az áruházaknak pirosbetiis ünnep. Mary Lou erélyesen ráült a saját sarkára és keményen szemébe nézett a fiúnak. — Ejhal Mondhatom, nagyon sajnálom ma­gát, Travers Lorrimer! A férfi elpirult. Beteges érzékenységében a bírálat legkisebb mértéke is megrémítette. — De mégis miért? — kérdezte zavartan. — Hát még azt sem tudja, hogy miiért? — felelte rejtélyesen a lány, ~ akkor még job­ban sajnálom magát. Édesanyja összeírta a szegény családokat, akiket karácsonykor meg szokott ajándékozni- Ezeket a holmikat itt már nekik szántuk — mutatott rá a babákra, dobokra, korcsolyákra, a rengeteg gyermek- játékra. — Élelmiszert és gyümölcsöt is kap­nak, meg ruhaneműt. És ezidén az édesanyja maga viszi be a csomagokat New-Yorkba, én pedig elkísérem; — Ránnosolygott a férfire. — Nem hiszem, hogy maga kedvesebb ajándé­kot adhatna neki karácsonyra, mintha szintén j velünk jönne! 1 Travers kényelmetlenül feszengett. — Gyűlölöm a sokadalmat... — nyögte ki — és a nyomort is... Mary Lou hirtelen talpra szökött. A szala­gok és papirdiszek tömege úgy szállongott körülötte, mint óriási, színes hópelyhek. Mindig meglehetősen hirtelen kedélyű, gyorsan fölinduló természet volt, bár rend­szerint uralkodott magán. De ma elvesztette híres önuralmát vagy szándékosan félretette az útból. Ha nem kedveli úgy meg ezt az em­bert, nem bántotta volna ennyire, hogy mit gondol. De igy igenis bántotta. Szemeinek sö­tétkékje szinte feketére vált elkeseredésében. A hangija kicsit remegett, de félreérthetetle­nül. haragosan csengett: — Szégyellem magam maga miatt, tudja? Bújjék már ki végre önmagából, Lorry és gon­doljon egyszer a többi emberre is! Legalább az anyjára gondoljon és arra,„ hogy micsoda szörnyű élete volt itt neki, maga mellett! És gondoljon a többiekre, akik épp oly megkin- zottan kerülték vissza a háborúból, mint ma­ga, ha ugyan nem jártak sokkal rosszabbul... ha nem hagyták ott a kanjukat, lábukat, a sze­müket, a testük épségét! Pedig azokat nem várta otthon ilyen anya, mint a magáé és nem pompa és szépség és kényelem várta, hanem munkanélküliség vagy a nyomorékok kórhá­za! A háborúnak ők az igazi áldozatai... Ha­sonlítsa csak össze magát velük! Maga sokat szenvedett, súlyosan megsebesült, az' idegei tönkrementek. De a keze-lába ép, még csak forradás sincs a testén. A szervezete teljesen egészséges és ha a testi állapota leromlott, arról is csak maga tehet. Vallja be. hogy már­is sokkal jobban van. mióta kezd úgy élni, j i mint a rendes ember. A viselkedésére mári aligiha talál mentséget... nincs magának más baja, mint hogy önmagába zárkózott és önző lett... punktum! A férfi hátrahőkölt, mintha mellbe ütötték volna. — Hogy gyűlöl maga engem! — suttogta őnkénytelenül. — Nem gyűlölöm magát! — kiáltotta Mary Lou. — Ha gyűlölném, nem vesződnék annyit magával! Egyszerűen eltűnnék és többé soha­se látna. De most már hetek óta itt élek a házban és beleuntam abba... abba, amit itt maga körül látok. Még ha nem is tud a szivé­vel részt venni édesanyja karácsonyi tervei­ben, legalább csináljon úgy, mintha tudna •.. nem fog megártani magának, őt pedig boldog­gá teszi vele! Lorrimer halálsápadt volt. olyan ha.lálsá- padt, hogy Mary Lou szive megfájdult bele. Csak nem ment túl a megengedett határon? . •. Mrs. Lorrimer és dr. Mathews-szel már többször beszéltek arról, hogy Lorrimernek talán jót tenne egy megrázkódtatás, talán ön­magához térítené az igazság meztelen ereje. De hogy belesápadt szegény! Végre akadoz­va megszólalt: — Azt hiszem, maga nagyon szánalmas fi­gurának tart engem. Hiszen én is tisztában vagyok vele, hogy nem jártam rosszabbul, mint a többiek, sőt talán szerencsésebb vol­tam, minit sokan közülük. De ha én „önma­gamba zárkóztam", ahogy maga mondja, ab­ban magáinak van legnagyobb része... ha nem törődtem az egészségemmel, ha nem bán­tam élek-e vagy se... az első sorban a maga hibája— (Folytatjuk.) 4 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom