Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-03 / 2. (3333.) szám

'PRSGAI-MA'rf'ARHl RW® 1934 Január 3, szerda. Meghalt a legnagyobb zsidó származású német iró Becs, januáT 2. Jákob Wassermann, a' zsidó származású nagy német iró hatvan éves korában az ausztriai Ausseeben meg­halt. Waaserm-ann 1873 március 10-én született a bajorországi Fürthben. Apja vidéki kiskeres­kedő volt. Gyermekkorát komorrá tette az a körülmény, hogy anyja korán halt meg és apja állandóan anyagi zavarokkal küzdött. Wassermann egyideig nagybátyja gyárában dolgozott, majd tanonc volt egy exportüzlet­ben, mig végre 6ok éves keserű nyomor után 1894-ben Münchenben remesszivü mecénásra akadt Ernst v. Wollzogen báró személyében, aki titkárjának alkalmazta. Wolzogen felismer­te Waesermann irodalmi tehetségét és mindent elkövetett Wassermann elismertetéséért. A bá­ró Tévén került a fiatal iró a müncheni Simpli- zissimushoz és a bajor fővárosbanb élő fiatal tehetségek közé. 1898-ban, mikor Becsben le­telepedett, már elismert iró volt és csatlako­zott Sohnitzler és Hofmannstahl köréhez. Re­gényeit és novelláit csaknem valamennyi euró­pai nyelvre lefordították. A háború után Wassermann a stájerországi Altauseeban tele­pedett le, de rergeteget utazott és igy 1925 után hosszabb ideig Amerikában tartózkodott. 1930-ban sikerének tetőpontján Berlinben tele­pedett le, ahonnét a múlt évben visszavándo­rolt Ausztriába. Wassermann a legtermékenyebb zsidó szár­mazású német, iró, aki soha nem tagadta meg faját, de igyekezet beolvadni a németségbe. Híres könyve, amely a németséggel való vi­szonyát tisztázza. 1921-ben jelent meg: ,.Mein Weg als Deutscher und Jude“ címen. Első nagy sikerét a fiatal iró 1897-ben „A zirndorfi zsidók£: című regényével érte el. Utolsó regé­nyei: ..Faber oder die verlorenen Jahre“, „Lau- din und die seinen“, „Dér Fali Maurizius" és „Etzel Andergast“. * Wassermann irodalmi indulása sajátos kor­ba, esett. 1890 és 1900 között keletkezett Né­metországban az a csömör, amely a nagy győ­zelmet és a vele járó anyagi fellendülést kö­vette és az erkölcsi leromlás hatalmas ará­nyokat* öltött. Berlinben Harden, Leó Berg, Párisban Zola és Mas Nordau kezdtek ekkor küzdeni a kispolgár fülledt levegőjű világképe ellen. Ekkor jött ki Wassermann két regénye, ,-,Die Judom, von Zirndorf“ és „Die Geschichte dér jurngen Renate Fuohs“. Az elsővel az anti­szemitizmus ellen emel óvást, amely Németor­szágban akkor „tudományos" diszciplína lett, a másikkal a „szabad erkölcs" érdekében száll síkra. Ez az oka, hogy Wassermann egy csa­pásra híres ember lett és hogy könyvei nem voltak egyszerűen irodalmi alkotások, hárem az úgynevezett kultúrharc központjába kerül­tek. Gerhardt Hauptmann örömmel üdvözölte Wassermann debüjét és lelkesen melléje állt. Ez az évtized nagyon hasonlított a mai kor­hoz és sok mai jelszó akkor is már divatos volt: az egész német nép katonai szellemben való kiképzése és nevelése, a humanizmus le­törése, illetve a szociális értékelés háttérbe szorítása., tehát az a tárgyilagosság, amely egyedül a brutális anyagi valósággal számol. Kétségtelen, hogy a világháború már innen da­tálódik és ha Wassermann értékét akarjuk megalapítani, nemcsak irodalmi alkotásait sza­bad szemügyre vennünk, hanem a kor ideoló­giáját. amely ellen az első pillanattól küzdött. Küzdött, mint a humanizmus zászlóvivője és a szociális elgondolások irodalmi és nemes előharcosa. Elsőtől az utolsó regéryéig ezt a hangot üti meg: a „Fali Manriziue" és az „Etzel Andergast" hatalmas torzója megkoro­náz za egy nagy élet rendíthetetlen törekvését, amely nem tágított akkor, amikor hatalmas volt a német birodalom, és nem esett túlzásba és győzelmi mámorba akkor, amikor vesztett háború után a német köztársaság kedvezett a szociálisan szabadelvű és humanista eszmék­nek. „A zsidó ember az emberi életnek egy különleges formája", irta fiatal korban Was- sermarn és azt akaTta ezzel mondani, hogy a kisebbség mindig nehéz helyzetben van, de ép­pen ezért a kisebbség feladata, a humanizmust és az etikát diadalra vinni, vagy legalább is az utolsó lehelletig kitartani mellette. Har­minc kötetnyi életműve nem egyéb, mirt a jobb és az igazságosabb élet elősegítése: köl­tői segítség az élet tisztulásának a szolgálatá­ban. Wassermann, akivel egyszer meghitt körben az irodalmi alkotásról beszélgettem, roppant érdékes momentumot árult el műhely titkai kö- süi. Azt mondta- hogy soha sem várja be az úgynevezett inspirációt és nem dolgozik ötle­tek alapján, hanem irodalmi koncepciója rend­szerint egy látomás, amelyre nem tud jobb meghatározást, mint ezt: „képvizió". Ez több hirtelen meglátott kép villanásának kalejdosz- kópjából, amelyben benne foglaltatik az egész regény minden főalakjával. Ezt tudva, nem nehéz megállapítani, hogy valójában igy lehe­tett, és hogy mi Wassermann alkotásának' szembetűnő kritériuma és egyben sajátos erőssége: senki sem formálta meg oly precizi­tással a. regényalakokat, mint Wassermann olyan esetekben, amikor problémát akart az olvasó szeme elé vetíteni ,azaz senki sem tud­ta nálánál jobban organikus dimenzióban az absztraktűmet bemutatni. Az elsőtől az utolsó sorig problémákat világit meg, sőt egyes re­gényekben elmegy az absztrakció határáig, de éppen, amikor legelvontabb a téma, Wasser­mann husivér valóságba oldja fel és evvel éri el azt a páratlan hatást, amely hü maradit hoz­zá végig. Szinte csökönyösen tárgyilagos és szerves ez az irodalom, amely pillanatra sem hagyja el a realizmus talaját és mindig a leg­egyszerűbb irodalmi eszközökéi dolgozik. Utolsó nagy trilógiája befejezetlen maradt, de a trilógia két utolsó nagy regénye mégis mintegy feloldó akkordja élete irodalmi szlr- fóniájának: megadatott neki, hogy lekerekítse és megkupolázza azt, amivel negyven évvel ezelőtt megindult: a humanizmust, az őszinte­séget és a szeret etet százszázalékosan jutatta kifejezésre összmüvében. n. p. Kétezeregyszáz válópör Budapesten az elmúlt évben A szigorúbb törvény s bírót gyakorlat nem csökkentette a perek szamát — Ki a hibás, hölgyeim és araim? Budapest, január 2. Öt évvel ezelőtt kéz a kézben jártak, feléjük borult a Hűvös­völgy lombsátora s a levelek közt bekandi­kált a kiváncsi hold, ma ott ülnek külön pá­don az Alkotmány-utcai törvényszék hivatali előszobájában- Egymásra sem néznek, sze­mükben gyűlölet, körülöttük a szekundánsok, a tanuk s a két ügyvéd hatalmas aktatáská­val a kézben. Válnak ... Az angol sajtó, még a legelőkelőbb is. szen­záció-pecsenyének tálalják fel a válópörökeí, mint a magyar sajtó a gyilkosságokkal teszi- Az elmúlt napokban futotta hasábokon Lady Cjnthiának? London egykor legünne- peltebb rovüsztárjának botránypörét, akit férje, Palmora lordja, nem alaptalanul gyanúsított és figyeltetett meg, hogy egy ka­lapgyárost tüntet ki a kegyeivel. A mylady- nek ki kell költöznie ,a főúri palotából, de ez a kis intermezzo bizonyára elősegíti újabb színésznői karrierjét. Pest társadalmi életében nem ilyen grand event a válópör. Egyikéről, másikáról itt is beszélnek, de aztán az érdekeltek szűk körén kívül hamarosan elülnek az esemény hullá­mai. A boulevard-lapokon kívül a nagy in­formációssajtó csak a napi hirek között szőrit helyet egy-egy válópernek, de nem annyira a dolog botrányjellege miatt, mint inkább elvi je’— Őségü döntések kedvéért. Az újév körüli válóperes, vagy váló­perrel végződő ügyekből hármat lehet kira­gadni, az esetek érdekessége miatt. NE SÍM FÉLD AZ ASSZONYT! A feleség azon az alapon indított válópőrt, hogy férje öt háztartási alkalmazott előtt sértő kifejezés'-’el illette. Azt mondta többek közt, hogy az asszonyt csak unszolásra vette el, de nem tud vele élni. A férj szerint az asszony távollétében tett megjegyzésnek nem lehet súlya. A Kúria ezt az álláspontot nem fogadta el. A férj eljárá­sában a hitvestársat minden körülmények között megillető tiszteletnek ég megbecsülésnek megsértését látta. A feleség távolléte nem menti a férj el­járását, sőt súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy a sértő kitételek a háztartási alkalma­zott, tehát olyan személy előtt hangzottak el, aki a ház asszonyával szemben szintén tiszte­letadásra kötelezett. Ezért a Kúria a házassá­got a férj hibájából felbontotta­AZ OMINÓZUS KERESZTLEVÉL. Egy urat házasélete folyamán kellemetlen meglepetés ért. Rájött arra, hogy felesége az anyakönyvezett előtt rutu] becsapta. A meny­asszony .Assé idősecske volt s attól tartva, hogy a vőlegény illúziója megcsorbul, őt esz­tendőt letagadott éveinek számából. An rjnyakönyvezetőnél húgának keresztle­velét mutatta be s a turpisságra akkor senki nem jött rá. Ké­sőbb a férj megtudta a dolgot, a házaséletben elhidegülés következett be s most a férj azon az alapon, hogy felesége az anyaikönyvvezető előtt rászedte őt, válópert indított. A bíróság elutasította a keresetet, mert tmegállapiíotta, hogy a férj az ominózus keresztlevél ügy ki­pattanása után is együtt élt feleségével. SZERELEMBŐL TETTE, MÉGIS VÁLÁS A VÉGE. Ez a történet még nem jutott el a válásig, csupán a válópör kezdeti kontúrjai bonta­koznak ki, de annyira jellegzetes és tragi­komikus, hogy tollhegyre kívánkozik. Koval- szki Mihály kőműves segéd feleségül vette Nagy Ilonka boltilányt. Boldogan éllek, mig meg nem jelent a családi körben Leitner András munkanélküli kereskedősegéd, a férj jóba rá t ja. A mig a kőmüvessegéd dolgozott, Leitner elcsavarta az asszonyka fejét e meg­szöktette. A rászedett férj hosszú nyomozás után megtalálta a szökevényeket. Kérlelte az asszonyt, térjen vissza hozzá, de Ilonka hajt­hatatlan volt. Kovalszki arra bosszút forralt, följelentette magát, hogy az angyalföldi betö­réseket ő követte el Leitner társaságában s Ilonka volt a orrgazda. így kerültek hárman a vádlottak padjára, ahol a megcsalt férj meg­lepetésszerűen elmondta, hogy egy szó sem igaz az egész dologból, csak bosszúból jelen­tette fel a hűtleneket. A kritikus időben nem is követhette el a betöréseket, mert Szegeden dolgozott. Az ügyész a vádat elejtette, de ha­tóság félrevezetése címén indítottak ellene eljárást. Az ügyész figyelmeztette az ártatla­nul megvádoltakat, hogy hatóság előtti rá­galmazás címén perbe foghatják Kovalszkit. Ilonka azonban nem élt a bosszú fegyverével s elfogod ottan csak annyit rebegett: — Hiszen szerelemből tette­Kovalszki pedig könnyes szemmel lépett az asszonyhoz: — Éljetek boldogan. Nem állok utatokban- Megindíthatod a válópert­A VÁLÓPERE® HÖLGY. Mert a válóperek 80 százalékában a váló­peres hölgy az, aki nagy elánnal ostromolja a bíróság szobáját. Még akkor is, ha ő a vét­kes fél, ha ő az az „elhanyagolt" házastárs, aki mig férje robotos munkában vergődik, és sem ideje, sem energiája a trubadúr sze­repét játszani, kis cukrászda mélyén várja a „megértő" ideált, aki bonbonnal főzi s hí­zelgő szavak árjával ostromolja. Oh, nem véd­jük, mentegetjük a férfi könnyelműségét és osapodárságát, csak megállapitjuk, hogy a csalódott asszony gyorsabban és nagyobb számiban határozza el magát a válásra, mint a hűtlen férfi­A hölgyé az offenziva a válóperes biró szo­bájában is. ÁLLANDÓ STATISZTIKA. Az 1932. évben 2075 házassági per érke­zett a budapesti törvényszékhez, 1933-ban pe­dig 2109. Ez azt jelenti, hogy a válási statisz­tika nagyjából állandó. Az idén kis emelke­dés mutatkozik, ennek /észben anyagi, rész­ben társadalmi okai vaunak- A megélhetésért folytatott nagy küzdelem idegesebbé, elkese­redettebbé teszi a házasfeleket s a kölcsönös alkalmazkodási képesség erő­sen csökken. A férj megfeledkezik arról, hogy feleségét az eltartáson kívül gyöngédség és szórakoztatás is megilleti, az asszony pedig nem érti meg és nem méltányolja férje küzdelmeit, bajait, s elégedetlen a sorsával. Ahelyett, hogy a lej­tő széléu egymásba fogód znának, a házon ki- vül keresik a szórakozást- A férj a kártya' t adtainál, a lóversenyen, a barátnőnél, az a«- szony a bridzs szobában, a ki# cukrászdában • végül a kedves lakásán. A házasság erkölcsi tartalmának, a gyer­mek kultuszának megtámasztására van Szükség, mert a gyermek, az egykori boldogság, szere­lem szimbóluma, a már bontani kezdő köte­lékeket még összefoghatja. A sokgyermekes családok csak ritkán hatá­rozzák el magukat válásra, bár nem mondhatjuk, hogy a kényszerűségből együtt maradt, a gyermekek jövőjét féltő há­zaspárok boldogok is. Az esetek nagyobb részében a férj a hibás. SZIGORÚBB TÖRVÉNY. Az újabb bírói gyakorlat értelmében még ha az egyik házasifél súlyosan vétett is»a há­zastársi kötelességek ellen, a házasság fel nem bontható, ha a másik házasfél ugyanolyan vagy még súlyosabb kötéleseégtartó maga­tartást tanúsít. Az utóbbi évek törvényes ren­delkezéseiben és bírói joggyakorlatban je­lentkező megnehezítés azonban nem eredményezte a perek Számárnak csök­kenését. Valószínű, hogy a gazdasági válság enyhü­lésével. még inkább az erkölcs elveinek érvé­nyesülésével a válóperek számának lényeges csökkenése fog bekövetkezni. 0‘Duffy a bírál előtt Dublin, január 2. Az ir katonai bíróság előtt ma kezdődött meg O’Duffy tábornok, az ir fasiszták vezére pőrének tárgyalása. A leg­főbb ir bíróság álláspontja szerint az ir ka­tonai bíróság nem illetékes O’Duiífy ügyének letárgyalására s hogy a legfelső bíróság és a katonai bíróság között ne támadjon konfjikl tus, a főállaroügyész javasolta, hogy a pört el­napolják. A bíróság elfogadta javaslatát. O’Duffy kék ingben jelent meg a bíróság előtt is, de felöltőt húzott rá A fasiszta vezér kijelentette, hogy politikai munkáját tovább is folytatni fogja. Amikor elhagyta a bíróság épületét, a tömeg lelkes ovációban részesí­tette. Állandóan csökken az angol munkanélküliek száma London, január 2. A munkanélküliek száma Nagybritánniában december 18.-án 2,224.079 volt, azaz 55.938-cal kevesebb, mint november 20.-án és 499.208-cal kevesebb, mint 1932 december 18.-án. Hagyorpíszég gazdasági és pénzügyi he yieie a népszövetség tárgysorozatán Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk. telefon jelentése.) A január 14-én Genfben kezdődő 78. ülésszakon a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságában Magyar- ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megvitatására is sor kerül. Ezért Imrédy pénzügyminiszter is Genfbe utazik, hogy a magyar kormány álláspontját közvetlenül ki­fejthesse. Ismeretes, hogy a magyar kormány állandó népszövetségi fődelegátusa gróf Bethlen Ist­ván volt miniszterelnök lesz. Ezzel kapcso­latban jelentik, hogy Bethlen Magyarországot a január 14-én kezdődő ülésszakon még nem fogja képviselni, s megbízatását csak a le­szerelési konferencián kezdi meg. Hogy a le­szerelési konferenciának mi lesz a sorsa, az éppen a január 14-én kezdődő ülésszakon dől el. 1 — Kassa közelében az országúton megtámadtak és megsebesítettek egy szabadságos katonád Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Rejté­lyes ügyben folytatott a kassai rendőrség részben ' eredményes nyomozást. Zajgó János 24 éves gya- ■ legez re rl beli katona, aki karácsonyi szabadságát i Balog községben töltötte, tegnap este Csontos­falván lakó bátyjának meglátogatására indult. , Kassa közelében az utón három lövés dördült el. Az egyik lövés Zajgó lábát érte, s lábszárát úgy 1 szétrombolta, hogy tovább nem is volt képes út­ját folytatni. A nyomban bevezetett vizsgálat eredménye az, hogy a osendőreég letartóztatta mint gyanúsítottakat Csurin Pál, Estók Ferenc, Majoros János és Tobár Mihály baiogi legényeket s ezeket a kassai ügyészségre szállította. A lövöl­dözés okát. hitelt érdemlően eddig neon sikerült i megállapítani. % 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom