Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-28 / 23. (3354.) szám
5 1934 január 28, vasárnap. T>IWGAlAWi^AR.HlRLM> A 1 «1 1 • • * Ml 1 kiknek szivéöen örökké él... Ady Endre testvéröccse, iróbarátja és legjobb magyarázója elmondják visszaemlékezésüket a nagy költő halálának tizenötéves fordulója alkaimaval Budapest, január 27. (A P M. H. munkatársától.) Kg} íárosz lángol messze, valahol... Tizenöt éve annak, hogy a budapesti Park- szanatóriumban örök álomra hunyta a szemét egy magyar zseni, a magyar lírának Balassi. Csokonai, Petőfi és Vajda mellett legnagyobb, kors ukokra szóló képviselője. Ugv emlékszem vissza orré a komor januári napra, mintha ma lenne, Reggel félkilein* óra tájban volt. a Hu zeum-körúton ügye légiéin. Fátyolos eső Síitái í, tétlen csoportok álldogáltak az uocán, minden csoportban egy-egy szájas fiatalember agitált; Február elsején ne fizesse bek lakóért Benn az egyetem udvarán, a Gólyavár előtt az ellenforradalmi érzésű diákok tartottak rögtönzött gyűlést. Egyszerre csak végeláthatatlan sórokbau nagy tömeg fordult be a Sándor-cocáról a körútra, fogyvernéíküii leszerelt katonák, civilek vegyesen- Pogány József voi .itatott fel 3000 vasast, hogy szétveréssé a maroknyi diákhadat. Zengett a forradalom én'’ke. groteszk és fájdalmas látvány volt. a ír 0000 magyar proletárt magyar diákok ellen ökölharcra vezényellek ... libben az időtájban a Park-szanatórium egy betegszobájában Ady Endre, a k öl tófeje delem. magához tért utolsó földi álmából. Nyolc óra-'-r az ápolónő köptetüt adott be neki s a br-'v; egy kis időre elcsendesedett. Háromnegyed kilenckor nyögni kezdett, mire az ápolón ö, aki az ablak mellett varrogatott, az ágyá- ho sietett. Arra ért oda, hogy Ady legyintett egyet a karjával, mélyen felsóhaiíott s az élettől és a betegségektől elfáradt, meggy öt- rött szive _ övéitől távol, idegenek között utolsót dobbant, s aztán végleg elpibent... Délután a Kassáfa készülő vonatban ültem. Nem indultunk menetrend szerint. Ott dideregtem a fUtetlen, törfcablaku kocsiban már jó félórája, a perronon egyszerre csak rikkancs szaladt végig s Az Estet lobogtatta a kezében. Szája be nem állott s rekedtes hangja még most is a fülembe zug: Ady Endre meghalt... Kicsordult a könnyem- Tizenöt éve ennek. Ady Endre értékelését e századnak is beillő másfél évtized alatt elvégezte az irodalomtörténet és az esztétika. Nemcsak a Kerepesi-tenietöbeu kapott díszhelyet, hanem a magyar irodalom aranykönyvében is. Az újságíró feladata most nem is abban áll, hogy irodalmi méltatást adjon róla. Elvégezte ezt a már könyvtárt kitevő Ady-irodalom. De meg akartam szólaltatni azokat, akik legközelebb állottak hozzá, akiknek szerető szivében ma is úgy él Ady Endre, mint élt tizenöt évvel ezelőtt. Az „öreg öcsém*4 Ady Lajos, debreceni tankerületi főigazgató, a legjobb Ady-életrajz Írója. Három évvel fiatalabb Endrénél, 54 éves. Ott van az irodája, a lakása a kálvinista Róma püspöki palotájának harmadik emeletén. A püspöki palota sarkán természeti csoda: ott áll az aszfaltba ágyazottan, lécek közé szorítva egy fává erősödött iszalag. Lícium halimifelium. Ördög- cérna, ahogy a népnyelv mondja. A tiszántúli kálvinizmus megerősödésének szimbóluma fűződik ehhez a sem fü, sem fa növényhez. Legenda szól róla, amely Bálint kálvinista hit- ujitó és Ambrosius szerzetes hitvitáját idézi fel. Egy ördögcérna-'vesszot tart Ambrosius atya a kezében, kiszáradt, élettelen galy és csüfondárosan mondja: Akkor lesz itt Debrecenben kálvinizmus, amikor ebből a g-alyból fa lesz. De ez csak legenda, amelynek párja megvan a wagneri tradícióban is. A tény annyi, hogy a IS. században a kálvinista papiak kis kertjében, az ablak előtt állott az iszalag. A kis papiak s a kert rég eltűnt a fa mögül. az iszalag ottmaradt emlékeztetőül a régi jó időkre. Mögötte nem muskátlis ablak, hanem a modern élet jelzői: széles járda és négyemeletes hatalmas bérpalota. Ady Lajos szives magyar kézszolátással fogad és amikor elmondom jövetelem célját, megilletődött bangón beszél a tizenöt év előtti dolgokról: — Szegény Bandi halálakor nem voltunk Pesten. Január közepén az én inditvái nyomra szállította be Török Ká oly, Csitt-1 szka nagybátyja, a Park-szanatóriumba, magam távol voltam, nehogy azt higyjf hagy j zárt intézetbe akarják vinni. Török Károly i beszélte cl, hogy amint segítségévei már felöltözött s indulás előtt hosszan végig-1 nézte szobája minden egyes bútordarabját, j i különösen az ágyát, mely hónapokon át! matrac-';írja volt. s mikor már a kilincsre tette a kesét, megállt, ? feléjük fordulva ezt mondott:; „fceuwuit sem fordíthattok meg.": A pr ed esz ti náció s kálvinista-léi-knek kije- j leütése volt ez. — B; rtuka s az orvos kívánságára nemi ; mehettem be hozzá, hogy ne izgassam fel I mert mindig azzal gyötrődött; mi van Üde- i I sekkel $ nii lesz a debreceni kinevezésem- j Htel. Minthogy a kezelőorvos szerint n;e-; ; mentőn katasztrófa nem femegeteti, sölj esetleges javulásra is reményük volt a dók- \ toroknak, január 23-án hazautaztam Énmiml- ^zentre. — Az utazáson megbetegedtem s odahaza spanyol náthában feküdtem lázasan, vergődve. Nem is sejtettem, hogy Bandi vége ilyen közel lenne. — Január 28-án reggel fóíkileneskor sürgönyt kaptunk pestről. — A sürgönyt én bontottam fel. Az állt benne, hogy Bandi 27-én reggel meghalt és -9-én temetik. El voltam készülve, hogy a sülj os betegség katasztrófával végződjön, de a katasztrófa ilyen közeli bekövetkezésére nem. Az orvosok azt mondták, begy igen hosszadalmas betegség lesz Az első pillanatban nem is akartam hinni a szememnek. — A temetésre már nem tudtunk feljutni. Akkoriban Nagykárolyból csak minden második napon indult vonat. Csak a temetés után érkeztünk Bandi frissen hantolt sírjához. elő, Nagy Dáuieinek munkáját. Az Ady-f/ragi- kumra jellemző, hogy még színre se került a darab, máris szenvedélyes vihar kerekedett körülötte. A P. M. H. o’vafeói már tudnak róla. hogy Zá- goni István erdélyi író plágiumvádat emelt a szerző ellen, de ezt irodalmi körök!ven korú olyt a Amink tartják. Nagyobb a veszedelem amiatt, hogy Ady kortársai nagy részben ma is élnek, szerepet kapnak a darabban s úgy hírlik, hogy többeket nem a legkellemesebb színben állított, be a szerző. Felvonul a darabban Hatvány Lajos, Nagy Endre, Bíró Lajos, Vészi József. Fenyő Miksa.. Móricz Zsigmoud, Schöpflin Aladár, Ernői Tamás, Szép Ern ö, Fedák Sári. Dankó Pista. Krúdy Gyula. Ignotus, Reiuit.z Béla. Léda asszony, Csinszka alakja és 3 ma Írójának igen tapintatosnak kell .ennie kor társak és események megítélésében, ha el akarja kerülni a kisiklást, vagy a -botrányt. Ady Lajos az egyik próbán végignézett néhány képet és úgy nyilatkozott, hogy botrány nem lesz a dologból. Ha. a szerző italóban Ady szellemének kívánt, áldozni és jó munkát végzett, talán előidézi, hogy ezen az esten a. ma rád am dóság városának közönsége végre szivébe fogadja a poétát, aki mint a Debreceni Hírlap riportere, itt élte végig a debreceni újságírás hőskorának elejét s itt je- lenttette meg — persze hitelben — első verseskönyvét is... A díszsírhely A Kerepesi-uti halomig vitte, el a lába... Ott van Ady Endre sírja, ahol a temető fö- utja körönödé szélesül. A kőrönd közepén Jókai hatalmas mauzóleuma, balkézre Bioba. Lujzának sirhaima. Jobbkézre Csorba Géza fehér márványba faragott pályanyertes alapműve.-a porukat takaró kőlapba csak a vezetékneve van aranyozott betűkkel vésve: Ady. A szobrászművész nem ide szánta müvét, a. Margitsziget. déli csücskén fekete bazaltból akarta kifaragni, az aiak is úgy van kiformálva, hogy a. szájáé1' folyó folyásának irányába igaz'Xl- jon. Liláé pára üü meg a temetőt, a kopár fákat, a hideg január-végi délelőttöt! alig van vaáaki idekünn. Elkészül a fénykép. Fiatal pár közeledik. kart. karba, öltve. A nő gyás-zrnbúiban van. jobbjában pálmagaly, rajta néhány szál élő virág... Odateszi a szobor talapzatára. Közeledik az a rap, amelyen Ady Endréről sokan fognak megemlékezni. Megemlékezik róla Móricz Zsigmond a magyar irodalomnak ez a másik örökéle- tti óriása, akit Ady különösképpen szeretett és becsült. Csak 1910-ben történt meg személyes ismeretségük, de már évekkel előbb vallomásokat tesznek egymás mellett a. Nyugat hasábjain. Móriczban az ős tehetségnél - A jobban szerette az embert, aki ugyancsak felsŐ- tfezavidéki és kálvinista létére egészen más- szerű tudott lenni, mint ő. És Móricz Zsigmond beszélni kezd az ö nagy fájdalmáról, amely Ady Endrének elvesztésével érte. — Ma már kissé megnyugodva gondolok vissza azokra a napokra, amikor tépett a fájdalom. Sok évig eleven volt a fájás, ahogy a legszeretettebbre, a szerelmesére gondol az ember. Aztán hozzászokik az ember a halál gondolatához i«. Nagyon sokan elhullottak a régiek közül, fiatal generációk vannak körülöttem s ez olyan értelmetlennek tűnik fel nekem, mert én fiatalnak érzem magam most is. (Itt eszembe jut a .Xevélíéle Móricz Zsigmond- hoz“. Ebbe® a, versben Ady „egy kis irigységet11 emleget Nem pózol és mórikázik vele, mert. csakugyan mindig ártatlan irigységgel, vagy legalább is elérhetetlen vágyakozással nézte a „bornemissza, és kedves magyar ré- szeg^-et, aki „dölyffel, feleséggel, gyermekkel” nyugodtan várhatja aszúvá érését minden gerezdjének.) — Ady halálának szimbolikus jelentősége volt Amikor meghalt tragikus összeomlás volt Az egész fizikumomban értezteni ezt a És meghalok és semmi, semmi Körülbelül két asszony fogja Észrevenni, Az egyik az édes, anyám lesz, A másik meg egy másik asszony. Ne aggasszon. Ee szép lesz; egy idegen sírra Két asszony hordja a virágot És az átkot Szives szóval mondja Ady Lajos: — Karácsony' óta nálunk' van az édesanyám látogatóban. Itt is marad márciusig, akkor megy vissza Mindszemtre. Jöjjön, szerkesztő uram, beviszem az édeshez. Bizony, elfogódott vagyok, amint benyitok a főigazgatói lakás tágas fogadószobájába. Rögtön az ajtó mellett balra, hatalmas, zöld- má-ZfU cserépkályha.. Mellette karosszék, ebben ül egy talpig feketébe öltözött Öregasszony, Ady Lőrincnek, a gazdálkodó érmindszenti magyarnak özvegye, a két Ady-fiu édese. És amint ránézek a kedves arcra. megilletődött lélekkel ismerem fel az öreg vonásokban a halhatatlannak arcvonásait, amelyek keményebbek, élesebbek, férfiuiak voltak ugyan, de azért, az anyjáéval egy min tára, faragottak. A másik fiú, a kisebbik, mond- \ ják, egészen az apja. Reszket a hangom, lehajtok a 76 éves nagy- ; asszony ráncos kezefejére és megcsókolom. — Sok, sok magyar testvéremnek tiszte- ' letteljes hódolatát tolmácsolom Ady Endre! édesanyjának. Könny szökik a szemébe s remegő kézzel I igazítja meg a vállára vetett kendőt. Szemben ülök vele s percekig ha,Ugatunk. Ez az asszony, akit az élettől annyiszor megtépázott költő-zseni mindenkinél jobban szeretett, akihez nagy bajaiban, szenvedéseiben úgy menekült, mint hátulgombolós korában. „Érmindszerdre én akkor megyek, amikor az anyám kívánja, avagy unom a Szanatóriumokat és hoteleket, vagy pedig nagyon üldözött, letört, avagy megalázott vagyok", — írja önéíeírajzában. És hányszor volt üldözött, letört és megalázott. — Hála Istennek. jó erőben van a néni. Hogyan tölti napjait. Mindszenten? — Csak úgy csöndesen éldegélek. Az emlékeimnek. A két halottam emlékének. Az I egy kjs váltó::ctosság, amikor idejövök a gyemre léimhez. Évenként egyszer, úgy esztendő fordulóján. ÖK sajnos, az uj viszonyok között ritkán jöhetnek hozzám... Most február elejéig maradok. A fin tiltakozik. — Dehogy!... Hogy is eresztenék el az édest március végéig. Itt marad közöttünk ... Gyöngéd mosoly szalad végig a nagyasszony arcán. — Sok lenne annyi idő, fiam. A ház nem maradhat annyi ideig magára. És egész'éven át otthon? —■ Ha ügyes-bajos dolgaim akadnak, amiket más nem tud elintézni, bemegyek Nagykárolyra. De bizony a legtöbb időmet otthon töltöm ... És ilyen közömbös dolgokról 'beszélgetünk. Első és talán utolsó találkozásom volt ez Ady Endre édesanyjával és amikor beléptem a szobába-, az volt a feltett szándékom, hogy Bandira terelem a szót. De amikor a nevét kiejtettem s könny szökött az édesanya szemébe, ossz esz erűit a torkom s nem tudtam megbolygatni az anyai fájdalmat... A „Maradandóság városa*6 Debrecen különbem jelentősebb szerepet játszik Ady Endre életében. Nagykároly és Zilah után a „kálvinista Róma" volt a harmadik magyar város, amelyet megismert Kétízben mintegy harmadfélévet töltött itt. Az 1896—97. évet mint első éves joghallgató, s az 1898 szeptemberétől 1899 dec,emberéig terjedő időszakot pedig előbb mint ujeágiróskodó jogász, később már csak mint újságíró. De semmiképpen, som tudott hozzáforrni. A kellet- lenség, az idegenkedés kölcsönös volt. Nincs Magyarországnak egy városa, mely Ady Endrével szemben hűvösebb közönyt mutatott, volna, életében, mint éppen Debrecen. Majdan két évtized múlva Ady panaszosan Írja, hogy Debrecen még * Csokonai legkisebb unokáját sem akarta benne látni és méltányolni. Debrecen azonban hallgatott ét hallgat!' az ügyről... Talán most... a tragikus haláleset tizenöt éves fordulója után megtörik a jég •.. Kardos színigazgató január 27-én Adv-darabot adat Az „édes6<-i?él FilTTFfriIWlrlT»PTiii^CTtt^> flfcJTff jttkuírrT—I ■—r r1 nr1 Mi) r 1í n tttí 1irmmrr 1 1 uhíhítii rfiiiw m ■- - . O i r - f #% l 1 Lesántuít malacai, hízói i sjf 1 fts _ jj meggyógyutasak, -ose„ biztosan meggyógyítja ITtéfSljfCS fejlődnek, ha a napi takarmányhoz szarvasmarháit és juhait. néhány gram KEIM ..........,P®!***«k'”" J -y _ Csak neliany túlér a napi kiadas gilisztáit. Leszállítottuk a PÉK Kárát, Kapható minden patikában! Fölerakat: * Bf8tISÍ3¥8.
