Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-21 / 215. (3325.) szám
1933 december 21, csütörtök. 3 „Kivételes elbánásban kell részesíteni a magyar gazdákat f SzenMvány felszólalása a képviselőházban — A Ház elfogadta a gazdamoratóríum meghosszabbítását — A képviselőház ez évben nem tart több ülést? Prrga, deoemlber 20. A képviselőház tegnap eeti ülésén — mint legutóbbi számunkban jelentettük — Sze-n ti vány József, a magyar nemzeti párt vezére és nemzetgyűlési képviselője, felszólalt a gazdamoratórium meghosszabbításáról szóló javaslat vitájában. — Közérdekű beszédét alább ismertetjük: A mezőgazdasági lakosság jólétére lehet csak a többi társadalmi osztályok jólétét építeni. Ez a felismerés általánosan elterjedt és a tételt a közgazdászok mindegyike elfogadja, Egész közéleti pályámon kezdettől fogva ezt a meggyőződést képviseltem és csodálkozom azon, hogy a kereskedelmi és ipari ér- deketlségek, bankélet a meződazdaság védel- i inét ellenséges szemmel kiséri már alapjában is és pedig amig elfogadjuk a kapitalizmust társadalmi 'berendezkedésünk alapjául, addig csak a kapitalizmus alapelvei szerint lehet ebben a kérdésben is beszámolni. Megértem azonban, hogy gazdaságpolitikai szempontból azoknak az agrárintézkedések- mek egyes fázisait, amiket a köztársaság kormánya tesz, kifogásolják, mert annyi ellentétet látok bennük, annyi összeütközést tapasztalok a gazdasági élet bőrére és a magángazdaság kárára, hogy a kormányzatnak gazdasági politikáját joggal lehet alapos kritika alá vonniA kormánytöbbség összeállításában az agrárpártok nagy szerepet játszanak és mégis a mezőgazdaság védelmében megelégszenek egyszerűen olyan politikai akciókkal, amelyek a többség kebelén belül folynak le és ennek követ.erében csak féleredm'ényeket érnek el. Az ilyen agrár védelmi intézkedéseknek eredménye csak az autarkia mai formája, mely veszedelmet jelent a köztársaság többi gazdasági ágára és katasztrofálisan végződhetik az állam gazdasági helyzetére és az állami pénzügyekre is. A mezőgazdaság védelme A kérdés egyik oldala a mezőgazdaság védelme, a másik oldala a gazdasági élet talpra- állitása. Itt a mezőgazdaság védelme részlet- intézkedésekre szorítkozik anélkül, hogy a mezőgazdaság legsúlyosabb problémáinak végleges rendezését, a mezőgazdaság rentábilis termelését és a mezőgazdák megélhetését lehetővé tennék. Közismert, hogy az autarkia lehetetlenné teszi a külkereskedelmet, egészen világos, hogy az ipar halódása folytán, mert vevőink elfogynak és a közterhek és egyéb termelési költségek éppen az állam deflációs politikája következtében viszonylagosan emelkednek odáig, hogy bizonyos vidékeken ma egy métermázsa búza előállítása ára magasabb, mint az értékesítési ára. Mi lesz a gazdamoratórium után! Az olyan komplikált tarifái is és kommunikációs, geográfiai és termelési viszonyok között, amilyenek a csehszlovák köztársaság területén vannak, a kérdések tökéletes megoldása szükséges és rá akarok mutatni arra, hon-'" nem a gazdamoratórium most javaslatba hozott provizóriuma fontos, hoanem az, ami azután következik. Az, hogy a gazdamoratórium tartalmát a kormányzat fölhasználja a mezőgazdasági lakosság talpraálLitására, hegy felhasználja az általánosan eladósodott mezőgazdaság terheinek rendezésére s a termelés olcsóbb legyen, az értékesítés lehetővé váljék. A csehszlovákiai magyar gazdák helyzete Ezekben a kérdésekben leginkább és a legnagyobb mértékben a köztársaság magyar mezőgazdasági lakossága van érdekelve. Az égési világ mezőgazdasága el van adósodva, de a csehszlovákiai magyar mezőgazdák eladósodásához és nehéz helyzeté-1 hez sok mindenféle olyan körülmény járult hozzá, amely még indokoltabbá teszi, hogy vele a kormányzat különös gonddal és különös kézzel bánjon. A mezőgazdaság a háború után A világ gazdasági helyzetének következménye a mezőgazdaság eladósodása is. Ennek okai mindenki előtt ismeretesek- Hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a háború csak látszólagos hasznot hozott a mezőgazdaságnak és a valóságban csak devasztált, mert a háború folyama alatt a mezőgazdasági termelés a talajban az addigi intenzív gazdálkodással felgyújtott tápanyagból élt. A mezőgazdaságok intenzivitása a háború alatt csökkent az állandó és folytonos rekvirálások folytán a fejlett állattenyésztés szenvedett, a mezőgazdasági munkásokat orosz, vagy más hadifoglyok pótolták, akik már a hadifogoly lelkülete miatt sem voltak azon a munka színvonalon, amelyen a mi magyar, vagy szlovák munkásaink vannak, annál kevésbé, mert ezek a munkások a tapasztalat szerint sokkal kevesebb intelligenciával űzték az őstermelés különböző ágait, mint a mieink- Ezek a hadifoglyok nem tudtak ahhoz a rendhez alkalmazkodni, amely rend nálunk régi ádők óta szokásos és igy az értékes állatállomány és általában az értékes mezőgazdasági talajmüvelés a legnagyobb mértékben elhanyagolva, elpusztulva került ki a háborúból. Az intenzív mezőgazdasághoz nagy tőke szükséges. Az üzemi tőikét a háboiru alatti és utáni különös és rendkívüli szükségletek, adók, hadikölcsönök, vagyondézsma és hasonlók kiszívták a meződazdaság üzeméből és ennek következtében az üzemek teljesítőképessége a minimumxa süllyedt. A háború alatt a gazdasági épületek és egyébb felszerelési tárgyak elpusztultak, részben a természetes kopás, a fa-vitások elmaradása, részben pedig a szakértő munkáskezek hiánya miatt. A határ mentén élő magyar mezőgazdáknak még sokkal több okuk van arra, hogy panaszkodjanak. Mindenki ismeri a bolseviki betörés és bol- seviki háború eredményeit és a gazdáknak ezzel kapcsolatos óriási károsodásait Mindenki tudja, hogy az uj államalakulás a határ mentén élő magyar mezőgazdák természetes kereskedelmi véredényeit vágta el és „z átorientálódás időkbe tellett és mindenki tudja, hogy a mai piacoktól való távolság, a kommunikáció kedvezőtlen volta azt eredményezi, hogy a magyar mezőgazdák olcsóbban kénytelenek eladni terményeiket, mint a történelmi országok mezőgazdái. viszont nagyobb fuvarral terhelten kénytelenek megvásárolni szükségleteiket Mindönki tudja, hogy különösen az első időben egyenlő arányban adóztak egy hektár után, Valla kommunista képviselő közbeszól valamit. — Jöjjön egy kicsit közelebb, mert olyan messziről nem hallom — feleli a szólok, majd igy folytatja: Az ilyen egyenlő adózás mellett természetesen az a helyzet állott elő, hogy az adóterhek a szlovenszkói határmentén élő magyar gazdákat jobban sújtották, mint azokat, akik a történelmi országokban sokkal jobb értékesítési viszonyok között élnek. Ezenkívül számba veendő, hogy az egész szövetkezeti hitelorganizmus, amely kiterjed a mezőgazdaság valamennyi ágára, az impé- rium átalakulása következtében elpusztult, úgyhogy ezek a szervezetek a határmenti mezőgazdák rendelkezésére nem állottak és amikor a vagyondézsma, a földreform érte a 1 birtokosi, akkor a legtöbb mezőgazda oly cir- culus vitiosusba került, amelyből kikerülni máig sem tudott. Mert vagy kifizette a vagyondézsmát és akkor üzemi tőke nélkül maradt, vagy el akarta adni birtokát, de ezt nem tehette, mert a vagyondérsma terhelte, a földhivatal zár alatt tartotta. ti Belterjes helyett külterjes gazdálkodás Éh megjósolom, ahogy megjósoltam már 1925-ben, hogy 5—6 esztendő múlva a mezőgazda fülig lesz eladósodVa és megjósolom, hogy hova fog vezetni ez az egyoldalú nagyon hiányos mezőgazda-védelem. Oda, hogy a mezőgazdák felhagynak az intenzív mezőgazdasággal, hogy ki fogják meríteni talajúikat, termelésük le fog szállni a minimumra és be fog következni a külterjes gazdálkodás, aminek vészes következményeit állampénzügyi és külkereskedelmi szempontból azt hiszem nem kell a tisztelt képviselőház előtt külön hangsúlyoznom. Segítséget a magyar gazdáknak Én elvárom a kormánytól, hogy a gazda- moratórium provizóriumát felhasználja a mezőgazdasági lakosság erélyes, valóságos és végleges alátámasztására és életképességének biztosítására. Elvárom, hogy az adósság rendezésén és egyéb mezőgazdáságvédelmi intézkedéseken kívül figyelembe veszi, hogy « határmenti magyar mezőgazdasági lakosok helyzete a siralom völgyéhez hasonló, g hogy sokkal súlyosabb viszonyok között élnek, mint a többi mezőgazdák és hogy belátja, hogy ezeket a súlyos viszonyokat nem ők okozták, ezek rajtuk kívül álló okokból keletkeztek és ennek követeztében államférfin i és állam politikai kötelesség figyelembe venni ezeket a körülményeket és kivételes elbánásban részesíteni a magyar mezőgazdákat. De nem úgy, ahogy azt tapasztaltuk, amikor a buzarozsda-kár után búzavetőmagot osztogattak, aszerint mérték, vájjon valaki a csehszlovák agrárpárt, vagy a magyar nemzeti párt tagja. így ie lehet kormányozni, lehet ilyen intézkedéseket is tenni, lehet ilymódon is közigazgatni. Kétségtelen azonban, hogy az ilyen módon való kormányzás, az ilyen módon való állami igazgatás, visszaélés a hatalommal, STAPLEQ 31. Super Flapjack Feltalálták az ideális puderdobozt! A „vita" meghalt, éljen a Super Flapjack, a kézitáska formájához szabott puderdoboz, mely a no szépségtárát: a púdert, a száraz- rúzst és az ajak-ruzst magában foglalja. A kozmetika vezető cégei: Chanel, Gould, Bourjois, Louis Philippe, Tangee, Michel és Coty preparátumaikat máris az uj doboznak megfelelő formában hozzák forgalomba. Nagyságos Asszonyom tehát továbbra is megmaradhat kedvenc márkáinál! Nem kell többé sok fáradsággal összeválogatnia toilettszereit, nem vesztheti el ajakruzsát, hanem kap helyette egy bájos ékszert, melyet a párisi ékszerészek máris brilliánsokkal díszített platinából készítenek. Minden jól vezetett prágai parfümériában kapható ezüst, chrom és emaillirozott lakk kivitelben. A legszebb karácsonyi ajándék! Vezérképviselet: D. ENGEL, Prága-Pozsony* visszaélés a mezőgazdák munkájával és azon magyar mezőgazdák munkájával, akik tudvalevőleg ennek a köztársaságnak és ennek az államnak az éléstárát tartják kezükben. A kormány gazdamoratónium-törvényja- vaslata ellen fogok szavazni, mert nem látom a kormány akaratát a mezőgazdaság kérdéseinek komoly és valódi megoldására és rendelkezéseinek igazságos végrehajtására. Megszavazták az adómoratóriumst Prága, december 20. A képviselőház mai ülésén az egységár-üzletekről szóló javaslatot vita nélkül elfogadták mindkét olvasásban. A Ház ezután elfogadta a mezőgazdasági árverések elhalasztásáról s a törvényhozói illetményekből való levonások szabályozásáról szóló javaslatokat, a nemzetközi gépkocsiegyezményt, a szlovenszkói és ruszinszkói adóigazgatási kerületek felállításáról szóló javaslatot. A mentelmi ügyek tárgyalása során a ház nyilvános megintésben részesítette a mentelmi bizottság indítványára Schollich német nemzeti párti képviselőt, aki a költségvetési vita során az egyik német szociáldemokrata képviselőt „Sie Hornochs—nak titulálta. A kommunista képviselők azt indítványozták, hogy a parlamentben nyomban jelenjen meg Benes külügyminiszter s tegyen jelentést egynémely csehszlovák állampolgárnak Németországban halálbüntetéssel való sujtása ügyében. A Ház ezt a javaslatot elvetette. A Ház ezévi munkássága Az ülés végén az elnök a képviselőház ezévi működésének statisztikáját a következőkben adta: A Ház hetvenöt plenáris ülést 154 bizottsági ülést és 12 albizottsági ülést tartott. Az elnökség hatvanszor ült össze, kilenc ízben a szenátus elnökségével együttesen. A klubelnökök három értekezletet tartottak. A kormány 38 törvényjavaslatot terjesztett be, ezenkívül 16 szenátusi határozat érkezett a Házhoz. A kezdeményező javaslatok száma hetvenöt. A bizottságok 116 jelentést készítettek, amiről 95 nyomtatvány jelent meg. 21 sürgős és 353 közönséges interpelláció érkezett be, mig 555 miniszteri választ adtak ki 48 füzetben. 216 kérdésből a kormány tagjai 169-re válaszoltak. A Ház 42 kormányjavaslatot fogadott el. öt kormánynyilatkozat volt s a vitákban 417 szónok beszélt. St-anek elnök ama kifejezésének adott kifejezést, hogy a mai ülés az utolsó ebben az esztendőben. A legközelebbi ülést irásbelileg hívják össze. * * ¥ A koalíció tanácskozásai a fizetésleszáSlitásrói Prága, december 20. A koalíciós pártok hetes bizottsága, amely az állami alkalmazottak fizetéslevonásának kérdésében javaslatokat készít elő, tegnap ülést tartott. A bizottság legújabb javaslata odairányul, hogy azon állami szolgálatban álló házastársaknál, illetve a rokonokkal egy háztartásban élő nem házas alkalmazottnál, akiknek a szolgálati pótlékát harminc százalékkal csökkentik, egy bizonyos minimális fizetési határ alatt ne eszközöljenek levonást. A bizottság ezt a határt 6300 koronás évi fizetésnél kívánja megállapítani. A bizottság ezenkívül annak a. rendelkezésnek a törlését kívánja, hogy ezek a fizetéscsökkentési intézkedések az autonóm testületekre is vonatkozzanak, amennyiben ezek a testületek bizonyítják, hogy a levonások költségvetési egyensúlyuk biztosításához szükségesek. Ennek a rendelkezésnek a törlésével az autonóm testületek tisztviselőit és alkalmazottait a takarékossági intézkedések nem sújtanák. A két módosítás fölött a kormány a legközelebbi napokban fog határozni s aztán az egész ekvborátuniot a felhatalmazási törvény alapján kormányrendelet alakjában fogják kiadni.
