Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-21 / 215. (3325.) szám

2 'PEAGAI-A^AO'tARH I RIíAB 1933 december 21, csütörtök. megkötésével azonban a határokat oly „ab­sztrakt tákká“ lehetne változtatni, hogy azok senkinek sem fájnának többé- Ha Középeu-ré­pában helyreáll a gazdasági béke, akkor az egész világon elmúlik a krízis. Benes a Balkánon Berlin, december 20. Német politikai kö­rök véleménye szerint dr. Benes csehszlo­vák miniszter január végén a zágrábi kis- antant tanácskozás után ellátogat Szófiába. Bulgária és Jugoszlávia politikai viszonya annyira megjavult, hogy ezek után sor ke­rülhet a csehszlovák-bolgár viszony rende­zésére is és német vélemény szerint nem lehetetlen, hogy Benes megnyeri a Szófiai kormányt az úgynevezett „Benes-terv“ szá­mára, amely Középeurópa gazdasági viszo­nyainak megjavítását és a mai politikai helyzet konszolidálását tervezi. Benes Niirnbergben Niirnbeirg, december 20. Benés csehszlovák külügyminiszter Párásból Prágába való visz- szautazás közben tagnap délután rövid időre megszakította útját Nürnbergben, ahol fele­ségével találkozott. Benes a rendelkezésére álló fél óra alatt megnézte a várost ée a hí­res nürnbergi karácsonyi vásárt Szlovenszkói kérdések a szenátus költségvetési vitáiéban Pocisk szenátor kirohanása SxenMvány ellen Prága, december 20. A szenátus plénuma a költ­ségvetési vita során miég tegnap este áttért a kulturális ée szociális tárcák tételednek tárgya­lására. A ma reggel fél tízkor megnyitott ülésen a népjóléti bizottsághoz utalták a lakáeprovizó- rhim javaslatát, majd a költségvetési vita során elsőnek Kovalik szlovák néppárti szenátor szólalt föl. Tiltakozott Stefánik emlékének megsértése ellen e a kormányt arra kérte, hogy büntesse meg az újságírót, aki az állam érdekeit Stefánik meggya-'ázásáva! ilyen súlyosan megsértette. Kérte Stefánik érdemeinek törvény-beiktatását. Benes szlovenszkói nyilatkozatai kapcsán sürgeti a szlovák nyelvnek a hivatalokban való mél­tánylását, Sajnálkozik, hogy a kormány pártja követeléseit nem teljesítette, különösen ami a szlovenszkói iskolaügyi tanács megszervezésére vonatkozik. Szlovák műegyete­met is követel. Benes külügyminiszter erős köz­társaságot is kíván, erős szlovenszkói nép nélkül azonban nincs erős köztársaság. Sürgeti a modois vivendl teljes végrehajtását, ezenkívül szabályszerű konkordátumot követel. Végül tiltakozik az ellen, hogy egyes német lapok szlovenszkói helységneveket német névvel jelöl­nek meg. Mező kommunista a munkanélküliségről beszél. A munkanélküliség Szlovenszkón, főleg magyar­lakta vidéken, egyre növekszik. Komáromban egykor 8—10.000 munkás dolgozott, ma három vállalat összesen alig 1500 munkásnak képes szerény megélhetést nyújtani. Mechura agrárpárti szenátor a kamatleszálli­tási rendelet hibáit sorolja fel, A betétek kama­tát leszállitolták, a hitelkamatláb azonban egy­általában nem, bizonyos esetekben legfeljebb egy negyed százalékkal csökkent. Jilek cseh néppárti szenátor a magas vámtari­fákat okolja a legtöbb gazdasági baj miatt. A vámok akadályozták meg a kivitelt. Négymillió munkás kereset nélkül van, nincs jövedelme nem tud vásárolni és nem tud fogyasztani. A gazda- moratóriumot annyiban nem helyesli, hogy most a gazda még nehezebben tud majd hitelt szerezni. Ezután az elnök a képviselök áz bán elfogadott törvényjavaslatokat a szenátusi bizottságoknak osztotta ki, valamennyit 24 órás határidővel, majd az ülést 13 órakor félbeszakította. Itt említjük meg. hogy ma délelőtt kellett vol­na fe szólalni a szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről dr. Korláth Endre szenátornak. Dr. Korláth Endre azonban tegnap este spanyol­nátha tünetei között megbetegedett s igy beszédétől ma kénytelen volt elállani. ZISKA AZ AUTONÓMIA ELLEN. A délutáni ülésen J u s t német szociáldemo­krata a rokkantilletményekről heszélt és nagy sérelemnek tartja, hogy ezeken is takarékos- kodnak. Ziska cseh néppárti szenátor Szloven- szkó autonómiájának kérdését a mai kor leg­nagyobb és legkényesebb problémájának mond­ja. A szlovák néppárttal polémizálva kitér Bu- day szenátor tegnapi megnyilatkozásaira « azt hangoztatja, hogy Malypetr miniszterelnök is azt állította, hogy Szlovenszkóra vonatkozó adatai nem véglegesek, mert a végleges adatok össze­A KEK GYÉMÁNT ........................... mmb——■ —asm v t—­rr-u-i "mTirri-irwirmt " " 11 ■ ■■■ 1 a.^-. ■. . n ■■ m i ■au n ■ "mwi ■ mari— ■ ’ i-«ii i-n ^ regény Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS (28) A kocsiban rémes gondolatok és feltevő- sok gyötörték. A betörő elmenekült, ez ma­gában véve is elég nagy baj, de mi van az ékszerrel, a gyémánt nyakékkel? Azt is ma­gával vitte volna? Igaz ugyan, hogy Andor nem adott jelt, még osak nem is láttam, de mire véljem a baronesz rémült kiáltását? Szent Isten, mi lesz akkor, ha ez a körmön­font gazember még a kék gyémántot is el­rabolta? ... Most észrevette György, hogy a keze erő­sen vérzik; zsebkendőjével gyorsan bekötöz­te. A sofőr tényleg pompásan hajtott, mert máris megérkeztek a Sárossy-palota elé. György párducként ugrott ki a kocsiból és nyilsebcsen szaladt fel a lépcsőn. Útközben némi megkönnyebbüléssel tapasztalta, hogy a ház körül és a házban minden csendes s hogy az általa kirendelt rendőrök is nyugod­tan állnak kijelölt helyükön, mintha mi sem történt volna Tehát megvan a gyémánt... Végre felért a félemeletre, berohant a la­kásba 6 egy pillanat alatt a kártyaszobában termett. Majdnem nekiszaladt Andornak, aki még mindig hűségesen őrködött az asztal előtt. — Elfogtad? — kérdezte izgatottan. De György válasz helyett szintén kérdés­sel állt elő: — Megvan a gyémánt? — Meg bizony — hangzott az önérzetes vá­lasz. György felsóhajtott és megkönnyebbülten törölte meg veritékes homlokát. Tekintetét az asztal felé fordította és csak­ugyan, a pompás nyakék ott tündöklőit gőgö- •eo a díszhelyen. Majd közelebb lépett és va­lamilyen ösztöntől vezettetve ölesen szem­ügyre vette a gyémántot. Mindig lejebb és le- jebb hajolt, látható nyugtalanság vett erőt rajta s végül izgatottan felkapta az ékszert. A fény felé tartotta, átnézett a hatalmas gyé­mánton és ... sápadt lett, mint a fal, ineg- tántorodott és reszkető kezéből kiejtette a nyakéket. — üveg! — dadogta megsemmisültem — A gyémánt hamis... IX. Mikor Ilire futott, hogy Edith felismerte és a detektív üldözőbe vette a betörőt, óriási izgalom támadt a vendégek között és min­denki a kártyaszobába tódult, hogy meggyő­ződjék, helyén van-e az ékszer. De minthogy a nyakék ott feküdt háborítatlanul eredeti helyén, a kedélyek csakhamar lecsillapodtak. Kis csoportok alakultak s a vendégek érdek­lődve tárgyalták az eseményt. A legtöbben a betörő hallatlan vakmerőségét csodálták, amellyel immár másodszor kísérelte meg az ékszer elrablását. De ez a vakmerőség — ez volt az általános vélemény — ezúttal okvet­lenül vesztét fogja okozni. Hiszen a detektív nyomában van a gazembernek. Vájjon vissza fog-e jönni még az est foyamáu és elmond­ja-e, milyen eredménnyel járt vállalkozása? Ezt maga Halmay Andor is szerette volna tudni, aki talán a legtürelmetlenebbü] várta vissza barátját, ő is a legvérmesebb remé­nyekkel volt eltelve. És büszke volt, hogy elő­re megjósolta a betörő látogatását. Újságírói vére nem hagyta nyugodni. Előhúzta zseb­könyvét és lopya, hogy ne keltsen feltűnést, izgalmas riportot kezdett Írni a délután ese­ményeiről, ezejtiélyes megfigyelései alapján, így gyorsabban múlt az idő, könnyebb volt állításán a számvevőség most dolgozik. — A pit-tsburgi egyezmény aláírói s az abban lekö­telezett felek az egyezmény megszerkesztésénél az északamerikai Egyesült Államok alkotmá­nyát tartották szem előtt. Az egyezmény önálló szlovák iskolai ée közigazgatási szervezetről beszól. S e kérdések végleges rendezését a cse­hek és szlovákok legitim törvényhozóira bízza. Ez a rendezés az 1920. évi alkotraánylevéllel meg is történt. Az autonómiát eidig senki sem határozta meg világosan. Akik a dualizmusig vezető autonómiát kívánják, azok követelését tárgyalási alapul sem fogadhatja el Tudatában vagyunk — úgymond — annak, hogy Szloven- szkót C6ak a köztársaság mai keretei között le­het fenntartani és ha Szlovenszkó ki akarna válni a mai keretből, így az teljes bukását je­lentené. — Majd Bethlen és Jehlicska tevékeny­ségéről beszélt. A szónok Jehlicska iskolatárea és jóbarátja volt. Gondoskodás történt arról, hogy Jehlicska szerepléséről az illetékes vati­káni körök is tájékozódjanak. Szlovenszkó pro­blémáit cea.k jóindulattal lehet megoldani, re­méli, hogy ez a jóindulat meg ie lesz. Sajnál­kozik, hogy a Szlovákok nagy részéből még hiányzik a nemzeti öntudat. Novák csehszlovák szociáldemokrata saj­nálkozását fejezi ki, hogy a takarékossági bi­zottság költségvetést összeállító munkájába nem vonták be a szenátust. Egyébként is ör­vendetes volna, ha a képviselőház nem terhelné magát túl és a, szenátusnak is juttatna a kez­deményező munkából. — A ruszinszkói helyze­tet tarthatatlannak mondja, sajnálatos az ese­mények fejlődése. Ruszinszkó országos elnöke — úgymond — államköltségen ünnepelteti magát és már maga ez a tény is mutatja, hogy Ruszin- szkón végre rendet kell teremteni. A szónok több esetet idéz arra, hogy egyes ruszinszkói hivatalnokok visszaéltek hivatalos hatalmuk­kal. Scháchtr cseh agirárpárti szenátor nézete szerint a költségvetés alapja helyt nem álló. Különösen az adóbevételek tulmagasra van­nak előirányozva. A szónok beszéde befejezé­s-éhen Svehía halálára tér iki s azt mondja, hogy az egész csehszlovák nemzet őszintén gyászolja Svehlát. Annál sajnálatosabb, hogy bizonyos köröknek fontosabb volt (más dolog, mint a temetésen való személyes részvétel. A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR SZERZŐDÉS HIÁNYA Johannis szociáldemokrata szenátor nézete szerint semmi sem bizonyítja, hogy a gazda­sági helyzet javulna. Egy év alatt 2ö0.000-rel emelkedett a munkanélküliek száma g az államvasutak deficitje ds nagy gond. A gazda­sági kisantant konferencia kapcsán a baloldali pártok elvárják, hogy a várakozás — és micsoda szenzáció lesz. Persze, azért másik kötelességről sem feled­kezett meg és az ékszert is szemmel tartotta., Edith bámulatos gyorsasággal nyerte visz- sza önuralmát. Minden akaraterejét össze­szedte, hogy elpaláetolja izgatottságát. Ez si­került is neki. Élénken, látszólag elfogulat­lanul beszélgetett a vendégekkel, mosolyogva köszönte a bókokat és mindenkihez volt egy- egy nyájas szava. De azért ő is szivszorongva várta vissza a detektívet. Vájjon milyen hirt fog hozni? És György csakhamar megérkezett, sápad­tan, feldúlt arccal, vérző kézzel, összekuszált hajjal; igazán nem nézett ki diadalmasan- A betörőt nem fogta el, ez rögtön nyilvánvaló volt. De legalább kárpótolta a vendégeket az elmaradt szenzációért: felfedezte, hogy az el­jegyzési ajándékok között fekvő gyémánt nyakék hamis. Mesteri utánzata az eredeti­nek- * E felfedezésnek Ieirhatatlan hatása volt. Eti­kettellenes hangos kiáltások és sikitások röp- döstek a levegőben s a vendégek között való­ságos könyökharc indult meg, hogy az ékszer, vagy a detektív közelébe férkőzzenek. Alig né- hányan őrizték meg méltóságukat és hidegvé­rüket: elsősorban Sárossy báró és Edith. A kis kopasz báró egy arc izma sem rá n dúlt meg; minden igyekezetével azon volt, hogy lecsil­lapítsa a zajt és megnyugtassa vendégeit. A detektívet pedig szelíden kituszkolta az ajtón. 80 eves múltam, Mert Minden héten egyszer, Fél pohárral reggel, a katonai ée politikai egyeaményt gazdasági megegyezés is kövesse. Sajnálatos, hogy a kisantant másik két államával nincs keres­kedelmi kapcsolat és hogy Magyarország­gal sem kötöttek rendes kereskedelmi szer­ződést. A csehszlovák-magyar hároméves szerződés nélküli állapot Csehszlovákiának mintegy 1.5 milliárd korona kárt jelent. Cürkanovics ruszinszkói oseh nemzeti de­mokrata azt kifogásolja, hogy a kormány kü­lönösen Ruszinszkón nagy megtakarításokat ért el, pedig ott a viszonyok nyomasztók, le­írhatatlan a nyomor. A kormány pedig köny- nyen segíthetne olyképpen, hogy a ruszinszkói éhezőknek gabonás egélyt adna, amiből a tör­ténelmi országokban fölöslegek is vannak. Az esti órákban felszólalt Selimec ée Pocisk szenátor. Mindakettő éles támadást intézett ellenzéki pártjaink és ezek vezető politikusai ellen. POCISK BESZÉDE. S e l m « c agrárpárt! szenátor után Pocisk szociáldemokrata szenátor a magyar revizionista propagandát űző elemekről beszél, e azt állítja, hogy ezek fokozzák Szlovenszkónak Magyar- országhoz való visszacsatolása érdekében ki­fejtett munkájukat. E revizionista kortesek kö­rébe tartozik — mondja a szónok — Szent- Ivány, aki úgy véli, hogy a csehszlovák köz­társaság olyan eldorádó, ahol bármilyen poli­tikai sarlatán büntetés nélkül működhet ée alá­áshatja az állam alapjait. Magyarország nem tudja elszenvedni a vereséget s arra törekszik, hogy a csapásokat a lakossága és az egész vi­lág se felejtse el. Magyaországon röpiratok és könyvek jelennek meg annak bizonyítására, hogy Magyarországot óriási sérelem érte. Ott­hon Magyaországon ég a külföldön olyan pro­pagandatermékek jelennek meg, amelyek hem­zsegnek a Csehszlovákiát sértő kifejezésektől. Ezeket a magyar propaganda nyomtatványokat Szlovenszkóra ig nagy mértékben csempészik és sajnálatos, hogy a csehszlovák köztársaság ál­tal fizetett közéleti tényezők is félrevezettetik magukat. A szónok ennek igazolására a nyitrai Pribina-ünnepségeket hozza fel. A támadás cél­ja volt igazolni azt, hogy a csehek és szlovákok között egyenetlenségek uralkodnak. Reméli, hogy Hlinka ég pártja végül már tisztában lesz azzal, hogy ez a botrány nagyon erősen ártott a köztársaság prestizsének. Pocisk szenátor kö­zel egy órás beszédét véges-végig olvasta, ami a módosított házszabályokkal ellenkezik. A kommunisták Mikulicsek vezetésével a padokat döngették s nagy zajjal követelték, hogy az elnök utasítsa rendre Pociskot. Majd amikor az elnök kihirdette, hogy Pocisk csak idézeteket olvasott, a kommunista szenátorok általános derültség közepette mutatták ká, hogy Pocisk véges-végig beszédet olvasott. — Látom, ugyancsak megviselte a hajsza — mondta neki nyugodtan —; a keze is erősen vérzik. Menjen haza és pihenje ki fáradalmait. Holnap azután megbeszélhetünk mindent — tette hozzá halkan. György örömest engedelmeskedett. Alig vár­ta, hogy kijusson ebből az átkozott házból, ahol élete legnagyobb kudarcát élte át. Nem bírta elviselni a körülötte elhangzó szánakozó és gú­nyos megjegyzéseket. Intett Andornak, hogy kövesse. Egyideig némán ültek a kocsiban. De végül mégis csak kicsúszott György száján a szemre­hányás, melyet Andor már szinte várt. — Hát igy vigyáztál a nyakékre? Edith még az apján is túltett, olyan derült és nyugodt volt. S ez a jókedve nem erőltetett. Nyomasztó gondtól szabadult meg, amikor meghallotta, hogy az ékszert mégis ellopták. Ugyanis e hir csak egyetlen gondolatot váltott ki belőle: igy hát, háP Isten, elérte célját. Nem fog többé üldözni. Végleg megszabadultam tőle. Miután már elmúlt nyolc óra e a gratulá­ciónak szánt idő véget ért, a vendégek, bár nem szivesen, oszladozni kezdtek. S ahogy el­vonult a vendégsereg, az izgalom ie fokozato­san lecsillapult. Már csak a rokonok és jóbará­tok maradtak, akik a lakomára is hivatalosak voltak. A hangulat eleinte nyomott volt, de a pom­pás ételek és a pezsgő megtették hatásukat. S a vacsora végén Juhász Géza a rokonok bizta­tására megcsókolta gyönyörű menyasszonyát és felhúzta ujjára a jegygyűrűt. Györgynek másnap ugyancsak sok dolga volt, Korán kelt és azonnal telefonált Sárossv bárónak, hogy mikor beszélhetne vele. Azt a választ kapta, hogy a bárót egész délelőtt ott­hon találja. így hát első útja a Benczur-uccába vezetett. De mielőtt elment hazulról, század­szór is megkérdezte barátjától:

Next

/
Oldalképek
Tartalom