Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-10 / 34. (3365.) szám
8 ^^^-Mag^ar-hikwcp SzmHÁzKön^vKaLTORA. A hazátlan Vaíéry Inkijinoff Beszélgetés a nagy filmsztárral, aki a „Tájfunéban, „A csatáé bán és a „Volga lángokban" újszerű alakítást nyújtott Prága, február íhóEurópa egyik legszebb fekvésű film-müfer- mében, a prága- sm icihovi Bairrandov atoliérben készült „A Vdlga lángokban41 oiimiü film, amelynek főszerepét Valéry InikiiinePf. Lengyel Menyhért „Tapiinijámaik" és Glaude Fairére .,A. csalta" cimiü filmjének nagyszerű főszereplője játisza. Az uj fűimnek prágai bemutatója igen nagy sikerrel járt. Inkijinoff telefonhívásunkra aizemial jelentkezik és szívesen áll rendelkezésünkre az AIcron-szállóban. ahol mórt pezseg a nemzetközi élet és amelynek a hallja tele van nagynevű művészekkel. Inkijinoff a szálló télikert- lében ad találkát. „Auif Wiedertséhen! Servms magyar!" felkiáltással búcsúzik. A megbes-'zélt randevú előtt már félórával elhelyezkedem az Alcron pompás télikertjének egyik kényelmes fütőjében s feketekávé mellett alkalmaim van gyönyörködni az exkluzív társaságban. Estélyi ruhás hölgyek, szmokingos férfiak. A társalgás nyelve majdnem minden asztalnál más. Francia, angol, német, orosz beszédet hallani, a háromtagú szalonzenekar szordinós hangon kezd bele az Aida-áriába. Kilenc óra felé többen fölfigyelnek. A bejárat felé néznek. Megjelenik In- kijínoff jeliegzietes, markáns alakja, a társaságában van Darrieux, a 16 éves. végtelenül bájos kis francia filmsziniésanő. Mintha egyetlen szem sem tapadna rájuk, közömbös léptékűiéi vonulnak az étterembe. Egy elhagyatott sarokiasztalt keresnék ki maguknak 6 szemmellátiható jóéi vággyal fogyasztják él a vacsorát. Nem zavarom őket vacsora közben. Amikor átjönnek a télikertbe, hozzájuk csatlakozom és kölcsönös bemutatkozás után leülünk. A zenekar Schubmann Tráumerei-ét intonálja. a kis Darrieux bársonyos, finom hangján csendesen dudol hozzá, minden szem felénk néz. Csodálatos, nem mindenonapi ember ez a mongoilszármazásu Inkijiinoiff. Nincs benne semmi a sztárok fölényes imodo- rából és hanyag mozdulataiból, egyszerű és közvetlen s egéisz lényén valami leirhatatlan, határtalan nyugalom árad él. Mélytüzű, élénk mandulaszemei ázsiai származását, lelkét tükrözik vissza, arcát széles po/tacsontok teszik jellegzetessé, sötét haját oldalt választva hát- rafésüli. ízléses, egyszerű ruha van rajta- Gin-t rendel, angol pipája állandóan a szájában, gyakran kel őt tüzizel kínálnom, mert öngyújtója felmondta a szolgálatot. Tört németséggel, lassan, megfontoltan beszél, néha francia szavakkal segít magán s minden szó előtt, mielőtt kiejti, kis szünetet tart. — Tudja-e, hogy a Tájfun szerzője. Lengyel Menyhért, magyar s találkozott már vele? — volt első kérdésem. Igen, tudom és ismerem is „Lengiel Menhiertet" — válaszolta.'— Az elmúlt nyáron találkoztam vele Triesztben. Elkésve gratuláltam neki a Tájfun nagy sikeréhez; nagyon szeretem ezt a drámát. Pár kedves órát töltöttünk együtt. Kár, hogy nem Lr film- saoenárinmot, sok értékes mii születhetne Lengyel Menyhért tollából. — Volt-e már Budapesten? — Sajnos, még nem. A legelső alkalmat azonban nem fogom elmulasztani, hogy megnézzem a magyar fővárosit, melyről sok szépet hallottam már eddig is. — Hogy indult a karriérje? — Ezt nehéz volna pontosan megmondani. A gimnáziumot Pétervárott végeztem, a műegyetemet ugyanott s kultúrmérnöki oklevelet szereztem. Mükedvelő-szinpadon fedeztek fel s lettem hivatásos színésszé. Pétervárott többször játszottam el a Tájfun főszerepét színpadon. Karriérem első filmen után kezdett fölfelé ívelni. Ez hat évvel ezelőtt volt, amikor elkészült a „Vihar Ázsia fölött" ciimü némafilm. — Milyen nemzetiségű Ön —- kérdezem tovább — orosz-e vagy japán? — S e az egyik, se a másik — olyan valami tíocktail-féle — válaszolja Inkijinoff rezignál tan. — Édesanyám orosz asszony volt, édesapám pedig százszázalékos mongol. Tulajdonképpen nincs is szőkébb értelemben vett hazám, a Távol Keleten is ismerik az illetőségi, állampolgársági kérdést.... Hazátlan vagyok A mozgási lehetőséget francia útlevél ibiz/fe- sitja számomra. Fejét szomorúan tenyerébe hajtja. Újabb gin-eket rendel. Meghatódva nézem ezt a szimpatikus mongolt, ázsiai testvéremet. Majd újból megigyujtom kialudt pipáját s ami-# kor látja, hogy cigarettámból füstkarikákat eregetek, ő is megpróbálja ezt pipájából. Nem sikerül neki, mosolyog. Most először látom őt mosolyogni. Meg is jegyzem ezt az észrevételemet. Szótlan marad. Más témára terelem a beszélgetést. — Milyen különbséget talált a sárga s a fehér nők között? — kérdezem tőle. — Az európai nők határozottan imponálnak nekem. Intelligensek, élénkek, temperamentumosak és — szépek. Éppen az ellenwmmBiuiHBBBnHmHMnnnEaBKmmnB Szenei Molnár Albert háromszáz éve Január 17-én volt 800 éve, hogy meghalt Szenczi Molnár Albert. Ez uj adat. Eddig csak keresték halála helyét és kutatták idejét. Most aztán egy erdélyi kéz fellapozta a kolozsvári unitárius egyházfiak számadáskönyvét s abból végérvényesen kiderült, hogy Kolozsvárott halit meg 1634 január 17-én. A 4. A) levél bejegyzése így szól: .,1634 január 18-án tiszt. Molnár Albertnak a 3 nagyobb haranggal harangoztak. Fizettek érte 1 forint 40 pénzt." — Döghalál tizedelte a kincses város népét. Félév alatt 1098-an háltak meg. Az öldöklő angyal vitte el a zsoliárköltőt is. Ezért mindjárt másnap, egyszerű szertartással hántolták él a házsongárdi temetőben. De mi minden történt addig, míg az erős szervezetű 60 éves férfi eljutott a kolozsvári temetőig? ősei székelyek voltak, de őmaga Pozsony- megyében született, Szencen, 1574 augusztus 80-ám Tízéves korában kirebben szülei szerető fészkéből. Göncön a bibliát nyomató Károli Gáspár mellett belekóstol a könyvirás mesterségébe. Másfél év múlva debreceni diák 'lesz. 16 éves, mikor külföldre vetődik s huszonegy éves fővel a tudományok borostyán os mesterévé avatják, Strassburgban. Mint iró európai hírre tesz szert. Csak a, nyugalmat, nem ismeri Német földeken kívül Svájc, Olaszország, Hollandia főbb helyeit ejti útba. Naplójából megállapítható, hogy 515 várost és falut keresett fel. Néhol többször is járt, Így Heidelberg'ben tizenkilencszer. Életének ezernél több útja vezette el a szenei bölcsőtől a kolozsvári koporsóig. Szemezi Molnár egyik könyve különös képpel kezdődik. Ott látjuk az írót felfüggesztve és alatta tüzet raknak. Akkor volt ez, miikor 1621-ben Heidelberggel együtt ő is spanyol katonák kezébe került. Erről a képről is látni, hogy a tol apostola: a szenvedések apostola is! Szivének is megvoltak a maga harcai Megkérte egy német lány kezét s mert nem kapta meg, csaknem eszét vesztette. Harminchatodik évében járt, mikor nőül vette Luther egyik -rokonát, Ferimari Kunigundát, kinek három kislánya volt. Szenczi Magyarországra költözött családjával, lelkész lett Rohoncon, majd Komáromban. Eltelt másfél év és Szencziék újból Németországban állnak meg. Ott került a harmincéves háború sodrába. 1624-ben Bethlen Gábor fejedelem hívta haza, a költő-tudóst, hogy rábizza a gyulafehérvári kollégium igazgatását. Molnár ezt nem fogadta el s élete utolsó tiz évét otthoni hányódások közt töltötte. Szenczi Molnár az akkori fogalmak szerint mindent irt. Diákkora óta. zsongtak benne a, zsoltárok magyarul. S a 150 zsoltárt 180-féle versformában fordítja le. Fejedelmi pártfogással nyomatja ki a Psalterium Hungariouim-ót, Szent Dávid király 150 zsoltártd, 1607 nyarán Hernb araiban. Már előbb megjelent Altdorfban latin-magyar szótára. Ez még életében két kiadást, ért el A magyar bibliából is két kiadást készített, 1608-ban Hanauban, 1612-ben 0ppenbeimbam. Negyedik nagy müve: Kálvin főműnbájának magyar fordítása.: A keresztyéni religióra való tanítás. Ez sok helyen 'ina. is jobb. mint az uj fordítások. Irt, még Magyar Nyelvtant, melyet Pázmány Péter is csak dicsérni tudott, Kiadott pár kő* tét prédikációt, Irt káiték irt Imádságot, Kény19®4 február 10, szombat kezője az ázsiai nőnek. Európai kultúrát szívtam magamba, szeretem az itteni életet úgy, amint van. — Mi a véleménye a csehszlovákiai filmgyártásról? — hangzott el utolsó kérdésem. — A barrandovi fümmüterem egyike a legjobban fölszerelt európai filmstúdióknak s a prágai filmgyártásnak nagy jövőt jósolok, mert Berlin után idetodódik az európai filmgyártás súlypontja — válaszolta Inkiijinafif. Inkijinoff partnemője, Darrieux közbe- közbeszÓlt. Fluidom áradt ebből a rendkívül okos „kislányból" a „nagy" Inkijinoffra, aki mindem ilyen közbeszólás után mintha egy árnyalattal élénkébb lett volna. Darrieux a határtalan eyugailmu, flegmatikus mongolra is villanyozó hatással van, mint ahogy a télikert összes vendégei elbűvölve nézték ennek a gyermek-nőnek finom, disztingvált mozdulatát, szép nagy szemeinek pillanatonként változó sajátságos kifejezéseit, s utánoz- hatatlamul kecses járását. Autogram, búcsú, au-revoir és barátságos kézszoritás után eltűntek a szálló liftjében. (p—k) vécékét. Érdekes a bekecsi templom szentelésére irt beszéde is. Naplója, levelei: tükrök az Íróról és a XVIJ-ik századról. Érdemes megfigyelni, hogy koráinak milyen hírneves egyéniségeivel ismerkedik meg vándorlása közben. így Géniben az öreg Béza Tódorral, Prágában a csillagász Keplerrel, Rudolf császár ki tüntetőén fogadja, megajándékozza. Pártfogója IV. Frigyes pfalzi fejedelem ie. Móricz hesseni őrgróffal a magyar nyelvet, is tnegked vetteti! Bármerre járjon, mindenütt barátokat szerez a magyar nemzetnek. Otthon is nagy szivek hajolnak hozzá be- csüléssei. Somijai Báthory István, a későbbi lengyel király, kocsiján viszi haza Szencre. Bethlen Gábor fejedelem szívesem látja, vendégül udvarában, Fehérvárott. Thölköly Sebestyén, Dobó Ferenc, a Thurzók, a Battbyányak sokra becsülő pártfogói. A költők közül Opitz Márton, Rimái János barátai, de mások is írnak hozzá nevét fényesítő verseket. Kitűnő fémjelzés a nevének, hogy a maga korában külföldön is midonfelé ismerték, otthon pedig még 300 év múlva is minden magyar ismeri. Zsoltáros könyve 150 kiadásban forog közkézen, olyan nagy példát* yszá inban, amilyenről más író nem álmodba tik. Soká nem tudták: hol halt meg, mikor halt meg? ... Ma, amikor százszorosam megbecsülünk mindenkit, aki a, magyar nevet a müveit világ előtt ismertté tette, örömmel látjuk, hogy Szenczi Molnár Albert, babéros költő úgy halt meg, hogy halhatatlan maradt!. K. G. (*) Csordák Lajos festőművész — 70 éves. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai festőművészek gárdájának egyik legjelentősebb, de egyben legszegényebb tagja, Csordák Lajos jelentős jubileumát ünnepel. Február 8 án érkezett el hetvenedik életévéhez s ezen a jelentős évfordulón vele- érez, veleünnepel nemcsak számos barátja, hanem mindazok is, akik ismerik és nagyra értékelik művészetét A hetven éves művész, aki teljes szellemi és testi frisseségben érte meg ezt a jelentős kort, Kassám született és Klimkovics Béla volt az első tanítómestere. A fiatal Csordák azután szüleivel együtt Münchenibe került és az ottani világhírű képzőművészeti akadémiám folytatta, tanulmányait Hoilóssy mester keze alatt. Münchenből Prága volt a legközelebbi állomása, ahol Marák professzor tanítványa lett és a prágai festőakadémián az 1889— 1895-ös években bontakozik ki teljesen a tehetsége. Marák professzor egyik legkedvencebb tanítványává vált és ma is úgy emlegetik mindenütt, mint a legjobb Marák-tanitványt, mivel művészetére kitörölhetetlenül nyomta rá bélyegét a nagy cseh táj- képfestő iskolája.. 1892-ben Prágában mint akadémiai növendék már dijat nyert, a következő esztendőben pedig megnyerte a 320 forintos Purmamn- ösztöndijat, amivel az ismert festők sorába emelkedett. A pénzen nagyobb tanulmányutat tett. két hónapig a Szádellői völgyben is dolgozott, majd több arisztokrata családnál működött, mint festő- és rajztanár. 1909-ben tért. vissza Kassára s azóta megszakítás nélkül itt él s tájképeiben megörökítette Kelets zló ve ne zkó csaknem valamennyi festőLbb helyét. Csordák Lajos képeit főként, lírai hangulatok, dominálják s mestere a, szilieknek, melyekkel minden hangulatot ki tud fejezni Kompozíciói ma is olyan rtekorativek és megkapóak, mint fiatalabb korabeli tájképei. Különösen néhány őszi tájképe elsőrangú. Csordák Lajos születésiének hetvenedik évfordulóját Kassa várósa is méltóan megünnepelte, amennyiben egy festményt vásárolt tőle, azonkívül díszoklevéllel ajándékozta meg. Ezenkívül az iskola ügyi minisztérium és több kulturális intézet, is vásárolt tőle képeket.. A Kelet- szlovenszkói Muzeum gyűjteményes kiállítást rendez a mű ve il>ől a közel jövőben. (*) Ungváryné Ujházy Nusi magyar nótaestje a pozsonyi rádióban. Pozsonyból jelentik: Szóimba tón este fél 7 órakor, a rendes na,pi magyar óra keretében énekel Ungváryné Ujházy .Nusi 'magyar nótákat, teljes cigányzenekari kísérettel, Társadalmi Élet # A tizenharmadik pozsonyi magyar diákbátf tegnap este rendezték a pozsonyi magyar reál- gimnázlum leány- és fiiunö vendé kei. A Vígadó nagyterme zsúfolásig megtelt életvidám fiatal leányokkal és fiatalemberekkel. Féltizenegy órakor kezdődött a táncmulatság dr. Mészáros György főrendezőnek, a diákok kedvelt Messi bácsijának err-e az alkalomra irt ötletes diákindulójával. Pohl dzsesszenekairának, továbbá egy cógánybandának muzsikája mellett a tánc ki világos kivirradatig tartott. A bálanyai tisztet Hotffmann Adolfné, dr. Szarnák Gusztáváé és dr. Klein Vdktorné (Duna- szerdaihely) vállalták, a bálfőrendezői kara' élén dr. Mészáros György tanár állt, aki mellett ifj. Szarnák G'usztáv és Vasváry József tevékenykedett. Az egyforma ruiháju diákleányok között ott láttuk többek között Koch Gertrudot, Fülöpp Izabellát, Farkas Máriát, Sódor Annát, Csíz maria Arankát, Hoffmann Ilonát, Klein Magdolnát, Grü- nebeTg Gabriellát, Szarnák Ilonát, Nagy Katalint és Máriát, Angermayer Margitot, Gvőrffy Évát, ! Hann Ivonnet, Müller Hildát, stb. A bál buzgó ren- I dezőí voltak még az intézet nyolcadik, hetedik és | hatodik osztályú tanulói, mintegy negyvenen. A mulatság közönsége soraiban ott láttuk Bede István, magyar konzuli attasét, az intézet tanári karából megjelentek Jancsovics Ferenc igazgató, Leithner Hús, Engelmanmova tanárnők, Kerner Pál és neje, dr, Szörényi Fendinánd, neje és Baby leánya, dr. Hodál György, dr. Zwengros Béla, Soják Rudolf és neje, Galvánek Tivadar és neje, Pozsony előkelő hölgyközönségéből megjelentek: Olgyay Ti bőmé, Uoi és Éva leányaival, Samarjay Emilné, Éva és Anna, özv. Géczy Etezsőné, Matyó, Kovács Gyusziné, Puci, Szeifert Károlyné, Nelly, Mussoni Antalné, Emmy és Baba, Hantke-Haküi Oszkámé, Juci, Gettmann Antalné és Médy, dir. Prónay Aladárné, dr. Bácsik Kálmánné, özv. Csis- bó Dezsőné, özv. Ullreich Edénó, Piri, dr. Moravitz Zoltánné, Edit, dr. Török Emilné, Márta, Heerde- gen Betty, Szomor Ági, Ladányi Ilonka, Lőrinoz Nusi, Keppich tanárné, Danninger Józsefné ée mások. # A SzMKE nyitral szervezetének fefcmár 10-ikl műsoros estjét nagy érdeklődés előzi meg. A műsoros est főrendezője Szintay Nándor a pécsi színház volt művésze. A vezetőségnek sikerült megnyernie Ungváry Ferencet és Ujbázy Nusit, akik magánszámokkal és egy vígjátékban szerepelnek. Ezenfelül & helyi műkedvelő gárda legjobbjai lépnek föl. A SzMKE dalárdája Szőke József karnagy vezetésével szerepel. A részletes műsor a kővetkező: Pogátechnig: Dal a dalról, énekli a férfikar. ! Ábrányi: A koldus, szavalja Ungváry Ferenc. 7Á- ' lahy Lajos: A szénapadlás, vígjáték egy felvonás- 1 bán, szereplők: U. Ujházy Nusi, Ungváry Ferenc, j Szintay Nándor és Kovács János. Szünet után a dalárda Koudelka: „Babylonnak vizei mellett" és Horváth: „Megkondult a kecskeméti öreg templom harangja" dalokat éneklik. Verő Géza Hacsek és Sajó cknü paródiáját Verő Géza és dr. Neuber Ernő alakítja, majd U. Ujházy Nusi mulató-jelenetet ad elő a cigányzenekar közreműködésével. Konferál Verő Géza, A műsoros estet, táncmulatság követi # Az eperjesi Daltestvérek mint már megírtuk, | karöltve az Ev. Ifjúsági' csoporttal, szombatom, j február 10-én, nagyszabású műsoros estélyt ren- | dezmek a Rózsa uccai nagyteremben. A műsoros I est iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a társada- j lom legszélesebb rétegeiben. # A Füleki Torna Egylet árarcos bálja a legtel- I .jesebb siker jeigyében zajlott le. A jelmez szépség- , verseny első diját Hoffmann 'Margitka. (Nagyszöl- [ lős) nyerte. A második dijat Bódis Katóka (Fülek), a harmadikat Horváth Gyula (Fülek) nyerte. A jól sikerült álarcos bálon a közeli városok társegyesületei is képviseltették magukat. # A gölcicbányal katolikus Karitász egyesület sikerűit műkedvelői előadást rendezett a városi j vendéglő nagytermében. Előadtak két szlovák és két német vígjátékot. A ezmelőadás után 'táncmulatság volt. nwwwigúnaiUCTi nnunmiauaani m me\ jwmw mm r—:iwniwT monjcuarn HnwgnrKajivwf atx'awrrmiaR' (e) Meghalt Alfréd Justiz festőművész. Pozsonyból jelentik: Alfréd Justiz festőművész 55 éves korában egy pozsonyi szanatóriumban meghalt. Justiz Morvaországban születet és már a reáliskolában fedezték fel tehetségét. Először Prágában, majd Pániéban és Berünbem tanult és különösen a francia festészet volt rá nagy hatással. Justiz festészetében gondosan került mindenféle intellektualiz- must és novelli'ztikuniót és a l’art pour l’art művészetet gyakorolta. Két év óta betegeskedett és ezt az időt ezlovenezkói szanatóriumokban töltötte. (*) A kassai muzeum kiállításai Eperjesen. Eperjesi tudósi tónk jelenti: A kassai muzeum igazgatósága a napokban átirt az eperjesi városi tanácshoz és felajánlotta a város részére a kassai muzeum által rendezett minderkori kiállítások anyagát. A város vezetőségének csupán megjelelő helyiségről kell gondoskodnia és a szállítási költségeket kell fedeznie. A városi tanács a közéli napokban fog határozni e kérdésben és minden bizonnyal el fogja fogadni dr. Pollik muzeumigazgafé ajánlatait, mert a kiállítások megrendezése nagyban emelni fogja az eperjesi kultúráiét színvonalát. (*) Haydu „Teremtés" óratóriumának miskolci szabadtéri előadása. Miskolci jelentés szerint az ünnepi hét alkalmából »z a terv merüli, fel, hogy szabadtéri előadás keretében a „Szent Cecília Vegyeskor" előadja Haydn „Teremtés" cimü óratóriumát. A híres miskolci dalosegylct ezzel akarja tizére* fennállását megünnepelni.