Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-06 / 3. szám

DERTIL RUDOLF, Dollfuss kancellár merénylője Törvény készül a politikai pártok ntegrendszabályozásáról Megsemmisítik a föieszlatott pártok mandátumait Hírek a kommunista párt és a szioiák néppárt fölosziatásárói Prága, október 5. (Prágai tudósítónk telefon- j'elentéee.) A csehszlovákiai német nemzeti szo­cialista munkáspárt és a német nemzeti párt feloszlatása után a mai napot házkutatások jellemezték. Prágában és egyes vidéki városokban párt- titkárságodban, valamint pártfunkcionáriu­sok magánlakásaiban tartottak házkutatást. Az elmúlt éjszaka huszonhárom helyen volt házkutatás Brtínn- ben. Komotauban is több házkutatást foganatosig tottak; Kaadenben Hergel polgármestert, Sturm ál­latorvost és más több vezető politikust elő­állítottak. Az előállítottakat kihallgatásuk után elbocsá­tották. A leartóztatott Jung, Kasper és Schubert kép­viselőket Prágába kisérik, mivel a politikai természetű büntető eljárásokban folyó vizs­gálatot a csehszlovák fővárosba centralizál­ták. :A képviselőhöz elnöksége ma délután ülést tártott, melyen tudomásul vette a szudétané- írnet parlamenti egység megalakulását. Ez az uij politikai párt a jövő héten tartja alakuló Ülését. A cseh sajtó helyesléssel fogadta a nemzeti : szocialista és a nemzeti párt föloszlatását és 1 további energikus eljárást sürget. A szociáldemokrata Právo Lidu a föloszlatás hírét a következő kommentárral kíséri: — Est a zalkaimat arra használjak fel, hogy német polgártársainknak nyíltan megmond­juk, ez a lépés nem irányul a németek ellen. Sen­ki sem szándékszik olyan polgárokat üldöz* ni, akiknek nincs más bünük, mint az, hogy német nemzetiségűek. Az intézkedé­sek nem a németek ellen, hanem az irreden- tisták, a fölforgató és bomlasztó elemek ellen irányulnak. Az akció éle nemcsak a német szélsőséges elemek ellen Irányult, hanem a cseh táborban levő szélsőséges elemek ellen i. Ha a kormány nem tűri a német fasiszták te­vékenységét, akkor valószínűleg a cseh fasisz­ták ténykedését sem fogja megengedni. A cseh és a német fölforgató pártokat egyforma elbá­násban fogja részesíteni. A német nemzeti szocialista és a német nem­zeti párt feloszlatása aktuálissá tett egy olyan kérdést, mely magában hordozza a választ. A politikai pártok jogüres térben levő szer­vezetek. A törvények sehol sem emlékeznek meg a politikai pártok szervezeteiről, csupán a választási bíróságról szóló törvény novel­lájában van utalás erre, amennyiben a poli­tikai pártok számára bizonyos funkciót biz­tosit ez a novella. Ennek a helyzetnek tulajdonítható, hogy a po­litikai pártok különböző strukturájuak. A hatóságok a föloszlatás! határozatukban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a pártok egyesületek. Amennyiben ez a nézet helytálló, úgy az messzemenő következmé­nyekkel járhat a politikai pártokra, mivel ezek hatósági ellenőrzés alá vonhatók lesz­nek. Pártaiapitáshoz a jövőben alapszabá­lyokra le&z szükség; olyan alapszabályokra, melyek a gyülekezési törvény rendelkezései­nek megfelelnek, A hatóságoknak jogukban lesz pártgyülésekre képviselőjüket kiren­delni. A gyülekezési törvény egyes szakaszainak a politikai pártokkal szembeni alkalmazása le­hetetlennek tűni kiöl. Ezt a bonyolult kérdést csak törvényes utón lehet rendezni, miért is a kormány a képviselőház megnyitó ülésen két törvényjavaslatot szándékszik be­terjeszteni, mely javaslatok a politikai pár­tok jogi helyzetét lesznek hivatva tisztázni. Küszöbön Ili a kommunista párt feloszlatása? Prága, október 5. (Prágai tudósitónk teleí'onjelentése.) A kormány a Prager Mittag’ értesülése szerint a szélsőséges po­litikai pártok elleni akcióját kiterjeszteni