Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-11 / 59. (3390.) szám
M j IMI március 11, vasárnap. t>bxcaiMa<Aarhiriiap 5 i nyelv velejét s nem érti magát a sokszerii természet jelibeszédjét sem. Mit szólna öu, igen tisztelt tanár ur, ahihoz a tudóshoz, aki keveselné szivünk két pitvarát és két kamráját s mint telhetetlen ember, mellékhelyiségeket is kivárnia hozzájuk, minden kényelemmel fölszerelve, vagy mit szólna ön, az orvos, a bőrnek, emberi testünk e rejtélyes takarójának, egyéniségünk e titokzatos országhatárának ismerője ahhoz a kar- társához, aki a vörhenv rózsaszín kiütései helyett esetleg csinosabbnak tartana sötétlila, vagy világoszöld kiütéseket? Semmi kétség, hogy ezt a tudóst nem tekintené tudósnak s ezt az orvost nem nevezné /•^orvosnak. A természetet ősi megnyilatkozásában nem bírálhatjuk. Megkísérelhetjük, hogy ebben- abban befolyásoljuk a magunk érdekében, de nem támaszthatunk vele szemben oktondi követelményeket, nem szemlélhetjük a mi ..gyakorlati-célszerű kis nézőszögünkből. — Egyetlen kötelességünk, hogy megértsük úgy, amint van. lorga volt román miniszterelnök a kisebbségi logok tiszteietben- tartását követeli a bukaresti kormánytól Bukarest, március 10. Jorga volt miniszter- elnök a szenátusiban háromórás beszédet mondott a kisebbségi kérdésről. Jorga leszögezte, hogy Románia a békeszerződések által olyan területeket kapott, amelyek nem üres területek, hogy azokat tetszés szerint lehetne kihasználni, hanem sűrűn lakott területek és az ezek fölött való joghatósággal együtt kötelezettségeket is vállalt magára az állam. A legfontosabb kötelezettsége Romániának az, hogy tiszteletben kell tartania a kisebbségek természetes és nemzetközi szerződéseikben biztosított jogait. Jorga beszédében kitért a magyarokra és székelyekre is, akikre vonatkozólag ismét kifejtette téves elveit, amelyek szerint a székelyek egyik töredéke román származású. Most ugyan megengedte már aizt, hogy a székelyek másik, nagyobb része a magyarsággal szerves egységet képez. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy Románia többmilliós kisebbségét nem lehet eltüntetni és nem lehet ellenük a gyarmatpolitika módszereivel eljárni. Jorga felszólalására azonnal válaszolt Nistor kisebbségi miniszter, aki készséggel elismerte, hogy Romániának valóban vannak kötelezettségei a kisebbségekkel szemben. de ezek a kötelezettségek nem lehetnek akadályai a román elem felsegilésének. Gyárfás Elemér magyar szenátor a szenátusi ülés után újságírók előtt kijelentette, hogy Jorga beszéde a legjobb pillanatban jött, mert ezzel valószínűleg le fogják fokozni az eddig folytatott fokozatos klsebbségellenes uszítások erősségét. M nisztertanács Timissel! lakásán Bukarest, március 10. Pénteken este hét órakor Titulescu külügyminiszter lakásán a román kormány két óra hosszat tartó minisztertanácsot. tartott. Titulescu ismertette Románia külpolitikai helyzetét, a Balkán-szerződést és a legújabb külpolitikai eseményeket. A minisztertanács egyhangúan jóváhagyta Titulescu külpolitikai irányát és megállapította, hogy Románia számára más külpolitika ezidőszerint lehetetlen. Hét halálos áldozata van a felsősziléziai bányaomlásnak Beuthen, március 10. Közöltük, hogy a közeli Karsten-Zentcum bányában úgynevezett tektonikus bányarengés következtéiben beom- lás történt, amely több mint tíz bányászt betemetett. Az eddigi mentési munkálatok során sikerült néhány bányászt élve kimenteni, azonban a katasztrófának végeredményben hét halálos áldozata van. Kapd Eduárd segédibányász holttestét tegnap sikerült felszínre hozni és feltételezhető, hogy a még az ©m Iádé kok alatt levő két bányász fzintén meghalt. Tegnap este élve kimentettek négy bányászt, akik hetvenkét óráig volt betemetve a bányában. Hárman teljesen sértetlenek küzíilők, csupán az egyik szenvedett súlyos lábtörést. Pozsony mellett, Vök közs lődött a konnersreuthi csodás esemény ? A 21 éves Szimeih Teréz rejtélyes látomásai * Eltűnt emberek hollétét is megmondja Fejekkel a fejek felett Járja az utcát és a teret, Jó vigyoru öreg pajtás, Körülötte nagy felhajtás. Schíauer, hogy a műt szolgálja A sok embert hősin állja, Boldog humorral mendegél És a „Pertrixröl“ csodát regél. PIRXRIK avilághirü száraz-elem. Schlöuer ur a „Pertrix“ elemeket a prágai tavaszi mintavásáron a Prager Akkumulatoren- fabrlk A-G. 1327. számú elárusitó helyén állította ki és nagyon örül az Ön látogatásának! Pozsony, március 10. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A Pressburger Tagblatt vasárnapi száma érdekes esetről számol be. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy a Fél községgel szomszédos Vők nevű magyar községben megismétlődik állítólag a konnersreuthi csoda. Fél községben lakik Szimeth Ferencné született Boot Teréz, egy háborúban elesett gazda özvegye, kinek hét gyermeke közül három leány. A legidősebb leánygyermek a 21 éves Teréz születése óta kezére, lábára béna, emiatt hét éves koráig kézben dajkálták s Teréz azóta sem hagyta el a betegágyat. Iskolába sem járt, írni, olvasni nem tud. Testi fogyatékossága miatt a templomot sem jajgathatta, inért járni képtelen. Rengeteg sokat szenvedett a szerencsétlen Szimeth Teréz, akit édesanyja jámbor és istenfélő gyermeknek nevelt. Szimeth Teréznek — mint a Pressburger Tagblatt írja — ez év január első péntekén ejjel voltak az első látomásai A szoba mennyezetén megjelent neki eg> fehérruhás alak — egy angyal, aki biztatta, hogy ne féljen, majd megsegíti szenvedéseiben az Isten. A leány úgy beszélt, mintha válaszolna valakinek, közbe a szentmiséből hosszú latin idézeteket mondott. Édesanyja fölkeltette s megkérdezte, hogy talán álmodott-e valamit. A leány azt mondta, hogy ébren volt s egészen tisztán látta az angyal megjelenését. Az öreg Szimethné másnap felkereste a féli paróckiát s ott Petzer esperesnek elmondta a látottakat és a hallottakat. A főtisztéieniő eleinte nem tulajdonított fontosságot a dolognak, a látomások ismétlődése után azonban elrendelte, hogy komoly férfiak figyeljék meg Szimeth Terézt és hogy transzban elhangzott mondásait jegyezzék fel. Ez meg is történt. Miután „a csodálatos" eseményeknek hamar hire terjedt, az emberek tömegesen keresték föl Szimethék házát, az esperest hivatal azonban elrendelte, hogy Terézhez csak a ház közvetlen hozzátartozóit engedjék be. Szimeth Teréz látomásaiban még egy érdekesség van. Számos esetben megmondta, hogy valamely eltűnt családtag hol van. Így egy német Csiszár József nevű, évek előtt eltűnt falubeli legényről megmondta, hogy ,.Jóska Magyarországon van, gyónás nélkül halt meg és nem katolikus temetőben nyugszik." A vizsgálat tényleg igazolta a leány állítását, amennyiben Német Józsefet a békéscsabai református temetőben találták meg. Az orosz fogságban eltűnt Mikus Jánosról azt mondotta, hogy Sárközi Bandi mérgezte meg és hogy Jelinek Gáspár nevű lelkész szentelte be az el- ! hunyt tetemeit. Horvát István eltűnt legényről azt állítja, hogy az olasz fogságban hirtelen halt meg ég hogy Ikner nevű pap temette. A Pressburger Tagblatt munkatársa fölkereste Pretzer esperest, aki ezefint a leány eajnálatraméltó teremtés, igen sokat szenvedett. Az egyház nagy szkepszissel fogadja az ilyen halu- cinációkon alapuló látomásokat s azon van, hogy a hiszékeny embereket a babonás hiedelemtől megóvja. Az esperes különösen hangoztatta, hogy Szimeth Teréz eddig senkit meg nem gyógyított Szimeth Teréz egyébként megígérte, hogy az esperest nagypéntekre magához hívja, amikor is újból lesz látomása, megjelenik az angyal. Mint Teréz mondotta, akkor sokat fog szenvedni és stigmái is lesznek, — fejezi be értesüléseit a Pressburger Tagblatt. Magyar katolikusok modus vivendi-je Irta: Dr. Alapy Gyula K o rnáro ni, március 10. Országszert© a legnagyobb buzgalommal folyik a Katolikus Akció munkája és azt Iá ttjuk, hogy éppen a katolikus magyarság az,, amely felismeri ©nnek a mozgalomnak m essz elható ©rköLosi erejét. Ráébred az önvédelem tudatára és tudatossá válik benne, hogy munkája sem intézmények, sem más vallásfelekezetek ©Ilon nem irányul, csupán a leikéből, vallásos meggyőződéséből kitermelt vitalitásnak útjait építi és egyengeti. A Katolikus Akció lényegében a katoli- kum megerősítésére, irányul: lelkekben, emberekben, egyesületekben és intézményekben. Pap és hivő — és a katolikus cselekvésben ez utóbbiban van a hangsúly — felsorakozik a modern pogányság ellen a vallásától elvadított tömegeknek jó példák, jó cselekedetek utján való visszahóditására. A katolikus tömegek munkája tehát kizárólagosan erkölcsi célokat szolgál és mivel az egyház igazgatása a hierarkia, tehát a tekintély elvén épül fel, végeredményében a katolikus tömegek a hierarkia legfelsőbb fokán álló papi méltóság: a püspök miögé sorakozr nak. Felett© kár, hogy a Katolikus Akciónak nincsen átfogó, országos szervezete, mert igy csak részletmunkát végez és helyi feladatok végzésére és megoldására szorítkozik. Maga az akció kizárólag a püspöki utasítások szerint működik. Kár a szét folyó energiákért, mert ha a szétszórt akciók egy mederbe, egy közös eredőben futhatnának össze, ©z szemmel láthatólag is megnövelné. a katoliküm erejét és ez az erő kisugározná magából azokat az erkölcsi értékeket, amelyek megnövelnék az egyes egyházmegyék püspökeinek ép úgy, mint az egész főpásztori karnak tekintélyét. Ha a világiak apostclkodó munkája nem érne véget a hívek felvilágosi fásával, nem merülne ki ©gy kis jótékony propagandában, hanem tovább élne, oly tekintélyt tudna állítani, amely sikerrel léphetne közbe olyan ügyekben is, ahol a katoliküm ma a szenvedő alany szerepét kénytelen betölteni. A katolíkum féltve őrzi templomait, ugyanígy iskoláit is. Templom és iskola egyforma értékű munkát végez és azért kell a legmélyebben fájlalnunk az olyan eseményeket, mint amely a kurtakeezi magyar tanitásnyelivü katolikus iskolával történt, melyet november elsején 'bezártak és másfélszáz tanulója azóta az országúton jár iskolába. Mi kötelességünk és hivatásunk szerint is azon dolgozunk, hogy az iskolakötelesek ismét visszamehessenek az elhagyott iskolába, de mi csak egyes emberek vagyunk s fellépésűn Írnek nem lehet elég súlya és eredménye. Milyen jó is lenne, ha a főpásztor tekintélyét megerősíthet né — mondjuk — egyházmegyéje magyar híveinek katolikus cselekvése, amelynek nevében 2—3 százezer ember véleményét, kérését tolmácsolhatná. De úgy érezzük, hogy magunkra vagyunk hagyatva és azon kell gondolkodnunk, hogy modus viven- dit, tehát a követendő i rá. nyelvek re nézve megegyezést létesítsünk a főpásztorral, akinek keze nem ér el veszendőbe indult juhaiig. Milyen kitűnő szervezetnek bizonyult az annak idején a mai nagyszombati apostoli ad- minisztraíura területén létesített katolikus nagyibizottság. Boldogult Palkovich Viktornak, ennek a nagy magyar katolikus papnak az elgondolása, amelynek életrekeltésében mi is közreműködhettünk szerény munkánkkal. A nagybizotfság, azonban, mely a püspök jogait védte, éppen az apostoli adminisztrátor ur tanácsolta el működésétől. Ha volna katolikus jogvédő iroda, akkor bizonyára közbelépne az ujgyallai magyar katolikus hívek érdekében, akik magyar prédikációért folyamodtak és a folyamodókat „tiltott összeírás" címén fejenként ötven koronával bírságolták meg. A kurtakeszii katolikus magyarokat, akik a jegyzői iroda elé vonultak katolikus iskolát sürgetni, szintén húsz koronával bírságolták meg tiltott csoportosulás és csendháborítás címén. A modus vivendi-re azért is szükség van. hogy végre íisztáztassék a világi híveknek a . joga is, akik a kötelességeket odaadással tel-* 1 1 jesitik. Hivatkozunk a legutóbbi eseményekre a pozsonyi autonómiai választások körül. Hogy a magyar és német kisebbség felebbe- zéseit a püspök ur visszautasította, ez lelki- ismereti meggyőződésen alapul, ezért nem vitatkozhatunk. Hanem, hogy a felterjesztett kinevezendő tagok sorából összesen csak három magyar és német őslakost nevezett ki, holott a választás a számarány szerint való megoszlást már tisztázta, ezt szó nélkül ne,m hagyhatjuk. Szent Pál, a nemzetek apostola ezeket Írja a rómaiakhoz: „azért törekedjünk arra, ami békességre és egymás • épülésére szolgál" és „n© okozzunk a testvérnek megütközést vagy megbotránkozást" (Rom. 14, 19 és 13). Az egyház a sovinizmust nemcsak elítéli, de azt súlyos bűnnek is minősíti, amely a herezissel határos. A katolikus, tehát „kö- zönséges", általánosan elterjedt egyházban nincsen különbség hivő és hivő között. Hiszen Szent Pál megírta: „Nincsen személyválogatás az Istennél, mikor igazságot kell tennie". A püspöktől a híveknek nincsen joguk semmit számon kérniük. Azonban a püspök is ember és igy tévedéseknek, talán illegitim befolyásoknak is lehet kitéve, igy tehát ha egyes intézkedései sértik igazságszeretetünket, úgy a híveknek joguk és kötelességük a jobban és helyesebben informált püspökhöz folyamodniuk. Hiszen az apostol a korintusiakat figyelmezteti: „Aki szűkén vet, szűkén is arat, de aki áldással vet, áldással is arat." (Kor- II. 9, 6). A modus vivendi azért szükséges, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő és a jó hívekből ne legyenek közömbös hívek, vágy ne származzék az „ódium religionis". Mi nem akarunk sérelmi hadjáratot indítani a főpásztor ellen, el is hallgatunk megtörtént és a magyar katolikusokat érzékenyen sértő dolgokat. Sokszor azonban hallgatni bűn és beszélni kell- „mert semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért". (Kor. II. 10, 3.) A katolikus magyarság, mely híven teljesíti kötelességét, nem ezt a bánásmódot érdemli egyházi főpásztoraiíól, hanem messzemenő megbecsülést, szeretetek melyet minden iő ód miyu megmutat gyermekeinek akkor is. ha az< k különböző anyáktól származtak.
