Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-19 / 39. szám

1S33 november 19, vasárnap. BBHiaaiWiarggX«2Ba^1Mg^m«gBmtkHKLBI des-Arts-ban egy ócskásnál vásároltam tehát egy kopott, használt vén altiszti egyenruhát és mint szabadságos repülő-altiszt, ki nem lakhatik oly elegáns hotelben,, mint Don Mi- guel de Palencia, a rue Dauphin egy szennyes diákszállójában béreltem egy olcsó szobát. Aztán kijártam naponta a bourgeti repülő­telepre, beszagoltam a hangárokba, összeba­rátkoztam a. „mecano“-kkal és oly buzgalom­mal szaglásztam és szimatoltam mindenféle hadirepülési titkok után, hogy végül magam is német kémnek éreztem ma­gam. Gyanússá is váltam a repülőtisztek előtt és nagyon úgy látszott, hogy hamarosan letar­tóztatnak. Most már úgy véltem, hogy elég­gé megtévesztettem az esetleges német figye­lőket és egy ‘viharos éjszaka beszöktem Ipá­mba Bourgetből. Egyenesen a francia Second Bűre au főnökének magánlakásába. A legnagyobb kínomba került, mig be­jutottam hozzá és felismert álöltözetemben. Azután beszéltünk egymással éjféltől haj­nalig. Bediktáltam mindent, amint Saint Se- .bastienban sikerült megtudnom, ő pedig uta­sított a továbbiakra. Kérve kértem, hogy ér­tesítse sorsomról feleségemet, de hajthatatlan maradt. Szegény asszony mint elveszettet si­ratott közel egy esztendeig, — Másnap már ismét mint elegáns Don Miguel de Palencia unatkoztam a Quai d‘Or- say hotel haljában; harmadnap egy settenke­dő közlegény elhozta a tervrajzokat, miket egyenesen a németek használatára szerkesz­tett meg a Second Bureau — és a rákövetkező napon ismét útban voltam Saint-Sebastien felé. —• Ez volt az első küldetésem német rész­ről francia szolgálatban. Azután mások jöt­tek, mert igy dolgoztam hazám érdekében az ellenség megbízásait látszólag követve, nem- csan San-Sebastianban és Párisban, hanem később Berlinben és Brüsszelben is egy teljes esztendeig. (Folytatása jövő vasárnap.) Kibontakozik teljes szörnyűségében a Zemplén-dráma Budapest lázasan figyeli a fővárosba érkezett gyermekgyilkos minden szavát, minden mozdulatát A szakértők „Odspus komplexumról“ beszétneh — Két hét mutva a gyermek- bíróság elé kerül a gyilkos Zemplén Dénes — Két zseniális család ivadékainak dekadenciája A meggyilkolt nő sötét előélete Budapest, november 18. A magyar fővárost valósággal lázban tartja az a borzalmas anyagyilkosság, amelyet a tizenötéves Zemplén Dénes követett el csütörtök reggel. Nemcsak az a körülmény csigázza az érdeklődést a végletekig, hogy a fiatal gimnazista hihetetlen brutalitással a szó szoros értelmében letaglózta anyját, nem­csak az eset mögött meghúzódó titokzatos, Ödipusz-komplexum az, amely valósággal a görög tragédiákhoz hasonló jelenséggé feszi a borzalmas bűncselekményt, nem­csak a tettes fiatalsága, különös személyisége és kétségtelenül meglévő hatalmas te­hetsége növeli az érdeklődést, hanem az is, hogy a tragédia. Budapest intellektuális életének két híres és ismert előkelő családjában játszódott le. Két zseniális család el­fajult ivadékai a meggyilkolt nő és a gyilkos gyermek. Az asszony családja több ki­válóságot adott a magyar tudományos életnek. Nem keli mást fölemlíteni, csak Heinricli Gusztávot, az Akadémia volt főtitkárát, a pesti egyetem liires német pro­fesszorát. A fiú apja maga is egyetemi tanár, rokona annak a Zemplén professzor­nak, aki a háborúban elesett és a magyar technikai tudomány disze és zseniális ini- ciátora volt. Éppen a híres nevekkel való kapcsolat teszi megrenditővé a tragédiát. Zemplén Dénes, a, gyilkos, Budapestre érkezett, s a magyar főváros minden sza­vát, minden mozdulatát mohón figyeli. A fiú állandóan jeles tanuló volt, ami azt mutatja, hogy a rosszhaj iamu és züllött gyereknek egészen rendkívüli tehetségek­kel kellett rendelkeznie, ha tanárai, akik ismerték rossz természetét, kénytelenek voltak az eminens diákok sorába sorolni őt. A gyermékbiróság, mint kiskorú bűnö­zőt, legföljebb tízévi fegyházra Ítélheti" Zemplén Dénest, s ha a börtönben jól viseli magát, akkor a büntetés egy harmadát elengedik, úgyhogy huszonkétéves korában, tehát még mindig majdnem gyerekkorban kikerülhet az élet porondjára. Kérdés, hogy a börtön és a biinbánat meg javít jákre lelkének inkább tragikus, mint gonosz indulatait. A gyilkos megérkezik Budapestre A Trettina-ilgy tovább kisért Budapesten Budapest, november 18. Az úgynevezett Tretti- na-ügyben, amely úgyszólván hónapok óta foglal­koztatja a magyar politikai élet vezető f'érfiait, ma szenzációs fordulat állott be. A vizsgálóbíró ugyanis kihallgatta az ügyben az ügyészség utasí­tására Hunyady Ferenc grófot és Rakovszky Tibort. Hunyady Ferenc több óra hosszat tartó vallomásában .előadta, hogy Trettina azt a bizo­nyos 20.000 pengőt, amely körül az egész ügy kavarog, nem kölcsön, hanem jutalék fejében kapta. Hunyady kihallgatása után Rakovszky Ti­bor jelent meg a vizsgálóbíró előtt. A mai napon egy harmadik, titokzatos tanút is kihallgatott a bíróság, akinek a nevét az ügyészség rendeletére titokban tartják. Orgazdaságért vonták perbe a haíáhmtéU száláét rab ló- gyilkos feleségét Nyitra, november 18. (Saját tudósítónk­tól.) Az itteni kerületi bíróság büntető taná­csa érdekes bünpert tárgyalt pénteken, mely­nek vádlottja Gyurák Erzsébet szulóci asz- szony volt. Az asszony férjét, mint ismeretes, az őszi ciklus tárgyalásán halálbüntetéssel sújtotta az esküdtbiróság, mert mepovilkolta és ki­rabolta Becska József bajmóci gazdát. Gyurák a falujába csalta a gazdát azzal az ürüggyel, hogy olcsó teheneket tud szerezni számára, éjjeli szállást adott neki, álmában meggyilkolta vendégét és a nála lévő 8oo ko­ronát elrabolta. A hullát a kemencében akar­ta elégetni, majd szétdarabolta és a holttestet másnap a határban rejtette el. A nyomozás során kiderült, hogy a rabolt pénzből Gyurák 347 koronát adott a felesé­gének. Az asszony a csendőrségi eljárás folya­mán beismerte, hogy tudta, milyen utón ke­rült a pénz a férje birtokába és igy orgazda­ság címén indították meg ellene a bűnvádi el­járást. A főtárgyaláson Gyurákné kereken ta­gadta azt, hogy tudott volna a pénz eredeté­ről és azt hangoztatta, hogy férje azzal adta át neki az összeget, hogy azt munkabér fe­jében kapta. Volsicky dr. államügyész kifej­tette, hogy Gyurák az eljárás során azt val­lotta, hogy a gyilkosságot nyomorában kö­vette el, a családja éhezett. Az államügyész indítványozta a nyomozást vezető Baran Jó­zsef apponyi csendőr kihallgatását, aki előtt Gyurákné a beismerő vallomást tette. A bíró­ság helyt adott az ügyész indítványának, a tárgyalást elnapolta, hogy a legközelebbi tár­gyalásra megidézhessék Baran József csend­őrt. Budapest, november 18. (Tudósítónk tele­fonjelentése.) 