Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-24 / 218. (3328.) szám
1933 december 24, vasárnap. wsmmmsmmaamsamsmmmmummmsumm TO«GAlMAfifcARHlRT>AP Dr. Holoia a szlovenszkói városok súlyos helyzetéről Az első feladat: depolitizálni a városokat! A beruházásokkal meg keli várni a konjunktúrát. — Érsekújvár városa hétmilliós beruházást volna képes amortizá ni a munkanélküliek segítésére fordított sszegehből Érsekújvár, december 23. (A P. M. H. mimika iájától.) Tizedik éve áll Dr. Holota .János nemzetgyűlési képviselő Érsekújvár városa élén, mint annak magyar polgármestere. Érsekújvár talán az egyetlen Szlovnszkó valamennyi városa között, amely a legelejétől kezdve magyar vá- rosbirót választ, miután több cikluson keresztül sikerült megtartani a magyarság abszolút többségét a 'képviselőtestületben. Eelégtétellel állapíthatjuk meg, hogy ez a magyar vezetés alatt álló város a mai viszonyok között aránylag jól áll, legalább annyiban, hogy valamennyi kötelezettségének pontosan s hiánytalanul eleget képes tenni. Á — Ma ez is nagy szó, — kezdi nyilatkozatát Dr. Holota polgármester, — mert ma már ott tartunk, hogy a szlovenszkói városok pénzügyi válságát már hivatalos helyen sem tagadják, számol azzal az országos hivatal és számol vele, sajnos, a Zemská Banka is, Hiszen köztudomású, hogy számtalan olyan 6zlo- venszkói község van, amely képtelen kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tenni, sőt a tisztviselőit is csak késedelmesen képes fizetni. Nem titok, hogy egyes községek a nyugdíjasok ■fizetését hónapok óta képtelenek foly ősi tani. A 'helyzet tehát komoly. — Érsekújváron is? — vetettük közbe a kérdést. — Természetesen Érsekújvár sem különböz- hetik sokban a többi városoktól. Hiszen mi is a világválság következményei miatt szenvedünk, nálunk is rohamosan csökkennek a bevételek, ezzel szemben csak operativ utón és sok nehézséggel lehet a kiadásokat mérsékelni. Érsekújvár — sok más, hozzánk közelifekvő városokkal szemben —■ egyelőre még abban a szerencsés helyzetben van, hogy hogy költségvetésének egyensúlyát újabb adók bevezetése nélkül, megtakarítások révén biztosítani tudta, dacára annak, hogy éveken át jelentős beruházásokat végeztetett (mthhálózat kiépítése, iskolák építése stb.) — Minek köszönheti Érsekújvár, hogy anyagi helyzete egyelőre tűrhető? — Annak, hogy mi idejében felismertük a helyzetet. Én, mint városbiró évek óta azt hirdetem s ez a programom a most következő egykét évre is, hogy kJ keli várni a jobb időket, a gazdasági konjunktúra újjáéledését Optimista hittel hiszem, hogy a kapitalista gazdálkodásnak a mai válsásr-a — bármilyen kilátástalannak látszik is a helyzet pillanatnyilag — hamarább fog megszűnni, semmint sokan remélik. Uj konjunktúra fog kezdődni, azt azonban senki sem tudhatja, hogy ez a konjunktúra, amelynek gazdasági törvényszerűséggel el kell jönnie, mikor érkezik el. Ezt türelemmel 'ki kell várni, A mai idők nem alkalmasak kezdeményezésre, a mai viszonyok között sem szeriőz ma?ánemberek. sem szerőzen vezetet köztestület nem vállalhat, olyan terheket, amelyeknek nincsen stabil fedezete. Nem tudhatjuk, mi lesz a város jövő évi pótadójövedelme és nem tudhatjuk. ho<ry milyen mértékben lesznek rentábilisak a városi üzemek. Épp ezért én Érsekújváron már két év óta s a jövőben is csakis olyan beruházást merek vállalni, amely nagyobb részben szubvencióval fedezhető le. \hol csak az összköltségek 20 —30 százalékát Tipli vállalni s a többit a kormány, vágy az országos hivatal, esetleg a járás adja, azt a beruházást keresztül kell vezetni. Ezért követünk el mindent DéisHovenszkó legfontosabb utjának, az Érsekújvárról Kamocsára s Gutára vezető vicinális útnak a megépítése érdekében, — ezért kívánjuk a Nyifra folyó annvira szükséges sz^Mlvozásáf, ezérf rmm zárkózunk el iskolák én'fásétól sem, milpós áldozatokkal sem, meri körülménve'nkhez képest akarunk munkaalkalmakat teremteni. — Ezt a várospolitikát mindaddig folytatni fogom, — még akor is, ha egyedül maradnék ezzel az álláspontommal, — amíg a gazdasági válság fel nem enged, amíg meg nem indul a konjunktúra, ami praktikusan például Érsekújvár költségvetésében annyit jelent, hogy mindaddig, amig nem leszünk kénytelenek közel évi félmillió koronát a munkanélküliek ellátására felvenni, amivel egy 7 milliós beruházási kölcsönt lennénk képesek amortizálni. Sőt szubvencionált beruházással 14 milliós invesztícióra is képes volna, ami annyit jelent, hogy Érsekújvár város vízvezetékét megalkothatnánk. — Ezzel azonban várni kell. Mert az én véleményem az, hogy ezekben a rendkivüli időkben először a korgó gyomrokra kell teKintettel lenni. Mert minden várhat, csak az éhes embert nem szabad túlságosan megvárakoztatni. Rt érsekuiviri magyar sikerek tí'ka — Engedjen meg polgármester ur egy várospolitikai kérdést: Minek köszönheti az érsekuj- vári magyarság szinte egyedülálló politikai sikereit., amellyel változatlanul biztosítani tudja a maga számára a magyar többséget? — Sajnos, a magyar többség ezidőszerint nincsen meg a képviselőtestületben. De az a magyar egység, amely több választáson át a legnagyobb sikert hozta a magyarságnak g amely a legutóbbi választáson nem volt meg, a városbiró- választáson ismét összekovácsolódott. A legutóbbi váro6biró-választás nagy elégtétele a magyar városi közigazgatásnak, mert — dacára annak, hogy ezidőszerint kisebbségben vannak — a városbiró-választásnál még a szokottnál is nagyobb volt a bizalom, mert nemcsak az ösz- szes magyar pártok, hanem egyes őslakospártok is a magyar jelöltre adták szavazatukat, úgyhogy a szokott 19 szavazat helyett 22 szavazatot kapott a magyar jelölt, a csehszlovák jelölt 11 szavaztával szemben. Ez számomra elégtétel azokkal szemben is, akik szeretik hangoztatni, hogy a mai időkben a hatalom gyakorlása feltétlenül elnépszerfltlenit. A masryar önkormányzat 12 esztendőn át minden egyes választáson több és több szavazatot kapott s nincsen okunk félni a jövőtől sem. A néss ám'á!*s érse'ni vári eredménye — Mi a véleménye kéáviselő urnák a nép- számlálás érsekujvári eredményéről? — Egyelőre csak magánértesülésre vagyunk utalva, mert hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra az eredményt. Eszerint Yrsekujvá- rott mindössze 43 százalék magyar élne ... Erről a kérdésről már sokan elmondották véleményüket, nem óhajtok ismétlésbe bocsátkozni. Csak azt jegyzem meg, hogy a községi választások adatai igen beszédes bizonyítékot nyújtanak, hogy — a magyar zsidóságot is 6zámitva I — legalább 70—75 százalékra tehető a magyar nemzetiségűek száma Érsekujvárott. Mi a városok válságának legfőbb oka? A beszélgetés végén arról folyt a diskuzus, hogy mi okozz* a szlovenszkói városok végzetesen nehéz anyagi helyzetét. — Nehéz egy nagy probléma-komplexumba pár szavas nyilatkozattal belenyúlni. Kétségtelen, hogy szükség volt annakidején a városi gazdálkodás reformjára, de az is kétségtelen, hogy ezt a kérdést nem oldották meg helyesen. A legnagyobb hiba az, hogy politikai bázisra helyezték a képviselőtestületeket s ezért ezek működését nem annyira a közérdek, mint — mondjuk meg őszintén —- a pártérdek determinálja. Másik hibája az. hogy a közterhek vifelői nem kapnak megfelelő beleszólást a községek ügyeibe. — Az elfő feladatnak a városok életének újabb reformjánál annak kell lenni, hogy minél sürgősebben irtsák ki a politikát a városok életéből. — Ha a modern közigazgatás a virilizmust rossznak e el vétenél őnek is tartotta, — bár nem akarom azt, megvédeni, — mégis több évtizedes közigazsratási tapasztalatom alapján híve volnék e<ry kombinált rendszer megalkotásának, amelynél a demokratikus választójog mellett a vagyoni érdekeltség, a közteher-áldozatvállalás mértéke Is érvényesüljön a községek ügyeinek intézésénél. — Milyen érdekeset mondana még Érsekújvárral kapcsolatban? — hangzott utolsó kérdésünk. — Azt okvetlenül tessék megírni hogy gyönyörűen fejlődnek a ma már 300 holdas uj telepítési kertekben a barckfák tízezrei az érsek- újvári határban s nemsokára nemcsak frázis lesz az. hogy Érsekújvár Szlovenszkó Kecskemétje • lett... Ha 10 esztendő városbirói működésem során tett alkotásaimra nem is lennék büszke, , de a gyümölcsöeités terén megindított propa• sran-dám szinte váratlan eredményeire mindig ■ büszke leszek. Nemsokára ezrek kenyerét látom , Éneekujvárott. Maróczy Géza, a magyar sakkozás világhírű bajnoka visszatekint négy évtizedes karrierjére Beszélgetés az aktív sakkmesterek doyenjével a matt emlékeiről, régi és uj iskoláról, a fiatal generációról — Sorozó véleménye a bridzsről, amely nem a magyar temperamentumnak való régen. Nem a tudás gyöngült, hanem a fizikai erő. Három-négy játszmát ma is jól elvezetek egy versenyen, de már három-négy héten át nem tudok egyenletesen küzdeni, állandóan tartani a formát s koncentrálni az akaratot. Ők csak a fiatalságban vannak fölöttem, de kombinációban s a játék technikai részében lem. — Amit ők meglátnak, az Aljeehinek, azt mind látom én is, de aztán beáLl a fáradság, s elkövetkezik a hiba. Akkor régen? Egyik siker a másik után, nyolc első dij és sok második helyezés. Hastings, Bécs, Párás, NürnBudapest, december 23. (A P. M. H. munkatársától.) Az Andrássy-uti Drechslej-palota egyik souterrén-helyiségében minden pénteken este mintegy százas csoport gyűl össze. A Pesti Hírlap sakkozó előfizetőinek sorából re- krutálódik ez a csoport, idősebb urak, lobogó sörényű fiatalok s egy-két hölgy is akad köztük. A Pesti Hírlap sakktanfoiyamot szervezett meg előfizetőinek s Maróczy Gézára, a magyar sakkozás legeredményesebb képviselője re, rep résén táti v man-jére bízta, a tanfolyam vezetését. Mert Maróczy nemcsak félelmetes rejü játékos, éleselméjü elemző, hanem kiváló pedagógus is, aki a háború után Angliában, de Amerikában is egész sakkgenerációkat nevelt fel. Most is ott áll a terem falára akasztott nagy bemutató tábla előtt, amelyen ujja fehér s élénk piros bábokat akasztgat. Kimérten, pedánsan ad elő, de egy-egy megjegyzése, amint valamelyik megnyitó lépést magyarázza, amint egy-egy kombináció rejtett szépségeit tárja fel, a sakk mélységeibe nyúl s ennek az emberi kultúrával egyidős királyi játéknak titkait teszi érthetővé. Közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz, de mintha a kor nyomtalanul suhant volna el felette, ötvennek sem látszik. Magas, szikár termete nem hajlott, hátrafésült fekete haja s pápaszeme komoly professzori külsőt adnak neki, arcának derűs mosolygása életbölcsességet sugároz. Negyven esztendővel ezelőtt lépett fel a magyar sakkéletben két tüneményes tehetség: Maróczy Géza s a cseh származású, de szívben és lélekben magyar Charousek Rezső. Az egyik meteorszerü lobogás után elaludt, fiatalon pusztult el, a másik ma is töretlen energiával dolgozik és alkot. Negyven esztendeje aktív sakkozó Maróczy s két esztendő múlva lesz negyven esztendeje, — Fej-, váll- és ágyékrheumá- nál, idegfájásoknál, szaggatásnál és zsábánál a természetes „Ferenc József* keserüviz rendkívül hasznos háziszer, mely kora reggel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát jól kitisztítja. Egyetemi klinikákon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi Ferenc József viz gyors és biztos hatású, kitűnő gyomor- és bél- tisztitó szer. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. hogy angol földön először vívott ki nemzetközi sikert. Négy évtizeden át tömérdek siker kisérte ezt a pályát, mind magyar siker és magyar érték. Amikor az esztendei nagymester- verseny első dijának megszerzéséről hozta a hirt a táviró, Tóth Béla, aki semmit sem értett a sakkhoz, elragadtatásában gyönyörű esti levélben méltatta a nagy magyar sikert. NYOLC ELSŐ DIJ. Szemben ülünk a sakkasztalnál s elbeszélgetünk ennek a négy évtizednek az eseményeiről, impresszióiról. Olyan érdekes, amiket mond, hogy interjú kerekedik ki ebből a közvetlen beszélgetésből. — Negyven év után nem gondol a pihenésié? — Nem. Játszani fogok. Amig nem vagyok egészen rokkant, játszom. Ma már persze nem megy úgy a játék, mint ■ B1B OSSB BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapari árban és szoláltatásban vezeti Szoba tellet el áfánál személyenként napi 12 pengőért 7
