Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-15 / 62. (3393.) szám

1 XIII. évf. 62. (3393) szám * CSŰtöftök ® 1934 március 15 •<r3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2. Ki A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 0. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184, SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl légi és ui március <j. a.) A történelem könyörtelen keze úgy osufolta össze az utolsó évtizedekben a ma- gya-r nemzet sorsát formáló eseményeket, íogy a tizenkilencedik század nagy gondolato­kat kipattantó és hősies akarásokat kirobban­tó évei, melyek rányomták nagyapáink és apá­ink minden gondolatára és cselekedetére a maguk pecsétjét, ránk, a fiukra a letisztult btörténelmi távlat éles vonalaival, mint a messze múlt eseményei hatnak. Alig van ■azonban a magyar történelmi multinak olyan -eseménye, mely a magyar utódokat, legyenek azok ma bármely ország polgárai, a vissza­emlékezés és lelkesedés eszmei közösségéibe tudja úgy olvasztani, mint 1848 március fő­ének évfordulója. Azok az esoméik, melyek magyar vonatko- tósJbam ezen a napon lettek a magyar közélet ős a magyar társadalom alappillérei, a világon még ma is frissen ható erők, melyek az élet, nemzeti és emberi lehetőségeit egyensúlyban tartják. S ott, ahol a tizenkilencedik század forradalmi eszméit u>j formák és gondolatok Jegyében az összesség érdekében intézménye­den szabályozták, erre csak azért volt szükség, ínért a gazdasági és politikai élet fejlődése ezen eszmék anyagi kihasználáséval eltért a hármas alapgondolat vezérirányálból. A mo­dernül értelmezett szabadság, testvériség és egyenlőség olyan szellemi hatóerők, melye­ket lehet egy közösség érdekéiben egyidőre gyakorlatilag korlátozni, de mozgató, az életet befolyásoló és a társadalmi fejlődést bizto­sé ló fluidumukra mindenkor szükség lesz. Van sokat jelentő jelképes értelem abban ífc történelmi véletlenben, hogy az 1848-as már­ciusi ifjúság éppen a tavasz első, rügyfakasz­tó hónapjában tudott merni és cselekedni. A természet örök körforgásának erőket elraktá­rozó tele után, a pattanásig feszült tétlenség, mozdulatlanság egyszerre tettekbe megy át: itt rügy fakad, ott fűszál indul s nyomában fesJÖ életre ragyog a tavaszi napsugár. Az em­ber, a természet örök függvénye sem tud so­ha szabadulni az életerők ezen törvényszerű­ségéitől. 1848. március 15-én robbantotta élet­re a fejlődés visszatartott erőit és vitte ki a tavasz napsugarába a minden magyart em­berré tevő gondolatot. A csehszlovák magyarság, mint kisebbségi nemzet tizenhatodszor áll meg egy pillanatra ennél a történelmi jelentőségű évfordulónál, hogy emlékezzék azokra az ősökre, akik akkor a Duna partján előbbre lendítették a magyar történelem szekerét. De ez a megállás nem szolgált és nem szolgálhat ma sem egyedül az ősök emlékének, mert a márciusi eszméket lehet, sőt kell, kisebbségi sorsban is ápolni és belőlük erőt meríteni. Az 1848-as márciusi ifjak tanítása és példája olyan erkölcsi érté­keket rejt magában, mely nálunk is felhasz­nálható. A szabadság gondolata megtermékenyíti azt a harcot is, melyet a magyar nemzeti kisebb­ség vív jogaiért, kitartást és bizalmat fakaszt- Az egyenlőség gondolata is harcos értelmű ré­szünkre, mert jogos kívánságunk, hogy az ál­lam törvényeiben biztosított egyenlőség a gya­korlatban is mindenütt érvényre jusson. De az egyenlőség egyben azt is parancsolja, hogy a nemzeti kisebbségi társadalomban is való­sítsuk meg az egyenlőség ideálját ott, ahol még ezt nem tudtuk elérni, A testvériség gon­dolata befelé nemzettársaink felé a gyakor­latban egyszerűén életfeltételünk. A márciusi ifjúság lendülete és muukakészsóge pedig if- juságunknak szolgáljon például, mely vállalja A világ érdeklődve ügyeli a római konferenciái Az olasz fővárosban ■ a dunai gazdasági tér kibővítéséről folynak a tárgyalások Mussolini, Gömbös és Dollfuss első megbeszélései • A német nagy­követ meglátogatta a magyar miniszterelnököt ■ Bethlen István cikke a római napok jelentőségéről ■ Nincsen sző biokaiakitásról Nemül német külügyminiszter it ellátogat Rámába T R ó m &, március 14. Miután Dollfuss osz­trák kvacftTár kedden este szintén megérke­zett Rómába, a hármas miniszterelnöki ta­nácskozások szerdán délelőtt megkezdődtek. Dollfuss kancellár délelőtt tizenegy órakor meglátogatta Gömbös Gyula magyar minisz­terelnököt a római magyar követségen s a két államférfi közel egy óra hosszat tárgyalt. Dollfuss ezután a Palazzo Veheziába meut, ahol Mussolini vei találkozott. Déli egy órakor Cliigi herceg, a máltai lovagrend nagyimes^ tere adott ebédet Dollfuss és Gömbös tisztele­tére. A két miniszterelnök délután a tor-ti- quinfoi lovasiskola mutatványait szemlélte meg. Este Mussolini ad vacsorát és rendez fogadtatást tiszteletűkre. Erre az estélyre a római diplomáciai kart teljes számban meg­hívták. Gömbös a pápánál Róma, március 14. Gömbös Gyula minisz­terelnököt tegnap este hét órakor a pápa ün­nepélyes magánkihal Iga fáson fogadta. A ma­gyar miniszterelnök kíséretében volt a vati­káni magyar követ és Luttor követségi taná­Budapest, március 14. (Budapesti szer-1 készt ősegünk telefon jelentése.) A mai buda­pesti sajtó oldalakon keresztül foglalkozik a római tárgyalásokkal. A Pesti Hírlap Rómába kiküldött tudósitó­jának jelentése alapján közli, hogy a római tárgyalások során természetesen nagy szerepet játszik a politika. Ezt nem lehet letagadni — írja a lap — még ha a tárgyaló felek külön kihangsúlyozzák is azt, hogy csupán gazdasági kérdések meg­oldását keresik. A politikai és gazdasági érdekek a mai világban szervesen összeol­vadnak. Forma szerinti politikai megálla­podásra, szövetségi szerződésekre nincsen szükség, hiszen a három állam együttmü­é& a jövőben is vállalni akarja a társadalom- építés munkáját. 1848 márciusának eszméit sokan idejétmúlt­nak gondolják, akik a társadalom-építés mai uj. sok irányban szélsőséges elveivel rokon­szenveznek. Kétségtelen, hogy 1848 óta majd két emberöltő van mögöttünk. Kém lehet a történelem óramutatóját egyszerűen fissza­esős. A pápai kihallgatás feltűnő hosszú ideig tartott s utána, a pápa megáldó*' Gömböst kíséretével és nemzetével együtt. A hivatalos olasz álláspont Róma, március 14. A Popolo di Roma cí­mű lap mái számában nagy cikkben foglalko­zik a mégyar-osztrák-ölasz államférfiak római találkozójával. A cikk egyebek között megál­lapítja, hogy az utóbbi, időben az olasz politi­ka ellen valóságos támadó hadjárat indult meg. így a legutóbb Olaszországot azzal vádol­ták meg, hogy fenn akarja tartani az ellensé­ges viszonyt, a kásán tant államaival. Aki azon­ban ezt hiszi Olaszországról, az téved, — Ír­ja a lap. — Olaszország Ausztriával és Ma­gyarországgal a gazdasági kapcsolatokat azért akarja, megjavítaná, hogy ezzel olyan bázist teremtsen, melyhez azután más; államok is csatlakozhatnak. Magyarországról szólva a lap megjegyzi, hogy Magyarország nemcsak Olasz­ország felé nyújtott baráti jobbot, hanem nem­régiben Németország és Svájc felé is, amely két állam Magyar országgal széleskörű gazda­sági egyezményt kötött. ködösét az ilyen szövetségnél sokkal job­ban biztosítja az érdekek közössége és az együttműködés szükségessége. A közös politikai ut követését azok az álla­mok kényszerít ették Magyar országra, ame­lyek a legyőzött államoktól a szövetségi szer­ződések kötésének jogát megtagadják. Csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a Balkán-paktumhoz vagy a kbantanthoz ha­sonló megálapodást fognak Rómában alá­írni. De csalódnak azok is, akik az osztrák- magyar vámunió megkötését várják. Ennek a ivámuniónak a sorsa már eldőlt Doil- fuss budapesti látogatása alkalmával. Köztu­domású, hogy Dollfuss agrár pártbiveire való tekintettel idegenkedik ettől a megoldástól. igazítani. De el kell ismernünk, hogy’ a mi kisebbségi helyzetünkben a márciusi ideálok nekünk továbbra is ideálok maradtak, mélyek megvalósulásáért tekintet nélkül a történe­lem óramutatójára, harcolnunk kell. Van benne felemelő, hogy így haji halunk j zászlót 1848 március idusának emléke elölt. I A római tárgyalások kiindulási pontja Mus­solininak ismeretes memoranduma, amely kétoldalú szerződések kötésével igyekszik előmozdítani a Dunavölgye gazdasági föllen­dülését. Arról van szó, hogy a három állam gazda­sági téren annyi előnyt nyújtson egymás­nak, amennyi csak lehetséges. Mussolini gazdaságilag meg akarja erősítem Ausztriái és Magyarországot. Ausztriát azért, hogy sikeresen tudjon ellenáilani azAnschlues kisértésének, Magyarországot pedig azért, hogy megszabaduljon a kisantant-á 11 amok gazdasági nyomásától és olyan politikai té­nyező lehessen a Duna völgyében, amely Olaszországra támaszkodva komoly egyen­súlya legyén a kisantant-hatalmak túl lengé­sének. A politika ebben van. Bethlen István gráf rikke a Pesti Sfepléisn A Pesti Napló „A nemzetközi politika egy éve és a római találkozó** címen többoldalas cikket közöl gróf Bethlen István volt minisz­terelnöktől. A volt miniszterelnök cikke ele­jén a múlt év nemzetközi politikai esemé­nyeit fejtegeti, majd arra a következtetésre jut, hogy az osztrák forradalmi események után Ausztriában három hatalmi érdek ütkö­zött össze; a német, franeia-kisantont és az olasz érdek. Ezek után a nagyhatalmakat Ma­gyarország magatartása azért érdekli, mert csak Magyarország segítségével lehet Ausz­triát az Anschlusstői távoJtaríani és fordítva, Magyarország magatartásától függ, hogy Ausztria Németországhoz kiván-e csatlakozni. Ha Magyarország e kérdésben nemzeti jogai­nak kielégítése nélkül vállalna szerepet, a nagyhatalmak részéről örömmel üdvözölnék ezt. de abban a percben megszűnik minden érdekük, hogy Magyarország nemzeti aspirá­cióit kielégítsék. Kern lehet tehát szó arról, hogy Magyarország az osztrák problémára vo­natkozólag a jelen pillanatban állást fog­laljon. A rőarras tanácskozások belső értelme A volt. miniszterelnök ezután a legitimisták utóbbi felélénkült akciójával foglalkozik s ki­jelenti. hogy nem *'rli a legitimisták legutóbbi mozgolódását, mert a mai viszonyok között a restaurációt kére-*aUilvinni nem lehet, a ró­Mit ir a magyar sajtó a római tanácskozásokról?

Next

/
Oldalképek
Tartalom