'Ma délben negyed kettőkor érkezett meg az anyagyilkos Zemplén Dénes Sopronból a magyar fővárosba. A gyilkos diákot két detektív kísérte a fővárosba. Tekint.et.tel arra, hogy a budapesti lapok megírták, hogy ma délben * érkezik megszenzációs bűnügy főszereplője, a keleti■' pályaudvart a kiváncsiak százai lepték el, akik azon­ban nem láthatták a gyilkos fiút, mert a detektívek egy hátsó kijáraton csempész­ték ki Zemplén Dénest. A fiú sápadt, igénytelen alakú, nagyon sze­rény modorú diák, aki, mikor a detektívek figyelmeztették, hogy húzza jól fejébe a sap­kát, mert le fogják fényképezni, legyintett, és rezignáltan azt felelte: — Most már úgyis minden mindegy. A fiút beszállították az őrszobára, ahol megmotozták és két pengő 80 fillért, egy olcsó parfömmel telt húsvéti locsolót, fél liter likőrt és égy csomó füzetes detek- tivregényt találtak az aktatáskájában. Kitartott férfiakról beszéltem édesanyámmal Néhány budapesti lap munkatársa a fiú elé utazott és már a vonaton beszélgetett vele. Zemplén Dénes feltűnően intelligens, jó­módom fiú, aki szerényen, de rendkívül ha­tározottan válaszol a hozzá intézett kérdé­sekre. Az újságíróknak elmondta, hogy a gyilkosságot megelőző estén a kitartott férfiakról beszélgetett az édesanyjával. Ezt a beszélgetést reggel is folytatták, ami­kor -ő többek között azt mondta édesanyjá­nak, 'hogy: — Mégis csak szomorú dolog,' hogy a mél- tóságos asszonyhoz egy villanyszerelő jár­jon fel. Erre az édesanyja azt felelte, hogy hama­rább dobja ki őt a házból, mint Lászlót, a villanyszerelőt. (Mint ismeretes, a házban la­kó villanyszerelő az asszony barátja volt.) A fiú előtt ekkor elsötétült a világ, fölkapta a kezeügyébe kerülő baltát és fejbesujtotta vele az édesanyját. Az ütésre Zemplénné lerogyott s ekkor a fiú még kétszer anyja fejére sújtott. Zemplén Dénes erre halkan megjegyzi az új­ságírók előtt: — Ez már csak olyan reflexmozdulat volt. Elmondta, hogy Sopronba azzal a szán­dékkal ment, hogy Ausztriába szökjön, azt képzelte ugyanis, hogy a határ mind­járt a város szélén húzódik. Tegnap délelőtt ki is ment a város határába Ágfalva község közelében el is érte a határt, de belátta, hogy a nála lévő 2 pengő 80 fil­lérrel nem tud messze jutni és attól is félt, hogy Ausztriában letartóztatják. Az Ödipusz komplexum A gyilkos diákot az őrszobáról a rendőr­főkapitányságra szállították, ahol azonnal megkezdődött a kihallgatása. A fiú rendkívül nyugodtan viselkedik és határozott válaszokat ad a hozzá intézett kérdésekre. Elmondja, hogy a gyilkosság közvetlen oka édesanyjának László villanyszerelővel folyta­tott viszonya volt, amelyet ő már hosszabb idő óta rossz szemmel nézett s ami miatt rendkívül sokat szenvedett. — Szomorú bevallani, — mondotta elfo- gódott hangon a fiú, de el kell mondanom, hogv egy ízben, amikor benyitottam édes­anyám fürdőszobájába, ott találtam László villanyszerelőt, aki megcsókolta az anyámat és karjával erősen magához ölelte. A fiú elmondja, hogy ezek miatt a jele­netek miatt ő sokat kínlódott és heves vitái is voltak édesanyjával. Arra a kérdésre, hogy előzőleg készült volna a gyilkosságra, azt fe­leli, hogy egy nappal a gyilkosság elkövetése előtt tényleg játszott egy vaadarabbal. Ezzel azonban a macskákat akarta agyon­ütni, mert gyűlölte ezeket az állatokat is, akik állandóan anyja közelében tartózkod­tak. A fiú a rendőrség előtt is megismétli a gyil­kosság elkövetésének részleteit, majd a kö­vetkező szavakkal folytatja vallomását: — Első gondolatom az volt, hogy elmon­dok édesapámnak mindent. Amikor azonban őt nem találtam odahaza, megérlelődött ben­nem a menekülés gondolata. Anyám lakásá­ból nem raboltam semmit, a nagymamám pénzéből volt nálam még 21 pengő, ezzel vágtam neki az útnak. Át akartam szökni Ausztriába Sopronból. Amikor azonban az osztrák határra értem, beláttam, hogy a me­nekülési kísérlet hiábavaló lenne és ezért visszafordultam és elhatároztam, hogy ön­ként fogok jelentkezni a rendőrségen. Ezt a tervemet azonban nem valósíthattam meg, mert a szállodában már vártak rám a detek­tívek. A parasztgyerekkel nem tudtam szellemi kapcso- latot találni A fiú a rendőrségen elmondotta azt is, hogy Mezőtúron azért érezte rosszul magát, mert r " ' ...... nagyon sok parasztgyerek járt az iskolába, akikkel nem tudott semmiféle szellemi kap­csolatot találni. A fiú csomagja között volt a gyöngyháznyclü zsebkés is, amelyről Zemplén Dénes úgy nyi­latkozott, hogy azért vásárolta, mert elhatá­rozta, hogy amíg munkát nem kan. szalonnán és kenyéren fog élni. A rendőrségen ma dél­előtt folyamán elhangzott vallomásokból kü­lönben is megállapították, hogy a fiú rendki- vül hajlamos volt a kalandos életmódra s Zemplén Géza tanár vallomásából azt is meg­tudta a rendőrség, hogy a gyermek évek óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy be áll az idegen légióba, A fiú vallomását a következő megrázó sza­vakkal fejezte be a rendőrségen: — Tudom, hogy borzalmas dolgot csele­kedtem. De nem bántam meg tettemet, mert ma is úgy érzem, hogy nem tehettem más­ként. Tudom, hogy bűnhődni kell és vállalni akarom a bünhődést. Zemplén Géza dr. műegyetemi tanár gyil­kos fiának védelmével Gregus ügyvédet, a család régi jogi képviselőjét bizta meg, aki tegnapelőtt délelőtt a megdöbbentő gyilkos­sági ügyben az első bejelentést is tette a rendőrségen. Az ügyvéd az esettel szemben arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy a gyilkosság igazi motívumait azoknak a lelki okoknak szövevényében kell keresni, amelyek a kü­lönös fiút édesanyjával konfliktusba hoz­ták. Az anyagyilkos a gyermek- bíróság előtt Ezért orvosszakértőknek és pedagógiai szak­értőknek a megkérdezését indítványozza az ügyvéd a perben. Az ügy legkésőbb két hét múlva a gyermekbiróság elé kerül, mert a magyar büntető jog szerint azokban az ügyek­ben, amelyek a gyermekbiróság hatáskörébe tartoznak sem vizsgálóbírói, sem ügyészségi vizsgálat nincs. A rendőrségi vizsgálat pedig valószinüleg két hét múlva be fog fejeződni. A rendőrségi vizsgálat most főleg annak a megállapítására irányul, hogy a gyilkosság áldozata valóban olyan feslett életmódott folytatott-e, mint ahogyan ezt a fiú feltünteti. A rendőrségen eddig elhangzott tanúvallomá­sok alapján máris megerősítettnek látja a nyomozó hatóság a fiú állításait anyja er­kölcstelen életmódjáról. A szomszédok meg­állapították, hogy László villanyszerelő ál­landó vendége volt az asszonynak, a család tagjai pedig úgy tudják, hogy az asszony több igen alacsony társadalmi állású emberrel folytatott viszonyt, amióta férjétől elvált. Áz egyik budanesti lap munkatársa előtt megdöbbentő nyilatko­zatot tett a meggyilkolt asszony nővére és édesanyja. Eszerint a nyilatkozat szerint az alapbaj a túlságosan korán kötött házasság volt, amelyben két még kiforratlan ember került közel egymáshoz. Évekig Charlotten- burgban voltak, ahol a férfi asszisztens volt az egyetemen. Ebben az időben már kezdett kibontakozni az asszony elferdült egyénisé­gének egyik kinos jellemvonása. A fiatal Zemplénné kleptomániában szen­vedett, amely miatt már a házasság első éveiben napirenden voltak a veszekedések. Érdekes körülmény a gyilkosság lélektani okai vizsgálatánál valószinüleg figyelembe jön, hogy Zemplén Dénes megszületése után; az asszony azonnal elhagyta férjét és a kli­nikáról, ahol boldogtalan gyermekét világra hozta, már nem is költözött vissza az urá* hoz. — Özvegy Heinrichné leánya szenvedélyeiről irtózatos képet festett az újságírók előtt. Elmondotta, hogy az utóbbi tiz évben fokró! fokra sülyedt az asszony a mélység felé, Ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom