Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-10 / 34. (3365.) szám
1964 február 10. szombat. 'pr5cgmA\agíarhtklxe> . jC^ÖZrCjAZPAi^ÁCr^ Önkormányzati testületek csődje Irta: Hegedűs Balázs Párkány, február 9. öníkoinményzati tea-1 <tüil,©4>edftLk költiségvetéaétaök tárgy■ailásaimáíl sok | komoly bzó hangzott el aziránt, (hogy azok ueim nyugezanak szilárd alapon. Kétségessé váliik a (költségvetés egyensúlya már azon Okinál fogva is, (hogy az évekre viisz- szannenő és he neon folyt pótiadók következetesen nyilván tartatnak. Neon vétetik figyelembe az, hogy számtalan adóalany tönkrement, fizetiáskióptelem lett s a még folyton süllyedő gazdasági tendencia azt mutatja, hogy , a jövőben még több fizetésképtelenségi eset leszAz önkormányzati testületek károsodást szenvedtek ott, hogy a munkák öl esőn kapcsán biztosított adókedvezmény vonatkozik a külöauSéle pótadókra is s e címen nagy veszteség éirte őket. E címen előállott veszteséget, mint hiányt pedig a következő évekre kell átvinni, tehát azoknak az adóalanyoknak kell megfizetni, akik adóikat pontosain fizették. Ha részleteiben írem nétzziik az adókra vonatkozó eme kedvezményt, akkor a helyzet adottsága, a logikus következtetés azt mutatja, hogy kedvezményiben azok részesülnek, akik nem pontos adófizetők s a kedvezményezett adókat azok fogják megfizetni — mint mailt évi hiányt, — akik pontos adófizetők. Világos, hogy a törvény intenciója azokra vonatkozik, akik önhiba,jiulkom kívül lettek fizetésképtelenné. Ilyen esetek előadódnak nagymérvű eilemi csaip ás óknál, hosszantartó betegség, eöb. esetiében. Ebbe a kategóriába nem volna szalbad beszámítani minden esetben a rengeteg kényszer egyezséget, mert ezek egy részéről a köztudatiban nagyon eltérő vélemények alakultak k!i. Természetesen nehéz eldönteni azt, hogy ezek a vélemények menynyiben helytállók. Azok az önkormányzati testületek, községek, amelyek annak idején 'éltek azzal a 'joggal, hogy pót adójukat magáik vessék ki és szedjék be, előnyösebb helyzetben vannak. A községi pótadót az adófizetők általában szívesebben fizetik s igy a község gazdálkodása szilárdabb alapon nyugszik. Ma már ott tartunk, hogy az önkormányzati testületek ragaszkodnának a pótadó kivetési jogához, azonban ennek lehetősége csak egy újabb törvény alapján volna lehetséges. A parlamentnek a feladata tehát, hogy egy újabb törvénnyel a községek közelgő csődjét megakadályofflza. Rá kell mutatni airra a katasztrofális ve- j szexiek mire, amely a közeljövőben fenyegeti a! párkányi járás egyes községeit, mint Köböl- j kút, Kisujfaliu, Bátor-koszi, Bény stlb. községeket. E községiek képviseletéit ama kérdés foglalkoztatta, hogy a telepesek mentesek lesznek a községi pótadóktól. Az általános meglepődést fokozta az, hogy Köbölkút és Kisujfaln községek képviseleti üléseim a referáló jegyző az ügyet úgy állította be, hogy a telepeseknél nincs kivetési alap. Termiészetszerüleg a képviselőtestületi tagok kérdőjellé változtak s elámulva kérdezték, .hogy az általuk birtokait ingatlanok volt tulajdonosai soha sem fizettek pótadót? Ha teliét akkor volt kivetési alap, hová lett az most? Majd egy más naiv indokkal állt elő a referáló jegyző, kimondván, hogy ebbe bele kell nyugodni, mert a fellebbezési határidő lejárt s igy a telepesek kérelme jogerőre emelkedett. — Amíg Kö- bölkuton a mulasztást azonnal ráolvasták a jegyző 'és báró urakra, addig Gulyás Lajos kisujfalusi biró nem röstedve a fáradtságot beutazott a párkányi járási hivatalhoz, ahol is megállapították, hogy az érdekelt- községek március elejéig jogerősen óvást emelhetnek az ügy ellen. A toöhölkuti körjegyzőségen oem az első esett az ilyen zsomglőrködés. Már a községi képviselőtestületi választások idején történt ilyen eset, amikor az országú? hivatal teremtett rendet. Nem beszélve arról, hogy az eset magyar kisebbségi sérelem is, de egyenesen a közsé- « gek csődbe kergetése. A telepesek érdekében valónak tartom megjegyezni, hogy a hatványozott védelem és segélyezés éppen rájuk nézve káros. Ugyanis kitermelnek egy olyan réteget, amely az élet viharával szemben képtelen lesz megállni a helyét. Naiv elgondolás az. hogy az agyon6e- igélyeaés generációkon keresztül tarthat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ernmek az adómorál terén beláthatatlan következményei lehetnek. Az említett községek közül csak Kisujfalut j. emelem ki- Mi történik ezzel a községgel, ha 40—60 ezer korona községi pótadó kintlevőségei leiratnak? t( n Sérelmes az ügy a községekre nézve már t ama szempontból is, hogy a községek képvise- t létében helyet fogtálnak azok, akük nem já- n rúdnak a község terheihez. Veszélyes ez ép- * pen Köbölkútou, ahol a ihöízségi választásuk ' idején egyeseket megfosztották mamdátuniuk- tól azért, mert a helytelenül kivetett pótadót t nem fizették be. \ Prága, február 9. A pénzügyminisztérium törvényjavaslatot készít az alsóíbku adóhivatalok hatáskörének kiterjesztéséről. A törvény- javaslat értelmében az első- és másodfokú adóhivatalok hatáskörét kiszélesítik. Az adótörvény szerint az elsőfokú adóhivatalok eddig csupán olyan adóelengedési kérelmekben dönthettek, melyek 10.000 koronát meg nem haladó adóhátralékra vonatkoztak. E kérvények elbírálásánál az adóhivatal legfeljebb 1000 koTörvényiavaslat késiül ai aisífaku adóhivatalok hatáskörének kiterjesztéséről rónáig terjedő engedmény kérdésében határozhatott. A készülő törvényjavaslat szerint az elsőfokú adóhivatal a jövőben olyan kérvényeket is elbírálhat, melyek tárgya 50.000 koronáig terjedő adóhátralék s az adóhivatal 10 ezer koronáig terjedő adóengedmény kérdésében határozhat. A másodfokú adóhivatalok hatáskörét hasonló értelemben ki (erjeszti a készülő törvényjavaslat 1 vasúti tarifa leszállítását követelik fa m .iSJtsígi ár &§ százalékát fö&méttfi a fuvarkfilftiégj Kassa, február 9. A keletszlovenszikéi köz- gazdaságii egyesület fabizattsága az ióősizerii gazdasági kérdéseikről tanácskozott. Az értekezletein megáll api tást nyert, hogy a szloven- szkói fátermelők és fakereskedők mai legégetőbb problémája a bükkfa és a tölgyfa elhelyezésének kérdése. Tűzifát exportálni a mai viszonyok között nem lehet, ezért a fabizottság kívánatosnak tartja a belföldi pia« kérdésének mielőbbi rendezését, A belföldi piac számára Keletsziovenszkéból csak abban az esetben lehet faárut szállítani, ha a vasúti tarifát mérséklik, a mai rendkívül magas szállítási díjtételek szinte kizárják, hogy keletszlovenszkéi fa a köztársaság nyugati felében fekvő piacokra jusson. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy tiz tonna biikk-tüzifa ára 1929-ben 1200 korona volt. Körülbelül 600 káló méternyi távolságra 500 koronáért szállította a vasút (ízt a mennyiséget. _y bükk-tüzüa ára azóta 700 koronára esett (10 tonnát véve alapul), de szállítási költsége ma is 500 korona. A vasúti száliláiíás az önköltségi ár 60 százalékát teszi ki. A háború-előtti árakhoz viszonyítva a jelenlegi árak kétésfélszer, illetve háromszor magasabbak. A vasúti tarifa ellenben kilencszerese a háború-előtti vasúti tarifának. A külföldi verseny nemaetközá iviszonylatban erősen érezhető. A lengyel kormány kiviteli jutalmak rendszerét léptette életbe és lényegesen mérsékelte a faszállitmányok vasaiti tarifáit. Ennek következtében nem lehet a lengyel exportőrökkel versenyezni. Lengyelország göcmbfa-ki vitele 1929-től 1931-ig terjedő időben, tehát a legnagyobb válság idején, 10.000 vagonnal növekedett, amíg ugyanakkor Csehszlovákia gömbfa- exportja 1200 vagonnal visszament. A falkereskedelem sajnálattal tapasztalja, hogy a teuvibevett faszindikátus még mindig nem kezdte meg tevékenységét és a 'késedelem következtében a földművelésügyi minisztériumhoz benyújtott kitermelési és vágatási engedélyek nem nyernek elintézést. A fabizottság értekezletén elfogadott, határozati javaslat értelmében az érdekeltek azzal a kéréssel fordulnak a vasutügyd tanácshoz, hogy szállíttassa le a keletszlovenszkói fa vasúti szál látási díjtételeit. Továbbá elhatározták, hogjr az illetékes tényezőktől kérni fogják a faszLndifcátus tevékenységének mielőbbi lehetővé tételét. Magyar-román fasgyezmény Bukarest, február 9. A magyar-román faxé reskedelmi tárgyalások eredményesen befejeződtek. A létrejött egyezmény értelmében a magyar kormány a román vágottfa és építési fa behozatalára 7000 vagont kitevő kon- iingenst engedélyezett 1934-re. Az egyezmény szerint a magyar kormány további ezer vagonnal felemeli a kontingenst, ha román részről kompenzációs megrendelést kap. A fabe- liozatalj engedélyek 66 százalékát a román kormány kapja, a fennmaradó 34 százalékot magyar importőrök kapják. | | Nem perelhető a behozatali engedélyek cedálásából eredő követelés. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi kerületi bíróság elvi jelentőségű ítéletet hozott, amennyiben kimondta., hogy nem perelhetők azok a követelések, amelyek behozatali engedélyek oedállásából erednek. Az utóbbi időben élénk üzlet fejlődött ki gabonabehozatali engedélyeikben. Egyes importőrök a. részükre kiállított gaborabeh o zaitali engedélyek egy részét eladták. A gabonabehozatali szindikátus vezetősége rossz szemmel nézte ugyan ezt az üzletágat, de nem léphetett föl a behozatali engedélyek értékesítői és vevői ellen. | | Rendezik a csehszlovák—magyar kompenzációs egyezmény szaldóját. A múlt év májusában kötött csehszlovák—magyar kompenzációs egyezmény Csehszlovákia szempontjából 7.5 millió korona aktívummal zárult. Novemberben 1.47 millió korona értékű árut importáltak Magyarországból Csehszlovákiába, ele ezzel a behozatallal még nem sikerült kiegyenlíteni a szaldó aktívumát. A prágai magyar köveiig intervenciójára a csehszlovák keres- kedefagF^rmány most elhatározta, hogy újabb behozatali engedélyek kiadása utján hozzájárul az aktívum eltüntetéséhez. □ Nyersáru importjához is behozatali engedély kell. A kereskedelmi minisztérium rendeletet adott ki néhány fontos nyersáru behozatala ügyében. A rendelet értelmében mától kezdődően számos nyersanyagot és nyersárut csupán behozatali engedély alapján lehet importálni. Erre a rendeletre az a körülmény adott okot, hogy az utóbbi időben spekulánsok indokolatlanul nagymeunyis^ü nyersárut hoztak be. A behozatali engedélyeket illeték nélkül adja ki a kereskedelemügyi minisztérium. Engedélyezési eljárás alá a következő fontosabb nyersárut vonták: Nyersbőr: marhabőr, borjubőr, lóbőr, kecskebőr, gödölyebőr és nyulbőr, gyapot; len-, juta- és egyéb hulladék; nyersgyapju, mosott gyapjú, fésült gyapjú, festett gyapjú, fehérített gyapjú; fonal, kaucsuk, gutapersa, kau- csukhuilladék, különböző fémek és különöbö7.ő vegyi cikkek. A rendelet nem vonatkozik ama nyersáruküldeményekre, melyeket 193-1 február 9-ig bezáróan indítottak útnak Csehszlovákia területére. A rendelet február 24-ig marad érvényben. □ 222 millió koronát fordítottak eddig ga- xma zálog jegyek eszkontjára. A Csehszlovák Nemzeti Bánik gabona zálog jegyek reeezkont- fára eddig 221.60 millió koronát folyósított. □ A homonnai • a homonnavidéki ipartársula- lók közös gyűlése. HomonnáTÓl jelentik: A komon- aad betegisegélyző körzetébe eeő iparti mulatok logmapolőtt Hoóncranán ülést tartottak a kerületi betegségéi yrő igazgatójának, a pozsonyi orezágoo munkás biztositó hivatal igazgatójának, továbbá a kassai kereskedelmi és iparkamara és a járási hivatal képviselőinek jelenlétében. Az ipartársulatok képviselői áltaiánosságban panaszt emelteik a be- legsegélyzőü járulékok kíméletlen behajtása miatt, utalva olyan ebetekre, hogy a neonfizető iparosokat csődbe kergették éa tönkretették. Különösképpen kritika tárgyává tették a betegségéiyző közegeinek. főleg pedig ellenőreinek kíméletlen el járását. a hátralékban levő tagokkal szemben. A be- tegsególyző igazgatójának nyilatkozatából kitűnt., hogy a legtöbb ilyen eset félreértésből származik, amely könnyen elhárítható volna a tagoknak a be- tegsegélyzővel való gyakoribb érintkezése által. Előterjesztették azt a kívánságot, hogy az ipar- táneulatoknak a betegsegélyzővel való együttmü- ködé-sét szorosabbá építsék ki, valamint azt., hogy a betagsegélyző az egyes járási székhelyeken külön hivatalos napokat vezessen be. A betegeegélv- zö illetékhátralék-követelése majdnem 4.000.000 koronára rúg ezzel szemben a tagok igényei a betegségé!yzővei és ennek orvosaival szemben állandóan növekednek, úgy hogy a betegsegélyző helyzete kritikussá vált. Emellett a betegségéivző egy év alatt, .mintegy 900.000 koronás követelést irt le. Megnyugvásul vették tudomásait azt a bejelentést, hogy a betegsegélyző indokolt esetekben részletfizetést is hajlandó engedélyezni. □ Az aranyos nmróti járás bíróság is törvényei! enerínetk in in ősit ette a mezőgazdasági haszonbéreiket szabályozó kormányrendeletei. A mezőgazdasági haszon béreket szabályozó 164-1933 számú kormányrendelet körül, mint arról beszám-oíllamk, nézeteltéréseik merültek föl. A tört'éneimi országokban hozott bírósági Ítéleteik szerint az említett kormánvrenddel törviétiiyesséig'e' fekiln't ebében jogos kiétlyek tá- madhaMaík. Újabban az aranyosmaróti járásbíróság egy kanflcrét eset kapcsán foglalkozott a mezőgazdasági haszotníbréreket szabályozó kormányrendelettel, s aizt itéHetébeu törvény - ellenesnek (minősítette. Az Ítélet megokolása szerint a 164-1933 számú kormányrendelet ellentétben áll az ailkotmányflevéllel, amely magánjogi korlátozást csak törvény utjáu lesz. lehetőivé- A kifogásolt kormányrend elet a szerződésiben megáll lapított haszonbér összegét a felek akaratától függetfleuüil leszállít ja, ami a haszonbérbeadó magánjogban gyökerező jogait sérti. Az Ítélet még nem jogerőé s az említett kormányrendelet törvényessége kérdésében az utolsó szót a legfelső bíróság fogja kimondani□ Januári átlagos sertés- és marhaárak. A prágai húspiac árai januárban mérsékelten emelkedtek. A hó elején sertéshús kilogratm- jéért 5.45 koronát fizettek. Ez az ár a hó vége felé 5.08 koronára ment vissza. A januári átlagos sertéshúsár 5.24 koronát tett ki. Dániából 220 hússertést hoztak be. A dán sertés ára a belföldi sertés áránál alacsonyabb, amennyiben az átlagos ár 4.61 koronát tesz ki kilogramonként. Az elmúlt hónapban a prágai húspiacon 5076 hússertést adtak el. A sertésvásáron 4034 hízott sertést helyeztek el. A hízott sertések átlagos ára 6463 korona volt. Január elején átlagosan 6 koronát és január végén 7 koronát fizettek a hízott sertés kilograimjáért. A piacra került hízott sertések mennyiségének háromnegyed része jugoszláv eredetű. A joigoszláv hízott sertés átlagos áTa 6.58 korona. Magyarországból 800 hízott sertést hoztak be. A magyar sertés átlagos ára 6.98 korona volt. A szlovenszkói hízott sertés átlagos ára 6.98 koronát tett ki. Szlovenszkó- ból 77 hízott sertés került a prágai piacra. A vágómarha ára januárban alig változott. Az elmúlt hónapban 3397 vágómarhát adtak el Prágában 3.98 koronás kilogramonkénti átlagos árban. A vágómarha ára január elején 4.08 koronát tett ki. Ez az ár 3.89 koronára csökkent és a hó végén ismét 4 koronára emelkedett. □ Élénk tenyészállatvásári forgalom várható a budapesti mezőgazdasági kiállításon. Közöltük már, hogy a március 22-én megnyitó budapesti mezőgazdasági kiálltáé tenyée-zálLatcsoportjába igen kiváló minőségű ée az előző évek kiállításainak anyagát jóval meghaladó számú temész állatot jelentettek be. Biztosra vehető, hogy a kiállítás mint vásár ifi jól fog elkerülni és a vásári forgalom előreláthatóan az eladók ée a vásárolni szándékozók várakozásait ifi ki fogja elégíteni, annál inkább, mert igen számottevő kedvezmények könnyűik meg a kMUitáfi tenvéfizállatforgalmát. A lókiállitás anyagát ez évben ifi nemcsak a zárt istállókban, hanem lovasműtatványok és fogatversp-ny^!- keretében m megszemlélheti a kiállítás közönsége. A mwflgnzdaeáci kiállítás színhelyén lévő felhajtó- pólya rendkívül nagy méretű és igv kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a lóanyagot a vásárolni szándékozók mozgás és munkaközben s mertekinthefi- tík. 9
