Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-13 / 60. (3391.) szám

5 ;S 1334 március 13, kedd. Oörlng szabadenbocsátja magánfoglyait Ezentúl csak az állami rendőrség foganato­síthat letartóztatásokat - Enyhül a szigor I Csehetlenes tüntetések voltak lengyel-Teschenben Teschen, március l'J. . A CTK jelenti: Teschen felosztásának tizenöt éves évfordulója alkalmából a lengyel-tescheni kerületben, különösen Teschen város lengyel részében csehellenes tüntetéseket rendeztek és a lapok éles írásmódja a tescheni ke­rületben nagy Izgalmat keltett. Ezért a Matica, to­vábbá a csehszlovák nemzeti tanács tescheni fiók­ja tünteti gyűlést hívott egybe, melyen a Matica kiküldöttjein kívül a legionisták, a Szokol, a mun­kástornászok, a katolikus tornászok és a paraszt lovasok képviseli! vettek részt, hogy proteetálja- nak a lengyel tüntetések ellen. A tiltakozó gyűlé­sen elhangzott a kívánság a Lengyelországgal való együttműködésről, anélkül azonban, hogy egyetlen talpalatnyi földet is átengedjenek Lengyelország­nak. A tiltakozó gyűlés idején az Olza folyó len­gyel hídfőjénél fiatalemberek gyűltek össze és tün­tetőén lengyel dalt énekeltek, amely arról szól, hogy Lengyelország nem feledkezik meg honfitársairól. A A fiatalemberek ezután a Mesiszláv.emlékmühöz >v vonultak és ott folytatták a tüntetést. B Súlyos vasúti szerencsétlenség Oroszországban Lenin#rád, március 12. A város köze­li lébem súlyos vasúti szerencsétlenség történt: 0 Osndovo mellett kisiklott a délkeleti express- p> vonat. A mozdony és öt személykocsi teljesen lí széthúzódott. A szerencsétlenség áldozatairól eddig nem adtak ki hivatalos jelentést. Berlin, március 12. Göring porosz minisz­terelnök a titkos államrendőrség vezetőjének minőségében uj rendeletet adott ki, amelyben megtiltja, hogy bárkinek személyes szabad­ságát a nem illetékes orgánumok és kisebb hivatalok korlátozzák. A jövőben csak a titkos államrendőrség illetékes tényezőinek áll jo­gában, hogy embereket letartóztasson. Ha valakit őrizetbe helyeztek, azonnal ki kell kérni a bíróság döntését és vizsgálati fogságot elrendelni. Ezenkívül Göring március 20.-ig bekérte a Poroszországban bírósági intéz­kedés nélkül őrizetben lévő egyének listáját, hogy döntsön további logvatartásukról. A listáknak nemcsak a letartóztatottak személyi adatait és letartóztatásuk okait kell tartalmaz- niok, hanem a megfelelő javaslatokat az ille­tők további fogvatartására, vagy szabadon engedésére vonatkozóan. Ezenkívül a porosz miniszterelnök elrendelte, hogy az úgyneve­zett kis koncentrációs táborok jellegével biró börtönök lakóit, akik nem a vizsgálóbíró rendeletére vannak őrizetben, azonnal szaba­don bocsássák. A kivételes rendeletek, ame­lyek számos nemzeti szocialista szervezetnek megengedték, hogy a politikailag nem tetsző egyéneket őrizetbe vegyék, ezennel megszűn­nek. A jövőben minden letartóztatás után azonnal táviratozni kell a berlini központba, hogy intézkedjék az elfogottak sorsáról. — Göring hivatalos rendelete elismeri, hogy eddig számos visszaélés történt a nemzeti szocialisták letartóztatási jogával. A párt mellékszervei a jövőben nem ejthetnek fog­lyokat. Knickerbocker a Palazzo Oeneziában, ahol kedden megkezdődnek Mussolini, Gömbös és DollSuss tanácsko­zásai « Mussolini az európai helyzetről, Ausztriáról és a németekről Róma, március 12. Knickerbocker. az ameri- 3Í 'kai mérnök-újságíró —- aki Oroszországról és 5í Németországról szóló pontos és megbízható tu­dósításaiba,n olyan jóslatot festett az olvasó- közönség elé, amely azóta szinte pontróKpont- ra 'beteljesült — nem sokkal ezelőtt beutazta Európának azt a. zónáját, ahol szerinte a jövő nagy eseményei le fognak játszódni. Ezen az utjániniberjuvolta meg Masaryk elnököt, Benes külügyminisztert. Dolífuss kancellárt és Sándor jugoszláv királyt. Knickerbocker Rómában is járt, ahol hosszaid kihallgatáson jelent meg Mussolininál. Most, hogy Knickerbocker beje­lentése szerint elérkeztek odáig a,z események, hogy Európáinak fel kell figyelni rájuk, most, hogy a három miniszterelnök tanácskozásáról beszél egész Európa, fokozott mértékben bir aktualitással ez a Mussolini-interju. amelyet a világ legmegbízhatóbb riportere vetett pa- r pírra. hát. ebben a pillanatban Mussolini minden átmenet nélkül előrehajol íróasztalán és egy merész kérdést szegez az előtte iilŐ újságíró mellének; — Lesz e háború Európában? Ez az a kérdés, amely a legutóbbi évek alatt Mussolinit foglalkoztatja. Vájjon mit jelent ez a nyíltan és minden, köntörfalazás nélkül feltett kérdés olyan ember ajkán, akinél talán senki jobban nem tudja, hogy milyen nyomás alatt áll az egész európai politikai élet? S nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Mus­solini sokkal élénikébb és meghittebb kapcsolat­ban van a viliág eseményeivel, mint Európa bár­mely miniszterelnöke. Mitssolininek nemcsak hivatalos képviselői vannak a világ minden nagyvárosában, ha­nem személyi bizalmi emberei is, akik pontos és tárgyilagos információkkal látják el a Dúcét. Ha azonban az események megkíván­ják, akkor bármelyik bizalmi embernek joga van éjszaka is telefonhoz bivni Olaszország miniszterelnökét. Mussolini állandóan akcióképes és egy-két szó­ból pontosan és kifogástalanul meg tudja ítél­ni a legbonyolultabb helyzetet is. Nincs a világnak olyan újságja, amely olyan pontos és kimerítő információs anyaggal ren­delkeznék, mint Mussolini. A világ minden országának külügyi képviselőit más és más reszortok szerint irányítják, az olasz külügyi képviselőket egyetlen egy hely­ről, Mussolini íróasztala mellől dirigálják. Mussolini hatalma három pilléren nyugszik; az információin, az Ítéletén és az akaratán. „És Ausztria ?" — Mind e három rendkívüli tulajdonság éles kontúrokban bontakozik ki előttem — írja az amerikai riporter, amikor Mussolini végre abba hagyja a hozzámintézett kérdé­seket és válaszolni kezd az én kérdéseimre. Az első kérdés ez: Mennyi ideig lehet még biztosítani Európa békéjét? — Egy-két évre mindenesetre... — feleli nem túlságosan optiimisztikus hangon Musso­lini, aztán kiegyenesedve igy folytatja — egyébként az a meggyőződésem, hogy a béke tíz évre biztosítva van. Igen nagy jelentőséggel bir ebből a szempontból a lengyel-német meg nem támadási szerződés, amelynek őszinte­ségében feltételeim! hiszek. A lengyel korridor ügye ugyanis igen nagy veszélyeket rejtett magában a múltban. Ez most egyelőre ki van küszöbölve. 1 — És Ausztria? Erre a kérdésre Olaszország miniszter- elnöke felemelkedik székéből és vele együtt a hadügyi, légügyi és temgerészet'jgyi minisz­ter, a szoba hátterében megmozdul ötszáz­ezer olasz katona és negyedmillió fasiszta ön­kéntes sötétlö tömege mozdul meg, a fejünk felett 1500 katonai repülőgép kezd el berreg­ni és a bozeni motoroz iáit hadtest negyven­ezer katonája sorakozik fel a Dacé íróasztala mellett. Északra az Alpoktól kétmillió ötszáz­ezer SA és SS ember énekli a Horst-Wessel- dalt és e két fenyegető vízió között lapul meg a kis Ausztria és riadtan néz szét maga körül. — Ausztriának minden körülmények kö­zött meg kell őriznie állami függetlenségét — mondja a Dacé. — Egy év óta úgyszólván hét énként járja be a világot az a hír, hogy az ■«aagarateBBtei3(i«- ÍM Áldott állapotban lévő nők és ifjú anyák a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A modern nögyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok eset­ben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbizhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kap­ható. osztrák kormány bukás előtt áll. Ez azonban mindeddig nem követekezett be és nem is fog bekövetkezni. A németek nagyon jól ismerik ebben a kér­désben a nagyhatalmak nézetét, tudják, hogy Ausztria függetlenséget meg kell ormi és a nagyhatalmak nem fognak tűrni semmiféle kísérletet, amely Ausztria füg­getlenségének megdöntésére irányul. S mi megjósolhatjuk, hogy ilyen kísérletre nem is fog sor kerülni. — Mit csinálnának azonban a nagyhatalmak akkor, ha Ausztriában a nemzeti szocializmus uralomra jutna anélkül, hogy Németország az osztrák eseményekbe kívülről és beavatkoz­nék? — Vájjon ki állíthatná hogy Ausztria népé­nek többsége nem helyesli DolMuss politikáját? S jussod csak eszébe a történelem tanítása. Gondoljon arra, hogy az osztrákok és a néme­tek, annak ellenére, hogy nyelvük egy, a törté­nelem során mindig más államtereiben éltek és nagyon sokszor háborút is viseltek egymás ellen. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Ausz­tria függetlenségének kérdése, valamennyi nagy­hatalom közös ügye. Ami Olaszországot illeti, hazánknak olyan természetes határai vannak észak felé az Alpokban, hogy ha kellő védelem­ről gondoskodunk, ezt a határt senki nem tudja átlépni. Ennek ellenére gondot kell fordítanunk Ausztria függetlenségére. Ebben a tekintetben mi már egyezer nyíltan leszögeztük álláspon­tunkat és ezen nem is kívánunk változtatni. Mussolini és a németek Természetesen nem lehet tudni, folytatja Knickerbocker, — milyeD eszközökkel akarja Mussolini egy osztrák náci-kormány megalaku­lását megakadályozni? Hiszen, amikor megálla­pította hogy a lengyel-német meg nem támadá­si szerződés a béke biztosítéka Keleteurópában, nem hagyhatta figyelmen kívül azokat a német szempontokat, sem, amelyek szerepet játszottak a paktum megkötésében s amelyek szoros kap­csolatban vannak Ausztria bekebelezésének pro­gramjával. Julius Casar, akit — amint ismeretes — a történelem nagyjai közül Mussolini példaképül választott magának, a németek szerint az észa­ki fajhoz tartozott. A német elmélet szerint Róma nagyságát an­nak köszönhette, hogy az északi faj véréből néhány csepp beszivárgott a latinok vérébe. Ez a teória nem rokonszenves Rómában. Mussolini annak ellenére, hogy maga a német­barát olaszok közé tartozik, büszke arra, hogy olasz és természetesen elsősorban olasz, másod­sorban feltétlen békebarát és csak harmadsor­ban németbarát. Érthető, ha az első két szem­pont irányitja németbarátságát is. Mussolini arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e a leszerelést, kijelenti, hogy teljesség­gel lehetetlennek tartja, mert a németek fegy­verkezni akarnak és ebben senki neon akadá­lyozhatja meg őket. Ellenben, ha Hitler és Hindenburg kijelentik, hogy békét akarnak, elvégre el kell hinni neki. Más megoldás itt nincs. Rámutat ennek kapcsán arra is, hogy Németor­szágnak komoly okai is vannak arra, hogy őszintén békét akarjon. Hiszen ez a hatalmas birodalom olyan belső reorganizáció alatt áll, amelyet megölne a háború. A megvalósításra váró belső feladatok olyan nagyok és olyan sokfélék, hogy semmi szín alatt sem marad idő háború készülődésre. Kniokebocker egy rövid és Mussolini dolgozó- szobájától egészen távoleső kis élménnyel- fejezi be római riportját. A híres újságíró egy éjsza­kai lokálban ül. ahol egy külföldi ur a báréne­kesnél megrendeli a Horst-YVessel dalt. Az éne­kes nagyon udvariasan ennyit felel: -- Már többször megrendeltük a kottákat, de — sajnos — eddig még nem érkeztek ezek a kották Olasz­országba ... — Elkobozták Kraiuár vasárnapi cikkét. Kramár képviselő, a cseh nemzeti demokrata­párt vezére lapjában, a Národní Listyben tóé­nak vezércikket irt a következő címmel: „Az a beszéd, amit a parlamentben elmondanék, ha odamehetnék.“ A hosszú cikket öl helyen elkobozták s mintegy a felét törölte a cen­zúra. A megmaradt részben Kramár ellenzi a valutareformot. A Palazzo Venezia dolgozószobája Mussolini a Palazzo Veneziában fogadta az újságírót. A híres terem, amely felé ma az egész világ figyelme irányúi, igén egyszerűen, de azt lehet mondani, gigantikusán van be­rendezve. Hü tükre ez a szoba a Duce egyéni­ségének. A hatalmas íróasztalon kívül egy alacsony állványból áll a szoba berendezése. Az állvá­nyon egy atlasz fekszik, amelyben Európa térképe van feltüntetve. Az íróasztal alsó lapja tele van rakva hatalmas foliánsokkal, a foliámeok ától pedig egy tucat, éles florett hegye csillan elő. A florettek ter­mészetesen sportcélokat szolgálnak, igaz, hogy az utóbbi időben nem igen volt ideje Mussolin­ii ek, hogy használja őket. A Duoe ezidőszerint nemcsak miniszterelnöke, de külügyminisztere, hadügyminisztere, belügyminisztere tengeré- szetügyi, légügyi és koTporációsügyi minisztere Olaszországnak, ezenkívül a fasiszta miEcdáöc vezérkari főnöke. Ahogy ma Olaszországban mondják: „Itália, agya és akarata11 — tehát igazán nem csodálható, ha nem ér rá. arra, hogy kedvenc sportjának áldozzon. Mussolini hatalmas íróasztal mögött ül, bő, fekete ruha van rajta és fehér, puhagalléros ing, a nyakkendő lazára van pötve. Olyan em­ber benyomását teszi, mint aki idegfeszito miun­kában töltött el negyvennyolc órát. Egv kül­ügyi hivatalnok ötkilós ak ta csomó utolsó két darabját teszi le eléje, Mussolini érdeklődve fi­gyeli a referens szavait, néhány apróbb meg­jegyzést tesz, szavai határozottak és pontosaik, gyorsan dolgozik. A referens elhagyja, a szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom