Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-06 / 30. (3361.) szám

Senki sem akar háborút (N. P.) A csehszlovák komiinuaiista párt országos pártórtekezletet tartott, és a Rudé Právo az ülés határozatát egy mondatban igy foglalja össze: „A világ uj forradalom és uj hábomkelőtt áll.“ Ezzel az összegezéssel foglalkozik Peroutka a Lidové Noviny vezér­cikkében és megállapítja, hogy kommunisták forradalmi stratégiája szempontjából a hang­súly a háborún vau, annak dacára, hogy a forradalom van elsőnek említve. A kommu- j nista párt visszautasítja elcsapott vezérének, Guttmaunak felfogását, amely szerint „a kom­munista iinlernacionálé fatalisztikusán szemet huny a fasiszta diktatúra veszélye előtt.44 Az igazság azonban másutt keresendő és más­képpen hangzik, mondja Peroutka: a kom­munista internacionálé várja a háború ki­törését. Az európai helyzet ma olyan, hogy a háború minden pillanatban kitörhet, mond­ják a kommunisták. Peroutka ezzel szemben megállapítja, hogy a komimon izmusnak létér­deke a háború kitörése, amelyről a kommu­nisták azt állítják, hogy a fasizmus müve és érdeke. A kommunizmus számára óriási esé­lyeket rejt magában egy uj háború és ezért van az, hogy minden kommunista forradalom, amelyet eddig megéltünk, a háJborn köldök­zsinórján lógott. Mennél nagyobbak a háború esélyei, annál Jobban emelkednek a komnrn- olronuB reményei is. Ezt a kommunisták jól tudják, de azt állítják, hogy mégis Hitler ke­zében van a helyzet kulcsa. Peroutka szerint a kommunizmus és a fasizmus egymás számá­ra dolgoznak és közösen aknázzák alá Euró­pa 'békéjét. Ebből a körforgásból csak akkor fogunk szabadulni, ha minden kormány be fogja látni, mennyit veszíthet háború esetén és hogy viszont semmit sem nyerhet. A kom­munista párt határozatát, mond ja a cikkíró, el kellene küldeni Hitlernek, nehogy vélet­lenül elkerülje a figyelmét ez a legfontosabb dokumentum, mert Hitler főfeladatának mondja a kommunizmus kiirtását. A háború esélyeiről beszélni, és cikkezni j ma divattá vált. Bizonyos, hogy általános ér- j véinyü igazságot applikálhatunk erre a tünet- re is: ha valamiről igen hangosan és igen so-; kát. beszélnek, ha valami nem titok és j földalatti történés, annak dacára, hogy a nagy • nyilvánosságban nem teljesedhetik ki, imán-! den bizonnyal nem fog megtörténni és azok, akik tűrik, hogy beszéljenek a háborúról, nem gondolnak háborúra. Nem gondolhat ma rá komolyan sem a fasizmus, sem a kommuniz­mus és ha a kommunista párt határozatban mondja ki, hogy a fasizmus a háború veszé­lyével fenyeget, ez azért történik, mert Cruit- rnann elvtárs nemtörődömséggel vádolja meg a pártot, a párt pedig ezt a vádat a saját tag­BEFEJEZŐDÖTT A NÉGY KISHATALOM BELGRÁDI Elkészült a balkáni paktum E héten Athénben aláírják A megegyezés szövege - A paktum jelentősége Belgrád, február 5. Jeftics, Tituleacu, Maxi­mos és Tevtik Rusdi bej belgrádi konferenciája vasárnap este véget ért. A munkáról kiadott .jelentés hangsúlyozza, hogy a négy miniszter pa­rafába a balkáni antant paktumának végérvé­nyes szövegét. A szerződést még e hét folyamán ünnepélyesen aláírják Athénben. Ugyanakkor közük a paktum szövegét is. A konferencia sikeres befejezését és a balkán- paktum megkötését a jugoszláv, a román és a francia sajtó ttgy ünnepli, mint a háború után! politika egyik legnagyobb eredményét A pak­tum egyetlen szépséghibája e lapok szerint, hogy Bulgária és Albánia nem irtát alá, de a lapok remélik, hogy a két állam hamarosan csatla­kozni fog a balkáni antanthoz. Hangsúlyozzák a lapok azt te, hogy7 a balkáni paktum olyan ak­ció, amely a négyhatalmi paktum ellensulyojsá­saként keletkezett és a kjshatalmak tiltakozá­sa a nagyhatalmak összefogása ellen. Különösen nagy jelentőségű benne, hogy Törökország kilé­pett eddigi tartózkodásából és a helyett, hogy visszavonulna ázsiai splendid isolation-jába, is­mét eurrpai hatalommá vált és aktívan beleszól az európai politikába. A balkáni pák mm a meg­lévő határok garantálásának alapelvén épült föl. A szerződés tartalma Beigrád, február 5. A most parafáit balkáni- paktum szövegéről politikai körökben a követ­kezőket. mondják: A paktum midenekelött megjelöli és biz­tosítja a szerződő államok határait, s kölcsö­nösen kötelezővé teszi a segélynyújtást, ha a szerződő felek valamelyikét egy harmadik ál­lam részéről támadás éri. A paktum kimond­ja, hogy a szerződő felek között felmerült eset­leges vitás dolgokat, vagy ellentéteket minden erőszak alkalmazása nélkül, döntőbíróság ut­ján szabályozzák. A szerződők kötelezik ma­gukat arra, hogy egy harmadik hatalommal való politikai természetű megegyezést csakis a paktumot aláíró államok beleegyezésével kötnek. Végül a felek megállapodtak abban, hogy Bulgária és Albánia számára egy heti batáridőt szabnak ki, bogy ez államok csatla­koznak-e a paktumhoz, vagy sem. A belgrádi sajtó nagy megelégedéssel tr a paktumról, amely teljes biztonságot, nyújt az ■aláíró hatalmaknak s garantálja a, területi in­tegritásukat. A Politika szerint. Románia- amely mindig a balkán-paktum híve volt. mos* megelégedéssel láthatja, hogy Take Jenesen Balkán-eszméjét Tituleseu megvalósította. Szakadás a Heimwehrek és az osztrák heresztényszoclatisták kötőit? Fasiszta kiilöitkomtány Tirol élén Innsbruck i politikai pártok feloszlatását követeli - Keresztényszocia- lista ellenvélemény — Steiőie ésStarhemberg akciója a baloldal ellen Hitler keze van az Innsbrucki Játékban t fáival és Moszkvával szemben kell. pnvai és .YioszKvavat szemnen vissza ken, hogy utasítsa. Peroutka rémeket lát és mesz- sxe túllő a célon, ha azt gondolja, hogy Hitler, vágj- Moszkva igazán akarhatják a háborút és nem látja, hogy7 egy ilyen párthatározatnak nagy jelentősége van ugyan a párt szempont­jából, de semmit sem jelent az európai hely­zet és a világpolitika szemszögéből nézve. Nem, ma senkiinek nem áll érdekében a háború: Szovjet oroszországnak nem lehet ér­deke. csak veszedelme, de a kapitalista álla­moké még kevésbbé. Megnemtámadási paktu­mokai kötnek sorra a szovjettel s ma annyi paktum készül mindenfelé, mini eddig a tör­ténelemben soha. Franciaország nem akar háborút. Németország egyenesen nem akart s boldog, hogy Lengyelországgal tíz évre el­odázhatta a konfliktus veszélyét. A balkáni államok külügyminiszterei paktumokban utaznak. Oroszország sem kezdhet, háborút, mi* vasútvonalait nem építette ki, ezt nvin- déüki tudja. De közben a komm á u irt a a Jusísztár* a fasiszta a kommunistára mondja, Imii b t u c k, február 5. Vasárnapi szá­munkban jelentettük, bogy a tiroli heimwehr- osztagok megszállották Innsbruck városát és számos követelést támasztottak akciójukkal kapcsolatban. Mozgalmuk eredményes volt, amennyiben főkövetelésüket, a tiroli tartomá­nyi kormány átalakítását elérték. Tirolban uj kormány létesült, mely a tekintély elvén ala­pul. Egyelőre nem tudni, vájjon a kormányt helyettesítő uj tartományi bizottság átmeneti jellegü-e vagy pedig végérvényesen az eddigi kormány helyébe fog lépni. A terv szerint a tartományi kormány eltűnik és működését a tartományi bizottság pótolja, A heimwehrek hangoztatják, hogy a többi tartományokban ugyanígy átalakítják » kormányzatot és a leg­utóbbi választásokon keletkezett helyi kormá­nyok helyébe a kinevezett autoritativ tartó - A tiroli tartományi bizottság tagjai: Fischer, a tiroli Heimwehrek vezére. Pichler heim- wehrvezér, Arnold. a tiroli parasztszövetség vezére, Remis, a fiatal parasztok egyesületé­nek irányítója és Zeehner, a keleti rohamosz­tagok vezetője. A munkásság képviselőjét cgvelőre nem nevezték ki. Egyébkéuit a heimwehrek az egész ország­ban tovább folytatják akciójukat, amely a meglévő politikai pártok eltüntetésére irá­nyul. A keresztényszocáalisták és a heim­wehrek között éppen ezért több helyütt súrló­dásra került sor- Innsbruckba újabb heimwehr alakulatok érkeztek és az ott állomásozó erő óráról órára hatalmasabbá válik és készen áll arra, hogy az egész országot elárassza. A rendkívül radikális tiroli heimwehrek közé állítólag sok nemzeti szocialista furakodott, aki most jrányitóan hat a pártban. Éppen ezért félő hogy a heimwehr-mozgalom lassan-lassan nemzeti szocialista mozgalommá alakul át- Viszont Starhemberg vezér tehetetlen pártjá­nak radikális politikájával szemben. A vasár­napi innsbrucki gyűlésen, amelyen a heim- webr vezérek igyekeztek politikájukat iga­zolni és a heimwehreket megbuktatni, több ízben heves jelenetekre került a sor, ameny- nyibem a. jelenlévők a meglévő rendszer ellen foglaltak állást. El a keresztényszodali>tákka!! Nem aka­runk többé pártállamot! — Ilyen és hasonló hogy szítja a háborút, mert ódiumot termel mesterségesen és békében igen jól bevált módszer az erköh'-krifíka. amely egyoldalú ég ezért terhelő. Van azonban a/, ilyen er- köicskritikáaiak ogg aagg előnye. Ha a há­borúban hallgatnak a múzsák, u;gyr a békében minden bizonnyal szépen dalol az erkölcs- kritikg és addig nem lehet akut veszélyről srö. amíg ez a dal tölti meg ai országokat a lelkeket é* a napilapok vezércikkeit. felkiáltások h -.igzottak el és szeimnellátha^ tóa-n idegesite-ttók a beszélő vezéreket. Ki ellen beszél Steidle? Síeidle propa gandatadniszt er így ©kőzett a beimwehreik szájai®© szerint beszélni, de úgy­hogy a tiroli mozgalom n© változhasson á'1 nemzeti szocialista mozgalommá- Steidle hangsúlyozta, hogy a tiroliak közmondásom türelme véget ért- A bécsi kormány sok min dent ígért, de Ígéreteit a gyakorlatban nem hajtotta végre. A kancellárnak meg kell tar­tania a szavát. A parlamenti rossz tréfa egyszer s minden­korra véget ért Az osztrák nép első kötelessége, hogy7 rendet Teremtsen saját otthonában. Feltűnést keltett, hogy Steidle nem any- nyira Hitler és a nemzeti szocializmus ellen beszélt, mint inkább Becs és a baloldal el­len. Starhemberg nyilatkozató Az innsbrucki hehnwehr-gyülés második szónoka Starhemberg volt, a heimwelrrek központi vezére. Ö is elsősorban a vörös Bécs ellen foglalt állást. — Se mini esetre sem siilyedünk oda, hogy a demokrata honcokaf és a vörös árulókat védelmezzük. Ausztria szabadságáért küz­dünk és az a törekvésünk, hogy fölépítsük Eldfizetési ár: évente 300, félévre 150. negyed- . ... . Szerkesetóség: P r. g • *. t. n •**>•*»* Avre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 45d, A SzlpvenSzkoi ÉS niSZlTtSZKOl TMlgyarSag hlTl'g pln.ké íjlc'e 12Mlímelet. politikai nap P, _________________________________sűroOhycImrnHi r l fl p, p r ft h r ll lj 1 XIII. évf. 30. (3361) szám * Kedd » 1534 február 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom