Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-13 / 60. (3391.) szám
<PM<íM-7VV^ÍAReHIRIjgS 1964 március 13 kedd* Önkormányzat-e a pozsonyi katolikus esyházközsés önkormányzata? Irta: Dr. Alxinger László A pozsonyi katolikus egyházközség is belekerült a politikai áramlatok sodrába, aimi az utóbbi másfél évtizedben annyiszor ócsárolt „régi időkben" elképzelhetetlen lett volna. Évek óta nem tud nyugodt vizekre evezni az egyházközség hullámverte liajója és a legújabb események is joggal támaszthatják azt az agodalmat, hogy az egyházközség hajójának majd törött bordákkal kell megfenekel- nie a rendeltetésével össze nem egyeztethető törekvések zátonyán. A pozsonyi katolikus egyházközség 1026-ban elveszítette autonómiáját, amelynek egyházjogi alapja egy több. mint 600 évvel ezelőtt, 1302-ben kötött patronátusi szerződésen nyugszik. 1926-ban ugyanis a nagyszombati apostoli adminisztratura megsemmisítette az egyházközségi képviselőtestület választását és az egyházköség élére 40 tagú kuratóriumot nevezett ki. Már ennek összeállítása is elárulta az egyházközségben megvalósítani szándékolt törekvéseket. A 40 kinevezett kurátor közül csak 14 volt magyar és német, pedig addig az egyházközség sorsát túlnyomó részben s eredményesen magyarok, meg németek irányították és az egyházközség terhelt is főleg ők viselték. Ennek a kuratóriumnak a nagyszombati apostoli adminisztrátor által reá ruházott egyik feladata volt a uj szervezeti szabályok megalkotása, amelyeknek az addig érvényes és legutóbb Simor János hercegprímás által 1890-ben jóváhagyott szabályzat helyébe kellett lépniük. A kuratórium hosz- szu tanácskozások után 1928-ban elkészítette az uj szabályzatot. Ebben többek között kimondja, hogy az egyházközség képviselőtestülete a 28 ex offo és a 80 választott tagon kívül még az ordináriu® által kinevezett 40 tagból is áll. Ez ellen a rendelkezés ellen már a tanácskozások ‘'folyamán súlyos kifogások merültek fel a kuratórium magyar és német tagjai részéről, akik azonban kisebbségben maradiak és igazuk tudatában panasszal a római Szentszékhez fordultak. A panasz elintézése — sajnos — drindezideig késik . Az uj szervezeti szabályzatot végül öt év után (!) 19áfe márciusában jóváhagyta a nagyszombati após-1 toli adminisztrátor és az iskolaügyi minisztérium is. Jóváhagyásban részesült a 14. szakasznak b) pontja is, mely szerint az egyházközség képviselőtestületének tagja „az ordinárius által kinvezett 40 tag" is. A szabályzatnak egy rövid sora ez, mely ionban ellentétben áll a önkormányzat lényegével és természetesen az egyházközség évszázados tradícióival is. Minden önkormányzatnak csak az lehet az alapja, hogy az önkormányzattal rendelkező testület maga választja meg azokat, akik sorsát intézik, mert csak ezzel biztosítható az önkormányzat lényegé, ami nem lehet más, mint hogy maga legyen a saját ügyeinek és sorsának ura. Az 1868. évi XXXVIII. és Lili. számú, valamint az 1895. évi XLIII. számú törvénycikkek alapján bármely egyházközségnek csak akkor lehet joga iskolát fenntartani és adót kivetni, ha iskoláiról és az adózásról olyanok határoznak, akik megbízatásukat a hívek egyetemétől kapták. Egy önkormányzati testület képviseletét kinevezés utján kiegészítem megtagadása az önkormányzat lényegének és előállhat még az a helyzet is, hogy az „autonóm" egyházközség ügyeibe beleszólnak olyanok, akiket semmilyen belső lelki kötelék nem fűz az egyházközség tradícióihoz és esetleg hozzá nem járulnak az egyházközség terheinek viseléséhez. Múlt év decemberének 17-én folyt le a pozsonyi katolikus egyházközség képviselőtestületének választása, olyan kisérő körülmények között, amelyek megokolttá tették a választás megfelebhezé- sét. A felebbezést, mint az mór minden előzményből következtethető volt, elutasították az erre kijelölt fórumok és végül a nagyszombati adminisztrátor is, úgyhogy a választás jogerőssé vált. Erre következett a 40 tag kinevezése. A 40 tag között csak három akad. aki magát magyarnak, illetve németnek vallja és feltűnően sok a kormánytól függő állásban lévő cseh tisztviselő. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy a római katolikus egyház, mely sohasem kerül ellentétbe a jus naturale-val, a természeti joggal, nem arra való, hogy azzal egy egy nemzetet vagy nemzetiséget a másik rovására megerősítsenek vagy elnyomjanak . A katolikus vallás transzcendentális célja a léleknek Istenhez való vezetése! A katolikus egyház nem ismeri az ominózus 20 százalékhoz kötött kisebbségi nyelvhasználatot sem. A római Kúria két év előtt a leghatározottabban megcáfolta, hogy Elzászban egyházi nyelvi tekintetben a nemzeti kisebbségeknek a francia nyelv iránt való lojalitást irta volna elő. Ez ellentmondana a természeti jognak, mely megköveteli, hogy mindenki azon a nyelven, amelyen akar, tisztelje és imádja Urát éa Istenét. Téves felfogások elterjedésének megelőzése végett kell ezt itt ée ezúttal is megemlítenünk. A pozsonyi katolikus egyházközségben nyelvi tekintetben teljesen egyenlő a joga minden nem- zet fiának, akármilyen számban legyen 1» képviselve ez a nemzet az egyházközségben. A 40 tag kinevezése során figyelembe 1vehető lett volna, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Pozsonyban 16.16 százalék magyar és 28.06 százaiéi német él. A magyarok és németek együtt több mint 44 százalékot tesznek ki és így legkevesebb 17 kinvezett tag lett volna kijelölhető az ő körükből. De még inkább helyt állott volna, ha a december 17-iki választáson mutatkozott nemzeti megoszlást vették volna alapul. A választáson 6450 katolikus szavazott, akik közül a magyar-német jelöltekre 3129 vagyis 48 százalék adta le szavazatát. Ennek megfelelően a kinevezett tagok közül legkevesebb 19-nek kellene esnie a magyar és német katolikus hívekre, de nem háromnak. Érhető ezek után az az elkedvellenedés és fájdalom is, mely eltölti azokat a katolikus magyar és német híveket, akik mindenkor minden erővel arG enif, március hé. Ebiben a hónapban kezdi meg üléseit a nemzetközi muinkahivatal, amely egyik legfontosabb alintézménye a nép-1 szövetségnek s amelynek működéséhez fűződik az a néhány gyakorlati eredmény, amelyet a népszövetség femállása óta elkönyvelhet. Azok a sorsdöntő változások, amelyekém egy ér óta keresztülment az európai szocializmus, sors döntőiem megváltoztatták a nemzetközi munkahivatal képét és jelentőségét is. Nem lehet azonban elsiklani a nemzetközi iminkaihivaíal küszöbön álló kongresszusa előtt, mert ezen a kongresszuson kerülnek megvitatásra azok a problémák, amelyeknek állásáról pontosan le lehet olvasni a gazdasági krízis hőlfokát. Európa legkényesebb problémáit kezelik ebben az intézetben, ez a röntgen-intézet, ahonnan egyenesen a nagybeteg gyomrába lehet látni s ez a látvány, érthető. ha a kezelő orvosokat is elfogódottá teszi. Ötmillió munkanélkülivel kevesebb és mégis... Hogy a beteg állapota nem biztató, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már egyetlen egy szóval meg lehet nevezni a barj igazi okát. Munkanélküliség, A nemzetközi munkahivatal vezetői a kongresszussal kapcsolatban kiadott jelentésükben megdöb- benítő egyszerűséggel nevezik meg az okot. amiért szükségesnek látták, hogy valamennyi állam képviselőjét összehívják egy olyan probléma megtárgyalására, amelyről kiderült, hogy krónikus, lokálisan nem kezelhető, sőt az eddigi legtöbb feltevést, amely szerint a munkanélküliség egyik kísérő jelensége az általános gazdasági krízisnek, meg látszik dönteni. Tudniillik a munkanélküliség olyan pontjain is nő a világtermelésnek, amely pontokon bizonyos prosperitás tapasztalható. A munkanélküli s ég olyan tünet, amellyel szemben az eddigi módszerek teljesen alkalmatlanoknak bizonyultak s Európának sürgős és hatásos, uj gyógymódokra van szüksége. A nemzet-közi munkahivatal tehát kongresz- szust hivott egybe, amelynek egyediüli programpontja a munkanélküliség leküzdésének megtárgyalása. A jelentés egy feltűnően érdekes megállapítást teez a munkanélküliséggel kapcsolatban. Azt mondja, hogy ne ragadtasson senkit különös optimizmusra az, hogy nagyjában enyhült a munkanélküliség s mia például öt millióval kevesebb a munkanélküli, mint ezelőtt egy évvel. A tavalyi kongresszus jelentése harmincmillió munkanélküliről számol be, ma pedig huszonötmillió van. Csakhogy ez a csökkenés igen kis mértékben vonatkozik Európára s majdnem teljes egészében egyetlen egy embernek, Rooseveh elnöknek ai érdeme, ő példátrt törekedtek, hogy megvédjék egyházuk jogait ée kiváltságait, de emellett meg akarják védeni nemlétük ée nyelvük jogait is. A történtek, még ha — mondjuk — jogszerűek is, nem tudják őket megnyugtatni, mert nem láthatják be azoknak jogosságát. Van egy régi megállapítás: ,.ubi episcopus, ilbi eocleeia", ahol a püspök van, ott van az eklézsia is. Bizonyos, hogy ezek a magyar és német katolikusok, akik feltétlenül hívei maradnak egyházuknak és hitüknek, sohasem akarnák azt, hogy ez a régi megállapítás akként változzék meg, hogy ahol a püspök lenne, ott nem volna vele az ekkléxsia is. Hogy ennek még a látszata is elkerülhető legyen^ ahhoz azonban segítő kezet kellene nyújtania magának a felső egyházi hatóságoknak le. A pozsonyi katolikus egyházközség anyagi és pénzügyi helyzete annyira sivár, hogy csak olyan áldozatkészség mentheti meg, mely a hívek tömegének és a vezetőknek teljes lelki harmóniáján alapul. Ha nem sikerül biztosítani ezt a lelki harmóniát, akkor az uj szervezeti szabályok, az uj képviselőtestület és a* uj funkcionáriusok minden törekvése ellenére aligha lesz elkerülhető az a zátony, amelyről ennek a cikknek bevezető részében említés történt. lan szívóssággal folytatott és kis érletezés ékben ki nem merülő munkájának köszönhető, hogy az amerikai munkanélküli statisztika vonala hatalmasat süllyedt egy év alatt. Ez tehát nem az általános javulás jele, hanem egyetlen felelős államférfin munkaijának eredménye. A jelentés -még megállapítja, hogy Roosevelt úgyszólván az egyetlen politikus ma a világon, aki gyakorlata oldaláról fogta meg a kérdést és olyan pontom sietett népéinek segítségére, ahol komoly ered.méuyeket lőhetett elérni Három gyógymód A konferencia három főkérdéssel fog foglalkozni. Az egyik a munkanélküli biztosítás, a másik a munkaidő, a harmadik pedig a közmunkák kérdése. A munkahivatal valamennyi kormányhoz kérdéseket intézett a munkanélküliség ellen folytatott küzdelemre vonatkozóan s nagy általánosságban a munkanélküli biztosítás az a módszer, amelyet az egyes kormányok ennek a súlyos kérdésnek megoldására alkalmaznak. A konferenciának az lesz a feladata, hogy olyan tervet dolgozzon ki a munkanélküliség leküzdéséire, amely a lehetőséig szerint nemzetközi jellegű legyen. xAz egyes kormányok módszerei között ebben a kérdésben ma még meglehetősen nagy ellentétek vannak, ennek ellenére remélhető, hogy sikerül olyan plaftiformot találni, ami lehetővé teszi a kérdés nemzetközi rendezését. A munkanélküliíbiztositás. amely a legáltalánosabb. különböző országokban más és más, a leggyakoribb az egyszerű biztosítási forma, amely tekintet nélkül minden mellékkörülményre a munkanélküliség esetére való biztosítás organizációján alapul. Valószínű, hogy a konferencián sikerül a munkanélküli segélyezés reformját keresztülvinni, még pedig olyan módon, hogy az egyoldalú és improduktív biztosítási módszert más, termékenyebb és hatásosabb segélyezéssel cserélik fel. Állami munkanélküli-biztosítás Az uj rendszerű munkanélküli biztosítás alapgondolata valóban nem uj — csupán any- nyibam, hogy újból egy lépést jelent az úgynevezett államkapitalizmus felé. Ezen a téren is vállalkozóként lépne fel az állam és ezáltal ár bizonyos gazdaságilag virágzó korszakokban nagyfontosságu nemzetgazdasági erőforrást is jelentene a munkanélküli biztosítás, mm hiszen nagyobb számmal akadnának befizetők, mint olyanok, akik az úgynevezett prémiákat élveznék. Dymódon tekintélyes tartalékokat gyűjthetme magának az állaim. Például olyan korszakiban, mint amilyen aa 1925—1929-es korszak volt, tehát a nagy prosperitás éved, tekintélyes tartalékokat halmozhat fel magának munkianél- küli biztosítás céljaira az állam. Még ebben a | gazdaságilag nyomasztó korban in nagy léptekkel halad előre a munkanélküli bdstosMi ügye, hiszen ma nem kevesebb, mint negyvemmüBáó ember biztosit ja magát munkanélküliség ellen, míg 1919-ben mindössze négy millióra volt tehető azoknak a száma, akik különféle biztosító intéseteknél munkanélküliség ellesi biztosították magukat, S akikor is főleg Amerikában hódított a munkanélküliség ellen való biztosítás. A munkanélküliség esetére való biztosítós mellett a munkaidő leszállítása és munkaalkalom teremtése áll első helyen a munkaméü- küliség ellen folytatott küzdelem programjában. A konferencia tárgyalni fog arról is, hogy minden államban megszervezzék a közmunka alapot, amely állandó biztosítékul szolgálna a munkanélküliség túlságos eliharapo- zása ellen. Az 1934. évi eb eramimergaui passiójátékok hatásos plakátja. Megakadályozták a privigye- környéki munkanélküliek tüntetését Ny itta, március 12. (Saját munkatársunktól.) Az utóbbi napokiban nagyszabású tüntetésre készültek a handlovad, németprónai és környékbeli falvak munkanélküliéi, akiknek nagyrésze a kommunista párt tagja. A tüntetők eredeti tervük szerint Privigyére készültek, hogy a járási ház előtt tüntessenek követeléseik mellett. így elsősorban a munkanélküliek rendszeres segélyezését, a családtagokról való gondoskodást, házbérelengedést és egyéb olyan kívánságaikat akarták ismertetni, melyeknek elintézése nem a járási főnök, hanem a törvényhozó testületek hatáskörébe tartozik. Jóval a tüntetés előtt a várost izgatóhangiu röplapokkal árasztották el, melyeket főleg a munkanélküli ifjúmunkások terjesztettél?;. A csend őrs ég a terjesztők köziül Encsik Józsefet és Letavecs Józsefet elfogta és kihallgatásuk után a bíróságra szállította őket. Amikor a tüntetők több száz főnyi tömege Privigyére ért, csendőrök állták útijukat és közölték velük, hogy gyülekezésüket a városban nem engedélyezik. Felszólították a felvonulókat, hogy 'Oszoljanak széjjel. A munkanélküliek nagyrésze a csendőrség erélyes közbelépésére elvonult, többem azonban szembe szálltak a karhatalommal, úgy, hogy a csendőrség három tüntetőt letartóztatott. Ezeket azonnal beszállították a járási házba, ahol az elsőfokú rendőrhatóság fejen kint 10 napi elzárásra és 1000 korona pénzbírságra ítélte őket. A röplapterjesztők ügyében a rendes büntető bíróság fog Ítélkezni. A csendőrség tovább vezeti a nyomozást annak megállapítására, hogy kik voltak a tervezett tüntetés értelmi szerzői. Nemzetközi offenzsva indul a munkanélküliség ellen A genfi munkahivatal a munkanélküliség kérdésében világkonferenciát hívott egybe 4
