Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-01 / 26. (3357.) szám
1324 február 1, csütörtök, A fiatal Franciaország kezd leszámolni a mai francia politikával s a népek együttműködésének útját készül keresni Szüllő Géza nyilatkozata genfi és párisi impresszióiról Prága, január 31 Dr. Síüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a. szlovénéz,kói és rnezinezkói szövetkezett ellenzéki pártok közös parlamenti klubjának elnöke most érkezett vissza Parisból. Páris előtt Genifben járt Szüllő, ahol nemrégiben a népszövetségi titkárságnál benyújtotta a csehszlovákiai .magyarság panaszát a Prágai Magyar Hírlap kobzásai és múlt esztendei három hónapos betiltása miatt. Dr. Szüllő Géza visszaérkezése után egy napot Prágában töltött. Természetes, hogy érdekelt, bennünket a Prágai Magyar Hírlappal kapcsolatos népszövetségi panasz ügye s a mai franciaországi események, ezért felhasználtuk Szüllő Géza prágai tartózkodásának alkalmát s kérdést intéztünk hozzá mondjon el egyet-raást külföldi úti benyomásairól. Szüllő Géza képviselő kérdéseinkre a következőket mondotta: Válasz a Národni Listyneft —- Amikor ma Chebben megérkeztem, megvásároltam az itteni lapokat, s véletlenül elolvastam a prágai Národni Listynek azt a cikkét is, amelyben megtámad engem azért, hogy a Prágai Magyar Hírlap kobzásai és mullévi betiltása miatt petíciót nyújtottam be a népszövetséghez. Egyúttal megfenyegetett azzal, hogy ez a köztársaság elleni lépésem meg fogja kapni illő jutalmát. — Csodálkozom a Národni Listynek ezen a cikkén két szempontból is. Krarnár lapja igen jól szerkesztett, magas nívójú újság, de azért újság, hogy ne régi dolgokat közöljön. Már pedig a népszövetséghez a petíciót én még az ősszel adtam he, amiről táviratilag értesítettem Bene§ külügyminiszter urat. Ez a sürgöny szószérólt megjelent a Lidové Novinyhen, amelynek azt én magam adtam át. Ez a hir tehát nem uj. — De csodálkozom azon is, hogy a lap megfenyeget azért, mert a népszövetséghez fordultam. Mindenki, aki a népszövetségnek a barátja t— s ez a hivatalos Csehszlovákia is — tudja azt, hogy a népszövetség épen azért olyan féltetten őrzött intézménye mindnyájunknak, mert pártatlan. A hozzá való fordulás nem árulkodás, de igazságkeresés. Ez pedig nem bűn, de állam- polgári és kisebbségi jog. A hozzá való fordulást a népszövetségi paktum biztosítja s ez szó- szerint kimondja azt, hogy aki a népszövetséghez fordul, azt soha senki részéről semmi körülmények között büntetés nem érheti. — A Národni Listy cikkében mégis van egy uj dolog. Az, hogy én a Journal de Génévé szerkesztőségében voltam s ott tendenciózus információkat adtam le. Hát ez a hir nem igaz. Én nem voltam sem az említett lap szerkesztőségé, ben, sem tendenciózus híreket nem adtam. Én nyílt fegyverekkel s a lojalitást mindig számba- véve küzdöttem mindig, s ez volt sikeremnek oka. A népszövetség reformjának szüksége — A genfi ülésekről a lapok bő íudósitáso- sokat hoztak, — ezzel nem akarok újból foglalkozni. Egyet azonban láttam, hogy ott mindenki át van hatva annak a tudatától, hogy a mai népszövetségi helyzet nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek a népszövetséget létrehozták. Mindenki úgy érzi, hogy reíomra van szükség. Hogy ez azután mikor és hogyan lesz, az más kérdés. Abban azonban egyek a mértékadó tényezők, hogy lehetetlen, hogy a délamerikai kis államok döntőleg beavatkozhassanak Európa sorsába. Mert a mai népszövetségi alkotmány értelmében, — amely a liberóm vető elvén alapul — ez lehetséges. — Genfben az élet különben nagyon mozgalmas. Mindenki megcsodálja a népszövetség uj palotáját, amely már elkészült. Terjedelme olyan nagy, mint a versaillesi várkastélyé. Az Ariana parkjában van, a Genfi-tó mellett, ez a nagy palota, amely talán nem arról lesz híres, amiről a versaillesi várkastély, ahol császárságokat kiáltottak ki és császárságokat döntöttek le. De talán arról sem lesz hires, ami eddig legnagyobb dísze volt az Ariana-parknak, — ahol ott van az Ariana tulajdonosnőjének a síremléke s rajta ez a gyönyörű mondás: Hic jacet summa felicitas, — itt nyugszik minden boldogság ... A mai Franciaország — Géniből Párisba mentem. Parisba nagyon érdekes időpontban érkeztem meg. F ranciaország nagyságának egyik rejtelmes alapja az. bőgj- a legnehezebb időkben mindig akad valaki, aki meg tudja fogni a nemzetet, s akkor a nemzet minden baja mellett mindig győz a nemzeti zseni. A franciák minden időkben megtaláták a leg- kétségbeesetteb helyzetükben Jean d'Arc-jukat, Napóleonjukat, Clémenceaujukat, vagy Poinca- réjukat, s most is már kialakulóban van az, hogy ki jöjjön. — A bábom utáni Franciaország más. mint a háború előtti volt. A győzelem uj rétegeket dobott felszínre. A perlament öncéllá lett és lassan egészen eltávolodott a nemzettől. A nemzet pedig, miután a jólét lett úrrá fölötte, nem sokat törődött a szájhősökkel és az egész parlamenttel, mert azt sohasem tekintette a francia olyan szerves intézménynek, mint az angol, vagy mint a magyar. De a francia azután szerves intézménynek tartotta alapjában véve a tisztességet és a becsületet, amelyet a parlamentben igen sokszor nélkülözni volt kénytelen. A parlament folyton szavalt, folyton cseJszövényeken dolgozott, ami ment mindaddig, amíg a népet nem érintette nemzeti érzésében, becsületérzésében s anyagi érzésében. — Most azonban a Stavisky-botrány elkeserítette azokat is, akik eddig türtőztették magukat, s megmozdult az utca, megmozdult a közvélemény. Franciaországban, mint mindenütt az egész világon, a szervezett institúcióktól függ az erő. Ma Parisban egyik legerősebb szervezet a rendőrség, amelynek feje Chiappe. Korzikai származású, nagy kvalitású ember, tiszta kezű, akit a kormány el akart meneszteni. S ez volt egyik veszte a kormánynak. Chiappe nem azért korzikai, hogy engedje magát, s az eredmény azután az lett, hogy tüntetések kezdődtek s ezek a tüntetések buktatták meg a kormányt — A párisi utcának ma három vezető tényezője van. Az egyik az Anciens combattants, — a hadviseltek egyesülete, amelyben 200 ezer becsületrendes volt katona van, — a másik a Conféderation génerale du travall, a szervezett munkásság, — harmadik pedig a Camelots du roy, a királypárti szélső nacionalista ifjúság. Ezek mellett fontos tényező még az Union de petits conimerfants et artisants, a kiskereskedők és kisiparosok szervezete. Ma ezek mozdultak meg, s most Páris magával ragadta a vidéket is, mert az ország népe a párisi utca mozgalmában nem a parlament cselekedetét, de a nemzetek megmozdulását látta s ez vele egv. — Különösen érdekes, hogy a köztársaság elnöke mennyire egyetért a nemzettel 6 mennyire függetlenítette magát a parlamenttől. Ez abból is látszott, hogy elsőizben történt meg az, hogy a kormány megalakítására először egy parlamenten kívül állót kért fel, Doumergnet, aki 1914-ben külügyminisztere, s most nemrégiben köztársasági elnöke volt Franciaországnak. Ami most történt, hogy Daladiert bízták meg a kormányalakítással, ennek megvan a maga jelentősége, de mindenki tudja, hogy ez az állapot nem marad tartós. A radikális pártot is utolérte az a végzet, amely minden hosszú ideig uralmon levő pártot utolér: lejárta magát. A fiatal nemzedék kezd leszámolni a régivel — A mostani megmozdulások nagyon érdekesek még azért is, mert annak jele, hogy a fiatal Franciaország kezd leszámolni a régi, csupa szavaló szájhősökből és kereső ügyvédekből álló parlamenttel. A fiatal franciák már ismerik a világot. Nem úgy, mint a régiek, akik nem tudnak semmit a világról, — akik el vannak telve attól, hogy Franciaország a világ közepe és „extra Galliam non est vita, sí est vita, non est ita"... Ezek a fiatalok most tömörülnek a „szellemi együttműködésben" az igazság és a méltányosság alapján és sehogyan sem helyeslik azt a magatartást, amelyet Franciaország mosw tani politikusai jónak tartottak. Ahogy az angolok tudják azt, hogy nem a jogi szabályok, hanem a méltányos igazság adja meg a lehetőségét annak, hogy a nemzetek egymás mellett békességben megéljenek, úgy már a francia fiatalok át vannak hatva ettől a gondolattól s ezért a jövőben sokkal inkább meg fogják a népek egymást majd érteni, ha Franciaország kiver- gőclik mai helyzetéből. — Persze, igen kényelmes és nagy dolog volt most ott képviselőnek lenni és hihetetlen kereseteket tudtak ott az ügyvédek bizonyos kijárásokkal s bizonyos működéssel elérni. Csak most történt az meg, — amiről szettében beszélnek Parisban, — hogy az egyik ügyvéd- képviselő a batumi petróleumforrások tekintetében szerkesztett szerződéséért, ezért az egyet, len szerződésért 14 millió frankot kapott. Nagyon alkalmas volt ez a mai helyzet igen sok politikusnak, akik közül például az egyik mint szocialista igen nagy szerepet játszik, s amellett, hogy a szocializmus elveit hirdeti, 110 versenylovat futtat. Róla is ált valóban az a mondás, amellyel Páris most legdivatosabb színdarabjában, a Tovarisban aratnak minden nap nagy sikert. A darabban a bankár szocialista képviselőnek a felesége azt mondja urának, hogy „hiszen te nem is vagy szocialista", s erre a bankár azt feleli, hogy „én nem, de a választóim azok, s azért vagyok én is szó cialista"... — Ami azt a kérdésüket illeti, hogy tekintettel arra, hogy karácsony előtt Rómát, most meg Genfet és Párisi láttam — mik az impresz- szióim, nos, erre nem tudok mást válaszolni, csak azt, hogy kétségtelen, hogy háborús lehe tőségekről igen sokan beszélnek, de azért nem lesz belőle semmi. Mert a habom hoz — már Montecucolli megmondta — nem kell más, csak pénz, pénz és pénz, és most sehol, még Franciaországban sincsen pénz, pénz és pénz, mert, ha volt, — azt elsikkasztották. Musanov megbuktatta a Balkán-paktumot Február 2-án Belgrádban uj egyezményről kezd tárgyalást a törők, a jugoszláv, a román és a görög külügyminiszter Belgrád. január 31. Röviden összefoglalva a nevezetes Balkán-paktum ügyében a helyzet az, hogy már néni arról van szó, csatlakozik-** Bulgária a paktumhoz, hanem arról, hogy a paktum megbukott » uj tárgyalásokat kell kezdeni. Tevíik Rüadi, Maximosz, JeJtics és Tituleseu terve, amely lényegében Bulgária térdrekényszeritését. akarta keresztül vinni, Szinajáhan bukott meg. A zágrábi kisantant tanácskozás azzal végződött, hogy majd Szinajában . . . ott talán majd sikerül rábírni Boris királyt és Musauovot a paktum aláírására. Nem sikerült. A szinajai eredménytelenség után Tituleseu azt az óhaját fejezte ki, hogy a paktumban résztvevő államok külügyminiszterei további tárgyalásokat folytassanak, mert Bulgária és Albánia nélkül— ezúttal hangsúlyozzák először, hogy nékülÖzik Albániát, — a paktum teljesen értéktelen. Bukarestben, illetve Szinajában annyira érezték ezt. hogy utóbb a királytelálkozás folyamán a balkáni egyezmény teljesen lekerült a napirendről. A sajtóceiuzura még azt sem engedte meg, hogy a román lapok célozzanak erre a kérdésre. Bukarestben úgy tudják, hogy lehetetlen összeegyeztetni Bulgária álláspontját a többi balkáni állam magatartásával. Maga Musanov is hangsúlyozta a román újságírók előtt, hogy külpolitikai tekintetben bizonyos felfogásbeli különbségek vannak. Mindkét ország a békét akarja. Bulgária azonban más eszközökkel kívánja azt biztosítani, mint Románia. Románia kész arra, hogy békekészségének megadja a megfelelő diplomáciai formát. Bulgária azonban nem mondhat le ama jogairól, amelyeket népszövetségi tagsága biztosit neki. Érdekes, hogy az a jelentés, amely arról szól. hogy Tevfik Rüdi bég Bulgáriába érkezik, már nem azt módja, hogy a paktum aláírására, hanem tanácskozásra érkezik. Eszerint Belgrádban február 2-án Ti- tulescu román külügyminiszter Tevfik Rüsdi bég török külügyminiszter. Maximosz görög külügyminiszter és Jeftics jugoszláv külügyminiszter s összejönnek, hogy megállapodásra jussanak * balkáni egyezmény ügyében. Azokat a híreket, amelyek szerint ez alkalommal mindjárt alá is írják az egyezményt, ezidőszerint korainak minősítik. A Bukarestben Musanov bolgár miniszterelnökkel folytatott tanácskozások eredménytelenek voltak, Jugoszlávia viszont ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy igazi Balkán-paktumot csak ugv hoznak létre, ha ahhoz Bulgária és Albánia is csatlakozik. Ha e két állam csatlakozását ezidőszerint nem lehet elérni, akkor — mondják Belgrádban — legfeljebb ideiglenes paktumról lehet sző, amelynek keretei külön megfontolást igényelnek. A február 2-ára kitűzött megbeszélés célja ilyen körülmények között elsősorban az, hogy lehet-e olyan paktumot létesíteni, amely biztosítja Bulgária és Albánia csatlakozását. Belgrád, január 31. Amennyiben Titnleeeu egészségi állapota nem engedné meg a Balkán-államok belgrádi konferenciáján való részvételét, úgy a konferencián Romániát a Belgrádi követ képviselte. Sztambul, január 31. Illetékes körökben úgy tudják, hogy a- belgrádi összejövetel nem azért van összeibiva, hogy a Balkán-egyezményt aláírják. Az egyezménytervezetet. Belgrádban a kiküldöttek csak kézjegyükkel látják el. Az ott módosított szöveget előterjesztik az albán és a bolgár kormánynak s ha ezek kijelentik, hogy hajlandók csatlakozni. akkor kerül sor a paktum aláírására. Belgrád, január 31. A belgrádi külügyminisztériumban ugv tudják, hogy Tituleseu külügyminiszter pénteken, Maximos szombaton érkezik Belgrád- ba. Ennek következtében a konferenciát csak február 3 án tartják meg. Sztambul, január 31. Itteni politikai körökben úgy tudják, hogy a tervezett balkán uniónak fővárosa Sztambul lesz. Kikötőjét szabadkikötőnek nyilvánifják, ez azonban török fennhatóság alatt állana. Sztambul egyébként saját lobogóval, állandó külön államközi rendőrséggel rendelkeznék és saját, postabélyegei is volnának. A szkupstina pénzügyi bizottsága leszavazta a pénzügyminisztert Belgrád, január 31. Grigorevics pénvagyúnnász- t«pt a skíupstina pénzügyi bizottságában uj pénz i ügyi tervével leszavazták. Beavatottak szerint ez az esemény jelentősen megingatta az uj jugoszláv kormány helyzetét s ha nem adja be nyomban lemondását, úgy ez csak annak tulajdonítható, hogy a király nem akar újabb kormányt kinevezni február 2-a, a balkánállamok kiküldötteinek belgrádi konferenciája előtt. THufescu egészségi állapota rosszabbodott Bukarest, január 31. Legújabb jeeIntések szerint Tituleseu egészségi állapota erősen rosszabbodott s újabb műtétnek kell alávetnie magát. Félhivatalosan cáfolják azokat a Francia,országban elterjedt hireket, hogy Tituleseu lemondott s csak annak lehetőségét tartják valószínűnek., hogy a. külügyminiszter esetleg hosszabb betegszabadságot vesz igénybe. A török külügyminiszter Bukarestben Bukarest, január 31. Tevfik Rusdi bej török k ül ügy7 miniszter szerdán délután a román fővárosba érkezett, ahol a pályaudvaron Tatarescu miniszterelnök és Radolescu, a külügyminisztérium államtitkára és Árion, a külügyminisztérium főtitkára fogadta. Tituleseu a vendég tisz- teleiére ebédet adott, majd két óra hosszat tárgyalt vele. A vendég holnap részt vesz a parlament megnyitásán, majd Károly király fogad,ja. Tituleseu és Rusdi bej csütörtökön együtt Bél- grádba utaznak, ha Tituleseu külügyminiszter egészségi állapota addig megjavul. Tituleseu igyanis hetek óta beteg és nem hagyhatja el akását. Betegsége miatt nem is jelent meg a >ályaudvaroti a török külügyminiszter f- 'radarra. 3
