Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-30 / 24. (3355.) szám

6 mondja azt is, hogy az ajánlott urak közén hogyan sikkadt el Larisch-Mönnich pénzéből kétmillió korona, „Nem szöktem, csak elutaztam“ A hamis útlevél történetét Zajaosek a kö­vetkezőképpen adja elő: — Lengyelországban naftaüzletet ajánlot­tak. Ismeretlen voltam azok előtt, akik tár­sulni akartak. Nem volt hozzájuk sok bizal­mam, mert az vodit a benyomásom, hogy nincs pénzük. Ezért strohmannal dolgoztam és erre a oélre vettem magamhoz Frank A. Raabot Raab beteges ember volt Magamhoz vettem iratait s ezekkel Prágá­ban bejelentettem magam. Hatheti prágai tartózkodás után Raab iratai alapján a prá­gai rendőrség kiállította az útlevelet. Ez­zel többször jártam külföldön, különösen olyan üzletek lebonyolításánál, amelyeknél nem akartam személyazonosságomat; fel­fedni. Az álamiigyász föftbeszá a kérdést, hogy miért nem adta munkaadójának ezt az út­levelet is? Zajicsek: Miért nem adtam oda a Raab név­re szóló útlevelei? Hiszen Larisch az én útlevelemet kérte. Meg is kapta, amit kért. Ügyész: Miért szökött meg, ha tiszta volt a lelkiismerete? Zajicsek: gn nem szöktem, csak elutaz­tam. Már hetekkel korábban összeállítottam az útirányomat, tudták azt is, hogy a Co­lumbia bajén utazom. Dr. Hahn elnök délben egynegyed egy óra­kor a tárgyalást félbeszakította s félnégyig szünetet rendelt A délutáni tárgyalás A délutáni tárgyaláson Zajicsek folytatta vallomását. Tovább magyarázta a folyószámlák rendeltetését s különösen behatóan foglalkozott a ,Z“ jelzésű különszámla rendeltetésével. A délutáni tárgyaláson egyébként a közönség ér­deklődése már lanyhult, bár a padsorok még tömve voltak, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a por nem hozza meg a várt szenzációkat. A különszámlán mintegy félmillió hiány volt. Zajicsek bevallja, hogy ezt az összeget saját céljaira használta feL A Cseh Iparbank ezzel az összeggel dr. Lariecht terhelte meg abban a hitben, hogy a külön számla is az övé Zajicsek munkaadójának írásbeli meghatal­mazása alapján rendelkezett a szeparato kon­tóval, de rendelkezett a többi számlával is. Zajicsek ezzel szemben azt állítja, hogy ez az ő egyéni számlája volt diszkrét rendeltetéssel s erről Peska igazgatónak is tudomása volt, A pénzt nem sikkasztotta el. mert ezzel a számlával saját céljaira is rendelkez­hetett. Az első összecsapás Stanek államügyész erre bemutatja a bíró­ságnak azt a levelet, amelyet Zajicsek a Larisch Mönnich-müvek levélpapirosán intézett a bank­hoz nely levélben mint az említett müvek köz­ponti igazgatója kérte a szeparato konto nyi­tását. Zajicsek; Ez semmit sem jelent, mert ennek a levélnek ellenére Peska igazgató jól tudta, hogy a konto az enyém, de különben is jó volna megállapítani, hogy a kü­lön kontó folyószámlakivonatának ügyében mikor telefonáltak Prágába a központba. Ügyész: Ez fölösleges. Zajicsek: Kérem, megállapítom, hogy az urak­nak minden fölösleges, ami az én védelmemre vonatkozik, de nem volt fölösleges mindennek a legalaposabban utána járni, amit Larisch tartott fontosnak. Elnök: Kérem, tessék a tárgynál maradni. Zajicsek: Én a tárgynál maradok, de ne tes­sék kihozni a konceptusból. A védelem által ja­vasolt tanuk kihallgatását a biróság nem ren­delte el, tehát kénytelen vagyok kitérni magam minden részletre. A továbbiakban Zajicsek ismételten hangsú­lyozta, hogy Peska igazgató határozottan tudott a különszámla rendeltetéséről. Zajicsek ezután rátér annak a lengjél szénüzletnek az ismertetésére, amelyen dr. Larisch 21 millió csehszlovák koronát vesztett ő járt közben, hogy Lariscíh e veszteségekért állami kárpótlásban részesült. Ebben az ügy­ben két uir segítette, akiket nem kíván meg­nevezni. A két ur nagyobb összegű jutalmat kapott Zajicsek vallomását ezekkel a szavak­kal végezte: _ Hatmilliós csalással vádolnak, kérem, áll ítsanak esküdtbirósáe elé. Berlin, január 29. A düsseldorfi tartományi főnök az állam és a nemzet hatályosabb vé­delméről szóló rendelet alapján lefoglaltatta és elkobozta a katolikus német népegyesület — Katholischer Volksverein — Düsseldorf területén fellelhető minden ingó és ingatlan Prága, január 29. Ma délelőtt Prága Brev- I nov kerületében a szolgálatot teljesítő rend­őrhöz szaladt egy tizenegyéves iskolástul és fuldokolva mondta hogy nagybátyjának Zel- niöek György pénztárosnak lakásán kettős gyilkosság történt. A fiú iskolából hazajövet- kor Zelnicekék lakásán, ahol lakik, a konyhában vértől bontottan taláLa a har- minohatéves Zelniceknét, s az asszony mel­lett több sebből vérezve mozdulatlanul feküdt Navrátil Lajos, 30 éves nyugdíjazott tanító, a ház bérlője. A helyszínre azonnal rendőibizottság szállt ki. A rendőrorvos megállapította, hogy úgy az asszonyt mint a férfit két-két golyó sebez­Prága, január 29. A Národni Listy vasár­napi számában Kramár vezércikket árt Hitler jubileumáról s ebben egyebek közt a német­lengyel megegyezésről a következőket állítja: — Külsejét illetően ugyan megtartja az összes eddigi kötelezettségeket, de mi van mögötte? Nem szabad elfelejteni, hogy Pil- sudski a háború alatt több mint közel állott a németekhez. Ezek a dolgok nemcsak Francia- országot érintik, hanem igen komolyan ben­nünket is s nekünk nem szabad észre nem vennünk, hogy a német politika meglehető­sen ellenünk irányul, főleg gazdasági téren. A német autarkia erősen nyom bennünket... Ez ellen nem segít más, mint mindenáron arra törekedni, hogy erősek legyünk és min­denre felkészüljünk és ne haladjunk kimérák után, hogy talán Szovjetoroszország segítsé­günkre lehetne. Egész politikánk tévesen nyugatra épített és most ennek viseljük a kö­vetkezményeit. Legalább egyet reméljünk: hogy végre be fogjuk látni annak szükségét, hogy fölösleges vitáinkat be kell szüntetnünk s egyre gondoljunk: államunk függetlensé­gére és szabadságára — fejezi be cikkét Kra- már. A Národni Politika hasábjain Borsky a kö­vetkezőket írja: — Németország ezzel — amíg az aláírások érvényesek, _ biztosította magát, hogy Len­gyelország nem vesz részt preventív hábo­rúkban és szankciókban. Lengyelország meg­kapta azt az ígéretet, hogy Németország nem fogja katonai erőkkel megtámadni sem a Tengermellék, sem Felsőszilézia miatt. Itt a négyhatalmak paktumának legfontosabb pont­járól van szó, nevezetesen a tízévi fegyver­szünetnek Lengyelországra való kiterjesztésé­ről. A német-lengyel nyilatkozatot tehát úgy lehet üdvözölni, mint további Ígéretet a ket­tejük közt való tízévi békére. Lengyelországnak eszerint nemcsak Szov- jeto r o s zors zággal van megnemtámadási paktuma, hanem a hitlerista Németország­gal is. De a külpolitikában nem lehet csak azzal megelégedni, amit a nyilvánossággal közöl­nek, hanem azt is meg kell állapítani, nem egyeztek-e meg még valami másban, mint vagyonát A rendelkezést kiterjesztették a népegyesület könyv- és lapkiadóváHalatára, valamint az egyesület tulajdonában levő Rheinische Druckerei A. G. nyomdavállaia- taira is, beleértve az épületeket, berendezést, gépeket és minden egyéb leltári tárgyat is. te halálra. A halál minid a két esetben köz­vetlenül a második lövés után következett be. A körülmények arra mutatnak, hogy gyilkosság és öngyilkosság történt. Zelniceknét a kövezet mosása közben érte a két halálos lövés. A gyilkosság indítékai még nincsenek ki­derítve. Levelet seim a meggyilkolt, sem az öngyilkos ne.m hagyott hátra. Navrátil jó ba­rátságban élt a Zelnicek házaspárral, a múlt hét péntekjén azonban pénzt kért kölcsön Zelniceknétől, de nem kapott. Navrátilt, akit idegbeteg embernek ismertek, valószínűleg ez késztette a gyilkosságra és az öngyilkos­ságra. amiről a nyilvánosságnak szólnak. Ezért eb­ben az esetben is megindul a háttér kutatása, mit jelent tulajdonképen ez a lengyel-német megegyezés? A legegyszerűbb magyarázata így hangzik: Mivel az amerikai-orosz egyezmény való- szinüleg megállította a szovjetellenes ja­pán támadást, ezért az Oroszország megki- s eb bites éré törő európai érdeklődők szá­mára, azaz a hitlerista Németország és eset­leg Lengyelország számára is megszűnt az oroszellenes háború lehetősége. S ezzel be­következett a tízéves megnemtámadási szer­ződések ideje is. Az előrelátó férfiak, azaz a diplomaták egé­szen más magyarázatot fognak keresni. Mivel Lengyelországnak már úgy Moszkvával, mint Berlinnel van megnemtámadási szerződése, fölvetik a kérdést: mit fog csinálni Lengyel- ország, iha Németország és Oroszország hábo­rúba keveredne egymással. Varsó semleges marad? Ha nem, akkor kihez csatlakozik? Fogják keresni azt, mit nyerhetne Lengyel- ország a semlegességgel s mit szerezhetne az egyik vagy másik félhez ivaló csatlakozással. A legelőrelátóbbak azonban azt fogják ke­resni, hogy a nyilatkozat mögött nem rejlik-e Berlinnek és Varsónak szorosabb megegye­zése területük kiszélesítésére — déli irány­ban, ha a keleti irányú tervek uiár elestek. Azok viszont, akik a leendő nagy erőbirkózást máshol várják, mint Európában, azaz Japán­nak és a fehérfaju államolmak Kínáért folyó harcában, azok a német-lengyel paklunnban e nagy eseményre való részbeni fölkészülést fogják keresni. Azonnal megkezdődnek azok­nak az államoknak az ellenintézkedései, ame­lyek a német-lengyel paktum által veszélyez­tetve érzik magukat, ha az uj koalíció támadó lenne, még ha ez pusztán diplomáciai, vagy konferenciáiig koalíció lenne. Márciusban lesz húsz éve annak, amikor Berlinben a hármas- szövetség rendkívüli módon „megerősittetétt" olyfo.rmán, hogy megújították az olasz-német katonai konvenciót, mely megállapította, hogy Franciaország ellen a Rajna vonalára hány olasz hadsereget fognak küldeni. És mi tör­tént, amikor négy hónappal később kitört a háború? Semmi sem. Mert Olaszország semle­gesnek nyilvánította magát s egy évre rá már Németország ellen is harcolt. Ebből az a ta­nulság, hogy a nemzetközi paktumokból háború esetén csak az marad meg, ami az adott pillanat­ban és a meglevő konstelláció mellett elő­nyös az érdekelt államra. A mesterséges kötelmek elillannak, mint a füst. És a né­met-lengyel szövetség mesterséges lenne .. « fejezi be cikkét Borsky. Szabó Dezső előadássorozatot hirdet és szin~ padra viszi az „Elsodort falu“-t Budapest, január 29. (Budapesti szer- keszrtőségünik teleíonjelienliése.) Szabó Dezső több évig tartó hallgatás után most előadás- sorozatot hirdet „Az irodalom, a politika, az erkölcs és az esztétika kapcsoiatairól". A Hét­fői Napló egyik munkatársa ez alkalommal beszélgetést folytatott a nagy íróval, aki rö­vid nyilatkozat formájában tréfásan ezeket mondotta: — Félelemmel dadogom el, hogy színdara­bot írtam az „Elsodort falu“ című regényem nyomán. Már annyi regényt ültettek át drá­mává, hogy végül ón is elhatároztam, hogy színpadra viszem alakjaimat. A darab öt fel­vonásból fog állni 6 legnehezebb gondom most az, hogy hol adassam élő. Legjobban szeret­ném, ha Bajor Gizi alakítaná a főszerepet. Társadalmi Élet # A Dunaszerdahelyi Társaskör február 3-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Hor- vábh-Einbeck-féle nagyteremben ezinielőadást rendez, melyen Ináig Ottó „Ember a híd alatt" cimü vigjátékát mutatják be. Előadás után tánc. # A kassai magyar reálgimnázium nővedékei eegélyegyeeületük javára szombaton cet-e rendez­ték meg a Sclialkház nagytermében hagyományos báljukat, amely minden tekintetben a legnagyobb siker jegyében folyt le. A rekordközönséggel di­csekedhető mulatságot skerült műsor vezette be. Sztankay Richárd. az önképzőkör ifjúsági elnöké­nek megnyitó szavai után a kisdiákok énekkara adott elő népdalokat Németh. János-tanár vezény­letével, majd Mi'kiuleczky Baba, Hoffmann Túli és Korádh Márta, a Kálniczky tánciskola növendékei, nagyon ügyes táncézámot mutattak be. Ugyancsak" nagy sikere volt Sangulya Kató és Sdimüdt Ka- milló, a Révész-tánciskola növendékei ezután kö­vetkezett táncszámának. Az ifjúsági „Madách- önképzőkör" zenekara Georg Gerevein „Kék rap- szodia“ cimü darabját játszotta el hibátlan össze- tanulásban, Shmidt Lívia, a Kemenczky-tánciskola növendéke, pedig egy spicc-fantáziát táncolt el feltűnő ügyességgel. Ezután Sziklay Judit szava- la'.ezáma következett, aki Mécs László „Aranyos kicsikém" és Ady Endre „Álmodom" cimü verseit recitálta el tehetségesen, egyre fejlődő előadói készséggel, amely ezúttal is megérdemelt, nagy sikert hozott számára. Utána Grosz István, Cse- mrtzky Aladár és Szedlák József, a Révész-tánc­iskola növendékei, egy ószláv táncot, Pajor Lász­ló, a Kernen ez ky -tánc! e k o la növendéke pedig egy spanyol táncot mutattak be ugyancsak megérde­melt sikerrel. Egy mulatságos jelenetben Cseh Elza, Bazsik Renáta, Imre Endre, Spira György, Drottár Béla és Panda István arattak sok elisme­rést. Sok dicséretet érdemel Weisz Sándor, aki Lavotta szerelmét játszotta el hegedűn sok mu- zsikalitássail, Korach Edit zongorák léé re te mellett. Egy kétzongorás dz gesz-duettet Róna Jenő és To- perczer Géza játszottak el nagyon ügyesen, míg a következő három táncszámban Kertész Kató, Nyiszli Kató, Lőwy Judit, Karp Márta, Rostár Ottóira, ALexy Ilona, Séhmidt Lívia, a Kemeuczky- tánciskola és Lajer Magda, Miller Editk, Mikler Mária, Szilágyi Kató, Sohmidt Kamilló, Pollák Im­re, Pollák Sándor és Drottár Béla, a Révész-tánc­iskola növendékei arattak nagy sikert és kaptak eok megérdemelt tapsot. A konferanszié nehéz szerepét Gutmann Károly látta el ügyes rátermet- séggel és nagyban hozzá járult a jó hangulat meg­teremtéséhez. A sikerült müsoT után a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség Konecsny Erich ki­tűnő zenekarának muzsikája mellett a kora hajnali órákig mulatott a legjobb hangulatban. # A Trecséni TS szombaton este rendezte rep­rezentációs bálját a Tátra-szál Ló termeiben, mely minden tekintetben fényesen sikerült. A táncot megelőző műsoros est műkedvelő szereplői magas- szinvonalu előadással szórakoztatták a közönsé­get. Különösen nagyon tetszettek az R. Csikutto Edit tánetanárnő által rendezett táncszámok, me­lyetet növendékei lejtettek. A bál hajnalig tartó tánccal nagyszerű hangulatban ért véget. Az est tiszta jövedelme a sportegyeeület javára szolgál. # A Lévai Torna Egylet sport-barátai február 3-án pöndezik a Vigadó összes termeiben báljukat. A bál keretében elsőrangú bohóságok, női és férfi jelmezversenyek, farsangkirálynő és udvarhölgyei­nek választása is letéz. A terem ötletes díszítése feltűnést fog kelteni. Az első tanú A bíróság a beidézett tanuk köiziüJ elsőnek a Gseh Leszámítoló Bank és Hitelintézet ostraui fiókjának vezetőjét, Marki igazgatót hallgatta ki. Marki igazgató vallomását német, nyelven tette meg s a bíróság a vallomásra megeskette. Marki igazgató előadja, hogy Zajicseknek az ő intézeténél is volt külön számlája, amely különféle utalások után 900.000 korona passzívumot mutatott- Marki abban a hitben volt, hogy a pénz Larisch- nak kellett s ezért az intézet nyugodtan fizette az utalt összegeket. A passzívum kamatostól meghaladja már az egymillió koronát. Ennek a kül önszámlának a rendeltetéséről s arról, hogy Zajicsek mire fordította a felvett pénzt, Marki igazgató sepjmit sem tud. Márki vallomása után a biróság elnöke a tárgyalást berekesztette azzal, hogy holnap kilenc órakor folytatják a tanuk kihallgatását Titokzatos gyilkosság és ongyitkosság Prágában A nyugdíjazott tanító két revolverlövéssel kioltotta a szomszéd- asszony éleiét, majd magával végzett Kramár és Borsky véleménye a némel-SeasyeS paktumról % t Düsseldorfban lefoglalták a katolikusok vagyonát T>Í^<LM-MagVaR-HTK1J3> 1934 január 30, kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom