Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-15 / 62. (3393.) szám
2 mai tanácskozások körül felesleges izgalmat tanúsítottak egyes államok, pedig csak arról van szó, hogy két független dunai állam egy erős harmadik partnert keres, aki hajlandó ebből a két országból beszerezni importsziik- ségleteit. Arról van szó, hogy kikeveredjünk abból a mozdulatlanságból, amelybe a gazdasági krízis vetett — írja Bethlen. _ Vagy talán várjunk addig, amíg belepusztulunk a várakozásba, mert a velünk szomszédos államnak öt év óta nem tetszett velünk kereskedelmi szerződést kötnie? a római konferencia senki számára nem szolgálhat meglepetéssel, hiszen ilyen hármas gazdasági összefogást három érvel ezelőtt magam kezdeményeztem. Ezt a gazdasági együttműködést akarjuk most kifejleszteni anélkül, hogy ezzel lehetetlenné tennénk más hasonló megállapodások kötését. Minden ezen túlmenő kombináció a fantázia szüleménye. — Bethlen cikk® végén kijelenti, hogy Magyarország mindig a szabadkéz politikáját követte és ki fogja várni azt az időt, amikor jövő politikájáról véglegesen határozhat. A magyar álláspont A „Magyarság*1 vezércikket ir a római tanácskozásokról s kijelenti, hogy Magyarországnak és Ausztriának nincsen más választása, ha szabadulni akar a mai helyzetből, csak az, hogy Olaszország baráti segítségére támaszkodva megkezdje a gazdasági és politikai bilincseknek a szétfeszítését. Ebből a gyűrűből csak Ausztria felé nyilak, lehetőség a menekülésre, minden más ut járhatatlan. Súlyosan vétkezne a magyar nemzet jövője ellen az, aki nem támogatná Mussolininak Magyarország és Ausztria szorosabb gazdasági és bensőséges politikai összefogására irányuló nagyszabású elgondolását. A Pester Lloyd ezeket Írja: Pillanatnyilag csak azt lehet tudni, hogy miről nem lesz 6zó Rómában. így nem lesz szó a Habsburg-kérdés- ről sem magyar, sem osztrák részről, nem lesz szó a vámunióról, se katonai konvencióról, mint ahogy azt a német körök hangoztatják. Végül nincsen szó olyan uj középeurópai blokkról, amely mások ellen irányulna, különösen nem olyanról, amely a kisantant ellen volna. A Budapesti Hírlap szerint Gömbö6 az egységbe kovácsol ódott magyar nemzettel a háta mögött tárgyal Rómában. Minden magyar bizalommal kíséri a római tárgyalásokat. A Nemzeti Újság cikke szerint Franciaország szabadkezet adott Olaszországnak a Duna-kér- dés rendezésére és Páris a jelek szerint fel tudta magát szabadítani a kisantant befolyása alól. Ha az egykori monarchia két vezető állama ösz- szefog, ebből uj duuamedencei alakulás fejlődhet ki és a két állam közti preferenciái is szerződésekhez a kisantant államai ig csatlakozhatnak. A magyar-csehszlovák gazdasági közeledés lehetősége Róma, március 14. Winchkler István miniszteri tanácsos, a magyar külkereskedelmi hivatal kormánybiztosa, — alti még Gömbös előtt Rómába érkezett, hogy az előzetes gazdasági tárgyalásokat vezesse, — a Lavoro cimü fasiszta lapban kijelenti, hogy Csehszlovákiával is kész Magyarország tárgyalásokat kezdeni, de ez az állam eddig nem mutatott komoly hajlandóságot a tárgyalásokhoz. Jugoszláviával és Romániával a körülményekhez képest kielégítő kereskedelmi szerződése van Magyarországnak. A Rekhspost Prága ér Ráma közeledéséről Bécs, március 14. A Reichspost a következő jelentést közli Rómáiból: „Gömbös magyar miniszterelnököt tájékoztatták arról, hogy Franciaország és Csehszlovákia a római tárgyalásokban az európai béke biztosításának és a Duna-vidék viszonyai meg egészséges edésének egyik alapkövét látja. Hir szerint Prágából értésére adták Olaszországnak hogy Benes Mussolini ismert dunai memorandumára a prágai parlamentben elvileg beleegyező választ fog adni. Ilyen körülmények között Prága és Róma közeledése lehetővé vált." Do'lfuss első római nyilatkozata Róma, március 14. DoHfuss kancellár Rómába érkezése után nyilatkozott az egyik római l sajtó ügynökség munkatársa előtt: — Emlékezetemben még mindig élénk a tavalyi római napok emléke — mondotta Dolil- fuss, — amikor a lehető legnagyobb barátsággal és Szeretettel fogadtak az Örök Városban. Európa mai gazdasági és politikai viszonyai nap-nap után uj feladatok elé állítanak. Rendkívül örülök annak, hogy ma kezet nyújthatok egy olyan barátnak, aki a legnagyobb megértéssel viseltetik Ausztria helyzete iránt és aki támogatni akar országunk ujrafelépitésé- neik munkájában. Olaszország a dunai tér gazdasági konszolidálásának munkájánál természetesen saját érdekeire is gondol, örülök, hogy az osztrák és az olasz érdekek azonosak. Olaszország, Ausztria és Magyarország érdeke követeli, hogy együttműködjenek az uj dunai gazdasági tér megteremtésénél. Senkit az együttműködésből nem zárunk ki. Ausztria pozitív faktort jelent a dunai munkákban és éppen ezért meg kell védenie szabadságát, autonómiáját és függetlenségét. Eleget akarunk tenni történelmi feladatunknak. Az elmúlt napokban amugyis bebizonyítottuk, hogy elég erősek vagyunk ellenségeink megsemmisítésére. Kötelességünk az, hogy minden olyan állammal jó viszonyban éljünk, amely tiszteli függetlenségünket. Jó európai politikát akarunk követni. Gömbös sierdaí tárgyalásai Róma, március 14. Dollfuss osztrák kancellár ma délelőtt tizenegy órakor felkereste a magyar követségen Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt. A két miniszterei nők ezután a követség egyik szalonjába vonult visz- sza, ahol hosszabb megbeszélést folytattak. Délben tizenkét órakor von Hasse római német követ látogatta meg Gömböst. Hasse három nap előtt még Tripcliszban volt és kormányának kifejezett utasítására repülőgépen utazott vissza Rómába, hogy Gömbössel tárgyaljon. Jól értesült olasz diplomáciai körökből származó információ szerint N eurath német külügyiminiszter is rövidesen ellátogat Rómába. Az olasz kormánykörök óhaja szerint üdvös lenne, ha Olaszország s Németország kormánya is eszmecserét folytatana a DunámoJenre konszolidációja érdekében. Ezért olasz politikai körök jónak látnák, ha a német kormány tagjaival érintkezésbe léphetnének. A magyar minisxterelRŐtt cáfolta a fegyvercsemoé- srések hírét Róma, március 14. A 8 órai Újság kiküldött tudósítóija megkérdezte Gömbös Gyula miniszterelnököt, hogy mi a véleménye azokról a külföldi lapokban elterjedt hírekről, amelyék ujahb Magyarországra irányuló fegyvercsempészésről szóltak. — Ismerem ezeket a híreket, — válaszolta Gömbös. — Nem kívánok velük bővebben foglalkozni, ép úgy. mint a szunyogesi- pést sem veszi komolyan az ember. Olyan álhirek ezek, amelyeket mindig akkor sütnek el, amikor azt bizonyos körök jónak látják. A lap Írója különbem megjegyzi, hogy Gömbös miniszterelnök a pápánál való kihallgassa alkalmával a közép európai helyzetről és egyházpolitikai kérdésekről tárgyalt a Szent- atyával. A lidové Novfny titkos szövetségről beszél Prága, március 14- A Lidové Noviny a következőket jelenti Budapestről: „A külügyi politika tekintetében Rómában Le akarják tárgyalni a báróim hatalom titkos szövetségének tervét, melyben a három hatalom kölcsönösen biztosit ja egymás függetlenségét és érinthetetlenségét. A függetlenség fogalmát rendkívül széles terjedelemben értelmezik és a terv például nemcsak Ausztriának a német imperialista támadások elleni védelmét tartalmazza, de Magyarország és Ausztria szabad akaratát abban is korlátozza, hogy Olaszország előzetes hozzájárulása nélkül hozzácsatlakozhassanak bármily más politikai blokkhoz vagy területi egyezményhez. Tehát olyan természetű egyezményről van szó, amely a legmagasabb politikai előnyöket nyújtja 10—15 esztendőre az olasz külpolitikának. A külpolitikai szabad mozgás eme részleges korlátozásáért ellenszolgáltatásképpen Olaszország mindkét országnak támoga- I tást ígér a békeszerződések katonai megkötő- || seinek megszüntetésére. Olasz részről ezt I úgy nevezik, hogy ez „a függetlenség megőr- I zéséhez szükséges előfeltételek biztosítása". I így szankcionálni akarják a milicia-rendszar- ről a védkötelezettségre való gyakorlati átmenetet, amit Magyarországnak már az olasz | barátsági és szövetségi szerződés biztosított. Ausztria is rövidesen hozzálát az általános | ivédkötelezettség bevezetéséhez és a katonai felszerelés technikai kiépítéséhez. A szerző- ,í dés biztosítaná a három állam vezérkarának | együttműködését s bizonyos közös stratégiai ; szerveket létesítenének. Magyarország és í; Ausztria elismeri, hogy Olaszország, mint földrajzi fekvésénél fogva legközelebbi hala- ■. lom-, természetes joggal bír arra, hogy az ősz- I szes hatalmak között elsőbbséget igényeljen | magának a Rajnától a Fekete-tengerig fölmerülő kérdésekben. Az olasz kormány a titkos szerződésben kötelezné magát Magyarország m külpolitikai követeléseinek szélesebb és fi kiadósabb támogatására. Rómában megálla- & pitásra kerül az, hogy Olaszország gyakorlati- | lag hogyan támogassa a magyar revíziónÍz- ff mus kisebbségi és területi követeléseit. Budapesten olyan a benyomás, hogy Olaszország a magyar területi követeléseket illetően igen tartózkodó és azt az álláspontot foglalja i el, hogy az igazság elvének a Duna-medencé- I ben úgy lehet eleget tenni, ha az utódállamok az eddiginél nagyobb mértékben telje-1 sitik a magyar kisebbségek kívánságait. Ha Mussoliniuek legalább ideiglenesen sikerül a magyar kormányt megnyerni eme nézetének, j ez esetre alkalmas légkört remél a duna- menti gazdasági együttműködéshez s a kis- 1 antanttal való rendes viszony lehetőségé- 1 ______________1934 március 15, csütörtök, he z." mmmmmm Emm s JSuő Sitién expezét mond a parlament külügyi bizottságaiban Prága, március 14. A parlamentben elterjedt hírek szerint. a képviselőház a csütörtök délelőtt 11 órára . összehívott plenáris ülésen kívül még pénteken is fog ülést tartani. Ezen az ülésen tárgyalnák le a hatvanöt éves korhatárt elért birák kényszernyugdijazásáról szóló javaslatot. Nincsen kizárva, hogy ez az ülés lesz a képviselőház utolsó ülése a húsvéti szünet előtt s azután ismét csak április közepe táján ülne össze a képviselőház. Szó van arról, hogy a képviselőhöz és a szenátus külügyi bizottságait a jövő hét elején összehívják és azon Benes külügyminiszter terjedelmes expozét fog mondani. A külügyi bizottságok összehívásának napját j még nem határozták meg. Második szezep&stdás íltyén# Ida: T-aJutU BaídwiH (27) Jenuy és a „bandája" is boldogan segítették, mindenki készséggel szövetkezet a segítségre. Lány Mitchel is kijött meglátogatni őket- Miután Mary Lou előzőleg részletesen levelekben oktatta ki a szerepére. Larrynak a jó ismerőst kell játszania, akivel ő New Yorkiba jövet a hajón ismerkedett meg és ideát az első magányos hónapokban sok szolgálatot tett neki. Hát Larry meg is tanulta a szerepét és minden mondatban legalább kétszer ,TDeligfht“-nek szólította a lányt, még pedig láthatóan élvezettel. Vacsorára jött ki egy este és Mary Lou egyedül ment elébe az állomásra. A rövid autóúton hazafelé gyorsan közölte vele összes eddigi tapasztalatait és beavatta további terveibe. — Becsülettel el kell végeznem a munkát — mondotta Lánynak — neked pedig támogatnod kell bennünket. Ha úgy érzed, hogy nem tudod megtenni, mondd meg és már viszlek is vissza az állomásra. A legkisebb botlás végzetes lehet. A sportkocsin ültek, amelyet Mrs Lommer ajándékozott Mary Lomnak, amint megtudta, hogy a lány jól vezet autót és nagybátyja is sokszor rábízta saját kis kocsiját. Most is olyan biztonsággal kezelte a kormányt, mint egy kupán,yertes autóversenyző. — Ne fenyegetőzzél! — mondta Larry, —• Majd csak elboldogulok valahogy. Titokban majd meghalt a kíváncsiságtól. Eleinte nagyon féltette Mary Lout és az volt csöndes meggyőződése, hogy a lány — őrültek házába került. De amint Westwood Hou seba érkezett, minden félelem és rosszallás simult belőle. Mrs. Lorrimer azon nyomban beleszeretett. Lorrimer történetét már ismerte és amint meglátta a férfit, elöntötte a meleg részvét. És most már, hogy az összes körülményeket ismerte, Larry is feltette magának a kérdést: mi történik, ha a kikerülhetetlen felismerés bekövetkezik? És mi történik, ha Mary Lou szerelmes lesz a férfibe? De, mert ismerte a lányt, óvakodott megemlíteni ezt az aggodalmát. Lorrimer udvariasan, bár kicsit gyanakodva fogadta és az anyja észrevette, hogy vacsora alatt, sőt egész este folyamán is figyeli a fiatalembert- De azért nem szólt semmit és úgy látszott, kitűnően elszórakoztatják Larry mulatságos elbeszélései, aki szokott élénk és túlzó modorában irta le az újság bennfenfőseinek mozgalmas életét. Néha még el is nevette magát Lorrimer. Most maga Mrs. Lorrimer emlékeztette Mary Lout, hogy Larry azóta se látogatta meg őket. — Miért nem hívja meg karácsonyra? — kérdezte. — Ha jól emlékszem, maga azt mondta, hogy a fiúnak nincsen senkije. Mary Lou ragyogva mondott köszönetét. — Jaj, tudóim, hogy boldog lesz, ha lejöhet- Igazán nincs senkije és karácsonyesti vacsoráját is egyedül enné valami szomorú kis vendéglőbenAz orvos, aki jó megfigyelő volt, észrevette, hogy Lorrimer a homlokát ráncolja, de nem tiltakozik. Kicsivel később a férfi és a lány együtt mentek fel az emeletre. Lorrimer most nem búcsúzott tőle el a körfolyosóin, hanem az ajtajáig kisérte. — Valamit akarok mondani — szólt hirtelen. — Mitchel! nagyon tetszik nekem, de... — De mi? — kérdezte Mary Lou és a szive idegesen dobogott. — Szerelmes magáiba! — mondta ki a férfi— Nem! — Majy Lou egyenesen Lorrimer szem'ébe nézett és nyugodtan felelte: — Nem szerelmes belém. És én se vagyok szerelmes belé, Lorry. Egyszerűen jó barátok vagyunk és Larry nagyon jó volt hozzám. Ezért hálás vagyok neki. Kedveljük egymást, ennyi az egész. Nagyon kérem, ne képzeljen mást. — Igyekszem hinni magának — mondta halkan a férfi. — Bár nehéz elhinni, hogy akadjon ember, aki ismeri magát és mégse... — Hirtelen megragadta a lány kezét és keményen megszorította. - Én türelmes voltam, Deliglit. És igyekszem türelmes lenni továbbra is. Ha úgy érzi majd, hogy újra tud szeretni, hiszem, hogy becsületesen meg fogja nekem mondani. Én sohasem kérdezem meg magát, nem kérek semmit, nem akarom érvényesíteni a jogaimat. Pedig vannak jogaim- Ezt ne felejtse, el, Delight. Ha a -.. próbaidő végén úgy érzi majd, hogy •.. nem tud engem többé szeretni, én elengedem magát. De addig... a feleségem. Először fordult elő ennyi idő alatt, hogy erre hivatkozott. A barátságuk eddig látszólag a rendes utón haladt, közeli jó barátok, kedves pajtások voltak... De most egyszerre — mi lelte a férfit? — Kérem... — könyörgött Mary Lou -- enged jen el.. — Még mindig úgy fél a ... feleség gondolatától is? Jól van. — Fölegyenesedett és eleresztette a leány kezét. — Az Ígéretemet megtartom. Most sem szóltam volna, ha ennek a fiatalembernek megérkezése föl nem veti a kérdést-. De a kérdés felvetődött. Egyszerűen csak figyelmeztetni akartam, Delight, -ez az egész. (j Otthagyta a leányt, aki megint döbbenve eszmélt rá, hogy tulajdonképpen tűzhányó fölött táncol és rendkívül kényes és bonyolult a helyzete. Mary Lou bement a lakosztályálba, kinyitotta a kád csapját és lassan levetette- lo-vagló- rüháiját. Úgy érezte, hogy keze még fáj a férfi kezének a szorításától és hogy a szive is fáij, gyöngén, határozatlanul, de valami csöndes figyelmeztetés van a fájásában, amit rosszal és nem ért. /Folytatjuk.)
