Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-01 / 26. (3357.) szám
TO^<M-MAGtoft-Hnai5P ____________________________________________ 1»M tebrufa 1, Wiwarm. .őrség statisztikája a tavalyi esztendőről. Azt mutatja ez a statisztika, hogy Budapest a feledékeny, szórakozott emberek városa. A kimutatás szerint 1938-ban 25.000 pengő értékű készpénz és értékpapír, 750 darab ékszer és 150 állat, elvesztését jelentették be. Az „Egyéb tárgyak“-rovatban 6000 bejelentés szerepel. De kiderül az is, hogy Budapest, nemcsak a feledékeny emberek városa, hanem a becsületes megtalálóké is. A 25.000 pengőnyi elvesztett készpénzből és értékpapírból 18.000 pengőt beszolgáltattak, a 150 állat közül pedig megkerült 85. Sőt. több a becsületes megtaláló, mint a panaszos. Az elvesztettnek bejelentett 750 darab ékszer helyett 805 darab került a rendőrségre, mint taiált tárgy. Még nagyobb az aránytalanság az egyéb tárgyak terén. 6000 elvesztési bejelentéssel szemben 32.000 talált tárgyat vittek a rendőrségre a becsületes megtalálók. Ennek az a magyarázata, hogy sokan nem jelentik be. ha valami kisebb értékű holmijuk elveszik. Legfeljebb bosszankodnak egy darabig. Elvesztett fejfa és fiatal róka Az egyéb tárgyak lajstromán a legfantasztikusabb holmikkal találkozunk. Van itt hor- gászóbot. fejkendő, látcső, kesztyű, fogaskerék, szatyor, cipő, rézkilincs, vizes pohár, tollszár, kalap, gyufatartó, könyv, ernyő, cégtábla, haj- csatt, zenélődoboz, villanykörte és ezer más. Nagy bazár a feled ék enyeégkez — ezt a cégtáblát kellene kifüggeszteni a talált tárgyak raktára fölé. A furcsaságok élén tavaly állat vezetett. Egy fiatal rókát „felejtettek" a villamoson. A másik ugyancsak különös eset. még ma is érthetetlen a rendőrség előtt. A Keleti-pályaudvarra érkező egyik személyvonatban fejfát felejtett valaki. Szépen megácsolt, feketére festett fejfa volt, rajta a szabályos kis bádog- tábla: Vig Mihály élt ötvenkét évet. Máig se tudják, ki volt ez a Vig mihály ég ki lehet a feledékeny örökös, aki elvesztette a fej-fát. A Hűvösvölgyben félmázsás dinamót találtak, a. Margitszigeten pedig aranyozott kalitkában három kanárit. Harminckétéves terminus A renőr.'ég tapasztalata az, hogy a becsületes megtalálók majdnem száz százalékig szegény emberek közül kerülnek ki. Legutóbb egy cselédleány 800 pengőt talált a Belvárosban. Senki se járt a. közelben, amikor meglátta és fölvette a földről a pénzt, még se tartotta meg, hanem a rendőrségre vitte. Érdekes eset volt az is, amikor a budapesti •osztrák követség épületében nagyértékü ékszert találtak. Tatarozták az épitlet belsejét és egy mázolómunkás falba.®esztett kép mögé rejtve, .porral belepett melitüt. talált. Átadta, a rendőrségnek. ahol megállapították, hogy az ékszer 6000 pengőt ér. • Beszélnek egy postásról, aki nagyértékü idegen valutát talált. A rendőrség azóta is keresi a gazdáját, de nem jelentkezik. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Valószínűen valutasiber veit, aki elvesztette a pénzt és nem mer jelentkezni, mert fél, nogy a végén meggyünk a baja a hatóságokkal a valutázás miatt. A rendőrségen az a szokásjog alakult ki, hogy a talált tárgyat egy évig őrzik, ha a tulajdonos nem jelentkezik, akkor kiadják a megtalálónak, — ha ugyan igényt tart rá. A talált hoimik azonban még akkor sem mennek át a becsületes megtaláló birtokába Harminckét évig foirl érte és vissza kell adnia, vagy meg kell térítenie az árát, ha esetleg előkerül az igazolt tulajdonos. Panaszkodnak a becsületes megtalálók A becsületes megtalálók különben panaszkodnak. Nem értékelik eléggé a becsületüket. A legtöbb esetben alig kapnak valami jutalmat. Nemrégiben 500 pengős ékszert vesztett el egy hölgy. Egy szegenv munkás megtalálta és a rendőrségre vitte. A hölgy barátságosán kezet fogott a munkással és egy pengő jutalmat adott neki. Megtörtént az is, hogy Rákospalotától gyalog jött a rendőrségre egy szegény asszony- aki talált ékszert hozott magával. A rendőrségre hívták az ékszer tulajdonosit, az boldogan hálái-1 kodott, átvette az ékszon es elsietett. Egy jószívű rendőrtiszt adott 30 fillér vLamospénzt a becsületes megtalálónak, hogy ne kelljen gyaOROSZOK Áruld el, hogy mivel játszol és megmondom, hogy ki vagy. Hallom például, hogy ünes idődben szer- veakedel, egyesületieket, köröket alapítasz, etninóifogva megállapítom, hogy csak német lehelsz. Ha a napfényben lustálkodsz és da- lolgatsíz, akkor olasz vagy, ha fested játékkal ecbed és lelked szesszel locsolgaitod. akkor angol vagy, ha pedig a beszéd gyönyörének adod á.t magad s úgy csipegeted a társalgás édes szavait, mini a datolyát a gyümölcsös- tálról, akkor föütéítlemiöl francia vagy. Minden népnek megvan a miaga változha- taflan ősgyermek-jellege. Mosft egy orosz barátom azt hozza hírül, hogy menekült társai a párisi ügyvédi kamarában ujna lepörgették annak a Nedhlu- do#f Ivanovios Dimitirij hercegnéik és annak a Maszloiva Kafyuskának esetét, akit Tolsztoj Leó gróf talált ki, kizárólag a Föl támadás című regénye céljára. Mindez nem volt akadálya annak, hogy a merőben koholt pörben a bírói tisztiét, ne váll állják a moszkvai, kiecd és tiifliszi legfelsőbb bíróságok volt elnökei, az esküdtszéket Kuprin, az iró, Aljeohin, a sakkba]nők és Csecliov, a költő színész fia s a női főszerep alakítását Bairnovszíkája, a moszkvai Művész Színház tagja. A vallomások. a vád- és védőbeszéd elhangzása után az osfcüdtb íróság a hallgatóság dörgő tapsai közben egyhangúlag fölmentette a méltatlanul! meghurcolt Katyusát, akinek eddig az életet tükrözhető regény nem adott igazat. Micsoda nép ez, mély az álmot valóságnak tekinti s az igazsáetailanisiáigot még képzeletben sem tűri. Az ő szenvedélye — úgy látszik — a költészet és az erkölcs, mely még Sárvár környékén ásatásokat folytatnak- Tinódi Lantos Sebestyén sírjának, illetve földi maradványainak felkutatása céljából. A hálás utókor tehát nem feledkezik meg a tizenhatodik század úttörő költőjéről, aki a Budai Ali basa históriája című versében már igy verselt: Halljátok már Ali hasa bölcsességét, Budáról hadával gyakran kiütését, Nyolc várnak, kastélnak romlását, ve vés ét. Az ördög hadának bölcsen megkerülését. Ez Bezterim vára, szép pispekség vála, A Balatom mellett merő közön vala. irodalmi érdé igei elismeréséül ott. áll szobra a:budapesti Nemzeti Színház előtt, de életrajzírói csak annyi* tudnak, hogy Tinódon, Fehér lóg mennie vissza Rákoepalotára. Magyarországon a talált tárgyak után járó jutalom kérdése nincs rendezve Hivatalosam nem jár jutalom. Előfordult már, hogy valaki nagyértékü holmit talált, visszaadta a tu.aí ionosnak és pőrt indított jutalomért, de a bíróság elutasította. Külföldön sok helyen törvényist-ir tíz százalék jutalom jár a megtalálónak. Baksa János főkapitányhelyettes, a közigazgatási osztály főnöke az elveszett tárgyakkal kapcsolatban érdekes és .figyelemreméltó tervet vetett fel. Fölterjesztést intézett az illetékes fórumhoz és azt javasolta, hogy az elveszett, illetve megtalált tárgyak után — a ■ rek holmiját kivéve — szabjanak ki úgynevezett megtalálási illetéket. A főkapitányhelyettes elgondolása szerint ha valaki megkapja azt az értéktárgyat, amit elveszettnek hitt és amiről már lemondott- szívesen fizet kisebb illetéket. Ez jövedelmet jelent az állam számára és a. befolyó összeg egy r.vzébujdosó korában is ilyen valószínűtien pör- ujitásira, ilyen titán i társas játékra ihleti. II. NYILATKOZAT Megkérdezték, mii a véfleon/ányean egy pör hőséről, aki hónapokig áiM az érdeklődés központjában, Kitértem a nyilatkozat elől. Magamban pedig ect gondoltaim:- Nincs butább önhittség, mint az, hogy a nagy tragédiák szereplőiről, vagy áldozatairól ,akiket egy gyilkosság, vagy egy szeren- cséitlanség vetett elénk, többet, tartalmasabbal mondhatunk, mint hétköznapi ismerő- eeinikirői. Valami fönnhéljaaó káprázat mindenesetre elhiteti velünk, hogy őket, akiket rendkívüli tettük és végzetük éles fénycsávájában pillanliunk meg, ismerjük. Ez tévedés- Csak annyi bizonyos, hogy róluk való véleményünk legalább külsőleg „merész" lehet, de csak azért, mert nem ismerjük őket. Azt tapasztaltam, hogy azokról van egy vonalai, éles ítéletünk, akiket nem ismerünk, vagy nem egészen ismerünk. Rokonainkról, akiket naponta látunk, barátainkról, akikkel együtt vagyunk, legközelebbi hozzátartozóinkról, akikéi önkénytől énül és állandóan tanulmányozunk. nincs ilyen Ítéletünk, véleményünk vagy állásfoglalásunk. Ez olyan bonyolult, összetett, elmosódó, mint maga az élet. Nem fejezhető .ki pár élesre köszörült mondatban, csak több kötetben- Többnyire olyanféle ál- talánoeiság ez, hogy az illető pont olyan, amilyen és nem másmilyen. Mennél jobban megismerünk egy embert, annál kevésbbé tudunk beszélni — elvontan — lelki életéiről. Legföljebb arra vállalkozhatunk, hogy leírjuk őt. mint valami természeti jelenségeit Akiket igazán ismerünk, azokról okosan úgyszólván csak bailígaitni tudunk. zelebbit nem mondanak az okmányok. Most kutatják, hogy hol halt meg és hová temették. Bármennyire nemes törekvés is a kutatók munkája, nem valószínű, hogy eredménnyel fog járni. Tinódi, a végek énekese sokáig élt a mai Szlovenszkó területén. A bolygó lantos 1544-ben jelent meg itt először a nagyszombati országgyűlésen. Mint ismeretes, azért kereste föl mindig az országgyűlések színhelyét, mert itt gyűjtötte a hiteles adatokat „históriáé énekeihez", melyekben mindent úgy adott elő „mint volt". Vagyis ő volt az első magyar riporter, aki oithatatlan szenvedéllyel kereste a megóneklésre méltó „példákat" s egyszerű verseset-ei<ben történeti hite- 1 ességre törekedett. A szerelem gyengéd szálai a harctereket járó, bői fedezhetnék az elveszett tárgyak kereséee körül fölmerült .költségeket. A talált tárgyakkal kapcsolatban tragikomikus esetet is .u,jegyzett már a rendőri krónika. A 81-es számú villamoson ezüst fogantyúé, mo*; nogrammos sétabotot talált egy utas. A mono-* gramm alján kis ezüstplaketten ott állt a bot-: kereskedő cég cime. A rendőrség érdeklődött a botkereskedőnél és a monogramm alapján megállapították, hogy a bot V. M. kereskedő tulajdona. Érteeitették a kereskedőt és ebből kerekedett azután a nagy botrány. Kiderült, hogy a kereskedő azt mondotta a feleségének, üzleti ügyben vidékre utazik. Elment hazulról, de nem utazott el, hanem kirándult a Hüvöevölgybe, persze nem egyedül. Mikor azután megérkezett a rendőrség értesítése. az asszony is meglátta és minden kiderült. így lett a talált tárgyból válóók. A férj talán ma is „áldja" a becsületes meg- I találót. S. P. s végvárról-végvárra kóborló diákot végül is Kassa városához fűzték. 1548-tól állandóan kassai lakosnak számit, kis házat szerzett s ebben boldog családi életet élt Élete Kassán nyugalmassá változott, itt irta. élete legtöbb müvét. Verseiből Kassán állította össze Cronica dmü könyvét, melyet Kolozsvárott jelentetett meg nyomtatásban 1553-ban. A históriáé énekek halhatatlan költője 1577 vége felé halt meg. Csak annyit tudnak róla. hogy az év harmadik negyedében még említik nevét, az év végén a kassai levéltár aktáiban felesége már özvegyként szerepel, özvegye 1559-ben már nemes Pozsgay György felesége. Tinódi Lantos Sebestyén sírjának felkutatásánál az utókor csak mendemondákra, hagyományokra van utalva, mert. hogy Arany szavaival érjünk: sírját nem jelölte drága érc, vagy márvány. Szegénysoréban élő ember volt Tinódi, nem vert nagy hullámokat halálhíre. — A Nádasdyaknál szerény osztályban élt & költő, — mondotta Varjú Elemér, a Nemzeti Múzeum régészeti, osztályának igazgatója — és igy nem bizom benne, hogy megtalálják a sirt. Miképpen is találhatnák, hogy is lehetne bizonyossággal állítani, hogy egy esetleges feltárásra kerülő régi sírban Tinódi Lantos Sebestyén fekszik? Nem maradt életéről más Írásos emlék, okmány, mint armálie levele, amelyben címert kér nemességéhez. Nemességét ugyanis életében kapta a Nádasdyak közbejárására. Gazdája szerzett neki nemeslevelet, amelybe beleírták, hogy magyar ember nálánál nem szerzett szebb verseket. — Halálakor egyszerű temetésben részesíthették. hiszen nem volt , potentát", nem kapott kő-síremléket, nem helyezhették kriptába sem és okmány sem maradt, róla. — Milyen nyomon indulhattak mégis sírja keresésére? — Úgy tudom, hogy az ásatásokat Nádasdy Tamás tiszttartójának urához Írott egyik levele alapján folytatják, amelyben Pernethy tiszttartó azt. írja a költőről: „Tinódi Sebestyén immár megvetve ezt a földi muzsikát, Istenéhez tért, hogy ott az angyalok között sokkal jobban tanuljon- Akit is e hónap 1556 január utolsó előtti napján helyeztem el a sári atyák hamvai mellé." A sári atyák temetkezési helyét, hir szerint, már megtalálták. Hat papi sirt találtak. E sírokból keresztek, skapulárék. nagyszemü olvasók, papi gallórtük, kegyeleti érmek kerültek elő. A kutatók úgy vélik, hogy Tinódi sirjának közvetlen mellettük kell lennie. — őszintén megvallva, — mondotta az igazgató, — nem hiszek a kutatás eredményében, mert ha találnak is a sári atyák sírja mellett olyat, amelyikről kétségkívül bebizonyosodik, hogy nem papi sir. még mindig nem lehet be- bizonyítani, bogy Tinódi Lantos Sebestyéné- Tinódi szegény ördög volt, nem volt aranyos markoktu kardja, vagy hasonló tárgya, amit vele temethettek volna. — Hol van Európa legszárazabb vidéke. Madridból írják: Eddig úgy tudtuk, hogy Európa legszárazabb területe a Kaspi tótól északra fekvő délorosz pusztaság. Amióta azonban az elmúlt két évtizedben délkeleti Spanyolországban kiépültek s megfigyeléseket végeznek a meteorológiai állomások, úgy találták, hogy a csapadék itt jóval kevesebb, mint déli Oroszországban. Négy-nyolc év átlaga szerint Kap Páloson 197 mm., Kap Tinoson 17-3, A tmer iában 170, Kap Gatán 103, Alboran szigetén 123, sőt Formentára szigetén csupán 75 mm. a csapadék. A szárazsági terület az Almeria s Kap Pálos közti keskeny partcsik a két szigettel együtt. A szárazföld felé a csapadék rohamosan növekszik (Mareia 380, Valencia 470 mm.) s az afrikai ellenpárt is lényegesen nedvesebb- mert Melilla átlaga 434 és Órámé 576 mm. fc Budapesten tilos lesz a feledékenység Megtalálási illetéket akarnak kivetni a feledékeny emberekre Harmincháromezer elveszett tárgyat találtak tavaly Budapesten Budapest, január 31. Most készült el a rendEMBER ÉS VILÁG írja: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Kutatják Lantos Tinódi Sebestyén sírját, aki kassai lakos volt s akinek nemesi levelébe Írták be, hogy „magyar ember nem verseli nála szebben“ Rövid távirati jelentés arról számol be. hogy i megyében született 1510 körül. Haláláról kö4
