Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-11 / 35. (3366.) szám
TO84 ft&rnár 11, Tasáraap. •7V\aCÍARHIWí?I> s Mii vár a magyar mezőgazdaság, a magyar ipar és kereskedelem a szovjettel való megegyezéstől? Marschali Ferenc, Fenyő Miksa és Éber Antal nyilatkozik a Piása* Magyar Kiriaonak Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Azt a megállapodást, amely a diplomáciai viszony helyreállítása tekintetében a magyar kormány és az orosz szovjet- kormány között a múlt napokban létrejött, a •magyar közvélemény érthető érdeklődéssel fogadta. A magyarországi köröket ennek a kérdésnek főként gazdasági következései érdeklik és ezért láttuk szükségesnek, hogy a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem három prominens egyéniségét szólaltassuk meg ebben a kétségtelenül nagy fontosságú és nagy horderejű kérdésben. A három nyilatkozatot itt adjuk. Dr. Marschali Ferenc országgyűlési képviselő, az Országos Mező- gazdasági Kamara igazgatója: — A magyar-orosz diplomáciai kapcsolatok helyreállítása annak a reálpoiitikának egyik jelentős ténye, amelyet Gömbös Gyula és kormánya nemcsak programjának vall, hanem kifelé és befelé egyre sikeresebben képvisel- Magyarországnak az a feladata, hogy helyzetén .minél többet javítson-, mert felemelkedésének ez az egyetlen lehetősége. Külpolitikáink irányitői az utóbbi évek során következetesen képviselték ezt az álláspontot, amelyet sok szerencsével a gyakorlatban is érvényesíteni tudták. Az olaszországi kapcsolatok megteremtése .és ki mélyítése óta több irányiéin kötődtek értékes kapcsolatok, amelyek egyike sem jelent egyoldalú orientációt, mert egy kis országnak a teljesen szabadkéz politikáját kell követnie. — Ennék a külpolitikai felfogásnak eredményeképpen következett most be az Oroszországgal való diplomáciai kapcsolatunk felvétele. A körülöttünk tomboló politikai és gazdasági viharban szentimentalizmussal nem megyünk semmire. Nekünk ott és akkor kell megragadnunk a külpolitikai támaszokat, ahol és amikor erre lehetőségünk nyílik. Oroszország is egy ilyen lehetőség. — Ha ebhez hozzávesszük még, hogy mind ipari, mind kereskedelmi vonatkozásokban mezőgazdasági exportunk szempontjából az orosz piacon való térfoglalás is bizonyos jelentőséggel bár, a magyar kormány elhatározását helyesnek, okosnak és főleg reálpoiiti kai megfontoltságra mutató gesztusnak kell minősiteni. — Világnézeti szempontokat pedig annál kevésbbé szabad ebbe a dologba belekeverni, mert- mindenkinek tisztában kell lennie azzal a magyar lelkűiéitől, amely — mint eddig — úgy a jövőben is idegenül, de mindenkor vér- tezetten fog Moszkva .világnézetével szemben állami. ♦ Br. Fenyő Miksa országgyűlési k ép viselő, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója: — A magyar—orosz megállapodás gondolata nem újkeletű. Már Bethlen Itt van gondolt arra. körülbelül 8 év elölt, hogy Oroszországgal valamelyes relációba lépjen. Ha meggondoljuk, hogy külpolitikái 'tekintetben a magyar érdekek az orosz törekvésekkel seholsem ütköznek, sőt bizonyos pontokon párhuzamosak, akkor Bethlen István kísérletét természetesnek kellett találnunk. Akkor azonban csak egy kereskedelmi megállapodás tervezetéig jutottunk el: ennek a megáll apód ásnak ratifikálása elmaradt. Tub Rágoean közel voltunk még az 1919. esztendő eseményeihez s a rossz emlékek hatása, alatt a magyar közvélemény igen barátságtalanul fogadta a kísérletet. — A mai idők alkalmasabbak eire: Oroszország azóta erősen enyhítette a maga külföldi propagandieztikus tevékenységét, a legtöbb európai és tergerentuli állammal megnemtámadási' és baráti szerződést és ezek mellett kereskedelmi megállapodásokat kötött: érthető tehát, hogy a magyar kormány, nyilván elsősorban a-z' olasz példán buzduilva. felveszi a diplomáciai összeköttetést- Oroszországgal. Külkereskedelmi forgalmunk szempontjából túlságosan vérmes reményeket nem táplálhatunk. De ha a hangulat a két ország között barátságosabb lesz, ha az összeköttetést kereskedelmi delegációk szolgálják, akkor a forgalom mindenesetre élénkülni fog és pedig úgy a mezőgazdasági, mint az ipari. Lovaikat fogunk exportálhatni, tenyészállatokat, nemesített. magvakat, zsírt, mezőgazdasági gépeket, vas- és fémoikkeket, esetleg textíliákat, amiket Oroszország nyilván fával, nyersolajjal, aszbeszt-tel. vegyészeti alap- és segédanyagokkal fog fizetni. Br. Éber Antal országgyűlési képviselő, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke; — Kormányunknak hivataibalépése óta legfőbb programpontja a külkereskedelmi lehetőségek kimélyitése és mcgátlapitható, hogy a magyar kormány egész külpolitikája ennek a nagy gazdasági szempontnak a jegyében folyik. Ha a magyar kereskedelmi mérlegnek a műit évben elért, aránylag tekintélyes aktív egyenlegét nagymértékben a lefagyott pengők elleni árukivitel idézte is elő, tetemes része volt ebben az eredményben a kormány céltudatos tevékenységének, amely kezdettől fogva az exportlehetőségek klttié- lyitésére volt irányítva. — Nyilván ennek a vonalvezetésnek egyik újabb megnyilvánulása, a magyar—orosz dip- lomácicai összeköttetés felvétele, aminthogy világos, hogy ez a lépés irtat uyit az OroszorJ kisebbségi m a nemzeti igiiniegiitág és jogegpnitSenséi kombinációja" Sobota osztályfőnök órásai előadása a csehszlovákiai kisebbségjegíáS Prága, február 10. A kisebbségi kérdéseket J tanulmányozó csehszlovák társaságban lég- j nap este dr. Sobota, az elnöki iroda osztályfőnöké előadást tartott a csehszlovákiai kisebbségjogról. Az előadó a csehszlovákiai kisebbségi jogrendszert a nemzeti egyenjogúság és a nemzeti jogegyenlőtlenség elve közötti kombinációnak nevezte. A jogegyenlőség elve érvényesül szerinte például az iskolapolitika terén, a jbgcgyenlőtlenség elve viszont a nyelvi jogok tekintetében, amennyiben ugyanis .ma azon a vonalon, ahol a kisebbségek tagjai az államhatalom szerveivel érintkezésibe jönnek, az egyenjogúság elvét áttöri a hivatalos államnyelv előnyben részesítése. Dr. Sobota a csehszlovák .kisebbség-jogot összehasonlította Svájc, Belgium és Lengyel- ország kisetbbségjogávail, hogy végül azt a véleményét szegezze le, hogy a csehszlovákiai kisebbség-politikáiban az utóbbi időben a kisebbségek javára javulás mutatkozik. A kisebbségi jogrendszer két módszer utján fejlődhetik, — mondja —: a többség akaratelhatáromsából s a többség és kisebbség együttműködéséből. A csehszlovákiai kisebbség-jogot oly időben kodifikálták. amikor egyedül végezték a törvény- hozás munkáját. Minden jog és törvény magán viseld alkotójának egyéni bélyegét. Azzal a megszorítással, hogy egyetlen egy törvényhozó sem mentes a maga szubjektív beállítottságától, . megáll a- pitiható — mondja az előadó — hogy a csehszlovákiai kisebbségjog nem hoz szégyent, alkotóira, mert megvan benne az igazságosMiké ffífüfi kávé behozatala Alapítási év 1862 ságra és tárgyilagosságra való törekvés, már amennyire ez lehetséges, — fűzte hozzá az előadó. Nincs kétség abban, hogy ez a jog másképpen festett volna, ha a kisebbségi nemzetek együttműködésévé! jött volna létre. Az együttműködés útja mindig koncessziókat eredményez s nézete szerint ez volna a legelőnyösebb úgy a többségre, mint a kisebbségre, azaz végeredményében az államra nézve is. Részegségében Hitlernek képzelte magát Felmentették a zsidók szidalmazásával vádolt érsekujvári munkást Nyitra, február 10. (Saját munka.tár&umktó.') Érdekes bünpert tárgyalt pénteken a kerületi bíróság büntetőtanáesa, melynek vádlottja Kuosera Antal érsekujvári munkáé volt. A vádirat azt rótta fel bűnéül, hogy múlt év júniusában, erősen ühmvi- nált állapotban. azt kiáltozta az egyik érsekujvári vendéglőben, hogy ő Hitler. — maid durva módon szidalmazta a zsidókat. A vádlott a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a kérdéses alkalommal annyira ittas volt. hogy sejtelme sincs róla, hogy mit müveit. A kihallgatott tanuk megerősítették a vádiratban .foglaltakat, de kijelentették, hogy a vádlott tényleg beszámithatatlanságig ittas volt, mire a birósátr felmentő Ítéletet hozott. Az ügyész három napi con.lobkozási időt kért a fellebbezés esetleges beadására. szig és Magyarország közti kereskedelmi ö*z- sieköttetés feléién ki télének. Bizonyt*, hogy túlságos optimizmust nem táplálhatunk a világ mai gazdasági helyzete mellett ebben az irányban sem. Magyarországnak Jeg- I főbb érdeke a mezőgazdasági export fejleezté- j se. ebben a tekintetber pedig Oroszország, mint felvevő piac. alig. vagy csak bizonyos vonatkozásokban és itt is kisebb terjedelemben jöhet tekintetbe. — Szó lehet egyes ipari produktumaink exportjáról is, itt viszont a hitelezés kérdése játszik nagy nehézséget, mert hiszen Magyarország, mint tőkeszegény állam, nem rendezkedfaetik be hosszabb hitelezés ellen való eladásokra. Bizonyos azonban, hogy a diplomáciai összeköttetés felvétele mégis csak többletet fog eredményezni külkereskedelmi forgalmunkban és minden többlet-lehetőség feltárása, ha szerény keretekben mozog is. nagy jelentőséggel Dir a nyomott gazdasági viszonyok közepette. — Azt remélem, hogy a magyar mezőgazdaság és ipar teljesítőképessége, kaposola.tl>a.n a magyar kereskedelem közismert ügyességével és élelmességével, ki fogják használni a kormány lépése által újonnan megnyitott utat és ezért, közgazdasági szempontból melegen üdvözöljük az Oroszországgal való diplomáciai összeköttetés felvételét. Gömbös nem fél a kommunista propagandától Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A külügyi bizottság ülésének kezdete előtt újságírók csoportja kérdést intézett Gömbös Gyula miniszter- elnökhöz, hogy mi a véleménye arról, hogy a Rassay-párt és a keresztény párt egyes tagjai az orosz szovjettel való diplomáciai 'kapcsolat felvételét hibáztatják és sokan attól tartanak, hogy a magyar kormánynak ez a lépése a bolsevista aknamunka következtében könnyen értihat Magyarországnak. A miniszterelnök az újságírók kérdésére mosolyogva röviden csak ezt mondotta: — Erre csak annyit mondhatok, hogy ez a fölfogás kacagni való. Kánya a külügyi bizottságban megindokolta a magyar-szovjet megállapodást Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A képviselőház külügyi bizottságában Kánya külügyminiszter röviden ismertette azokat az okokat, amelyek a magyar kormányt arra indították, hogy Szovjetoroszországgal felvegye a diplomáciai kapcsolatokat. A kormányt ennél a lépésnél — mondotta egyebek között Kánya _ elsősorban külpolitikai megfontolások vezették, mert Magyarországnak keresnie kell minden hatalommal a barátságot, a miniszter kijelentette, hogy a Szovjetoroszországgal felvett diplomáciai kapcsolatok következtében nem változóéit meg a kormánynak az az álláspontja, hogy belpolitikai tekintetben a jövőben is el- utasitélag foglaljon állást a bolsevizmussal szemben. Komárom védekezik a városba özönlő falusi munkanélküliek ellen Komárom, február 10. (Saját tudósítónk!ól.) A Komáromot környező járások községeiből mind- gyobb arányokban özönlik be a munkanélküli 1 alkusé ág. A feloszlatott gazdaságok elbocsátották munkásaikat, akik a városban remélik megtalálni a megélhetést. A váróéba való gravitáláé gondolatát az is elősegítette, hogy Komáromban jobban van megszervezve a szociális gondoskodás, mint a falvakban. A Komáromba ezzel a céllal bevándoroltak e zárna évek alatt igen jelentékenyen megnőtt Az elmúlt évtized alatt 6000 fővel szaporodott a város lakossága, akiknek legnagyobb része támogatásra szorul- Ezek szükséglakásokban, az erőditéeek zugaiban húzódnak meg « noha egy fillérrel sem járulnak hozzá a közterhekhez, a hatóságokat állandó kéréseikkel ostromolják. Az őslakosság megélhetése megnehezedett. A nagy. invázió következménye, hogy a komáromi, régi bennszülött nyomorgókat nem képes a város ellátni, mert a beözönlöttek nagy követelésekkel lépnek föl a várossal szemben. A város vezetősége olyan elhatározásra jutott, hogy alkalmazza a törvényt 6 megszorítja a Komáromban való letelepedés lehetőségét, * | hogy ezzel is megakadályozza a falusi nép beözön- ‘ lését.
