Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-11 / 32. szám

1933 november 11, szombat. 3 Kedden összeül a szenátus Prága, november io. A szenátus legköze­lebbi ülését kedden délután négy órakor tartja, a szenátus ülésének napirendjén az orvosi ka­marákról szóló törvény novellája, a csehszlo­vák-francia kereskedelmi szerződés pótegyez­ménye és a forgalmi, valamint a fényüzési adó pótilletékéről szóló törvény javaslata szere­pel. AZ ÁLLAMI TISZTVISELŐK A NYUG­DÍJASOK ÉS A KÜLFÖLDIEK ELLEN Prága, november io. A koalíciós pártokba tömörült állami tisztviselők az A-Zet értesü­lése szerint Trapl pénzügyminiszterrel közöl­ték a személyi téren történő megtakarításokra vonatkozó javaslatokat. Az állami tisztvise­lők ezzel kapcsolatban azt kérik a kormány­tól, hogy a továbbszolgáló tisztviselőket ki­vétel nélkül helyezze nyugalomba és tiltsa meg úgy a nyugdíjasok, mint a külföldiek al­kalmaztatását. Hitler 20 millió munkásnak elmondta a „világ legnagyobb agitációs beszédét” A kancellár újra radikális programot adott — A kiienchónapos eredmény Véslek feloszlatja a kormány a német nemzeil szocialista pártot Prága, november 10. Hivatalosan jelen­tik: Malypetr miniszterelnök a politikai miniszterek konferenciáján közölte, hogy a íuiniKztertanácáon indítványozni fogja a német nemzeti szocialista párt feloszlatá­sát. A kormány a német nemzeti szocialis­ta párt és a német nemzeti párt tevékeny­ségét még októberben betiltotta. A betiltás után a nemzetgyűlés törvényjavaslatot fo­gadott el a politikai pártok feloszlatásáról. Ez a törvény október 25-én lépett életbe. A pártföloszlatás súlyos következménye­ket von maga után. A német nemzeti szo­cialista párt törvényhozói esetleg elvesztik mandátumukat és a belügyminisztérium nem hívja be a nemzetgyűlés tagjai közé a német nemzeti szocialista párt jelölőlistá­ján a sorban következő jelölteket sem. A kormány pártföloszlató határozata nem lép azonnal életbe, mivel a kormány köteles; pártföloszlatási határozatát a leg­felső közigazgatási bíróság első elnökének tudomására hozni. A legfelső közigazgatá­si bíróság keretében létesítendő mandá­tumvizsgáló tanács a jelentéstételt követő tizenöt napon belül hivatalból köteles ha­tározatot hozni, hogy kik veszítik el man­dátumaikat. A bizottság az illető törvény­hozók számára határidőt köteles adni, hogy azon belül kifogást emeglessenek. A határozatot nyilvános tárgyaláson hirde- . tik ki. Berlin, november io. Hitler kancellár pén­teken délben elmondotta beszédét a német munkássághoz a berlini Siemens Schuckert- müvek nagy csarnokában, ahonnét sok ezer rádió továbbította szavait az ország minden részére. Mint ismeretes, ennek a beszédnek meghallgatása kötelező volt minden munkás számára. Az a csarnok, ahol Hitler beszélt 215 méter hosszú, 100 méter széles és 20 méter magas. Hitler egy öt méter magas munkában lévő generátoron jelent meg s feje fölött dicsfény- szerüen hat óriási jupiterlámpa lógott. A csar­nokot erre az alkalomra nem díszítették ki külön. A Siemens Schuckert müvek többi gyárhelyiségében összegyűltek Berlin munká­sai, akikhez hangszórók továbbították a köz­ponti csarnokban elmondott beszédet. Körülbelül másfél millió berlini munkás hallgatta Hitlert, mig az országban több mint húszmillió munkás hallgatta jo0.000 rádió segítségével. Délben egy órakor Németország valamennyi gyárának szirénái megszólaltak és a munká­sok egy órára félbeszakították a munkát, hogy a nagycsarnokba gyűlve meghallgassák a kan­cellár szavait. Egy órától két óráig a birodalom vala­mennyi üzemében szüneteit a munka. Hitler a szirénák fülsiketítő zúgása között érkezett a Siemens Schuckert müvekbe, ahol a munkásság lelkesen fogadta. Hitlert Göb- bels vezette a terembe, s a propagandaminisz­ter bevezető szavai után a kancellár emelke­dett szólásra. A tömeg zúgását és lelkesedését Hitler csak úgy tudta lecsillapítani, hogy mo­solyogva karkötőórájára és a mikrofonra mu­tatott, s így jelezte, hogy a birodalom min­den részén várják már az előadást. Hitler nagy beszédében, amelyet a munkások­hoz intézett, határozottan radikáiisabbnak mu­tatkozott, mint eddig volt. Szemmelláíbatóan a radikális beáiliottságu népvezér jobban érzi ma­gát, ha az egyszerű néphez szól, mintha köteles tiszteletben tartam a konzervatív elemek feltéte­leit. A kancellár kijelentette, hogy az uj Német­ország alapját nem annyira a polgárok, mint in­kább a parasztok és a munkások fogják alkotni. — Programomat becsületesen meg akarom valósítani — mondotta a kancellár. — Kilenc hó­nap eredménye igazolja, hogy már eddig is nagy munkát végeztünk. Elpusztítottam a pártokat, de nemcsak a baloldaliakat, hanem a jobbolda­liakat is és osztályok fogalmát kiirtottam a né­met népből. Soha nem mondottam azt, hogy minden német munkásnak azonnal kenyeret fo­gok biztosítani, mert a német gazdasági élet új­jászervezése soká tart. Hatalomrajutásomkor azonnal kijelentettem, hogy négyévi időt kérek feladatom végrehajtására. A külföld azt mondja, hogy Németország fenyegeti a békét. Németor­szág semmit sem fenyeget s az egyetlen, akit fenyegetnek, az éppen Németország. A megértés politikáját kívánjuk és hajlandók vagyunk kezet nyújtani volt ellenségünkne. A kancellár beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A világnak másként kell bánni velünk, mint eddig bánt. El kell ismernie a valóságot és szá­molnia kell velünk. lavarok a kftxvetitésnél? Bécs, november 10. Eddig ellenőrizhetetlen jelentések szerint alig hogy Hitler megkezdte ma déli beszédének elmondását a Siemens­Schuckert-müvek nagy csarnokában, a rádióköz- vetités egyes vidékekre megakadt. A zavar 10—15 percig tartott, amíg kiküszöbölték azt és a kancellár folytathatta mondanivalóját. A német lapok megállapítják, hogy a világtör­ténelemben még soha nem hallgattak annyian egy beszedet, mint ma délben Hitler beszédét hallgatták. Nemcsak ,a munkások, hanem az is- kolásgycrmekek is kötelesek voltak a beszédet hallgatni. A kancellár beszédét Németország egyenjogúságának követelésével fejezte, be, majd a jelenlévők elénekelték a Horst-Wessel-dalt. Kinyi Rffliin Mprerai is a iíafant viszonyító! beszélt n magyar felsíbízbon FQ'.t&inéstkeltö megállapítások Törökországról és iuigáriárói Budapest, november 10. (Tudósítónk telef-ön- jelentéáe.j Kánya Kálmán magyar külügymi­niszter a- felsőbáíz külügyi bizottságában naéy- jeLentőgégü külügyi expozét mondott. A kül­ügyminiszter azzal kezdte beszédét, hiogy az általános külpolitikai feszültség Európa felelős államféríiainak legutóbb tett kijelen­tései után lényegesen enyhült. Megváltozott az a megdönthetetlennek látszó elv, amely győzők és legyőz ott ek közé magas falat emelt. Az egyenrangúság elvének elisme­rése útban van. A magyar külpolitika közop- pantjában a Duna-probiéma áll, amelynek megoldását a. Mussolini-féle terv gazdasági el­gondolásai alapján kívánja a magyar kor­mány megvalósítani. A terv gyakorlati meg­valósítása most már csak a kisantantállamok barátságos magatartásán fordul meg. A ma­gyar kormány külpolitikája változatlanul az ölasz barátság jegyében áll. Annál is inkább, mert az olasz kormányfő Magyarország ellen­feleinek minden ellenkező hir-e-sztelése ellené­re változatlanul kitart a magyarság mellett. Őszinte barátság fűzi Magyarországot Ausz­triához és barátságos kapcsolatok fűzik 1 Né­metországhoz is, Franciaország magatartása az utóbbi ídpben Mugyarcnsz.ággdí .ebemben lé.- uypgesen módosult. . .... i;-. y­Sajnálkozását fejezte ki a magyar külügy­miniszter afölött, hogy a kisautantállamok- kal barátságosabb kapcsolatokat mindeddig , nem lehetett megteremteni. Kijelentette, azonban, hogy a magyar kormány minden­kor késznek mutatkozik arra, hogy a kis- Entantáilamokkal a gazdasági alapokon nyugvó barátsági politika útjára lépjen. A külügyminiszter ennek legfőbb akadályát Benes csehszlovák külügyminiszter politikájú-, bán'látja, aki a. gazdasági kapcsolatok fölvéte­lét politikai modus viveri-dihez köti. Törökország Titulescu közbelépésére antire- vizicnisfa vizekre hajózott. Valószínű, hogy Bulgária is rövidesen hasonló irányban fog­ja politikáját megváltoztatni, A .magyar, kormány tehát nem reviiiós érdek­ből járt Törökországban éő Bulgáriában, mert hiszen ma mér Törökieirszágra ebből a ‘szem­pontból nem is számíthat, — hanem mint ahogy a miniszterelnök bejelentette, gazdasági kapcsolatainak ki mélyítése volt a. balkáni ut egyedüli célja. Gömbös a „műkedvelő küf- poiitiSossok" ellen A felsőház külügyi bizottságában Kánya Kálmán külügyminiszter expozéjának elhang­zása után Gömbös Gyula emelkedett szólás­ra, aki részleteiben is megvilágította Kánya Kálmán expozéját, különösen rámutatva an­nak fontos gazdasági vonatkozásaira. A mi­niszterelnök fontosnak tartja, hogy az egész ország és annak valamennyi közgazdasági té­nyezője olyan egységes gazdasági politikát folytasson, amely összhangban áll a kormány külpolitikájával is. Katasztrofálisnak tartja a magyar minisz­terelnök, hogy akadnak műkedvelő politi­kusok, akik felelőtlenül utazgatnak és gaz­dasági megoldásokról tartanak előadásokat külföldön. A miniszterelnök után Chorin Ferenc szólalt fel elsőnek a külügyi expozé feletti vitában. Fontosnak tartaná, hogy a magyar ipari ter­mékek kivitelének lehetőségeket teremtsen a kormány. Elismeri, hogy a Szovjetoroszor- szággal létesítendő kereskedelmi megállapo­dások magyar termékek kivitelére igen elő­nyös hatással lennének, különösen ami a me zőgazdasági exportot illeti. A Szovjetorosz- országgal létesítendő kereskedelmi kapcsola­tot is csak kompenzációs alapon tartja meg­oldhatónak. Következő szónok Teleki Pál gróf, aki elismeri a gazdasági, érdekek első­rangú fontosságát, de véleménye szerint lehe­tetlen, hogy az ország tisztán gazdasági érde­kekből cselekedjék. Ezután Vészi József pole­mizál Benes külügyminiszter legutóbbi nyi­latkozatával, különösen azzal ami a csehszlo­vák külügyminiszternek a magyarországi saj­tó magatartására vonatkozó kijelentéseit il­leti. — Összeszurkálta a csendőrt, aki házkutatást tartóit nála. (Pozsonyi tudósítónk télefonjelen- tós'e). November 9-én a Bazín melletti Cajla községben Vomácska Antal modori csendőrőrmes- tev házkutatást tartott Slezák Péter munkásnál, aki lopással volt vádolva. Házkutatás közben Slezák Péter előrántotta zsebéből rozsdás bics­káját és rátámadt a csendőrőrmesterre, akit az ar­cán súlyosan megsebesített, A súlyosan sérült csendőrőrmestert beszállították a pozsonyi kór­házba, a merénylő munkást letartóztatták. HITLEK EliÖKENYOM UL A S A AR-VIDÉKEN Paris, november 10. A Népszövetség tit­kársága ma nyilvánosságra hozza a Saar-vi- dékre kiküldött kormánybiztos jelentését. A jelentés megállapítja, hogy 19^3 májusa óta, amióta a kormánybiztos működését meg­kezdte lényegesen rosszabbodott a helyzet a Saar-vidéken. A politikai merényletek száma egyre nő. A nemzeti szocialisták agitációja a társadalom minden rétegére kiterjed — Írja a kormánybiztos — és a lakosságot a mai kor­mányrendszerrel szemben nyílt ellenállásra bírja.. A nemzeti szocialista agitáció a Saar- vidéken tarthatatlan politikai helyzetet te­remtett. Az agitáció éle különösen a hivata­los személyek ellen irányul. A kórmánybiztos határozottan leszögezi, hogyha a további sú­lyos fejleményeket el akarják kerülni, sürgő­sen rendkívüli, intézkedéseket keíl a Saar-vi- déken foganatosítani. POZSONYI SÓGORÁNAK LAKÁSÁRÓL TITOKZATOS KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT ELTŰNT EGY MAGASRANGU OSZTRÁK ÁLLAMI TISZTVISELŐ Pozsony, november 10. (Tudósítónk telefonje- lentése). Rácz Vilmos pozsonyi evangélikus lel­kész ma föltűnő bejelentést tett a pozsonyi rend­őrségen.' Bejelentette, hogy sógora, Polsztor Gyu­la tanár eltűnt. A tanár a vasvári tartományi fő­nökség magasrangu tisztviselője- néhány hét óta, Pozsonyban Ráczéknál tartózkodott. Október 29-én délben azzál ment el hazulról, hogy a kávé-házba megy újságot olvasni. Ekkor látták utoljára, azóta nyoma veszett. Iiácz, miután napokig nem hallotta sógora híréi, felkereste a, vasvári tartományi, fő­nököt., aki azonban szintén nem tudott róla sem­mit, Valószínűnek tartják, hogy a nagymiivelt- ségii professzor, akin búskomorság jelei mutat-, koztak az utóbbi időben, öngyilkosságot köv-eíett el. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a tanár felkutatására. ­KÉT HALÁLOS ÁLDOZATA VAN A SZIGORÚ GYÁM ÉS A GAZDA­LEGÉNY HARCÁNAK Pozsony, november jo. (Tudósítónk tele- fcnjelentése.) Koukal Vilmos újbányái molnár Horas Mária gyámja volt, aki a leány va­gyonát is kezelte. Horas Mária viszonyt foly­tatott Nemesik Mihály gazdalegénnyel. A gyám azonban rossz szemmel nézte a fiatalok barátságát és erőnek erejével meg akarta aka­dályozni, hegy egybekeljenek. Nemesik ma reggel Újbányára érkezett, ahol beállított Kpukal lakására. Amikor átlépte a küszöböt, köszönés nélkül revolvert rántott és Koukal- ra sütötte, akit a lövél halálosan talált. A szobában tartózkodott Koukal Hubert nevű fia is, akit a lövöldöző legény szintén meg­sebesített. A fiú azonban nem veszítette el lé­lekjelenlétét, Nemesikre vetette magát és ki­csavarta kezéből a revolvert. Nemesik Mi­hályt letartóztatták és beszállították a besz­tercebányai kerületi bíróság fogházába. A megsebesült Koukal Hubertet pedig a lévai kórházba vitték, ahol ma estére kiszenvedett. — Meghalt Görgeiy Artúr egyetlen fia. Buda­pestről jelentik: Görgey Kornél, Görgey Artúr egyetlen fia hetvenhatéves korában, az egyik bu­dapesti kórház külön szobájában, szivgyön ereséi­ben meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom