Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-25 / 47. (3378.) szám
8 Áldott krumpliföld (Elbeszélés) Irta: Darkó István eszére hallgatva csakugyan bajos lesz ma kijutnia. — Kedves uram. ezen mi sokat nem vitatkozhassunk. Akárminő nagy szél fű, elhiszem, hogy 1934 fgbrnár 25, vasárnap. Az Ipoly kanyarog arra szelíden, amerre a nyári hajnal ködei éppen felszakadtak. Lejjebb a sik terektől, vízfolyásnak, füzek palánk ja alatt, egyetlen domb védelmében a falu. Közepében szerényke ház, szolgáló baromól, kút őriző gémje s még veteméuy is az elnyesett kiskertben. Holdból hullott harmat hintette be éjjel a kertet. Valamicske sarat tapos egérszinti csizmája., amint belépkedi a keskeny utat. Kukoricát tör, vagy öt csövet. Kalerábét húz. vagy három fejet. Karján viszi a kunyhóba, két tapasztalt zománcos edénybe külön belényomkodja. Csep- reginé majd tüzet gynjt alájuk. Rántással, vízzel ételnek babrálja napközben. Estére ha éhesen megérkezik, a tűzhely szélére huzva kevéske meleg is lesz talán még bennük. Kulcsra zárja az ajtót. A mázos csuporból tec i a pesti tejet iszik. A mai fejest, maga huzigálta a Riskából, kikészítette a tornác párkányára. A vénasszony majd elviszi a postáskisasszonynak. Mégegyszer megnézi magányában az ól. ajtaját. Bent észrevehetően fújtat a tehén, szintén egyedül.. Csalamádét ropogtat, az is a kert végében terem. Ma itthon pihen az egyszál Riska. Este doboltatta a fa]u, hogy csordának nincs kint helye. A katonaság statáriumot rendelt, az állatot tévedt golyó érhetné. Kék billiárdkrétával, az utón találta nemrégiben, jelet tesz a tornác faküszöbére. Csepregi- nének, a részes kiszolgálónénak tudósítja ez a jel, hogy elég ha estére főz és takarít, mert csak akkor jön haza. Nehéz takarításnak nevezni azt a kényszeredett kis seprüzést, de az öregasszony fájós derekának annyi hajiongás is elég. Minek siessen hát a kelleténél jobban szegényfeje? Jó! kivert, éles kapáját a karjára akasztja. Darabka kenyérrel, bontatlan pakli nyolcassal a zsebében elindul. A felkelt nap most mutat első negyedet négy felé. Még csak nyári folyóvízhez hasonlító melege van a párás levégőnek. Olyan a csend az utcán, miütha nem nyár, nem hajnal, nem a legigazibb munkahónap volna. Mi lelte a népeket, hógy ilyeu üresnek hagyták az utcát? Sehol egy lélek, egy fia barom, de még majorság se. Csak a túlsó végen, a domb mögül csörög valami távoli zaj. Mintha nagyon nehéz szekerek vonulnának arrafelé. Ki6daróc felé bujkál ez a lárma, az éjszakából maradt, befogottszáju, húzódó zsivaj. Megáll félpercig pipát készit, tüzet lobbant; rá. Éles kapáját átteszi másik hónaljába, tovább lépked. Az ipolyfelőli végen emeletes gőzmalom, most igén csendes, mellette uj kocsma. A malom udvarában katonák ülnek, a kocsma ablakában rátekint Jenő ur, a kocsmáros. — Hová megy, Pesta? Int is neki, maga felé szólítja:.. — Tán elfogyott a sütniv.alója, Pesta? Visszafele! a fejével: — El a hold, de nem a sütnivalóm. Hangosan nem akar szólni, mert most már fontos -és fenyegető ez az óriási csendesség, a szomszédos urdvarban a heverő katonák hallgatása, a korcsmáros ijedt arcmozdulatai szájának ablakmegetti üres tátogása. Nemet mond Jenő urnák, szinte jókedvre deríti annak a félelme, s főképpen az, hogy most egy szemrebbenés alatt maga is meglát ta egyedül való szándékának vakmerőségét. Két marokra kapja a kapát. Dolgos mozdulatot tesz vele a föld felé, igy mutatja a kocsmárosnak. EÜnt a nemismesszi ípoly- nak, tuljára annak, a földek felé. Ezalatt Jenő ur már kint van a kocsmából. Piros arca, annyi rajta a hajszálfinom vörös ér, mint némely falevélen, izgalomtól reszket. Megragadja Pesta karját, bétoloncolja az ivóba. — Tudja-e maga, . mi az a kényszerzubbony. Pesta? — Háthogy tudom ... Abba illesztene most engem Jenő ur. — Abba hát. — Peg olyan jól értem, hogy mit csinálok, mint a kutya az ugatást, az óra az ütést, a szél a fújást. — £n meg épp azt látom, hogy kapával a hóna alatt nekiindult a háborúnak. Annyi emberség még van bennem, hogy nem hagyhatom. — Felnőtt emher erre mit felelhessen? — No, ha igy utasít vissza, akkor már nem is szaporítom a szót. A farács mögé megy a fiatal kocsmáros, az üvegek, hordók, a tölcsérek közé. Ott babrál. Sápadtan tekiotget kifelé. — Jenő ur. legyen szives idejönni. Szembe ülnek le egymással, m asztal fölé hajolnak.-- Akkor hát niér akar megakadályozni abban, hogy kimenjek a fődre? A kocsmáros nem bir magával, az asztalt verdesi. — Bolond ember! Az Ipoly két partján izemben állnak egymással a katonák. Most szellőztettem itt egy kicsit. Egész éjjel tele voltam vörös katonával. Tőlük tudom, hogy támadásra készülnek. Hol a maga földje? — A túlsó oldalon. — Atyauristen! Pesta, magának vége. Megrokkant a fejére. Mit akar ott kapálni? — Mit? Krumplit. Azt. Majd mindjárt megmondom, hogy mit. De azt nem teszi az ablakba. Pestáuak tetszik, hogy olyan szép piros a Jenő ur homloka. Nem érti egészen a túlzó nagy ijedelmét. Eddig, ha nagyritkán betévedt ide, nem volt valami sok szava hozzá. Igaz, hogy ő se kereste a barátságát. Annyit azonban már Iát, hogy pontosan odatették a veszedelem színhelyét, ahol az ő földje van. Igv rendes módon Prága, február 24. A Nemzetközi Uszószö- vetség most tette közzé a hivatalos világrekord-listát. A lista látszólag semmitmondó eredményeinek statisztikai feldolgozása érdekes keresztmetszetben szemlélteti a nemzetközi uszésport erőviszonyait. Az eredmények tekintetében megálLapithat- juik, bog}' az úszás technikájának fejlődése elérkezett ahhoz a határhoz, amelyen túl a rekordidők lemorzsolódása csak kis mértékben várható. Az elmúlt esztendőben huszonkét világrekordot állítottak fel. Japán ugyan váratlanul előretört a nemzetközi küzdelemben, de ennek ellenére az amerikaiak tartják a rekordok túlnyomó részét még akkor is, ha a yardban számított versenyeredmény éktől eltekintünk. Következő összeállitásunkban a yard- távok eredményeit nem vesszük figyelembe, annál is inkább, mert például, a férfi gyors- úszásban ezeket a rekordokat Weisinüller és Medica, a női gyorsaszásban pedig, egy kivételével, kizárólag az amerikai Madison tartják. A yardtávok rekordjainak beszámítása eltorzítaná a nemzetközi statisztika valódi képét és különben is az angolszász ál lám óik lassanként áttérnek, főleg nemzetközi szempontból, a inétertávokon való versenyzésre. A nők között Madison, a férfiak között Weissmiiller vezet A férfi gyors úszásban Amerika 4, Japán 4 rekordot úszott, míg Európa mindössze egy rekordot, tart, az 1500 méteres távon. A mellúszásban francia, német hegemónia uralkodik 2—2 rekorddal. A hátuszás rekordjai ismét Amerika és Japán között oszlanak meg, 2:1 arányban. A női számoknál Amerika 6 és Hollandia 3 világrekordot állított fel. Mind a három hollandi rekordot Ouden kisasszony úszta. A női hát úszásban 2 angol és 1 amerikai, a női mellúszásban 2 japán és 1 ausztráliai rekord van Az adatokat összevetve, kiderül, .hogy Európa 10, Amerika 13, Japán 6, Ausztrália pedig 1 világrekordot vallhat magáénak. A viliág tizennyolc legjobb úszója köziül: 7 amerikai (12 rekord), 4 japán (6 rekord), 2 német (2 rekord), 1 francia (2 rekord), 1 holland (3 rekord), 1 angol (2 rekord), 1 svéd (l rekord) és 1 ausztráliai (1 rekord). Világrészek szerint: { Európa 10, Amerika 13, Ázsia (Japán) 6 és — Ha nem hiszi, jöjjön fel velem a padlásra. Az ablakból szabad szemmel ig jól látni... Van gukkerem is. Felmennek hát a. padlásra, kitekintenek az ablakon. Jól látni. A folyó csillogó szallagja, rajta az uj vasiad, apró földturások innen is, amonnan is. A magányos cserfánál kezdődik az ő földje. Az idén tiszta krumplit tett az egészbe. Úgy találja, hogy igy nagyban akár magában is jobban megdolgozhatja. A krumpliföld túlsó szélénél is végighúzódik az a sárga vonal. Tegnap délután még kint járt, semmi sem volt ott. Oldalról, de távolról, másfelől néha dörgött és ropogott ugyan a fiókiháhoru. Hanem annyira megszokták még az asszonyok, gyerekek Í6, hogy alig bánták, csak görnyedve dolgoztak tovább. Most egyetlen lélek sincs kint a földeken. — Menjen szépen haza, — mondja a kocsmáros, — akinek pincéje van, most lebuvik oda. — Maga is oda. Jenő ur? — Persze hogy igen. — Akkor majd ürgének képzelheti magát. Nem fél-e, hogy a sötétben elveszíti az emberi formáját? — Maga is jobban teszi, ha komo'ya.n veszi, amit mondok. Lebotorkálnak a főlépcsőn, megint a söntés- ben ülnek. Karjára akasztja a kapát, ajtónak l indul, de megáll s a kocsmárosnak fordul: Ausztrália 1 világrekorddal dicsekedhet. A férfiak közül, a yardszánvok leszámításával, Weismüller úszta a legtöbb rekordot, szániiszemit ötöt, U:tána’ a szántén'; apierikai Medica következik begy rekorddal. A hölgyek iközött az amerikai Madison vezet tíz rekorddal. A második helyet Ouden kisasszony tartja három rekorddal. Mi a japánok titka? A rekordlistával kapcsolatban dr. Donáth Leó, a Nemzetközi Uszószövetség főtitkára a következőket mondotta az uszóspori helyzetéről : — Egy-egy nemzet hegemóniája az úszó- sport terén úgyszólván'ősi jelenség. A tapasztalatok az uszóspoirtban bizonyos ráltógazdaságra mutatnak. Valamikor Ausztrália járt az élen, ezt nyomon követték az Egyesült Államok úszói, most pedig Japán veszélyezteti a fehér faj hegemóniáját. Magyarázatot találni erre nem •lehet, valami titokzatos törvén, zerüség működik közre. Amerika előretörése mellett szól az amerikai sportolóik óriási tömege. Ezzel azonban nem lehet magyarázni az ausztráliaiak elfakult sikereit, mivel ott a sportoló közönség aránylag csekély számú. Amerikában riiost az ifjúság óriási erővel veti rá magát az úszásra és ennek következményei mutatkozni is fognak a rekordok terén — Mi az oka a japán előretörésnek? — A japánok ifjúságuk hatalmas tömegeit állítják sorba, nívósán dolgoznak, de emellett bizonyos, hogy kedvező fiziológiai alkattal rendelkeznek: könnyebb a testük. ± japánok feltűnéséig azt hitték, hogy az úszáshoz fizikai erő is kell. Úgy Iá Iszik, ez nem teljes mértékben igaz; a japán versenyzők cingár termetüek. — Milyen tanulságokat vonhat le a magyar uszósport a jövőre? — A magyar úszók tehetségesek, a ma gyár faj szinte rátermett erre a sportra. Kis számunk mellett is nagy szerepet játszunk az uszósportban. Arra kell igyekeznünk, hogy minél nagyobb tömegeket vonzzon ez a sportág. A MUSz „Mindenki tudjon úszni“ akciója a jövő céljait szolgálja. Az ifjúság tízezreiből aztán ki lehet majd válogatni okos szelekcióval a magyar világrekord-jelölteket. P. L. térdigérő nagy szél, én mégis csak úgy tudom magam, mint a szóló egyedül lengő nádszál, aki* mellől learatták a nádast. Szegény feleségein félévre, ahogy megjöttem Szibériából, meghótt. . Két kicsi fiam egymásután sarlagban. öreg szüleim már régebben. A sok harangozás, a sok pusztulás, meg egyéb elharipdálta a födémét kétfelől. Sok úgysem volt, de még kevesebb hagyódott. Négy hód. Kerek kis négy magyar hód.., — Azt én mind jól értem, érzem, de... — A de az, hogy élni meg muszáj. De hogyan? De minek? Mongyuk. az Isten törvényé- - nek, az parancsolja, meg az ember szive itt | belül, a tisztességes kínlódás becsülete. Ugye? De elég-e ez ahhoz, hogy nyitva tartsa az ember I’ a ez-ipákolóját a levegőhöz? Mert mindig ott van: de minek, de kinek? Az üres háztájnak, a bejáró öreg Csepreginének? Egyárva tehenemnek, a hideg dunnyának, kiüresedett, málladozó, tapasztott fészkemnek? A kocsmáros, nagyon félhet, áhitatosan nézi: — Annak hát. Annak, hogy ilyen szépen elmondhassa. Annak, hogy eggyel többen maradjunk. Eggyel többre osztódjon a szenvedés, hogy jobban viselhessük ... Hány éves, ha meg nem , sértem, Pesta? — Már mér sértene? Harmincöt... Annak, hogy ennyi évvel jól érezze magát az ember szóló egyedül? Hogy ne kívánkozzék már semmi után? Ne kellessen se ital, 6e sokszor még az étel se? Se cimbora, se semminemű palykosko- dás, se asszony bonca? Annak? — Annak, hogy többé nagyobb baj ne történjék. Hogy betöltse, amivégből a földön van. — Nem sokat adok én ekkora nagy mondásokra. Hanem a szeme már gyulladt, a környéke vö- j rös koronggal ég, udvara van a nézésének. Ka- j pája nyelével az ajtó küszöbét verdesi. Paposán mondogatja: — Vagyishogy éppen annak. A rendeltetés- nek. Amikor az asszony, gyerekek sorban itt hagytak, úgy hijják, m.essiánista lettem. Attól a szakállas vigéctől tanultam, aki könyveket 1 árult, mig a csendőrök el nem vitték. Attól hal- ji lottam ilyeneket. De azóta csak inkább magam- | tói tudogatom. Mer az inkább csak könyveket | árult. Magamtól csak jobban eligazodom ... Az } egyik iszik, .a másik szüntelenül csak tépi. magát, káromkodik, a harmadik veszekszik," verekszik; a negyedik a'szerzés L-án véti magát. Az ötödik él, ahogy tud. a hatodik mint a barom, csak zabái, hizik, semmit sem tesz szívesen, csak a kanalat a szájához... Aki tudja, megöli magát... Aki egyiket se teheti, csak élni akar. Mint én. Most már a kocsmáros kérdezné kíváncsisággal: De hogyan? Mielőtt megtehetné, villan valami szörnyűségesen az u.ton, a kocsma előtt. Füst bömböl, tűz ordít, por üvölt. Dörrenve vág le egy gránát. — Jajj, — kiált a kocsmáros és szalad le a pincébe. — Azért mondom, — mosolyog Bolyós Pesta s kapájával a vállán kiballag az ivóból. Egyenletesen megy el a kocsma eiőtt, a malom meliett, a falu dombjának kanyarulatánál, az országúton, amerre vízfolyásnak visz az el a füzek tömött sövényfala alatt -A vasiadnak, a megélénkült tájéknak indul, a pattogó, ropogó vidéknek, amerre megjárta ezt az utat annyiszor, ahányszor a nyári nap megpirkant, Most is arra megyen. A hogyan, a miért már elcsendesült nyugodtan fújtató kebelében. Úgy lépeget, halad, jut, mint egyébkor, amikor nem pattog a, tájék, nem dörög az ágyú a domb mögül az Ipoly partján s a hid felől nem szól sebesen a gépfegyver. De most pattog, dörög, szól. Akármennyiszer végigélte, ismeri elégségesen mindezt. Már el is feledte. Most megint úgy veszi, ahogy a háborúban. Nem többnek, mint amit jelent, hogy esetleg itt ni mellette jelenik meg a villanó tűz, az égő jel. a füst, a por $ akkortól vízszintesen következik rá a többi minden. Vagy amit az, hogy a láthatatlan levegőből nem kevesebb láthatatlansággal egy kemény kis acélmag az ő teste felé veszi az utj**, átsuhan valamelyik tagján, tovább repül, vagy át se suhan, tovább se repül, hanem megbújik valamelyik busában. Ismerős akármelyik eset, nem tud félni tőlük. A nagy zajtól, a túlságos dörgéstől különösen nem, ha már nem attól, ami mögötte, benne van, belebujva a pattogásba és dörgésbe. Nem tud tartani se a hangjától, se a magjától. Nem fél, csak attól tart mégis, hogy letapodják a szépen zöldült. négy hold krumplit s a dörrenések az ismerős gödröket oda is beássák. A katonák megtapodják, s nem lesz a bolygatásnak okozó gazdája, a kárnak megtéritője. Egyenesen, semerre se nézve megyen. Mert hogy igy lesz-e vájjon, mindenesetre meg kell Huszonhét világrekordot úszott tavaly a világ legjobb tizennyolc úszója Érdekes statisztika a nemzetközi uszósportról — Amerika 13, Európa 19, Japán 6 és Ausztrália 1 rekordot tart — Amerika és Japán között dől el az uszóhegemónia ■o
