Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-21 / 17. (3348.) szám
8 1034 január 21. vasárnap. FRANCIA VERSEK A szeretem romantikája, nem halt meg, —' csak kellékeit változtatta meg. Ma nem csókoló zunk holdfényes fiiagóriáiban, hanem az ■autóban. Don Juan a kardot a, tenmiszrak eltel cserélte fel. és gitár helyett utigramofonnal szereli fel magát. Egyébként minden maradt a régiben. A tizenhétéves leány Don Quiohote-ba lesz szerelmes, de már a ímszonhároméves gondolkozás nélkül Sanoho Pansát választja. Ez a különbség romantikus és polgári szerelem közt. Az asszony pedig a társadalom polgári eleme. — ha a látszat 'bármenyire is ellene szól ennek. A házasság örök látszólagos csalódása.: A férfi mindig azt a leányt szeretné elvenni, akit szeret, és mindig csak — a feleségét kapja. Az asszonyok titka: a. passzivitás. Stratégiájuk abban ál, hogy a stratégiát a férfinak engedik át. Ha egy erőszakos férfi érzékeny nőt vesz feleségül, akkor öt éves házasság után rendszerint az asszony erőszakos és a férfi érzékeny. Vannak ritka kivételek, amelyek ugyanezt bizonyítják. Az asszonyoknak valóban rossz dolguk van: olyan férfiakba, akik hűek maradnak hozzájuk, nem szerelmesek. Azok a férfiak pedig, akikbe szerelmesek, nem maradnak hűek hozzájuk. A szerelem legszebb utjai a kerülőutak. Egy asszony arra is képes, hogy Buddhával kokét tál jón és a nirvánáért rajongjon, ha ezzel eléri, hogy- egy férfi szerelmes lesz beléje. A házasság klasszikus cáfolata az emberi akarat szabadságának, mert majdnem minden férfi megnősül, annak dacára, hogy abszolúte nem akart nősülni. Ez a kis körforgás is bizonyít: A férfi szereti az asszonyt, az asszony szereti a gyereket, és a gyerek — természetesen — csak önmagát szereti. Nem Greta Garbó é6 nem Mariene az a „Vamp“, aki a vérünket szívja és romlásba dönt. Náluk sokkal veszélyesebb az az igénytelennek látszó szőke és bárrá jólnevéit leány, aki fészket épít. megfoszt komplexumaidtól és szenvedéseidtől és a szerencsét jelenti számodra, ó férfi. Nincs férfi, akinek eszébe jutna, hogy két személy számára főzzön. A főzés csak tizenkét személytől feljebb fizetödik ki. A fiatal asszonyok mégis árulóan feltűnő élárnal és kitartással vetik rá magukat a főzés művészetére és nem engedik meg, hogy férjüknek más főzzön, mert tudják, hogy az a férfi, aki a vendéglőben eszik, nem féTj és mert az asszony már a házasság kezdetén, ha csak ketten vannak, titokban készül rá, hogy kis idő múlva — háromnak fog főzni: vagy többnek. A tragédiák bekövetkezését rendszerint élőre látjuk, vagy megérezzük. A katasztrófa ott áll lesben az ajtónk előtt és mi mégis cigarettát szivünk, mintha nem történne semmi. Nem lehet azt mondani, hogy vaksággal vagyunk megverve, azonban mégsem teszünk semmit, hogy elhárítsuk a veszélyt. Vulkánon táncolunk, szerelmeskedünk, házasodunk, eszünk, iszunk és bebiztosítjuk az életünket. De vájjon az élet ellen hogyan biztosítsuk be magunkat? Ha az életet bebiztosítottuk, ez még igazán nem jelent életbiztosítást. A reneszánsz, a bárok és a rokokó embere értette az életet. Mikor a tizenkilencedik század minden stílust és érzéket elvesztett az élettel szemben, pótlékul kitalálták: a munkát. Kétségtelen, hogy a kultúra mai kiteljesedéséig az emberek nem tudták, mi a modern értelemben vett munka. Erre a kultúra vitte rá őket, a kultúra, amelynek sikerült eszközt és célt felcserélni. Azt hiszem, hogy nagyapáink a szükségből erényt csináltak. A szellemi szegény a teljesítmény mennyiségében keresi a maga elégtételét és boldog, ha megcsalhatja önmagát. Azt, hogy az élet önmagáért váló, legutolsónak Goethe mondotta. De már ő is éjjel-nappal dolgozott. Talán csak azért, hogy a fenti tételt eszménynek állíthassa fel. Céltudatos asszony alatt olyan asszonyt értek, aki tudja, hogy mit akarok — — én. Mondja a férfi. Az asszony pedig mosolyog. Ő jobban tudja, hogy én azt akarom, amit-------ő. Ez a házassági egyenlet megoldása. Nem mi oldjuk meg, megoldódik önmagától: mert céltudatos csak a természet és a természet célja az önmagáért való élet. Kiváncsi vagyok, mikor következik el annak a kora, hogy az élet. meg fogja engedni a munkásnak, a hivatalnoknak, a mérnöknek, Budapest, január 20. (A P. M. H. munkatársától-) Dr. Pávai Vájná Ferenc főbányatanácsos, a mélyfúrások nemzetközileg ismert szakembere, nagyon érdekes és értékes eszmét vetett fel egy uj, olcsó energiaforrás megnyitásáraEz Magyarországnak igen nagy problémája, mert nincsenek olcsó és gazdaságos vizierői s igy az uj energiaforrások rendkívül nagy jelentőségűek. Pávai Vajua a termális vonalon belül levő, ősidők óta feltörni igyekvő, a mélyben felmelegedett kőzetek izzadmányaira gondol. Azt reméli, hogy az újfajta liőeuergia-bányász- kodás fokozatosan elfoglalja majd helyét az érc- és tüzelőszer-bányászat mellett az olyan területeken, ahol az erőkiteriineiiés észszerű mélységekben lehetséges. Az ilyen területek rendszerint — ha nem is okvetlenül — vulkáni természetűek szokták lenni. A földkéregben található nagy hőmérsékletű, olykor 100 fokon túlfűtött vizek, gőz- és gázexhalációk nem feltétlenül kapcsolatosak a vulkanizmussal. Toscanában például a gőz-exploitációk környékén 100 kilométeres körzetben nincs fiatal vuLkános kőzet. Öreg vulkános kőzeteket ugyan találni, de ezek legalább is eocén-kornak s igy velük a mai vulkáni utóhatásokat nem lőhet megmagyarázni. így a magyar alföldön, Kalocsán, Szegeden, Szolnokon, Karcagon, Hajdúszoboszlón vagy másfelé felbukkanó langyos vagy forró vizeket sem lehet kapcsolatba hozni a vulkanizmussal. Sőt az újabb felfogás szerint Buda, Hévíz vagy Harkány hőforrásainak sincs közük a vu&anizmushoz- Ezek a hőforrások nem a régi hegység dolomitjaiból, mészköveiből származnak, mint eddig hitték, hanem a fiatal medencék felől áramlanak s csupán természetes feltörési útjukat könnyítik meg a medenceszélék kemény kőzeteinek nyitott hasadékai és zeg-zugos repedései. A dolomitnak, vagy régi mészkőnek nincs egyéb szerepe, mint a vizvezetéki csőnek a falban. Az újabb fúrások megdöntötték azt az elméletet, hogy a hoiforrások közvetlenül hegységből származnak és bebizonyították, hogy a magas hőmérsékletű vizet az Alföld és Dunántúl fiatal üledékei alól lehet kitermelni. A számítások hatalmas vizmennyiségdket eredményeznek. Hogy milyen hő víztömegekkel lehet számolni, azt egyetlen példa szemléltetően mutatja. A történelemből bizonyított, hogy a budai hőforrásokat már a rómaiak használták. A 'budai hőforrások napi vizmenya bankigazgatónak, a művésznek, hogy — ember legyen. Az asszony él. A férfi termel. (Alkot-, mondják azok, akik mentséget keresnek.) Mikor lesz egy olyan perc, amikor asszony lesz a férfi- mikor fog egy percig — élni. Például úgy, mint. Soferatee, aki számára Xantippe „termelt". Amiért persze a legbölcsebb bölcs olyan magas árat fizetett, hogy belekerült a világ- történelemibe. Mái- mint Xantippe. Politika az a nehéz tudomány, amellyel egy többséget rábírunk arra, hogy tegye azt, ami egy kisebbségnek a javát szolgálja, A házasságban fordítva áll ez a törvény: az asszony, mint gyengébb nem, politikájával rábírja a többséget, a férjet, hogy tegye azt, ami a többség javát szolgálja. Az eredmény mindkét ■esetben csekély, mert a két nem rendszerint oly kevéssé érti egymást, mint a többség és a kisebbség. Politikát és házasságot az egyenlőség jele köti össze. nyiségét 40.000 köbméterre becsülve, 2000 éy alatt kereken 30 köbkilométer vizet öntöttek a felszínre. Tudjuk, hogy már a negyedkorban, sőt a hárma dkorban is volt hőforrásmüködés a budai hegyekben, tehát — geológiai kórokiéi lévén szó — ezt a számot 2—300-zal is megsokszorozhatnánk, még akkor is, ha nem tételeznénk fel a mainál intenzivebb forrásmükö- dést. Ez azonban csak a budai hőforrásokra vonatkozó számítás. Hányezorosra emelkedne az eddig kifolyt víz mennyisége, ha a számításokat csak a ma ismert hőforrások környékére is kiterjesztenénk, pl. a Bükk aljára (Eger—Diósgyőr), a Balaton mentén (Hévíz), a nagyváradi medencéire, Harkányra, Daruvárra, Varasdinteplicre stb. A hőforrások szinte kiapadhatatlanok s ez nagyon fontos, mert a hő vizek és az azokból származó gőzök nemcsak hőenergia-forrást képviselnek, hanem ma már hőenergia-bányászatról is beszélhetünk. Ebből a szempontból roppant fontos, vájjon .milyen hőfokok állanak rendelkezésre?-Valószínűnek látszik, hogy a termális vonalak megfúrt csatornáiból a felszínhez sokkal közelebb lehet majd 70—80-foíkos hővizet fakasztani, mint pl. Hajdúszoboszlón. A 100 fokon aluli ívizek, mint a Lukácsfürdő esete bizonyítja, már 64 fokkal iis jól felhasználhatók épületek olcsó fűtésére. Budapesten nagy területek központi fűtését lehetne igy megoldani s még mindig olyan változatlan összetételű melegviz hagyná el a fűtőtesteket, amelyek bőségesen elég melegek volnának a fürdésre. Meg lehetne oldani velük néhány létesítésre váró pesti fürdő problémáját. Meg lehetne csiuálni a fővárosi és vidéki bővizű fürdők környékén a föld melegével ingyen fütött növényházakat. Egész melegház-telepeket lehetne fenntartani Óbudán, Hajdúszoboszlón, Karcagon, Harkányiban s igy ki lehetne küszöbölni a virágok, primőrök és téli zöldségek tekintélyes importját. Ez sem újság, mint a gőz-gázkeverékek bányászata sem az, csak utánozni kellene, amit Japán csinál egyes hőforrások 'vidékén. Most Hajdúszoboszlón, Karcagon és Harkányban egész patakokban haszontalanul folyik el a 60— 80-fokos víz. Amit pedig Hajdúszoboszlón, Karcagon, Szegeden, Szolnokon sikerült Kissé beteges ez az urklány... Francis Jammes Kissé beteges ez az urilány és együgyü. „Képzelje ..selypeg és ujján egy sodort ezüstgyürü. Előttem a törékeny, gyenge test s én egy mosollyal kérdezem a szent kis gyermeket; „Nem tudja, kedvesem, a zárda fönöknője hova ment?“ így válaszol: „Áttették máshova'* vagy effélét darál — s amint beszél, olyan, mint egy nyíló, csöpp rózsaszál. „Jaj tudja ..— s abbahagyja mondatát, már vége lett s nincs vége. Én halkan vallatgatom: „No még mindig beteg?“ „Picit. Ma éjjel is fájt a karomé* „Határozottan jobb a színe már“ — s most hunyt szeméből gyorsan rám cikáz egy fénysugár. * Olyan, mint gazdag gyermekek szép bábuja. Vékony, de félénk válla gömbölyű « buja. Ha zaídabíakos... Francis Jammes Ha zöldablakos házad jut eszembe s kilincse, melyre tűz a rekkenö dél, úgy rémlik, most is ötéves lehetsz te, bár közbe tán egy kissé nagyranőttél. így láttalak egykor a kerten által, hol együtt éltél megtört nagyapáddal. Bmlékszel-e? Fehér, fülledt vasárnap. Mi gyermekek még, aprók, mind a ketten. Nyírt körtefáknál rózsabokrok álltak, zöld fém-bogárka ült a rózsakelyhen. Mentem nyomodban lassan, drága kislány, te megpillantottál egy verebet, hozzá tipegtél s rám tekintve pislán ezt mondogattad: „Megfogom neked.“ Most elröpült már az édes gyermeikkor, mint a rigó. Beh csöppek voltunk ekkor.., Szivem kicsordult, mint az a csupor, melyben szegények bús ebédje forr. s Kosztolányi Dezső. megcsinálni: forró vizet hozni a felszínre, azt az Alföldön még 100 esetben meg lehet isme* telni 10—20 (kilométer távolságra egymástól. Hévizén kívül némely helyen még fel lehetne fakasztani a Balaton mentén elsülyedt ősi hegység kiizzadt kővizeit, sok helyen feltörő szénsavas és kénes forrásait. A hévízi fúrások bebizonyították, hogy van ott hőviiz másfelé is, nemcsak a hévízi tóban. Tíznél több fúrás igazolja, hogy 30—70 centiméteres padiban némelykor 6 méter vastag réteg im- pregnáelókban >van meg a kénsavgyáirtás érce: a kénkovand egész Keszthelyig s másfelé a Balaton mentén. Az egyik fúrás hír szerint már a cink ércét is felhozta. Újabb ösvény, útmutatás ez a magyar bányászatnak. A kiváló magyar geológus olaszországi .és kaliforniai példákra hivatkozva a höbányá- szatot tartja a legkilátásosabb energiaforrásnak. Idikzmi apcésá§ék Ida: toeu&auec Pál A hőforrásokban keres uj és kiadós energiaforrást egy kiváló magyar geológus Az Alföld és a Dunántúl üledékei alatt mérhetetlen energia- források vannak — Budapest központi fűtését a hőforrások melegvize szolgáltathatja RED MJTTA. feg| 20 11 1 ..... — A mai kornak megfelelő egyetlen időszerű vállalkozás. ■" ' •— ■ - — Efeggawiftás sawwBtoatow lapp Ég este 7 őraken* Márkás italok!
