Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-15 / 62. (3393.) szám
1 XIII. évf. 62. (3393) szám * CSŰtöftök ® 1934 március 15 •<r3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2. Ki A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 0. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184, SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl légi és ui március <j. a.) A történelem könyörtelen keze úgy osufolta össze az utolsó évtizedekben a ma- gya-r nemzet sorsát formáló eseményeket, íogy a tizenkilencedik század nagy gondolatokat kipattantó és hősies akarásokat kirobbantó évei, melyek rányomták nagyapáink és apáink minden gondolatára és cselekedetére a maguk pecsétjét, ránk, a fiukra a letisztult btörténelmi távlat éles vonalaival, mint a messze múlt eseményei hatnak. Alig van ■azonban a magyar történelmi multinak olyan -eseménye, mely a magyar utódokat, legyenek azok ma bármely ország polgárai, a visszaemlékezés és lelkesedés eszmei közösségéibe tudja úgy olvasztani, mint 1848 március főének évfordulója. Azok az esoméik, melyek magyar vonatko- tósJbam ezen a napon lettek a magyar közélet ős a magyar társadalom alappillérei, a világon még ma is frissen ható erők, melyek az élet, nemzeti és emberi lehetőségeit egyensúlyban tartják. S ott, ahol a tizenkilencedik század forradalmi eszméit u>j formák és gondolatok Jegyében az összesség érdekében intézményeden szabályozták, erre csak azért volt szükség, ínért a gazdasági és politikai élet fejlődése ezen eszmék anyagi kihasználáséval eltért a hármas alapgondolat vezérirányálból. A modernül értelmezett szabadság, testvériség és egyenlőség olyan szellemi hatóerők, melyeket lehet egy közösség érdekéiben egyidőre gyakorlatilag korlátozni, de mozgató, az életet befolyásoló és a társadalmi fejlődést biztosé ló fluidumukra mindenkor szükség lesz. Van sokat jelentő jelképes értelem abban ífc történelmi véletlenben, hogy az 1848-as márciusi ifjúság éppen a tavasz első, rügyfakasztó hónapjában tudott merni és cselekedni. A természet örök körforgásának erőket elraktározó tele után, a pattanásig feszült tétlenség, mozdulatlanság egyszerre tettekbe megy át: itt rügy fakad, ott fűszál indul s nyomában fesJÖ életre ragyog a tavaszi napsugár. Az ember, a természet örök függvénye sem tud soha szabadulni az életerők ezen törvényszerűségéitől. 1848. március 15-én robbantotta életre a fejlődés visszatartott erőit és vitte ki a tavasz napsugarába a minden magyart emberré tevő gondolatot. A csehszlovák magyarság, mint kisebbségi nemzet tizenhatodszor áll meg egy pillanatra ennél a történelmi jelentőségű évfordulónál, hogy emlékezzék azokra az ősökre, akik akkor a Duna partján előbbre lendítették a magyar történelem szekerét. De ez a megállás nem szolgált és nem szolgálhat ma sem egyedül az ősök emlékének, mert a márciusi eszméket lehet, sőt kell, kisebbségi sorsban is ápolni és belőlük erőt meríteni. Az 1848-as márciusi ifjak tanítása és példája olyan erkölcsi értékeket rejt magában, mely nálunk is felhasználható. A szabadság gondolata megtermékenyíti azt a harcot is, melyet a magyar nemzeti kisebbség vív jogaiért, kitartást és bizalmat fakaszt- Az egyenlőség gondolata is harcos értelmű részünkre, mert jogos kívánságunk, hogy az állam törvényeiben biztosított egyenlőség a gyakorlatban is mindenütt érvényre jusson. De az egyenlőség egyben azt is parancsolja, hogy a nemzeti kisebbségi társadalomban is valósítsuk meg az egyenlőség ideálját ott, ahol még ezt nem tudtuk elérni, A testvériség gondolata befelé nemzettársaink felé a gyakorlatban egyszerűén életfeltételünk. A márciusi ifjúság lendülete és muukakészsóge pedig if- juságunknak szolgáljon például, mely vállalja A világ érdeklődve ügyeli a római konferenciái Az olasz fővárosban ■ a dunai gazdasági tér kibővítéséről folynak a tárgyalások Mussolini, Gömbös és Dollfuss első megbeszélései • A német nagykövet meglátogatta a magyar miniszterelnököt ■ Bethlen István cikke a római napok jelentőségéről ■ Nincsen sző biokaiakitásról Nemül német külügyminiszter it ellátogat Rámába T R ó m &, március 14. Miután Dollfuss osztrák kvacftTár kedden este szintén megérkezett Rómába, a hármas miniszterelnöki tanácskozások szerdán délelőtt megkezdődtek. Dollfuss kancellár délelőtt tizenegy órakor meglátogatta Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt a római magyar követségen s a két államférfi közel egy óra hosszat tárgyalt. Dollfuss ezután a Palazzo Veheziába meut, ahol Mussolini vei találkozott. Déli egy órakor Cliigi herceg, a máltai lovagrend nagyimes^ tere adott ebédet Dollfuss és Gömbös tiszteletére. A két miniszterelnök délután a tor-ti- quinfoi lovasiskola mutatványait szemlélte meg. Este Mussolini ad vacsorát és rendez fogadtatást tiszteletűkre. Erre az estélyre a római diplomáciai kart teljes számban meghívták. Gömbös a pápánál Róma, március 14. Gömbös Gyula miniszterelnököt tegnap este hét órakor a pápa ünnepélyes magánkihal Iga fáson fogadta. A magyar miniszterelnök kíséretében volt a vatikáni magyar követ és Luttor követségi tanáBudapest, március 14. (Budapesti szer-1 készt ősegünk telefon jelentése.) A mai budapesti sajtó oldalakon keresztül foglalkozik a római tárgyalásokkal. A Pesti Hírlap Rómába kiküldött tudósitójának jelentése alapján közli, hogy a római tárgyalások során természetesen nagy szerepet játszik a politika. Ezt nem lehet letagadni — írja a lap — még ha a tárgyaló felek külön kihangsúlyozzák is azt, hogy csupán gazdasági kérdések megoldását keresik. A politikai és gazdasági érdekek a mai világban szervesen összeolvadnak. Forma szerinti politikai megállapodásra, szövetségi szerződésekre nincsen szükség, hiszen a három állam együttmüé& a jövőben is vállalni akarja a társadalom- építés munkáját. 1848 márciusának eszméit sokan idejétmúltnak gondolják, akik a társadalom-építés mai uj. sok irányban szélsőséges elveivel rokonszenveznek. Kétségtelen, hogy 1848 óta majd két emberöltő van mögöttünk. Kém lehet a történelem óramutatóját egyszerűen fisszaesős. A pápai kihallgatás feltűnő hosszú ideig tartott s utána, a pápa megáldó*' Gömböst kíséretével és nemzetével együtt. A hivatalos olasz álláspont Róma, március 14. A Popolo di Roma című lap mái számában nagy cikkben foglalkozik a mégyar-osztrák-ölasz államférfiak római találkozójával. A cikk egyebek között megállapítja, hogy az utóbbi, időben az olasz politika ellen valóságos támadó hadjárat indult meg. így a legutóbb Olaszországot azzal vádolták meg, hogy fenn akarja tartani az ellenséges viszonyt, a kásán tant államaival. Aki azonban ezt hiszi Olaszországról, az téved, — Írja a lap. — Olaszország Ausztriával és Magyarországgal a gazdasági kapcsolatokat azért akarja, megjavítaná, hogy ezzel olyan bázist teremtsen, melyhez azután más; államok is csatlakozhatnak. Magyarországról szólva a lap megjegyzi, hogy Magyarország nemcsak Olaszország felé nyújtott baráti jobbot, hanem nemrégiben Németország és Svájc felé is, amely két állam Magyar országgal széleskörű gazdasági egyezményt kötött. ködösét az ilyen szövetségnél sokkal jobban biztosítja az érdekek közössége és az együttműködés szükségessége. A közös politikai ut követését azok az államok kényszerít ették Magyar országra, amelyek a legyőzött államoktól a szövetségi szerződések kötésének jogát megtagadják. Csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a Balkán-paktumhoz vagy a kbantanthoz hasonló megálapodást fognak Rómában aláírni. De csalódnak azok is, akik az osztrák- magyar vámunió megkötését várják. Ennek a ivámuniónak a sorsa már eldőlt Doil- fuss budapesti látogatása alkalmával. Köztudomású, hogy Dollfuss agrár pártbiveire való tekintettel idegenkedik ettől a megoldástól. igazítani. De el kell ismernünk, hogy’ a mi kisebbségi helyzetünkben a márciusi ideálok nekünk továbbra is ideálok maradtak, mélyek megvalósulásáért tekintet nélkül a történelem óramutatójára, harcolnunk kell. Van benne felemelő, hogy így haji halunk j zászlót 1848 március idusának emléke elölt. I A római tárgyalások kiindulási pontja Mussolininak ismeretes memoranduma, amely kétoldalú szerződések kötésével igyekszik előmozdítani a Dunavölgye gazdasági föllendülését. Arról van szó, hogy a három állam gazdasági téren annyi előnyt nyújtson egymásnak, amennyi csak lehetséges. Mussolini gazdaságilag meg akarja erősítem Ausztriái és Magyarországot. Ausztriát azért, hogy sikeresen tudjon ellenáilani azAnschlues kisértésének, Magyarországot pedig azért, hogy megszabaduljon a kisantant-á 11 amok gazdasági nyomásától és olyan politikai tényező lehessen a Duna völgyében, amely Olaszországra támaszkodva komoly egyensúlya legyén a kisantant-hatalmak túl lengésének. A politika ebben van. Bethlen István gráf rikke a Pesti Sfepléisn A Pesti Napló „A nemzetközi politika egy éve és a római találkozó** címen többoldalas cikket közöl gróf Bethlen István volt miniszterelnöktől. A volt miniszterelnök cikke elején a múlt év nemzetközi politikai eseményeit fejtegeti, majd arra a következtetésre jut, hogy az osztrák forradalmi események után Ausztriában három hatalmi érdek ütközött össze; a német, franeia-kisantont és az olasz érdek. Ezek után a nagyhatalmakat Magyarország magatartása azért érdekli, mert csak Magyarország segítségével lehet Ausztriát az Anschlusstői távoJtaríani és fordítva, Magyarország magatartásától függ, hogy Ausztria Németországhoz kiván-e csatlakozni. Ha Magyarország e kérdésben nemzeti jogainak kielégítése nélkül vállalna szerepet, a nagyhatalmak részéről örömmel üdvözölnék ezt. de abban a percben megszűnik minden érdekük, hogy Magyarország nemzeti aspirációit kielégítsék. Kern lehet tehát szó arról, hogy Magyarország az osztrák problémára vonatkozólag a jelen pillanatban állást foglaljon. A rőarras tanácskozások belső értelme A volt. miniszterelnök ezután a legitimisták utóbbi felélénkült akciójával foglalkozik s kijelenti. hogy nem *'rli a legitimisták legutóbbi mozgolódását, mert a mai viszonyok között a restaurációt kére-*aUilvinni nem lehet, a róMit ir a magyar sajtó a római tanácskozásokról?
