Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-10 / 34. (3365.) szám

8 ^^^-Mag^ar-hikwcp SzmHÁzKön^vKaLTORA. A hazátlan Vaíéry Inkijinoff Beszélgetés a nagy filmsztárral, aki a „Tájfunéban, „A csatáé bán és a „Volga lángokban" újszerű alakítást nyújtott Prága, február íhó­Európa egyik legszebb fekvésű film-müfer- mében, a prága- sm icihovi Bairrandov atoliérben készült „A Vdlga lángokban41 oiimiü film, amelynek főszerepét Valéry InikiiinePf. Len­gyel Menyhért „Tapiinijámaik" és Glaude Fai­rére .,A. csalta" cimiü filmjének nagyszerű fő­szereplője játisza. Az uj fűimnek prágai bemu­tatója igen nagy sikerrel járt. Inkijinoff telefonhívásunkra aizemial jelent­kezik és szívesen áll rendelkezésünkre az AIcron-szállóban. ahol mórt pezseg a nemzet­közi élet és amelynek a hallja tele van nagy­nevű művészekkel. Inkijinoff a szálló télikert- lében ad találkát. „Auif Wiedertséhen! Servms magyar!" felkiáltással búcsúzik. A megbes-'zélt randevú előtt már félórával elhelyezkedem az Alcron pompás télikertjé­nek egyik kényelmes fütőjében s feketekávé mellett alkalmaim van gyönyörködni az ex­kluzív társaságban. Estélyi ruhás hölgyek, szmokingos férfiak. A társalgás nyelve majd­nem minden asztalnál más. Francia, angol, német, orosz beszédet hallani, a háromtagú szalonzenekar szordinós hangon kezd bele az Aida-áriába. Kilenc óra felé többen fölfigyel­nek. A bejárat felé néznek. Megjelenik In- kijínoff jeliegzietes, markáns alakja, a társa­ságában van Darrieux, a 16 éves. végtelenül bájos kis francia filmsziniésanő. Mintha egyet­len szem sem tapadna rájuk, közömbös lép­tékűiéi vonulnak az étterembe. Egy elhagya­tott sarokiasztalt keresnék ki maguknak 6 szemmellátiható jóéi vággyal fogyasztják él a vacsorát. Nem zavarom őket vacsora közben. Amikor átjönnek a télikertbe, hozzájuk csat­lakozom és kölcsönös bemutatkozás után le­ülünk. A zenekar Schubmann Tráumerei-ét intonálja. a kis Darrieux bársonyos, finom hangján csendesen dudol hozzá, minden szem felénk néz. Csodálatos, nem mindenonapi ember ez a mongoilszármazásu Inkijiinoiff. Nincs benne semmi a sztárok fölényes imodo- rából és hanyag mozdulataiból, egyszerű és közvetlen s egéisz lényén valami leirhatatlan, határtalan nyugalom árad él. Mélytüzű, élénk mandulaszemei ázsiai származását, lelkét tük­rözik vissza, arcát széles po/tacsontok teszik jellegzetessé, sötét haját oldalt választva hát- rafésüli. ízléses, egyszerű ruha van rajta- Gin-t rendel, angol pipája állandóan a szájá­ban, gyakran kel őt tüzizel kínálnom, mert öngyújtója felmondta a szolgálatot. Tört németséggel, lassan, megfontoltan beszél, néha francia szavakkal segít magán s minden szó előtt, mielőtt kiejti, kis szüne­tet tart. — Tudja-e, hogy a Tájfun szerzője. Lengyel Menyhért, magyar s találkozott már vele? — volt első kérdésem. Igen, tudom és ismerem is „Lengiel Menhiertet" — válaszolta.'— Az elmúlt nyá­ron találkoztam vele Triesztben. Elkésve gra­tuláltam neki a Tájfun nagy sikeréhez; na­gyon szeretem ezt a drámát. Pár kedves órát töltöttünk együtt. Kár, hogy nem Lr film- saoenárinmot, sok értékes mii születhetne Lengyel Menyhért tollából. — Volt-e már Budapesten? — Sajnos, még nem. A legelső alkalmat azonban nem fogom elmulasztani, hogy meg­nézzem a magyar fővárosit, melyről sok szé­pet hallottam már eddig is. — Hogy indult a karriérje? — Ezt nehéz volna pontosan megmondani. A gimnáziumot Pétervárott végeztem, a mű­egyetemet ugyanott s kultúrmérnöki okleve­let szereztem. Mükedvelő-szinpadon fedeztek fel s lettem hivatásos színésszé. Pétervárott többször játszottam el a Tájfun főszerepét színpadon. Karriérem első filmen után kez­dett fölfelé ívelni. Ez hat évvel ezelőtt volt, amikor elkészült a „Vihar Ázsia fölött" ciimü némafilm. — Milyen nemzetiségű Ön —- kérdezem tovább — orosz-e vagy japán? — S e az egyik, se a másik — olyan valami tíocktail-féle — válaszolja Inkijinoff rezig­nál tan. — Édesanyám orosz asszony volt, édesapám pedig százszázalékos mongol. Tulajdonképpen nincs is szőkébb értelemben vett hazám, a Távol Keleten is ismerik az illetőségi, állam­polgársági kérdést.... Hazátlan vagyok A mozgási lehetőséget francia útlevél ibiz/fe- sitja számomra. Fejét szomorúan tenyerébe hajtja. Újabb gin-eket rendel. Meghatódva nézem ezt a szimpatikus mongolt, ázsiai testvéremet. Majd újból megigyujtom kialudt pipáját s ami-# kor látja, hogy cigarettámból füstkarikákat eregetek, ő is megpróbálja ezt pipájából. Nem sikerül neki, mosolyog. Most először látom őt mosolyogni. Meg is jegyzem ezt az észrevéte­lemet. Szótlan marad. Más témára terelem a beszélgetést. — Milyen különbséget talált a sárga s a fehér nők között? — kérdezem tőle. — Az európai nők határozottan imponál­nak nekem. Intelligensek, élénkek, tempera­mentumosak és — szépek. Éppen az ellen­wmmBiuiHBBBnHmHMnnnEaBKmmnB Szenei Molnár Albert háromszáz éve Január 17-én volt 800 éve, hogy meghalt Szenczi Molnár Albert. Ez uj adat. Eddig csak keresték halála helyét és kutatták idejét. Most aztán egy erdélyi kéz fellapozta a kolozsvári unitárius egyházfiak számadáskönyvét s abból végérvényesen kiderült, hogy Kolozsvárott halit meg 1634 január 17-én. A 4. A) levél bejegyzése így szól: .,1634 ja­nuár 18-án tiszt. Molnár Albertnak a 3 nagyobb haranggal harangoztak. Fizettek érte 1 forint 40 pénzt." — Döghalál tizedelte a kincses vá­ros népét. Félév alatt 1098-an háltak meg. Az öldöklő angyal vitte el a zsoliárköltőt is. Ezért mindjárt másnap, egyszerű szertartással hán­tolták él a házsongárdi temetőben. De mi min­den történt addig, míg az erős szervezetű 60 éves férfi eljutott a kolozsvári temetőig? ősei székelyek voltak, de őmaga Pozsony- megyében született, Szencen, 1574 augusztus 80-ám Tízéves korában kirebben szülei szerető fészkéből. Göncön a bibliát nyomató Károli Gáspár mellett belekóstol a könyvirás mester­ségébe. Másfél év múlva debreceni diák 'lesz. 16 éves, mikor külföldre vetődik s huszonegy éves fővel a tudományok borostyán os mesteré­vé avatják, Strassburgban. Mint iró európai hírre tesz szert. Csak a, nyugalmat, nem ismeri Német földeken kívül Svájc, Olaszország, Hollandia főbb helyeit ejti útba. Naplójából megállapítható, hogy 515 vá­rost és falut keresett fel. Néhol többször is járt, Így Heidelberg'ben tizenkilencszer. Életé­nek ezernél több útja vezette el a szenei böl­csőtől a kolozsvári koporsóig. Szemezi Molnár egyik könyve különös kép­pel kezdődik. Ott látjuk az írót felfüggesztve és alatta tüzet raknak. Akkor volt ez, miikor 1621-ben Heidelberggel együtt ő is spanyol ka­tonák kezébe került. Erről a képről is látni, hogy a tol apostola: a szenvedések apostola is! Szivének is megvoltak a maga harcai Meg­kérte egy német lány kezét s mert nem kapta meg, csaknem eszét vesztette. Harminchatodik évében járt, mikor nőül vette Luther egyik -ro­konát, Ferimari Kunigundát, kinek három kis­lánya volt. Szenczi Magyarországra költözött családjá­val, lelkész lett Rohoncon, majd Komáromban. Eltelt másfél év és Szencziék újból Német­országban állnak meg. Ott került a harminc­éves háború sodrába. 1624-ben Bethlen Gábor fejedelem hívta ha­za, a költő-tudóst, hogy rábizza a gyulafehér­vári kollégium igazgatását. Molnár ezt nem fo­gadta el s élete utolsó tiz évét otthoni hányó­dások közt töltötte. Szenczi Molnár az akkori fogalmak szerint mindent irt. Diákkora óta. zsongtak benne a, zsoltárok magyarul. S a 150 zsoltárt 180-féle versformában fordítja le. Fejedelmi pártfogás­sal nyomatja ki a Psalterium Hungariouim-ót, Szent Dávid király 150 zsoltártd, 1607 nyarán Hernb araiban. Már előbb megjelent Altdorfban latin-ma­gyar szótára. Ez még életében két kiadást, ért el A magyar bibliából is két kiadást készített, 1608-ban Hanauban, 1612-ben 0ppenbeimbam. Negyedik nagy müve: Kálvin főműnbájának magyar fordítása.: A keresztyéni religióra való tanítás. Ez sok helyen 'ina. is jobb. mint az uj fordítások. Irt, még Magyar Nyelvtant, melyet Pázmány Péter is csak dicsérni tudott, Kiadott pár kő* tét prédikációt, Irt káiték irt Imádságot, Kény­19®4 február 10, szombat kezője az ázsiai nőnek. Európai kultúrát szív­tam magamba, szeretem az itteni életet úgy, amint van. — Mi a véleménye a csehszlovákiai film­gyártásról? — hangzott el utolsó kérdésem. — A barrandovi fümmüterem egyike a leg­jobban fölszerelt európai filmstúdióknak s a prágai filmgyártásnak nagy jövőt jósolok, mert Berlin után idetodódik az európai film­gyártás súlypontja — válaszolta Inkiijinafif. Inkijinoff partnemője, Darrieux közbe- közbeszÓlt. Fluidom áradt ebből a rendkívül okos „kislányból" a „nagy" Inkijinoffra, aki mindem ilyen közbeszólás után mintha egy árnyalattal élénkébb lett volna. Darrieux a határtalan eyugailmu, flegmatikus mongolra is villanyozó hatással van, mint ahogy a télikert összes vendégei elbűvölve nézték en­nek a gyermek-nőnek finom, disztingvált mozdulatát, szép nagy szemeinek pillanaton­ként változó sajátságos kifejezéseit, s utánoz- hatatlamul kecses járását. Autogram, búcsú, au-revoir és barátságos kézszoritás után eltűntek a szálló liftjében. (p—k) vécékét. Érdekes a bekecsi templom szentelé­sére irt beszéde is. Naplója, levelei: tükrök az Íróról és a XVIJ-ik századról. Érdemes megfigyelni, hogy koráinak milyen hírneves egyéniségeivel ismerkedik meg ván­dorlása közben. így Géniben az öreg Béza Tó­dorral, Prágában a csillagász Keplerrel, Ru­dolf császár ki tüntetőén fogadja, megajándé­kozza. Pártfogója IV. Frigyes pfalzi fejedelem ie. Móricz hesseni őrgróffal a magyar nyelvet, is tnegked vetteti! Bármerre járjon, mindenütt barátokat sze­rez a magyar nemzetnek. Otthon is nagy szivek hajolnak hozzá be- csüléssei. Somijai Báthory István, a későbbi lengyel király, kocsiján viszi haza Szencre. Bethlen Gábor fejedelem szívesem látja, vendé­gül udvarában, Fehérvárott. Thölköly Sebes­tyén, Dobó Ferenc, a Thurzók, a Battbyányak sokra becsülő pártfogói. A költők közül Opitz Márton, Rimái János barátai, de mások is ír­nak hozzá nevét fényesítő verseket. Kitűnő fémjelzés a nevének, hogy a maga korában külföldön is midonfelé ismerték, ott­hon pedig még 300 év múlva is minden ma­gyar ismeri. Zsoltáros könyve 150 kiadásban forog közkézen, olyan nagy példát* yszá inban, amilyenről más író nem álmodba tik. Soká nem tudták: hol halt meg, mikor halt meg? ... Ma, amikor százszorosam megbecsülünk min­denkit, aki a, magyar nevet a müveit világ előtt ismertté tette, örömmel látjuk, hogy Szenczi Molnár Albert, babéros költő úgy halt meg, hogy halhatatlan maradt!. K. G. (*) Csordák Lajos festőművész — 70 éves. Kas­sai szerkesztőségünk jelenti: A kassai festőművé­szek gárdájának egyik legjelentősebb, de egyben legszegényebb tagja, Csordák Lajos jelentős jubi­leumát ünnepel. Február 8 án érkezett el hetvene­dik életévéhez s ezen a jelentős évfordulón vele- érez, veleünnepel nemcsak számos barátja, hanem mindazok is, akik ismerik és nagyra értékelik művészetét A hetven éves művész, aki teljes szel­lemi és testi frisseségben érte meg ezt a jelentős kort, Kassám született és Klimkovics Béla volt az első tanítómestere. A fiatal Csordák azután szülei­vel együtt Münchenibe került és az ottani világhírű képzőművészeti akadémiám folytatta, tanulmányait Hoilóssy mester keze alatt. Münchenből Prága volt a legközelebbi állomása, ahol Marák professzor ta­nítványa lett és a prágai festőakadémián az 1889— 1895-ös években bontakozik ki teljesen a tehetsége. Marák professzor egyik legkedvencebb tanítványá­vá vált és ma is úgy emlegetik mindenütt, mint a legjobb Marák-tanitványt, mivel művészetére kitö­rölhetetlenül nyomta rá bélyegét a nagy cseh táj- képfestő iskolája.. 1892-ben Prágában mint akadé­miai növendék már dijat nyert, a következő esz­tendőben pedig megnyerte a 320 forintos Purmamn- ösztöndijat, amivel az ismert festők sorába emel­kedett. A pénzen nagyobb tanulmányutat tett. két hónapig a Szádellői völgyben is dolgozott, majd több arisztokrata családnál működött, mint festő- és rajztanár. 1909-ben tért. vissza Kassára s azóta megszakítás nélkül itt él s tájképeiben meg­örökítette Kelets zló ve ne zkó csaknem valamennyi festőLbb helyét. Csordák Lajos képeit főként, lírai hangulatok, dominálják s mestere a, szilieknek, me­lyekkel minden hangulatot ki tud fejezni Kompo­zíciói ma is olyan rtekorativek és megkapóak, mint fiatalabb korabeli tájképei. Különösen néhány őszi tájképe elsőrangú. Csordák Lajos születésiének hetvenedik évfordulóját Kassa várósa is méltóan megünnepelte, amennyiben egy festményt vásárolt tőle, azonkívül díszoklevéllel ajándékozta meg. Ezenkívül az iskola ügyi minisztérium és több kul­turális intézet, is vásárolt tőle képeket.. A Kelet- szlovenszkói Muzeum gyűjteményes kiállítást ren­dez a mű ve il>ől a közel jövőben. (*) Ungváryné Ujházy Nusi magyar nótaestje a pozsonyi rádióban. Pozsonyból jelentik: Szóimba tón este fél 7 órakor, a rendes na,pi magyar óra keretében énekel Ungváryné Ujházy .Nusi 'magyar nótákat, teljes cigányzenekari kísérettel, Társadalmi Élet # A tizenharmadik pozsonyi magyar diákbátf tegnap este rendezték a pozsonyi magyar reál- gimnázlum leány- és fiiunö vendé kei. A Vígadó nagyterme zsúfolásig megtelt életvidám fiatal leá­nyokkal és fiatalemberekkel. Féltizenegy órakor kezdődött a táncmulatság dr. Mészáros György főrendezőnek, a diákok kedvelt Messi bácsijának err-e az alkalomra irt ötletes diákindulójával. Pohl dzsesszenekairának, továbbá egy cógánybandának muzsikája mellett a tánc ki világos kivirradatig tar­tott. A bálanyai tisztet Hotffmann Adolfné, dr. Szarnák Gusztáváé és dr. Klein Vdktorné (Duna- szerdaihely) vállalták, a bálfőrendezői kara' élén dr. Mészáros György tanár állt, aki mellett ifj. Szarnák G'usztáv és Vasváry József tevékenyke­dett. Az egyforma ruiháju diákleányok között ott láttuk többek között Koch Gertrudot, Fülöpp Iza­bellát, Farkas Máriát, Sódor Annát, Csíz maria Arankát, Hoffmann Ilonát, Klein Magdolnát, Grü- nebeTg Gabriellát, Szarnák Ilonát, Nagy Katalint és Máriát, Angermayer Margitot, Gvőrffy Évát, ! Hann Ivonnet, Müller Hildát, stb. A bál buzgó ren- I dezőí voltak még az intézet nyolcadik, hetedik és | hatodik osztályú tanulói, mintegy negyvenen. A mulatság közönsége soraiban ott láttuk Bede Ist­ván, magyar konzuli attasét, az intézet tanári ka­rából megjelentek Jancsovics Ferenc igazgató, Leithner Hús, Engelmanmova tanárnők, Kerner Pál és neje, dr, Szörényi Fendinánd, neje és Baby leánya, dr. Hodál György, dr. Zwengros Béla, Soják Rudolf és neje, Galvánek Tivadar és neje, Pozsony előkelő hölgyközönségéből megjelentek: Olgyay Ti bőmé, Uoi és Éva leányaival, Samarjay Emilné, Éva és Anna, özv. Géczy Etezsőné, Matyó, Kovács Gyusziné, Puci, Szeifert Károlyné, Nelly, Mussoni Antalné, Emmy és Baba, Hantke-Haküi Oszkámé, Juci, Gettmann Antalné és Médy, dir. Prónay Aladárné, dr. Bácsik Kálmánné, özv. Csis- bó Dezsőné, özv. Ullreich Edénó, Piri, dr. Moravitz Zoltánné, Edit, dr. Török Emilné, Márta, Heerde- gen Betty, Szomor Ági, Ladányi Ilonka, Lőrinoz Nusi, Keppich tanárné, Danninger Józsefné ée mások. # A SzMKE nyitral szervezetének fefcmár 10-ikl műsoros estjét nagy érdeklődés előzi meg. A mű­soros est főrendezője Szintay Nándor a pécsi szín­ház volt művésze. A vezetőségnek sikerült meg­nyernie Ungváry Ferencet és Ujbázy Nusit, akik magánszámokkal és egy vígjátékban szerepelnek. Ezenfelül & helyi műkedvelő gárda legjobbjai lép­nek föl. A SzMKE dalárdája Szőke József karnagy vezetésével szerepel. A részletes műsor a kővetke­ző: Pogátechnig: Dal a dalról, énekli a férfikar. ! Ábrányi: A koldus, szavalja Ungváry Ferenc. 7Á- ' lahy Lajos: A szénapadlás, vígjáték egy felvonás- 1 bán, szereplők: U. Ujházy Nusi, Ungváry Ferenc, j Szintay Nándor és Kovács János. Szünet után a dalárda Koudelka: „Babylonnak vizei mellett" és Horváth: „Megkondult a kecskeméti öreg templom harangja" dalokat éneklik. Verő Géza Hacsek és Sajó cknü paródiáját Verő Géza és dr. Neuber Ernő alakítja, majd U. Ujházy Nusi mulató-jele­netet ad elő a cigányzenekar közreműködésével. Konferál Verő Géza, A műsoros estet, táncmulatság követi # Az eperjesi Daltestvérek mint már megírtuk, | karöltve az Ev. Ifjúsági' csoporttal, szombatom, j február 10-én, nagyszabású műsoros estélyt ren- | dezmek a Rózsa uccai nagyteremben. A műsoros I est iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a társada- j lom legszélesebb rétegeiben. # A Füleki Torna Egylet árarcos bálja a legtel- I .jesebb siker jeigyében zajlott le. A jelmez szépség- , verseny első diját Hoffmann 'Margitka. (Nagyszöl- [ lős) nyerte. A második dijat Bódis Katóka (Fülek), a harmadikat Horváth Gyula (Fülek) nyerte. A jól sikerült álarcos bálon a közeli városok társegye­sületei is képviseltették magukat. # A gölcicbányal katolikus Karitász egyesület sikerűit műkedvelői előadást rendezett a városi j vendéglő nagytermében. Előadtak két szlovák és két német vígjátékot. A ezmelőadás után 'táncmu­latság volt. nwwwigúnaiUCTi nnunmiauaani m me\ jwmw mm r—:iwniwT monjcuarn HnwgnrKajivwf atx'awrrmiaR' (e) Meghalt Alfréd Justiz festőművész. Pozsony­ból jelentik: Alfréd Justiz festőművész 55 éves ko­rában egy pozsonyi szanatóriumban meghalt. Justiz Morvaországban születet és már a reáliskolában fedezték fel tehetségét. Először Prágában, majd Pániéban és Berünbem tanult és különösen a fran­cia festészet volt rá nagy hatással. Justiz festésze­tében gondosan került mindenféle intellektualiz- must és novelli'ztikuniót és a l’art pour l’art művé­szetet gyakorolta. Két év óta betegeskedett és ezt az időt ezlovenezkói szanatóriumokban töltötte. (*) A kassai muzeum kiállításai Eperjesen. Eperjesi tudósi tónk jelenti: A kassai muzeum igazgatósága a napokban átirt az eperjesi vá­rosi tanácshoz és felajánlotta a város részére a kassai muzeum által rendezett minderkori kiállítások anyagát. A város vezetőségének csupán megjelelő helyiségről kell gondoskod­nia és a szállítási költségeket kell fedeznie. A városi tanács a közéli napokban fog határozni e kérdésben és minden bizonnyal el fogja fo­gadni dr. Pollik muzeumigazgafé ajánlatait, mert a kiállítások megrendezése nagyban emelni fogja az eperjesi kultúráiét színvonalát. (*) Haydu „Teremtés" óratóriumának miskolci szabadtéri előadása. Miskolci jelentés szerint az ün­nepi hét alkalmából »z a terv merüli, fel, hogy sza­badtéri előadás keretében a „Szent Cecília Vegyes­kor" előadja Haydn „Teremtés" cimü óratóriumát. A híres miskolci dalosegylct ezzel akarja tizére* fennállását megünnepelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom