Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-03 / 2. (3333.) szám

1934 jaoaár 3, szerda. ■■HHaaanasrap r*' ■■«'w '.wmmkbh 3 nna mészetesen Fxauciaországnak is, amelynek európai pozíciója a kisantant és Lengyelor­szág erejére épült Jól s amelyről mégsem le­lhet föl tételezni, hogy a kisantantot cserébe adná — Magyarországért. Ezért senki sem csodálkozíhatik azon Franciaországban, ha mi bizonyos szorongással követjük a leszerelési konferencia tárgyalását s látjuk a franciák engedékenységre való hajlamát és Német­ország kétségtelen fegyverkezését. — Ha nem is becsüljük túl a magyar pro­paganda sikereit, s ha nem is látunk a kétszáz angol képviselő mögött dreagnoughtokat, mégis azt hisszük, hogy kötelességünk az in­telem. A magyarok mindent a revízió kártyá­jára tettek, úgyszólván az egész magyar po­litikai közvélemény szenvedéllyel kiált a re­vízió után és mámorban úszik a londoni „si­kerek" fölött S éppen ebben van a meggon­dolatlan huszárbravur-szellemnek a va han- que játéknak a veszedelme Éppen azért An­gliában, ahol a békeszeretet annyira erős és annyira irtóznak a háborútól, mégis óvato­sabbnak kellene lenniük a dunaparti tűz szitá­sával, ahonnan egyszerre csak váratlanul pusztító láng lobbanhat föl •.. — Ezért a mi államunk konszolidációja szempontjából meglehetősen fölösleges játék azon emberek részéről a magyar „igazságos­ság" támogatása, akiknek fogalmuk sincs ar­ról, hogy mi volt és mi van Magyarországon, mert egyes idevaló magyarok forró fejében teljesíthetetlen reményeket támaszt. Éppen ezért az utóbbiak számára feltétlenül szüksé­ges, hogy lássák, hogy mi egységesek va­gyaink nemcsak a revízió elutasításában, ha­nem abban az elhatározásban is, hogy készek vagyunk mindent áldozni és mindent megte­szünk, hogy föl legyünk készülve minden meglepetésre akár magyar oldalról, akár máshonnan jöjjön is az. Mennél erősebbek le­szünk, annál kevésbbé kell aggódnunk. Az uj esztendő jelszava tehát nem lehet más, mint: szilárd elhatározás arra, hogy minden áldo­zattal legyőzzük a gazdasági válságot s erköl­csileg és katonailag készek leszünk vissza­utasítani minden támadást, mely határaink ellen irányulna és ilyenformán szolgálni Eu­rópa békéjét és nyudalmát — fejezi be cikkét Kramáf. A budapesti diplomáciai bar Horthy horsnányiónái Budapest, január 2. (Buapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése-) Az újévkor szokásos üdvözlések alkalmával a Budapesten székelő diplomáciai kar Angelo Rótta nuncius vezeté­sévei jelent meg Horthy Miklós kormányzó­nál s iényes külsőségek között törtéalt a jóki- vánságok tolmácsolása* A niuncius üdvözlő be­szédében hangoztatta, hogy nem éppen öröm- teljes kilátások jegyében kezdődik aiz ujesz- tendő. A válság Súlyosbodott és még nem sok jel mutatja, hogy javulást remélhetnénk. A lelkek tanácstalanul állnak ezzel a válsággal s/emben, amelyről nem tudjuk, init hoz még a jövőben, Kívánatos volna., hogy ha azok a férfiak, akik a nemzetek és államok Sorsának irányításáért felelősek, megvalósítanák a nemzetek között a jó megértést, amely fölté­tele a közös boldogulásnak és annak, hogy el­jöhessen az igazi béke, amelyre mindenki vá­gyik és amely megigértetett a jóakaratu em­bereknek, ^Lélekemelő látvány — fejezte be beszédét a nuncius — hogy a magyar nemzet fő írré; íj Ságod bölcs és szilárd vezetése mellett a nyugalomnak és az erős kitartásnak oly pél­dáját adja, hogy föltétlenül és inegrendithe- tetlen bizalommal nézhet a jövő elé.** A magyar kormányzó hosszabb beszédben köszönte meg az újévi üdvözlést s egyebek között a következőket mondotta: Joggal irta Nagy méltóságod a múlt év elszámolásának leheroldalára azt a gazdasági válságot, amelynek lelki és erkölcsi súlya is igen nehéz. Az újraépítés munkája csak a bé­ke és nyugalom jegyében kezdődhetik meg. Ezt pedig csak a nemzetek egyetértése hizto- A magyar kormány és én a magunk r«V ! mindent elkövetünk, hogy a nemze­tek c< államok jóbaráti kapcsolatai a minden­kire nézve előnyös együttműködés érdekében lehetővé váljanak. Mertm talpét mlsnf tre’möt Budapestre hészül Szófia, január 2. A bolgár kormánylapok jelentése szerint Musanov miniszterelnök feb­ruár közepetáján utazik Budapestre, hogy Gömbös miniszter-önök és Kánya külügy- \ miniszter legutóbbi szófiai látogatását visz- szaadja. Sir Simon Bföütá&an Az első megbeszélés Mussolinival — Hivatalos kommentár Róma, január 2. Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután Canriból Rómába erkezett. A délután folyamán máris találkozott Mussolini miniszterelnökkel és meg­beszélte vele az aktuális politikai kérdéseket. A Stefani-ügynökség Simon látogatásáról a következő félhivatalos jelentést adja ki: Ille­tékes olasz körök ugyanolyan érdeklődéssé! várják Simon római látogatásának eredményét­mint a külföld. Ámbár nincs hivatalos látcgaíás. ról szó, nyilvánvaló, hogy Sir Jóim Simon és Mussolini találkozóján szóba kerülnek az aktu­ális nemzetközi kérdések, Így a fegyverkezések revíziójának és a népszövetség reformjának problémája is. Nem lehetetlen, hogy az o'asz kormány azért vázolja nézeteit ezekről a kérdé. sekről, hogy tistázza a nemzetközi helyzetet és pontosan meghatározza álláspontját. Anglia és Olaszorság 1932 februárja, azaz a genfi lefegyverzési konferencia megnyitása óta mind a mai napig olyan tevékenységet folytattak, amelynek célja a közeledés és az ellentétes nézetek összeegyeztetése volt, mert jól tudják, hogy az együttműködés és az egység minimuma nélkül lehetetlen az európai gazdasági életet és az európai politikát megújítani és rendbe I hozni. Az uj év kezdetén újra fellángolt Ausztriában a nemzeti szocialista propaganda Óriási mennyiségű csempészett propaganda-anyag — Dolffuss Ausztria önállóságáért — Szabadonbocsáiott nemzeti szocialistáit Becs, január 2. Az utóbbi napokban a nem­zeti szocialisták újból nagyarányu propagandát fejtenek ki Ausztriában. Óriási mennyiségű ra­kétát, gáz- és büzbombát csempésztek be Ausz­triába és igyekeznek az ottani ünnepeket és előadásokat megzavarni. Az uj fegyverek között van egy tyúktojás nagyságú kézigránát fajta is, amely robbanás után éles gázokat terjeszt. Egy csempészeít autótranszportot sikerült az elmúlt napokban Bécsben föltartóztatni. A rendőrség huszonhat láda és csomag különböző propagan­da-anyagot foglalt le. A szállítmányt Lothar Riecke birodalmi német kereskedő vezette, aki számos hasonló autóosztaggal érkezett már Ausztriába. Szilveszter éjszakáján a nemzeti szocialisták számos helyen megzavarták a kedélyes össze­jöveteleket Több kávéházban könnybombák robbantak. Huszonnégy helyen, igy néhány tele­foncellában büzboanbák robbantak. Éjfélkor óriási mennyiségű kivilágított és kampóskereszt- tel díszített léggömb szállt föl Bécsben. Bécs kö­zelében Andre-Wördernben éjjel tizenkét órakor dinamitmerényletet követtek el az oppelitzi erő­mű ellen. A merénylők elmenekültek. A hivatalos sajtóiroda bregenzi jelentése sze­rint Szilveszter éjszakáján a tartományi hivatal tlőtt bomba robbant, amely kitörte az épület nyolcvan ablakát. Loebenben a nemzeti szocia­listák a következő szavakkal üdvözölték a já­rókelőket: „Boldog barna újévet kívánunk!1* Amikor a rendőrök le akarták tartóztatni az egyik nemzeti szocialista gratulánst, a tömeg a rendőrség ellen foglalt állást. Csak amikor csendőrök jelentek meg a helyszínen, sikerült véget vetni a kilengéseknek. A Burgtheaterben az újévi esti előadáson az előadás megkezdése előtt hatalmas másfél mé­ter hosszú kampóskeresztes zászló jelent meg a vasfüggöny előtt. A zászlót azonnal eltávolítot­ták. Dolffuss újévá beszéde Bécs, január 2. Dollfuss kancellár december 31-én a rádióban újévi beszédet mondott, amely­ben : ismét erősen elitélte a nemzeti szocialisták akcióját. Dollfuss véleménye szerint a német mozgalom az ellenkezőjét érte el, mint amit a nemzeti szocialisták akartak, mert Ausztria föl­ébredt és önállóságának tudatára jutott. Az egész világ rokonszenwel figyeli Ausztria küz­delmét függetlenségéért. Dollfuss beszédének to­vábbi részében a politikai és a katonai egyenjo­gúságot követelte Ausztria számára a világtól. Ezekben a kérdésekben Dollfuss szerint a német és az osztrák politika párhuzamosan fut. A né­met és az osztrák politika között csupán az a különbség van, hogy Ausztria mindenáron ro- konszenvet akar kelteni a világban a német forma és a német élet iránt — mondotta Doll­fuss. Bécs. január 2. Az államügyéez elrendelte, hogy az eljárást szüntessék meg a bécsi tarto­mányi bíróságon fogva tartott Frauenfeld ellen. Mint ismeretes. Frauenfeld az osztrák nemzeti szocialisták vez-ére volt. Január elsején Frauen- feldet szabadon bocsátották. Alvensleben kegyelmet kapott Bécs, január 2. Alvensleben, aki — mint ismerete* — részt vett a Steidle elleni nemzeti szocialista merényletben, kegyelmet kapott. Ap­ja kegyelmi kérvényt intézett az osztrák köz- társasági elnökhöz és kifejtette, hogy fia súlyos tüdőbajban szenved s ezért kéri szabadlátrrahe- lyezéeét. Mi ki a* elnök eleget tett A1 vedel eben apja kérésének és a merénylő vasárnap este elhagyta a börtönt, hétfőn pedig végleg eluta­zott Ausztriából. Hir szerint A'l vénél eb ént és Frauenfeldet az osztrák-német határon kicseré­lik Németországban letartóztatott osztrák ál­lampolgárokkal. »AZ OSZTÁLYHARC ÉLESEBBÉ VÁLIK« Újabb gigantikus számokat tartalmaz a második orosz ötéves terv Hivatalos jelentés az ui tervről — Eltűnik a város és a falu ellentéte 83.300 Hm vasút helyett 93.000 km Moszkva, január 2. A szovjetorosz távirati iroda közli a második ötéves terv programját Az oroszok programszerűen kötelességükké teszik, hogy a második ötéves terv folyamán likvidálják a társadalmi osztályok kapitalista elemeit, ezenkívül befejezik a parasztbirtokok kollektivizálását, vaj mennyi iparost egyetlen szervezetbe tömöritsék^ likvidálják a magán- vagyont a termelési eszközökben, továbbá megszilárdítsák a proletár-diktatúra politikai állását és biztosítsák Oroszország védekezési képességét. Mindezeket a célokat az osztály- harc fokozott mértékben való lefolytatásával akarják elérni. A szovjet terve az, hogy a má­sodik öt éves terv alatt áthidalják a város és a vidék évszázados ellentétét A mezőgazda­sági munkát az ipari munka egy bizonyos vál­fajává alakítják át, aminél fogva a mezőgaz­daság társadalmi formájában azonossá válik az iparral. Egyébként a második öt-éves terv azt ter­vezi, hogy az ipari termelés negyvenhárom milliárd rubelről 103 milliárd rubelre emelik, ami a háború előtti nívónak kilencszeresét je­lenti. A produktivitás arányát 63-mal emelni akarjak mig az előállítási költségeket 26 szá­zalékkal csökkentenék. A mezőgazdaságban a termelést 27 milliárddal akarják emelni, az­az niégegyszer annyira, mint az első öt éves tervben. A gabonatermelést 1105 millió méter- názsával emelik, az állattenyésztés nagysága pedig a inainak két és félszeresét éri el. A második ötéves terv a fösúlyt az orosz gazdasági élet legdöntőbb problémájára: a közlekedési problémára helyezi. Több vas­utat duplavágányuvá tesznek, ezenkívül szá­mos uj vonalat építenek, úgyhogy az orosz vasutak ki lomét ers zárna a másqdik ötéves terv alatt 83.000-ről 94.000-re emelkedne. Ezen­kívül számos mesterséges viziutat létesítenek, uj csatornákat és zsilipeket és megkezdik az európai Oroszország egységes vizintrendsze- rének kiépítését Ezzel a vízi úttal összeköt­nék a Keleti tengert a Fehér tengerrel és a Kaszpi tengerrel. A vízi utak építésére több ezer elsőrendű szakmunkást képeznek ki. A megkezdett gép- és mozdonygyárak épí­tését befejezik, a meglévő autóüzemeket kibő­vítik, uj autógyárakat, szerszámgyárakat és légy nagy csapágy gyárat létesítenek. Ezenkí­vül tervbe vették számos erőmű, vaskohó, ké­miai üzem és papírgyár fölépítését. Hét évig tanulnak a mérnökök Szovjetoroszországbau A munkások és a hivatalnokok számát 30 százalékkal eunelik, a reális béreket pedig a mai bérek kétszeresére kontemplálják. A má­sodik öt éves terv alatt megvalósítják a hét éves politechnikai tankötelezettséget ami által az eddigeknél jobban kiképzett v. mű­kőket kap a szovjetunió. 1932-ben a vjet iskoláit összesen 24 millió diák láfoga ezt a számot most 30 millióra akarják emelni. — Krepek lett Leitmeritz polgármestere. Leife­meritzből jelentik: A kormány Krepek Ferenc volt német agrárpárti szenátort, a Bund dér Landwir­te alapitóját és diszelnökét nevezte ki Leitmerit* polgármesterévé. — Báró Villanj Frigyes magas francia ki­tüntetése. Párásból jelentik: Dr. Villan! Fri­gyes báró magyar követet — abból az alka­lomból, hogy Párisból Rómába távozik Lebrun. a francia köztársaság elnöke a fran­cia becsületrend nagytiszti keresztjével tün­tette ki. — Mint köztudomású, báró Villan! Frigyes Park előtt Bukarestben, ezt megelőző­leg pedig Prágában képviselte Magyarorszá­gok

Next

/
Oldalképek
Tartalom