szándékszik és föloszlatja a kommunista pártot, valamint a szlovák néppártot. Az idézett lap szerint a föloszlatás rövid idő kérdése. Jólinformált helyen szerzett értesülé­sünk szerint szó van arról, hogy a hatósá­gok a szélsőséges és fölforgató elemeket megrendszabályozzák, de illetékes helyen komoly formában még nem tárgyaltak ar­ról, hogy a német nemzeti szocialista és a német nemzeti párt feloszlatása után, me­lyik politikai pártot oszlassák föl. A kom­munista párt föloszlatását prágai politikai körök valószínűnek tartják, de Hlinka szlovák néppártjának feloszlatásáról szóló híreket nagy rezervával kell fogadnunk. Hlinkáékat annyira nem tartják állam­ellenes pártnak, hogy kormánykörökben még a legutóbbi időben is komolyan fog­lalkoztak azzal a gondolattal, hogy a szlo­vák néppártot bevonják a kormánytöbb­ségbe. Kedden összeül a képviselőhöz Prága, október 5. (Prágai tudósitónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés képvi- selöházának elnöksége ma délután érte­kezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy a képviselőház plenáris ülését ked­den, október 17-én délelőtt 11 órára hív­ják egybe. A képviselőbáz őszi első ülésének napi­rendjén egyes határmenti forgalomra vo­natkozó egyezmények, valamint kisebbfon- tosságu kereskedelmi szerződések szere­pelnek. Jelentőség dolgában magasan kiemelke­dik a tárgysorozat pontjai közül az .a két kormányjavaslat, amelyet a csehszlovák kormány ugyancsak a keddi ülésen ter- jeszt a nemzetgyűlés elé. Ez a két javas­lat fogja tisztázni azt a fölmerült kér­dést, hogy mi történjék azokkal a man­dátumokkal, amelyeket olyan törvényho­zók birtokolnak, akiknek pártjait a ha­tóság államellenesnek minősített üzel­mek címén föloszlatta. Ez a kérdés rendkívül fontos és nagyjelentő­ségű probléma, mivel a kormány minden körül­mények-között respektálni igyekszik a válasz­tók kifejezett akaratát, másrész köteles az al­kotmánytörvónyhez is alkalmazkodni ég nem áll jogában olyan mandátumokat megsemmisí­teni, melyeket birtokosaik jogosan szereztek meg. Stribrnv ligája, valamint Hlinka szlovák nép­pártja azt az indítványt terjesztette a képvise­lőim elnöksége elé, hogy a nyitrai Pribina-ün- nepségek során lejátszódott ismeretes esemé­nyek ügyét tűzzék a képviselőház napirend­jére. A két szélsőséges ellenzéki párt indítvá­nyát a képviselőház elnöksége elutasította. A képviselőház elnöksége mai ülésén tudomá­sul vette Hans Krebs német nemzeti szocialista nemzetgyűlési képviselőnek ama bejelentését, hogy lemond mandátumáról. Prága, október 5. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) A félhivatalos Prager Presse repub­likánus 'körökben szerzett értesülései szerint a íölozlatott német nemzeti zocialista munkás­párt és az ugyancsak föloszlatott német nem­zeti párt képviselői, szenátorai, valamint tarto- mánygyülési képviselői biztosra veszik, hogy rövidesen megsemmisitik mandátumaikat. A íölozlatott pártok törvényhozói körében elter­jedt hirek szerint a két párt aima eponáltjait is elmozdítják, akik közfunkciókat végeznek. I- évi. 3. szám - Péntek - 1933 október 6 A LIPCSEI POR Némi pátosszal azt a címet is adhattuk volna a lipcsei pörről szóló tudósításunk­nak: „a bűn a politika szolgálatában**. Mert a távoli szemlélő számára igazán ta­nulságos ebben a drámában annak a szel­lemnek meztelen megnyilatkozása, amely a mérgesgázzal és pestisbacillussal folyta­tott háború rémét vetíti, a század árnyék­ba borult országutjára. Ugyanaz a szellem toppan ennek a pörnek aktái közül elibéd, nyájas és mitsem sejtő olvasó, amellyel tu­dományos müvekben találkozol, tudomá­nyos müvekben, amelyek csinos és elmés formában arról igyekeznek meggyőzni, hogy a legjobb hadviselési mód a kutmér- gezés. Már a háború alatt erősen érezhető volt, hogy a hadviselés morálja lényegesen meg­változott Európában. Egy angol szocioló­gus a háborús felelősség kérdéséről igen elfogulatlan hangon irt könyvében meg­állapítja, hogy mindenesetre egyoldalú be­állítása lenne a tényeknek, a háború fele­lősségét a németek nyakába zúdítani, egy azonban bizonyos, s ez az, hogy a németek dobták el először a sportszerű „fair playt“. Voltak Európa történetében vértől csöpö­gő, sötét századok, de ezeken az elborult századokon is végigvonul valami abból a megfoghatatlanul, de tősgyökeresen embe­riből, amit az angol „fair play“-nek nevez. A világháború volt talán az első, igazi te­kintetnélküli hadviselés. Hibásak voltak például azok, akik a bolsevizinus dum-dum golyóját beleeresztették az orosz medve bundájába. A dum-dum, mint mindig, most is félig-meddig visszafelé sült el. Igaz, hogy a német vezérkar számítása egészen Breszt-Litovszkig helyes volt, de a nagy elszámolást nem sikerült Trockij és Joífe aláírásával lezárni. Ami azóta Európa tör­ténetének nagyobbik felét betölti, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, a bolsevizmus rémével való birkózás. Ne beszéljünk egy percig arról, ami Oroszországban van, ne beszéljünk egy percre arról, ami Oroszországban van, ne beszéljünk egy percre arról a bolsevizmus* ról, amely már nem is bolsevizmus — egy percre nézzünk szemébe annak a rémnek, amelyet tökéletesebben senki nem szemé­lyesít meg az európai ember riadt képze­lete számára, mint az a szerencsétlen, el­vadult, emberi formájából kivetkőzött, vagy kivetkőztetett holland fiatalember, aki ott ül a lipcsei vádlottak padján és fé­lig nyitott szájjal, nagy busa fejét előre­lógatva, vontatott igennel, vagy nemmel felel az eikéozelhető legmegdöbbentőbb vá­dakra. Ne firtassuk, ki lökte színre ezt a fiatalembert, ne firtassuk, kinek az eszkö­ze volt ez a fiatalember, akit nem is kelle­ne túlságosan kimaszkirozni ahhoz, hogy a keserűen ironikus Shaw egyik keserűen ironikus alakját, a „Túl szép, liogysem igaz lenne** című víg­játékban maliciózusan filozofálgató Baci- lusfc nem Shaw, hanem valami kávéházi ponyvaíró szellemében megtestesítse. Ne akarjunk a kulisszák mögé pillantani, de önkéntelenül is föltóiul a kérdés: milyen céljai lehetnek a politikának, amely eszkö­zéül fogadta ezt az élő Bacilust? A polgár nem Iát egyebet maga előtt, csak valami irtózatos, ma már alaktalan rémet, amely­nek tátott szájából mérges gőzök kavarog­nak elő és lassan beszivárognak az élet minden pórusába és oltbatatlan tűzzel lob- bantják lángra a gyűlölet szellemét. Ne­vezzük, lia tetszik, bolsevizmus rémének ezt a rémet, s ne kérdezzük, hogy ki szaba­dította a világra. Tudjuk azonban, hogy a kíméletlen, méreggel dolgozó harc szel­leme hívta életre. Akár jobbról, akár bal­ról jött. A berlini birodalmi gyűlés palotájának lángjai élesen megvilágítják egy félke­gyelműnek az alakját, akinek nyögő, már nem is emberi válaszaira az egész müveit világ figyel. Van dér Lubbe árnyéka gi­gantikusán megnő ebben a fényben és el­borítja azt az ösvényt, amelyen a jóhisze­mű forradalmárok és az őszinte, tisztalel- kü hazafiak elindulhatnának, hogy vala­hol, puszta emberségük tisztásán összeta­lálkozzanak. Ember és ember között nem lehet olyan szakadék, amit át ne lehetne hidalni. De micsoda végzete az embernek, hogy az anyaméh szörnyeket hoz a világra, szörnyeket, amelyek elállják robusztus alakjukkal az embertől emberig vezető utat! S micsoda végzete minden emberi gondolatnak, hogy a megvalósulás utján olyan eszközzökkel olvad össze, amelyeli- sárban és vérben hempergetik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom